Oldalak

2020. március 1., vasárnap

Elődök tisztelete 3.


Március – Kikelet hava

03.2 
Sályi Gyula 
(1903. március 2.1982. október 13.) 
állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Szakmai működése elsősorban a fertőző állatbetegségek kórbonctanának és kórszövettanának tanulmányozása terén elért eredményeiben jelentős.

03.3
Westsik Vilmos 
(1883. márc. 3. – 1976. jan. 29.) 
Kossuth-díjas mezőgazdasági szakember.  Életének 52 esztendejét szentelte a mezőgazdasági tudományok és a homoki mezőgazdaság fejlesztésére, korszerűsítésére. Erős akarattal elérte célját „A homok terem!”  

03.4
Arany Sándor 
 (1899. márc. 4.1984. febr. 16.):  
talajvegyész, Kossuth-díjas. Nevéhez kapcsolódott számos olyan módszer és minőségi mutató hazai bevezetése, melyet ma is használnak a szikes talajok vizsgálatánál (pl. Arany-féle kötöttségi szám, KA).

03.5
Dohy János 
 (1934. március 5. – 2002. november 11.) 
Széchenyi-díjas agrármérnök, biotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A hazai állatnemesítési és állattenyésztési kutatások nemzetközileg elismert szaktekintélye.  

Margó Tivadar 
(1816. március 5. – 1896. szeptember 5.) 
orvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

03.6
Balásházy János 
 (1797. márc. 6. - 1857. nov.19 )  
ügyvéd, az MTA tagja.Fontosabb művei: Gyűjtemény a juhtenyésztésről, Tanácslatok a magyarországi mezei gazdák számára.

03.7 
Kosutány Tamás 
(1848. március 7. – 1915. január 19.) 
 magyar agrokémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első magyarországi kezdeményezője.  

03.8
Legány Ödön 
(1876. március 8. – 1944. augusztus 14.) 
növénynemesítő. Fajtakeresztezéssel ő állított elő először lencsebükkönyt.  Foglalkozott a búzafagyasztásával, nemesített takarmánynövényeket, kapásokat, konyhakerti kultúrákat is.

03.9 
Aujeszky Aladár 
(1869. jan. 11. – 1933. márc. 9.) 
magyar mikrobiológus. Ő vezette be Magyarországon a kutyák veszettség elleni kötelező oltását.  

03.11
Bittera Miklós 
(1887. november 12. – 1947. március 11.) 
növénytermesztő, tanszékvezető egyetemi magántanár. A talajerő javítása és fenntartása irányában végzett kutatási eredményei figyelemre méltóak. 

Räde Károly 
(1864. márc. 11. – 1946. febr. 20.): 
kertész. 1893-ban a Kertészeti Tanintézet díszkertészeti részlegének megszervezésében vett részt. 1894 – 1914 között a Tanintézet vezető főkertésze.

03.12
Jávorka Sándor 
(1883. március 12. – 1961. szeptember 28.) 
Kossuth-díjas botanikus, az MTA tagja. A 20. századi magyar növénytani, azon belül a florisztikai és növényföldrajzi kutatások kimagasló jelentőségű alakja volt.

03.13
Bacsó Nándor 
(1904. márc. 13. - 1974. máj. 29.) 
meteorológus, klimatológus, egyetemi tanár. Fő munkaterülete Magyarország éghajlati vizsgálata volt. Az agrometeorológiai adatgyűjtést irányította. 

Gruber Ferenc
(1905. márc.13. – 1971. dec. 31.)
mezőgazdasági szakember, akadémiai tanár.  Tevékenysége az alföldi gyepgazdálkodás fejlesztésére és korszerűsítésére irányult. Országos szakértője volt a rét- és legelőgazdálkodásnak.

Haggenmacher Károly,
(1835. márc. 13. – 1921. aug. 8.) 
malomgépész, feltaláló.  Életművét a szakmatörténeti jelentőségű 15 malomipari találmánya jelentette. Találmányai közül a síkszita hozta meg számára a világhírt.

03.17
Bezerédj Pál,
(1840. március 17. – 1918. január 21.),
mezőgazdász, a magyar selyemhernyó-tenyésztés és selyemgyártás mentora.

