Tenyésznyúl támogatás

Megjelentek a Magyar Államkincstár honlapján a de minimis támogatáshoz kapcsolódó nyomtatványok, melyeket postai úton kell beadni. Támogatást a támogatási időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyúlak után, a tenyésztésbe állítást követő első támogatási kérelem benyújtási időszakban egy alkalommal lehet igénybe venni. Részleteket az 1/2023. (I. 11.) számú Kincstár Közlemény, valamint az 54/2014. (IV. 29.) VM rendelet tartalmazza.

Növényvédelem...

 

Jogszabály rögzíti, hogy pilóta nélküli légijárművel (drónnal) kizárólag pilóta nélküli légijárművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termék (készítmény) juttatható ki. A fentiekből következik, hogy a földi vagy a „klasszikus” légi (repülőgéppel és helikopterrel történő) kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerek és készítmények alapvetően nem alkalmazhatók ilyen célból. A használatuk csak azt követően lehetséges, ha a meglévő érvényes engedélyokiratukat kiterjesztik a drónnal történő kijuttatásra. Lásd: 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről ** Útmutató drónokkal végzett GEP hatékonysági vizsgálatokhoz 

Erdőtelepítés...

Az Agrárminisztérium (AM) sajtóirodája szerint jelenleg az ország területének mintegy 25,4 százalékát borítják erdők. Hosszú távú cél a 27 százalék elérése. Somogyban a 2016–2022 közötti időszakban támogatott új erdő vagy fásítási terület 5108 hektár volt, az eddig elültetett terület 2516 hektár. 2023–2027 között további 20 ezer hektár erdő telepítésének támogatását vállalta Magyarország. Az AM az is közölte: mivel a földhasználók részéről ez egy 30–120 évre szóló döntés, így nem lehet megmondani előre, hogy hol, mennyi földhasználat-váltási döntés születik. A tapasztalati számok azt mutatják, hogy a legintenzívebb erdőtelepítés és fásítás Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Hajdú-Biharban történik, ez arányaiban, tendenciájában valószínűleg a jövőben is így marad. Az erdőtelepítések több mint kétharmadát őshonos, kemény, lombos fajták teszik ki, ezek jellemző fő faja a tölgy, a bükk, a csertölgy, a kőris, a juharok és a hársak.

Elpusztult házikedvenc sorsa...

2008. évi XLVI. törvény 19. § értelmében az elhullott tartott állat tetemének tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről gondoskodni. 

Elpusztult házi kedvencünket többféle módon helyezhetjük végső nyugalomba. Elvihetjük kezelő állatorvosunkhoz, amennyiben vállal ilyen szolgáltatást. Amennyiben rendelkezünk saját tulajdonban lévő ingatlannal, úgy azt azon el lehet földelni. Lehetőség van kisállat hamvasztás szolgáltatás igénybevételére is, de ha van a közelben kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője, oda is elvihetjük elpusztult házi kedvencünket. A felsorolt vállalkozásoknak (szállítás, hamvasztás, kisállat temető) természetesen erre külön engedéllyel kell rendelkezniük.

Nébih EUTR kereső

A Nébih EUTR keresőjének (https://portal.nebih.gov.hu/eutr-kereso) funkcióbővítése révén ezentúl, a regisztrált faanyag kereskedelmi lánc szereplők mellett, már az erdőgazdálkodók jogosultságai is lekérdezhetők a rendszerből. A fejlesztés lehetővé teszi az illegális forgalmazók hatékonyabb kiszűrését, ezáltal a csalások megelőzését.

AM - rovarfehérjék...

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium (AM), hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be szerdai közleményében Nagy István tárcavezető.

    A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélybe kerülhetnek a hagyományos táplálkozási szokások, Brüsszel ugyanis egyre több rovarfaj esetében ad engedélyt az étkezési céllal történő árusításra. Az Európai Bizottság döntése alapján a házi tücsökkel már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg az Európai Unióban. Nagy István arra emlékeztetett, hogy hazánk egyedüli tagállamként nem támogatta az EU-s döntést, ugyanis sem élelmiszer sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani az unióban.
    A tárcavezető kitért arra is, hogy a fogyasztók hiteles és pontos tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét. Így a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek a boltok polcain. A szigorítás értelmében az összetevőket a csomagoláson jól látható helyen kell majd feltüntetni. Ezeket a termékeket pedig elkülönítve, külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben.
    Nagy István hangsúlyozta, a közvélemény-kutatások is azt bizonyítják, hogy a magyar emberek nem akarnak rovarokat enni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5 százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70 százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Nagy István szerint a magyar gazdák szorgalmának és kitartásának köszönhetően rengeteg kiváló minőségű alapanyaggal, friss, egészséges és jó minőségű élelmiszerrel rendelkezik hazánk, ezért nem szorulunk rá a kukacevésre. "Fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat" - tette hozzá a miniszter.(F:MTI)

Ökológai gazdálkodás - konferencia

Nagyításhoz kattintson a képre