Állami földbérletek: vita a mezei leltárról - Végre jöhetnek az új pályázatok, ha az utolsó jogi akadály is elhárul

Súlyos szakmai hiba és teljesen nonszensz, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) mezei leltár nélkül írta elő a jelenlegi ideiglenes földhasználóknak a pályáztatásra váró állami földterületek majdani átadását az új bérlők számára – jelentette ki a parlament mezőgazdasági bizottságában Gőgös Zoltán, a testület MSZP-s alelnöke. Szerinte az állami táblákat „kétméteres parlagfű” verte volna fel, ha a mai földhasználók – figyelembe véve a mezei leltár mellőzéséről szóló rendelkezéseket – legalább az őszi betakarítás utáni tárcsázást nem hajtották volna végre.

A VM most – érvelt az alelnök - a nemzeti földalapkezelő szervezetnél (nfa) lévő területeket aranykoronánként 1250 forintért adná bérbe, miközben a korábbi nyilatkozatok a díjak piaci alapúvá tételéről szóltak, és a 2009-ben megkötött haszonbérleti szerződéseknél már az előző kormány is 1490 forintos átlagdíjat számolt fel. Ángyán József, a VM államtitkára ezzel szemben úgy fogalmazott: „nagyszerű”, hogy egyes jelenlegi bérlők az állami földeken az ősszel vettek is, mert a területeket a hatályos szerződések értelmében akkor is mezei leltármentesen kell majd átadniuk. A tárca – tette hozzá – azért állapított meg egységes leendő bérleti díjakat, mert a versenyt a tőkeerő döntötte volna el, ha a minisztérium licitet hirdet. Az államtitkár bejelentése szerint az nfa "talán" a jövő héten írja ki az első haszonbérleti pályázatokat a korábban beharangozott, 65 ezer hektáros állami területre. Ehhez már csupán egyetlen jogi akadályt kell elhárítani – közölte az agromonitor.hu-val Szabó Csaba földügyekkel is foglalkozó miniszteri biztos.
Úgy látszik, másnak kell a föld, és a leendő bérlők nem akarnak érte annyit fizetni – utalt Gőgös Zoltán az új állami földbérletek 1250 forintos tervezett aranykoronánkénti díjára. Már az előző kormány is 1490 forintos átlagdíjat határozott meg 2009-ben, a korábbi nyilatkozatok pedig arról szóltak, hogy az nfa a díjakat a piaciakhoz kívánja közelíteni - fogalmazott.


A bizottsági alelnök súlyos szakmai hibának és nonszensznek tartotta, hogy a tárca a területek majdani átadását mezei leltármentesen írta elő a tavasszal kötött, október 31-ig tartó ideiglenes megbízási szerződésekben a jelenlegi használók számára. (Mint ismert, a rendelkezés azt jelenti, hogy a leendő új bérlői körnek vagy az államnak az elvégzett munkák ellenértékét nem kell kifizetnie. Korábbi nyilatkozatok szerint a VM – a kormány birtokpolitikai irányelveire hivatkozva - egyértelműen arra törekszik, hogy az állami területeket elvegye a többségében társas vállalkozásként működő mai bérlőktől és a kisebb termelőknek, illetve a családi gazdaságoknak juttassa azokat).

Kétméteres parlagfű verte volna fel az állami földeket, ha azokon a jelenlegi bérlők – figyelembe véve a mezei leltár mellőzésére vonatkozó rendelkezéseket – a tárcsázást sem végezték volna el – érvelt Gőgös Zoltán. Egyes információk szerint a mostani földhasználók több száz hektáron repcét vetettek. A hatályos szerződések – hangsúlyozta ugyanakkor Ángyán József - azt rögzítik, hogy a területeket nem csak mezei leltármentesen, hanem kultúrállapotban tartva kell majd átadni. Úgy fogalmazott: „üzenem, hogy nagyszerű", ha a jelenlegi bérlők a földeken az ősszel vetettek is, mert a területektől akkor is mezei leltár nélkül kell majd megválniuk. Intelligencia kérdése is, hogy a mostani bérlők legalább a tarlóhántást elvégezzék – fogalmazott a bizottsági ülésen Győrffy Balázs (Fidesz).

