Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reprezentáció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reprezentáció. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 3., péntek

A repi...

A reprezentáció fogalmát a személyi jövedelemről szóló törvény - 2010-ben még a 69.§ (10) bekezdése- határozza meg.

A repi
A reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidő program stb.).

A reprezentációra indokot adó események az alábbi rendszerezés alapján különíthetőek el:

Repis események
  • üzleti tárgyalások (közgyűlések, felügyelőbizottsági és igazgatósági ülések, hivatali egységek részvételével történő munkaértekezletek stb.)


  • szakmát érintő bemutatók (kiállításo, fogadások, konferenciák, konzultációk, sajtótájékoztatók, továbbképzések stb.)


  • augusztus 20-a, mint állami ünnep


  • karácsony, húsvét, mint egyházi ünnep stb.



  • Nem repis alkalmak
    • nőnapi/névnapi köszöntés
    • Mikulás ünnepség, újévi koccintás
    • március 15-én, május 1-jén és október 23-án tartott ünnepségek
    (f: AdóNet.hu)

    2010. október 27., szerda

    PTI tájékoztató 2010.10.26

    Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
    3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
    Heti Online Hírlevél
    2010-10-26


    Tartalom
    Átalakulások illetékmentessége
    Tőzsdei részvények utáni osztalék adózása 2011-ben
    Nyilatkozattételre felhívás adóellenőrzésben
    Cégautó adó APEH üzemanyagelszámolás mellett
    Reprezentáció egyéni vállalkozásban

    Átalakulások illetékmentessége
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26.§/1/ g) pontja szerint illetékmentes a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmezésre szorul.

    Ez a 2010 január 1-től élő szabály némi módosulást jelent az azt megelőző időszak szabályozásához képest, amikor is a gazdasági társaságok átalakulása önmagában illetékmentes volt. Jelenleg tehát illetékmentessége csak a kedvezményezett átalakulásnak van. Minden más esetben a jogutód ingatlanát, gépjárművét és egyéb illetékköteles dolgát, jogát átalakulással megszerző jogutód visszterhes vagyonátruházási illetéket is köteles fizetni.

    A kedvezményes átalakulása feltételeit pedig a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§ 23/a./ pontja tartalmazza, a következők szerint:
    4.§ 23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
    a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
    b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
    c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;

    Az előbbi a) pont kíván külön értelmezést, illetve magyarra fordítást. Értelmezésünkben az a) pont a következő feltételeket jelenti, amelyek fennállása tehát szükséges az átalakulás illetékmentességének megállapításához:
    1. A jogelőd és a jogutód és gazdasági társaság legyen. A „társaság” fogalma alá itt beletartozik a szövetkezet is, a teljes fogalmi kört a Tao. tv. 4.§ 32/a. pontja határozza meg. Ez rendben van.

    2. A jogelőd tagja szerezzen részvényt, üzletrészt a jogutódban. Ez is rendben van.

    3. A 10%-os pénzeszköz szerzése mint feltétel – már értelmezést igényel. Ha mind tag (részvényes) részt vesz a jogutódban is – akkor nem beszélhetünk „pénzeszköz szerzésről”. Az üzletrész akkor sem lesz pénzeszköz, ha a törzsbetétnek van pénzbeli hozzájárulásban megjelenő összetevője is. Igazából ez a „pénzeszköz” feltétel arra az esetre vonatkozik, ha a tag nem a teljes üzletrészével (részvényével) lép át a jogutód társaságba, hanem azt megosztja és az egyik rész pénzbeli megváltását kéri. Ha ez utóbbi aránya a részesedés 10%-át meghaladja, akkor már nem beszélhetünk kedvezményezett átalakulásról.

    Tőzsdei részvények utáni osztalék adózása 2011-ben
    Általában az osztalékot (Szja tv. 66.§/1/) kedvezően érintik a 2011-re adóváltozások, mert az eddigi 25%-os adómérték 16%-ra csökken. A 14%-os eho szabályai itt nem változnak.

    Ellenben a tőzsdei társaságok által fizetett osztalék (Szja tv. 66.§/2/ a./) szabályai hátrányosan változnak. Eddig ez 10%-os szja-val adózott, most az általános szabályok szerint 16%-kal fog. Továbbá a módosítás szerint kiterjednek rá a 14%-os eho szabályai – eddig ezt sem kellett utána fizetni. Ez a benyújtott törvénytervezet szerinti állapot, amely még természetesen változhat.

    Nyilatkozattételre felhívás adóellenőrzésben
    Az adózó nyilatkozatától meg kell különböztetni azt a nyilatkozatot, amikor az adóhatóság más személyt hív fel a nyilatkozat megtételére. Ez esetben ugyanis a nyilatkozatot nem saját adóügyével kapcsolatban teszi az adózó, hanem más adózó adóvizsgálata kapcsán. Ennek megfelelően a nyilatkozattételt sem tagadhatja meg, illetőleg ha megtagadja, akkor a tanúvallomás megtagadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

    A vonatkozó szabály szerint az adóhatóság az adózót - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében, az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatásához - felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.

    A magánszemély, az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő olyan adatról, tényről, körülményről, amely a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózó adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé, az adóhatóság felhívására köteles tanúvallomást tenni.

    A nyilatkozattétel csak akkor tagadható meg, ha az adózó vagy a magánszemély az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná. Tehát alapesetben és főszabályként a nyilatkozattétel nem tagadható meg.

    Cégautó adó APEH üzemanyagelszámolás mellett
    Kérdésként merült fel, hogy az egyéni vállalkozónak, aki a személygépkocsi költségeit Apeh üzemanyagárral számolja el, utnyilvántartás alapján - kell-e cégautó adót fizetnie?

    A válasz egyértelműen igen - kell fizetni, mivel az APEH üzemanyagár is költségelszámolásnak minősül.

    Reprezentáció egyéni vállalkozásban
    Az Szja tv. 11.sz.mell. I.17.pontja alapján a természetbeni juttatás (amelynek része a reprezentáció is) függetlenül annak adóköteles vagy mentes voltától, az egyéni vállalkozónál elszámolható költség. A törvény 69.§ (7) bekezdése határozza meg az adómentesség feltételeit. Ebben szerepel az 1%-os korlát. Azaz az egyéni vállalkozók esetében ez a jogszabályi hely jelenleg is lehetővé teszi a bevétel 1%-át meg nem haladó adómentes reprezentáció költségkénti elszámolását. Megjegyzem, a társaságok esetében valóban változott a jogszabály a reprezentációt illetően!

    Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
    Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.