A műanyaghulladék visszaszorítása

Megszavazta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szóló javaslatot szerdán az Európai Parlament plenáris ülése.Az elfogadott határozat alapján 2021-től betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni. A képviselők az Európai Bizottság eredeti javaslataiban szereplő termékek listájához hozzáadták az "oxidatív biológiai úton lebomló műanyagokból készült" árukat, például zacskókat, illetve az expandált polisztirolból készült étel-és italhordókat. Emellett a tagállamoknak legkevesebb 25 százalékkal csökkenteniük kellene 2025-ig azon egyszer használatos műanyag termékek használatát, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. Ilyenek például a szendvicsek, gyümölcsök, zöldségek és sütemények csomagolására használt dobozok. A másfajta műanyagokat, például az italpalackokat külön kell gyűjteni, és 2025-re 90 százalékban újra kell hasznosítani. Az EP előírná, hogy a dohánytermékekből származó szemetet 2025-ig felére, 2030-ra pedig 80 százalékkal kell csökkenteni. Rámutattak ennek kapcsán arra is, hogy a cigarettacsikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, és egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni. A tagállamoknak a hátrahagyott vagy elvesztett halászati eszközök összegyűjtéséről is gondoskodniuk kellene: 2025-re legalább a felüket be kellene gyűjteni, a 15 százalékukat pedig újra fel kellene dolgozni. A dohányiparnak, illetve a műanyag halászeszközök gyártóinak a jövőben viselniük kell ezen hulladékok begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit.
Javaslatával az Európai Bizottság a tíz legelterjedtebb egyszer használatos műanyag termékre, valamint az elvesztett vagy szándékosan otthagyott halászeszközökre kívánt összpontosítani, ugyanis ezek együttesen felelősek a tengeri hulladék 70 százalékáért Európában.
 Szakemberek szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásuk egyelőre ismeretlen. (mti)