 A VM államtitkára – nem cáfolva az 1250 forintos aranykoronánkénti várható állami bérleti díjakat – leszögezte: a tárca azért állapított meg egységes összeget, mert a bérletért folyó versenyt a tőkeerő döntötte volna el, ha az nfa licitet hirdet. A minisztérium további garanciákat is alkalmaz annak érdekében, hogy az állami földeket a kis- és közepes családi gazdaságoknak juttathassa. Így például nem adhatnának be pályázatot azok, akiknek lakhelye vagy telephelye a meghirdetésre váró területek húsz kilométeres körzetén kívül esik. Lehet új cégeket is alapítani, de a tárca emellett más feltételeket – például hároméves helyben lakást – is előír majd – mondta Ángyán József.

Az nfa „talán” a jövő héten kiírhatja a pályázatokat a már korábban kilátásba helyezett, 65 ezer hektáros állami területre – derült ki az államtitkár szavaiból. Szabó Csaba miniszteri biztos az agromonitor.hu-nak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ma már csak egyetlen jogi akadályt kell elhárítani, de részleteket nem kívánt közölni. Mint ismert, a termőföldek meghirdetése a nyár vége óta húzódik, miközben a tavasszal létesített ideiglenes bérleti szerződések október 31-ig szólnak. Emiatt az állami területeket az új bérlőknek a megállapodások lejártáig már nem lehet birtokba adni.

(F: agromonitor.hu/mak.hu)

N F A...

Most 460 ezer hektár állami földet vesz át az új nfa - Összesen 145 fős lesz
Forrás: Agromonitor.hu
2010. november 29. hétfő, 09:55

Mintegy 460 ezer hektár állami termőföldet vesz át november 30-val a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től a nemzeti földalapkezelő szervezet (nfa) – közölte az agromonitor.hu-val Sebestyén Róbert, az nfa elnöke. Az 1,7-1,8 millió hektáros teljes állami terület további részét – amelyet erdőgazdaságok, nemzeti parkok és oktatási-kutatási intézmények hasznosítanak - a jövő év augusztusáig kapja meg az nfa. A földalap 145 fős jóváhagyott létszámkerettel működhet, amelyet az MNV-s földvagyon és a folyamatban lévő ügyek átvételének ütemében töltenek fel. Ma összesen 35-en dolgoznak a szervezetnél. Az nfa – a jövő évi költségvetési források függvényében – átveszi az MNV-s földügyi munkavállalókat, akik a szeptember elsejétől működő új szervezethez álláspályázatokat nyújtottak be.

MNV - nfa együttműködés...

Állami földvagyon: együttműködési megállapodás az MNV és az nfa között

December 31-ig szóló együttműködési megállapodást kötött a nemzeti földalapkezelő szervezetet (nfa) érintő ügyek kezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a vidékfejlesztési tárca irányítása alá került nfa. A megállapodás szerint az új nfa kiépítéséig tartó átmeneti időszakban a felek együttműködnek a döntések előkészítésében, és az MNV az új földalapos szervezetnek ideiglenes elhelyezést biztosít.

Az MNV saját kezdeményezésére már a földalap megalakulását megelőzően, augusztus első napjaiban kész tervekkel és javaslatokkal kereste meg a Vidékfejlesztési Minisztériumot (VM) annak érdekében, hogy mielőbb kezdjék meg a tárgyalásokat új szervezettel kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy a jogszabály hatályba lépését követően zökkenőmentesen lehessen folytatni a munkát – jelentette ki közleményében az MNV. (Mint ismert, az új kormány szeptember elsejétől az nfa-t az MNV-től a VM irányítása alá helyezte. Az új nfa veszi át a földvagyont és az ügyintézést az MNV-től).
A közlemény szerint az MNV felajánlotta, hogy az átmeneti időszakban bizonyos feladatokat a jogszabály adta kereteken belül átvállal az új szervezet működőképes beindulásáig. Kérte, hogy mielőbb kapja meg az új szervezet elhelyezésére vonatkozó igényt, amelynek alapján annak elhelyezéséről gondoskodni lehet. Ez az igény hivatalos formában mind a mai napig nem érkezett meg a társasághoz a közlemény szerint.
Az MNV a törvény hatályba lépését követő napon felajánlotta, hogy saját székhelyén belül, saját eszközeivel és infrastruktúrájával az nfa szervezetet ideiglenesen elhelyezi, és saját költségvetése terhére biztosítja a működéséhez szükséges alapvető feltételeket. Felajánlotta annak a lehetőségét is, hogy - az addig az nfa területen dolgozó munkavállalói szakmai tapasztalatának felhasználásával - döntésre előkészíti az új törvény szerint az nfa hatáskörébe tartozó ügyeket.

