Terménynap Ópusztaszeren

Pénteken a gabonafeldolgozás és a kenyérsütés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a látogatók az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, szombaton pedig kiderül, ki tudja legpontosabban megsaccolni egy méretesebb görögdinnye súlyát.

    Kodácz Csengele, az intézmény marketing vezetője az MTI-nek elmondta, pénteken a skanzenben, a szeged-alsóvárosi portán kézműves játszóház várja a családokat, a makói parasztházban pedig terményvetélkedőt tartanak. A látogatók feladata lesz többek között felismerni a betakarított gabonaféléket és kitalálni, mennyit nyom egy búza- vagy rozsszem. Az udvaron bemutatják, hogyan zajlott egykor a kézi malmos őrlés, a munkába a vendégek is bekapcsolódhatnak.
    A hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörben ki-ki megtanulhatja, hogy miként készíthető és tartható életben a kovász, az otthoni kenyérsütésre készülők pedig egy indulókészletet is hazavihetnek. Természetesen a kenyérsütés sem maradhat ki a programok közül, az olvasókör udvarán, a kemencében készülnek majd a friss, ropogós cipók.
    A magyar mezőgazdaságban az 1920-as és 1950-es évek között általánosan használt erőgépek voltak a Hofherr-traktorok. Pénteken egy ilyet mutatnak be a malom mellett.
    Szombaton a görögdinnye kap főszerepet az emlékparkban, ahova a Magyar Dinnyetermesztők Egyesületétől öt mázsa mézédes gyümölcs érkezik.(F:mti)

    Déltől dinnyeszobrász kápráztatja el a látogatókat, a vendégek hagyományos 19. századi népi viseleteket próbálhatnak föl a skanzenben, bekapcsolódhatnak a Kőrös Kamara Táncegyüttes bemutatójába, a községházánál pedig a Barboncás Társulat bábelőadása szórakoztatja az egybegyűlteket. Kora délután dinnyesúlysaccoló-versenyt rendeznek, kiderül ki tudja ránézésre legpontosabban meghatározni a tömegét egy méretes gyümölcsnek, amit a megmérettetést követően az egybegyűltek meg is kóstolhatnak. (F:mti)

Pályázatok...

A Vidékfejlesztési programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni  - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a tárca keddi közleménye szerint.

    A miniszter arra emlékeztetett, hogy a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonalának emelése tekintetében központi kérdés a megtermelt és betakarított termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges - tette hozzá.
    Nagy István szerint a felhívás éppen ezért önállóan támogatható tevékenységként terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók és terménytárolók technológiai korszerűsítésére nyújt lehetőséget. A pályázat emellett kiterjed még a kapcsolódó eszközök, technológiák beszerzésére és felújítására, valamint a létesítmények energiahatékonyságának javítására, illetve a megújuló energia felhasználására irányuló technológiák alkalmazására. A felhívás a meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett rakodógépek beszerzésére is vonatkozik - emelte ki a tárcavezető a közlemény szerint.
    A miniszter kifejtette, a pályázati kiírás keretében mezőgazdasági termelők jogosultak a kérelmek benyújtására. A vissza nem térítendő, elnyerhető támogatás maximális mértéke pedig 1 milliárd forint lehet. Főszabályként az összes költség 50 százalékát lehet támogatásként megkapni, ez a közép-magyarországi régióban 40 százalék, de a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak - hangsúlyozta a tárcavezető. A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők - írták. (F:mti)

Búza felvásárlási ár

Farmer Expó

Csaknem 30 ezer látogatót fogadhat a 30. Farmer Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás augusztus 17. és 20. között - közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.

    A Debreceni Egyetem Böszörményi úti kampuszán a négy nap alatt 329 kiállító mutatkozik be, 10 százalékkal több, mint 2019-ben - írták.
    A közlemény szerint a Farmer Expó egyszerre tájékoztat és szórakoztat, a látogatók konferenciákon és élményprogramokon egyaránt részt vehetnek. A vásárterület legnagyobb részét hagyományosan a mezőgazdasági gépek foglalják el, de lesz iskolásoknak szóló interaktív kirándulás, termelői piac, gasztronómiai és lovas rendezvény, áru- és állatbemutató, valamint állásbörze.
    A Farmer Expóval együtt tartják meg a 16. Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítást is, amely az öntözésre, valamint a zöldborsó- és csemegekukorica-termelésre fókuszál.
    Kiemelték továbbá a szakmai programokat, amelyek - mint írták - versenyelőnyhöz juttathatják a résztvevőket. Az érdeklődők többek között agrárpályázatokról vagy a haszonállatok tartásáról hallhatnak előadásokat. A személyes találkozások jelentőségében bízva a szervezők azt is remélik, hogy jelentős beruházási megállapodások születnek majd a rendezvényen - olvasható a közleményben. (F:mti)

Tokaj-Hegyalja Egyetem

Vasárnap hivatalosan létrejött és ünnepi alakuló szenátusi ülésével megkezdte működését a Tokaj-Hegyalja Egyetem.

    A Miniszterelnökség hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az alakuló szenátusi ülésen átvette kinevezését az új intézmény rektora, Bolvári-Takács Gábor, aki azt mondta: "a Tokaj-Hegyalja Egyetem létrehozása Comenius óta a legnagyobb intellektuális beruházás a térségben. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy e hatalmas lehetőség kibontakoztatásában szerepet játszhatok. Hogy ezt a lehetőséget a térség egészét dinamizáló, közös sikerre váltsuk, a térség településeivel, oktatási és kulturális intézményeivel, a helyi gazdasági és társadalmi élet szereplőivel egyaránt szoros együttműködés kialakítását tűztem ki célul."
    Az egyetem fenntartója a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány, amelynek elnöke, Stumpf István az ünnepi ülésen úgy fogalmazott: "pataki diáknak és pataki oktatónak lenni rang volt régen is, és az egyetem vezetését támogatva az egyetemet fenntartó alapítvány is mindent megtesz azért, hogy ez ismét így legyen."
    A kormány "a magyar nemzet történelmi adósságát törlesztette Sárospatak felé" a Tokaj-Hegyalja Egyetem létrehozásával és a térség infrastrukturális fejlesztésével - írták, kiemelve: a részben az egri Eszterházy Károly Egyetemből kivált Comenius Campus, részben pedig zöldmezős beruházásként létrejött új egyetem új perspektívát nyit a térség egészének számára.
    Ismertették: az intézmény képzési palettája Sárospatak és térsége legendás történelmi és kulturális örökségére épül és a térség fejlesztési potenciáljához illeszkedik. Ezek közé tartozik a kulturális örökség tanulmányok, a tanító és óvónő képzés, a szőlész-borász, a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a vállalkozásfejlesztési szak - tették hozzá.
    Az egyetem létrejöttével "Sárospatak újabb fejlődési fokra lépett a magyar oktatás rangos központja között, olyképpen, mint 1650-ben, amikor Lorántffy Zsuzsanna fejedelem asszony hívására Sárospatakra érkezett Comenius, kora legnagyobb pedagógusa" - közölték.
    Hangsúlyozták: a Tokaj-Hegyalja Egyetem történelmi feladat előtt áll, amely "egyszerre könnyű és egyszerre kihívásokkal teli". A térség kimagasló történelmi-kulturális öröksége nagy támogatást jelent, ide sorolható például a Rákóczi-örökség, a magyar szellemi életben játszott történelmi szerep és a nemzeti jelképek egyikének tekinthető, nemzetközi ismertségnek is örvendő tokaji borvidék - írták, hozzáfűzve: nagy kihívás azonban az értékek új megközelítése, amelyet csak együttműködéssel lehet elérni.
    A közlemény szerint Hauser Zoltán, az egyetem létrehozását előkészítő bizottság elnöke ehhez sok sikert kívánt az új egyetem vezetésének és a fenntartó kuratóriumnak.
    Emlékeztettek: az egyetem indulásához szükséges alapok előkészítése több hónapja tart. Április 27-én az Országgyűlés alkalmazott tudományok egyetemeként hozta létre a Tokaj-Hegyalja Egyetemet, amelyet a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány mint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonába helyeztek. Az alapítvány bejegyzése június végén megtörtént, a kuratórium az első ülését július 2-án tartotta, és azóta folyamatosan dolgozik - olvasható a közleményben.(F:mti)

Aratási hozamrekordok...

A szántóföldi növények jó hozamai ellensúlyozták a termőterület csökkenését, az őszi búza és az őszi árpa aratása termésátlagrekorddal zárult - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

    Feldman Zsolt közölte, hogy a gazdák 1,5 millió hektáron 8 millió tonna terményt takarítottak be, az idei aratás ezzel lényegében befejeződött. A termelők munkáját a csapadékos ősz és a hideg tavasz nehezítette, az aratás 2-3 hetet késett. Az elmúlt hónapokban az időjárás 180 ezer hektáron okozott károkat, a szántóföldi növényeket főleg az aszály és a belvíz károsította - tette hozzá.
    A rendkívüli időjárás az államtitkár szerint egyre komolyabb felkészültséget és tudatosságot követel meg a magyar gazdáktól. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gabona iránti kereslet jelentős, és a mostani árszintek várhatóan a következő hónapokban is fennmaradnak, a piaci viszonyok tehát kedveznek a termelőknek.
    A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az elmúlt évet az elmúlt 25-30 év legnehezebb mezőgazdasági idényeként értékelte. Petőházi Tamás kifejtette, hogy a rendkívül csapadékos október miatt novemberre-decemberre tolódott a búza vetése, ami egyúttal a termőterület csökkenését is jelentette. Nem kedvezett a kalászosoknak a tél sem, és bár a tavaszi munkák idejében elkezdődtek, a rendkívül hideg és csapadékos május visszavetette a növények fejlődését, majd a több hetes aszály okozott nehézségeket. Az idei gabona emiatt kisebb szemű és tömegű a korábbi évekhez képest. Az aratást a csapadékhullámok nehezítették, de már csak zabból vár kisebb mennyiség betakarításra. Őszi búzából a kivitel 2-2,5 millió tonna lehet, ami csaknem azonos a belföldi felhasználással - tette hozzá.     Petőházi Tamás a termelők nehézségei közül kiemelte a műtrágya, a növényvédők és a vetőmagok drágulását, valamint a mezőgazdasági munkaerőhiányt. Üdvözölte ugyanakkor, hogy a szántóföldi növénytermesztés élen jár a belföldi agrárdigitalizációban, hiszen a technológiai fejlesztésekre a mezőgazdaságnak is szüksége van. Az intenzívebb termelést azért is sürgette, mert a magyar gazdák bevételei hektáronként akár 500 euróval alacsonyabbak, mint a nyugatiaké.     A sajtótájékoztatót követően ismertették az aratás várható eredményeit. Eszerint őszi búzából kicsivel több mint 5 millió tonna, őszi árpából 1,56 millió tonna termett. A kiugró hozamnak köszönhetően az őszi búza összhozama kisebb termőterületen is ugyanannyi lett, mint tavaly. A szántóföldi növények hozamai összességében kicsivel meghaladták a tavalyit, miközben a termőterület több mint 8 százalékkal kisebb volt.(F:mti)

Olimpiai bajnokok(1960-1964)