03.18
Marek József
 (1868. március 18. – 1952. szeptember 7.)
Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A 20. század első felének iskolateremtő állatorvosa volt.

Mészöly Gyula
 (1910. január 6. – 1974. március 18.)
Kossuth-díjas növénynemesítő, biológus, az MTA rendes tagja.

03.19
Rapaics Raymund
(1885. február 15. – 1954. március 19.)
botanikus, biológus, tudománytörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

03.20
Dudich Endre 
(1895. március 20. – 1971. február 5.) 
Kossuth-díjas magyar zoológus, egyetemi tanár. A magyar zoológia kiemelkedő alakja.

Kemény Bertalan 
 (1928. március 20. - 2007. március 23.) 
mezőgazdasági mérnök, településtervező. Kezdeményezésére 1989-ben alakult meg a Falufejlesztési Társaság, amely aktívan támogatta a településszövetségek létrejöttét, a falugondnoki szolgálatok beindítását.

Schmidt József 
(1874. március 20. – 1934. augusztus 4.) 
malommérnök, közgazdász; malomtulajdonos, a rendszeres molnárképzés bevezetésének, valamint egy malomipari múzeum és könyvtár létesítésének kezdeményezője, a Magyar Molnár Céh megalapítója.

03.21
Csapó Dániel 
(1778. márc. 21. - 1844. aug. 5.) 
reformkori politikus, mezőgazdasági szakember. A mezőgazdaság fejlesztését bénító kötöttségek felszámolására, a növénytermesztés, és a belterjes állattenyésztés fellendítésére törekedett.  

03.23
Újhelyi Imre 
(1866. jan. 12. – 1923. márc. 23.) 
akadémiai tanár, igazgató. Elsőként ismerte föl az állati gümőkór kártételét. Nevéhez fűződik a Moson megyei tejszövetkezetek megalakítása. Foglalkozott a szarvasmarha tenyészkiválasztásával és a törzskönyvezésével. 

03.24
Horn Artúr 
(1911. márc. 24. – 2003. nov. 24.) 
Állami Díjas magyar mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár, az MTA  tagja. Nevéhez fűződik a populációgenetikai szemlélet bevezetése és a specializált szarvasmarha-típusok kialakítása.

03.25
Fuchs Emil  
(1830. március 25. – 1896. augusztus 28.
magyar főkertész.  Fő műve a Vezérkönyv a gazdasági fanevelés, szaporítás és rendezés, valamint a kiültetett fák évenkénti kezeléséről (Pest, 1864).

Vásárhelyi Pál 
(1795. március 25. – 1846. április 8.) 
vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

03.26
Baintner Ferenc  
(1871. máj. 20. – 1948. márc. 26.) 
agrármérnök, élelmiszervegyész, borász. Elsősorban a tejvizsgálat, borászat és szeszgyártás területén fejtett ki munkásságot.  

03.27
Harnos Zsolt 
(1941. március 27. – 2009. április 10.) 
Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a biomatematika, alkalmazott ökológia, és klímakutatás kiemelkedő művelője.  

Sporzon Pál id. 
(1831. január 12. – 1917. március 27.) 
gazdasági akadémiai tanár. Utolsó nagy műve 1885-ben a tankönyvül elfogadott  
Gazdasági becsléstan volt.

03.28
Rohringer Sándor 
(1868. márc. 28. – 1945. máj. 4.) 
vízépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja. Nagy jelentőségűek hidraulikai vizsgálatai, nevéhez fűződik az ország első hidrotechnikai laboratóriumának megszervezése és az alföldi talajvízészlelő kúthálózat kiépítésének megindítása.

03.29
Csapody Vera 
(1890. márc. 29. – 1985. nov. 6.) 
állami díjas botanikus,  a növényvilág tudományos ábrázolásának művésze, növényrajzoló. Növényi akvarelljei, tusrajzai számos hazai és külföldi kiállításon, botanikai kongresszuson 
öregbítették hírnevét. 

03.30
Pethe Ferenc 
 (1762. március 30. – 1832. február 22.) 
újságíró, gazdasági szakíró, az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője. Keszthelyi Georgikon egyik szervezője, tanára, majd vezetője.

03.31
Páter Károly  
(1900. márc. 31.1964. márc. 14.)
talajvegyész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Munkássága a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki.




Nincsenek megjegyzések: