A baltacím

Elfelejtett takarmánynövény, amely a gyenge minőségű földeken is jó eredménnyel termeszthető. Igénytelen és szárazságtűrő. Hazánkban ott termesztjük a baltacimot, ahol a lóherét, lucernát már nem érdemes vetni, mert a talaj gyenge,vagy/és száraz jellegű a vidék.További előnye a baltacimnak, hogy a rágást, tiprást jól elviseli. Ezt a jellegzetes és erőteljes gyökértörzsének köszönheti. A télállósága kiváló, így elterjedési köre is nagyobb, mint a lucernáé. Legeltetéskor nem okoz felfúvódást.
A baltacimot kedvező körülmények között 5-6 évig is megtarthatjuk. A baltacimot vethetjük tisztán vagy takarónövénnyel. Tisztán vetve hosszabb élettartamú, mert már az első év végén jól fejlett, zárt állományt nyerünk. Ebben az esetben 12 cm-es sortávolságra 120-130 kg/ha vetőmagot vetünk hámozott magból, mig hámozatlan magból 180-200 kg szükséges hektáronként.
A többkaszálatú baltacimok betakarításánál fontos betartani azt a szabályt, hogy sem túl gyakran, sem bimbózás előtt ne kaszáljuk. Ha ezt nem tartjuk be, a következő években a termése csökkenni fog, a sarjadzás lelassul. Szénatermése gyengébb talajon 8-12 tonna/ha. A szénakészítésnél fontos, hogy a renden a baltacimot ne sokat mozgassuk, mert könnyen pereg.
Fogasolást a telepítést követő években tavasszal rendszeresen lehet, sőt kell végezni. Ha a vetést követő évben a baltacim bármi okból kiritkult, felülvethetjük újra baltacimmal vagy fűmaggal. Már telepítéskor vethetjük együtt fűfélékkel, főleg ha legeltetni is akarjuk.
A baltacim felhasználási formái a zölden etetés/szecskázva, legeltetés, széna. Az első kaszálás termését általában zölden etetik, a másodikat inkább legeltetik. A baltacimot akár zölden, akár széna formájában a szarvasmarha, ló és juh is kedveli.