Az egyeztetéseket követően a két szervezet az MNV kezdeményezésére együttműködési megállapodást írt alá október 1-jén. A dokumentum többek között tartalmazza, hogy az átmeneti időszakban a két szervezet együttműködik a döntés-előkészítésben. Ennek keretében az MNV vállalta, hogy kérés esetén bármely, a nemzeti földalapba tartozó vagyon hasznosításával kapcsolatos ügyben szakmai anyagot készít az intézkedések megfelelő előkészítése érdekében. Az MNV a kezelő szervezetnek elkülönített hozzáférést biztosít a nemzeti földalapba tartozó ingatlanokra, és az azokkal összefüggő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogviszonyokra vonatkozó iratokhoz- és adatállományokhoz.
Az nfa-törvény hatályba lépésével összefüggésben felmerülő pénzügyi kérdésekről, a költségvetési forrás-megosztásról, a nemzeti földalapba tartozó ingatlanvagyonnal összefüggő követelések és kötelezettségek pénzügyi teljesítéséről és elszámolásáról az MNV Zrt. és az nfa külön megállapodásban rendelkezik.
Az együttműködési megállapodás 2010. december 31-ig szól. Eddig az időpontig biztosítja az MNV az nfa ideiglenes elhelyezését is. Az együttműködési megállapodásban az nfa javaslata alapján határozták meg azokat a személyeket, akik a földalap részéről a kapcsolatot tartják az MNV-vel a döntéselőkészítési folyamatban. A feladat végrehajtásában részt vevő, az MNV-nél alkalmazásban lévő munkavállalók az nfa feladatainak végrehajtásán kívül ellátják az MNV működéséből fakadó, az átadás átvételi eljárást megalapozó feladatokat, valamint az MNV illetékességébe tartozó más ügyekben is eljárnak - tartalmazza a közlemény.
(f: Agromonitor.hu)

Hiányosak a földnyilvántartások...

Százezres nagyságrendben hiányos a nyilvántartás
2010. 9. 7.
A rendezetlen földviszonyokat is helyretenné a kormányzat a külföldiek földvásárlási moratóriumának három évre tervezett meghosszabbítása alatt – nyilatkozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Duna Televízió hétfő esti műsorában.

A Nemzeti Földalap (NFA) visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től a vidékfejlesztési tárcához és ezt követően derül csak ki, hogy milyen földterületek vannak álalmi tulajdonban, egyelőre tisztességes földnyilvántartás sincs és százezer hektáros nagyságrendben azt sem tudja a hivatal megmondani, hogy milyen művelési ága van a területeknek – állítja az államtitkár.

A NFA finanszírozásával kapcsolatban Ángyán elmondta, hogy az alap finanszírozására fordítható források egy részét az állam birtokában lévő földek bérbeadásának bevételei teszik ki, ebből 8-10 milliárd forintos összeggel számolnak, azonban az államtitkár szerint ezt akár az ötszörösére is lehetne növelni a földbérleti szerződések újratárgyalásával. A bérleti szerződések felülvizsgálata szükséges, hisz a kedvezményezés a versenyjogba ütközik, a családi gazdaságok pedig ilyen módon alig jutnak hozzá földbérleti lehetőséghez.

Arra a kérdésre, hogy a moratórium elegendő lesz a földárak olyan mértékű megemeléséhez, hogy ez által ne érje meg a külföldieknek a hazai földterületekre spekulálni, az államtitkár elmondta, hogy maga a földár nem elegendő a spekuláció megállításához. A spekuláció kivédéséhez fontos az állam erős szerepvállalása a földpiacon, ezt a célt szolgája az állam elővásárlási jogának bevezetése. Ez azt jelenti, hogy minden egyes föld adásvételi szerződést be kell nyújtani a NFA-hoz, ez utóbbinak kell mérlegelnie, hogy spekulációs, avagy gazdálkodási szándékkal vásárolna földet valaki. A szakpolitikus szerint a kérdés objektíve eldönthető, ám a mérlegelés szempontjai nem ismertette.

További lépések is szükségesek a spekuláció elleni sikeres küzdelemhez az államtitkár elmondása szerint. így nemzeti szabályozására is szükség van a termőföldekkel kapcsolatban. Példaként említette a francia vagy az osztrák jogi szabályokat, amelyek eleve kiszűrik a spekulációs lehetőségeket. Feltételként kell szabni az államtitkár szerint, hogy helyben lakással rendelkezzen a földvásárló, hogy a gazdálkodni szándékozó települjön be az adott közösségbe, sajátítsa el a helyi agrárkultúrát, ha valóban termelési, és nem spekulációs céllal vásárolt földet az illető, hangzott el a műsorban.

Azt , hogy jövőre mekkora összeg áll rendelkezésre az állami elővásárlási jog érvényesítésére, nem tudta megmondani az államtitkár, lévén a jövő évi büdzsé még az előkészület fázásában van.
f: Duna Tv - Világgazdaság Online

Nemzeti Földalap...

Október elejétől működhet a Nemzeti Földalap
zipp.hu | 2010.08.12

Várhatóan október 1-től működhet a Nemzeti Földalap (NFA), ugyanis Schmitt Pál köztársági elnök szerdán aláírta a Nemzeti Földalapról szóló törvényt.
A törvény a kihirdetését - azaz a Magyar Közlönyben való közzétételt, ez esetben várhatóan augusztust - követő második hónap első napján lép hatályba.
A kormány a Nemzeti Földalap létrehozásával meg kívánja teremteni a magyar közcélú földkészlet-gazdálkodás feltételeit. Továbbá cél az is, hogy a földspekulációt és a zsebszerződésekkel való visszaéléseket meg lehessen akadályozni.
A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével.
A földtulajdonosoknak elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő.
Az új törvényben így változik az elővásárlási jog sorrendje. Első helyen a magyar állam jogosult élni elővásárlási jogával, hogy a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően "piaci szereplőként" tudjon fellépni.
A földpiac aktív szereplőjévé előlépő állam elővásárlási jogának biztosításával létrejön a föld köztulajdona, amelyből tartós, örökölhető földbérleti jogot ad elsősorban a gazdálkodó családoknak, valamint a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2-3 gyermeket felnevelnek.
A törvény újraszabályozza a "helyben lakó" definícióját is. Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 kilométeren belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.
A megkötött szerződés tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó 5 millió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a honlapján teszi közzé.
Az NFA jogutóda a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, ezért a korábbi szerződéseknél nem kell szerződést módosítani. A Nemzeti Földalapban lévő nagy értékű - 100 millió forint vagy 100 hektár feletti - földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt.
Az NFA felett agrárügyekért is felelős vidékfejlesztési miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten keresztül gyakorol felügyeletet. A Nemzeti Földalap visszakerül ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz a Nemzeti Földalapról szóló törvény alapján.
mti

Földszabályozás...

A földszabályozás 14 pontja
szabadfold.hu | 2010.07.26

Az agrárkormányzat pontokba szedte azokat a változásokat, melyek a Nemzeti Földalap átalakításával, illetve újbóli létrehozásával a közcélú földkészlet-gazdálkodást érintik.
A földalap célja, hogy földhöz juttatja a fiatal gazdákat, a földspekulációt és a zsebszerződésekkel való visszaéléseket megakadályozza. A vidékfejlesztési tárca az alábbi 14 pontba foglalta össze a változásokat:
A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azért hogy a kormány népesedési, demográfiai földprogramját végrehajtsa.
A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével.
A földtulajdonosoknak elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő.
A megkötött szerződés tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó 5 millió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a honlapján teszi közzé.
A földek hasznosításának fő szabálya, a nyilvános pályáztatás.
Az NFA jogutóda a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, ezért a korábbi szerződéseknél nem kell szerződést módosítani.
A Nemzeti Földalap kezeli az állam tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági földterületeket. Az állam tulajdonosi jogait az agrárpolitikáért felelős miniszter – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján – gyakorolja az alap felett.
A Nemzeti Földalapban lévő nagy értékű (100 millió Ft vagy 100 hektár feletti) földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt.
A Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosításából származó bevételeket, földvásárlásra valamit a földbirtok politikai irányelvek megvalósításra kell fordítani.
Az állami tulajdonban lévő erdőket nem lehet eladni.
A Termőföldről szóló törvény módosításának a célja, hogy megakadályozza a földspekulációt és a zsebszerződések realizálását.
Az új törvényben változik az elővásárlási jog sorrendje. Első helyen a magyar állam jogosult élni elővásárlási jogával, hogy a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően „piaci szereplőként” tudjon fellépni.
A földpiac aktív szereplőjévé előlépő állam elővásárlási jogának biztosításával létrejön a föld köztulajdona, amelyből tartós, örökölhető földbérleti jogot ad elsősorban a gazdálkodó családoknak valamint a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2-3 gyermeket felnevelnek.
A törvény újraszabályozza a „helyben lakó” definícióját. Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 km-en belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.