Oldalak

2025. április 30., szerda

A Mezőgazdasági Könyvtár programjai május 6-án és 8-án

 Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár rendezvényein május 6-án és 8-án.

Hónap könyve sorozatunkban május 6-án, kedden 11 órától Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök mutatja be
Meg Lowman: A nyolcadik kontinens. Élet a lombkoronában című könyvét.

Az 1980-as évek előtt az erdészek tudomást sem vettek a gondjaikra bízott élőlények kilencvenöt százalékáról.
Szinte senki sem fordított figyelmet a fák lombozatára. Még ma is alig-alig tudunk valamit a mérsékelt övi és trópusi erdők lombkoronájáról,
arról a biológiai határról, amely szó szerint pajzsként védi az életünket. 1978-ban a trópusi őserdők tanulmányozásra elnyert ösztöndíjjal Ausztráliába érkezett egyetemista, Meg Lowman jött rá arra, hogy e hiányosságunk legfőbb oka az, hogy a szokásos módszerekkel nem is lehet megfelelő közelségből tanulmányozni a lombkoronát. Lowman nem hagyta annyiban: összeállított egy mászókészletet, amellyel felkapaszkodhatott a levelek közelébe. Ez negyven éve történt, és Lowman azóta sem „jött le a fáról”. A világ legjelentősebb lombkorona-kutatójaként, ma is folytatja megkezdett munkáját, nevéhez fűződik a világ első lombkoronasétánya.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest Attila út 93.) olvasóterem

Május 8-án, csütörtökön 11 órától 30 éves a Pomázi Bauhaus Festőiskola kiállítás megnyitó a VármezőGalériában.

A kiállítást Kiss István nyitja meg.
A kiállítás május 8-tól 22-ig a VármezőGaléria nyitvatartási idejében (H-Sz: 9-17 óra, K-Cs: 9-19 óra, P: 9-16 óra) tekinthető meg.

Május 8-án, csütörtökön 18 órától Természetfilmklub a Mezőgazdasági Könyvtárban

Rácz Gábor filmjei: Rétek, mezők muzsikusai; 12 hónap az erdőn

Rácz Gábor Tizenkét hónap az erdőn című filmsorozata a klasszikus magyar természetfilmezés egyik kimagasló alkotása.

Ez a méltán népszerű természetfilm-sorozat a magyar erdők világhírű élővilágát és varázslatos hangulatát mutatja be a hónapok változásának tükrében.
Az egyes epizódokat az erdő természetes atmoszférája, Vivaldi csodálatos muzsikája és Mécs Károly narrátor hangja teszi még színesebbé.

• A beszélgetést vezeti: Sáfrány József
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
• Kérjük a filmklubtagokat, hozzák el tagsági kártyájukat vagy kérjenek a rendezvényen jelenlévő kollégánktól.

 

Méhek napja

 04.30  A MÉHEK NAPJÁt 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon. Mivel hazánkban sajnálatos módon alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. E napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek az érdeklődőket.

2025. április 29., kedd

Föld Napja

A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban. Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld Napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el.

A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon. Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg, összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát. A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

 

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz.

(AM Sajtóiroda)

Rendkivüli forróság...

 

Az év második felében példátlan melegre készülhet a magyar lakosság, különösen július második felében és augusztus elején – figyelmeztetnek a meteorológusok. A várható 43-46 Celsius-fokos hőmérsékletek messze meghaladják a jelenlegi rekordot, amelyet 2007-ben Kiskunhalason mértek 41,9 Celsius-fokkal. A szakemberek szerint a rendkívüli hőség nemcsak a közérzetet rontja majd, hanem komoly egészségügyi és mezőgazdasági következményekkel is járhat.

Kertművelés...

 

A kertek művelését lehetővé tevő szaktudás és kemény munka megbecsülést és odafigyelést érdemel. Ezt a munkát ismerte el és segítette a kormányzat azáltal, hogy a kisárutermelők számára közvetlen értékesítést tett lehetővé 2010-ben. Ezen túlmenően a rövid ellátási lánc segít abban, hogy a helyben előállított minőségi, magyar termékekből származó haszon helyben maradjon. Az agrártárca 2020-ban egy felhívást hirdetett meg, amely során vidéki térségekben működő önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthattak be támogatási kérelmet piacok és vásárterek létrehozására, fejlesztésére – emlékeztetett Nagy István. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rövid ellátási láncok fejlesztésének, kialakításának támogatására idén új pályázat jelent meg 1,6 milliárd forint keretösszeggel, a támogatási kérelmek benyújtására pedig május 14-étől lesz lehetőség.

Csökkenő szőlőültetvények

A világ szőlőültetvény területe az elmúlt négy évben újra csökkenésnek indult. A 2024-es évben 0,6%-os csökkenés következett be. Így a világ szőlőtermő területe 7,1 millió hektárra zsugorodott, ugyanakkor a csökkenés lassuló ütemet mutat. A csökkenő trendet a főbb szőlőtermesztő régiókban végrehajtott szőlőültetvény kivágások okozzák, amely az európai országok közül Bulgáriában (-7%), Portugáliában (-5%), Spanyolországban (-1,5%) és Franciaországban (-0,7%) volt jellemző, ugyanakkor a harmadik országok esetében is találkozhattunk jelentősebb szőlőkivágásokkal, így Chilében (-3%), Dél-Afrikában (-1,5%) és Kínában (-0,4%). Néhány országban azonban a szőlőültetvények terjedése figyelhető meg: Brazíliában, Olaszországban, Indiában és Oroszországban.

2025. április 28., hétfő

Kék bolygó

 

Kék bolygó - Új és őshonos növényfajták is megjelenhetnek a klímaváltozás miatt

Óriási az igény termesztésbe bevonható növényfajokra és -fajtákra Magyarországon - mondta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.

Baktay Borbála azzal összefüggésben beszélt erről, hogy Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke megemlítette, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által közzétett elemzés szerint a világ élelmezésének 75 százalékát 12 növény és 5 állatfaj biztosítja, így a klímaváltozás sebezhetővé teszi az élelmiszerellátást.

A főigazgató jelezte, a világon 12, Magyarországon 4 növényfajról van szó a termőterületeket tekintve, és egy másik FAO-jelentésből idézve rámutatott arra, hogy az elmúlt száz évben használt növényfajták 75 százaléka kikerült a termesztésből.

A szakember közölte, rengeteg megkeresést kapnak, és dolgoznak is azon, hogy megtalálják olyan, már termesztett növények fajtáit, valamint magyarországi termesztésben nem létező vagy kis arányban előforduló fajokat, amelyek termeszthetők vagy az agrotechnikai rendszer átalakítása révén termeszthetők lehetnek.

Kiemelte, ez alapvetően a nemesítők feladata lenne, de ezt a génbank "kicsit magára vállalta", és elkezdett faj- és fajtabejelentéseket tenni, előkészíteni.

Baktay Borbála elmondta, a világon mintegy 1700 génbank van; a Tápiószelén működő Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot az első húszba sorolják a gyűjteménye nagyságát tekintve, mivel 1200 növényfaj 57 ezer fajtájának 130 ezernél is több mintáját őrzi.

Áder János hozzátette, nem a világ másik végéről hoznak ide növényi magokat, hanem azokat tartják vagy őrzik, amelyek a Kárpát-medencében vagy Magyarországon megteremtek, őshonosak voltak.

Példaként hozta fel, hogy több mint 8000-féle búzát őriznek a magyarországi génbankban.

Baktay Borbála megjegyezte, az intézmény búzagyűjtménye "tizenvalahányadik", 4 ezer fajtából álló babgyűjteménye pedig szinte egyedülálló a világon.

A mai napig zajlanak gyűjtések és gyűjtőutak Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein is, a gyűjtemény évente több mint 150-200 új génbanki tétellel, tehát új fajtával növekszik - fűzte hozzá a főigazgató.

Áder Jánosnak arra a kérdésére, hogyan tudják megőrizni a magok csíraképességét, Baktay Borbála azt mondta, a nedvességtartalmat kíméletes szárítással 4-7 százalékra csökkentik, majd a magokat vákuumcsomagolják, ezután pedig plusz 5 és mínusz 20 Celsius-fok hőmérsékletű hűtőtárolókba teszik; utóbbiban száz évig is csíraképesen lehet megtartani a szárított magokat.

Beszámolt arról, 2013-ban kampányt indítottak annak érdekében, hogy hozzá lehessen jutni a génbankban őrzött, az általuk mezőgazdasági, kertészeti tevékenységre érdemesnek talált fajtákhoz, tekintettel arra is, hogy évente 500 növény több mint 7000 különböző fajtáját szaporítják génbanki, kísérleti céllal.

Minden év februárjában közzéteszik a listát a növényekről, amelyekből bárki választhat, és ez annyira célt ért, hogy az elmúlt 12 évben megtízszereződött a génbank által kiküldött minták száma, köztük régi fajtákból, házikerti fajtákból, tájfajtákból, akár paprikából, paradicsomból, babokból - mondta a főigazgató.

A központ vezetője jelezte, emellett húsz gazdával van szerződésük, akik különböző gabonákat és egyéb növényeket próbálnak ki nagyobb területen, kifejezetten a termesztés biztonsága és a termesztéstechnológia vizsgálata, kialakítása céljából.

Baktay Borbála felhívta a figyelmet arra, hogy bár a génbankban mintegy 1200 növényfajnak a magjait, illetve szaporítóanyagát őrzik, a szántóföldi növények és zöldségek, gyógy- és aromanövények fajtajegyzékén kicsit több mint 100 növényfaj szerepel.

"Óriási a kontraszt a kettő között, és én azt gondolom, hogy ez jól mutatja, hogy mik a lehetőségeink, mennyivel több növényfaj lehetne termesztésben, és mik azok, amikkel ezen belül mi élünk" - közölte a szakember.

Baktay Borbála hangsúlyozta, komoly génbanki anyaguk van az egykor Szíriában működő, mára megszűnt Icarda, azaz a száraz területek nemzetközi mezőgazdasági kutatóközpontja révén, az onnan az 1970-es, 1980-as, 1990-es években hozzájuk került gyűjtemény ma is a szárazságtűrő növények vizsgálati alapanyagát jelenti.

Vannak már a világon olyan klímájú területek, mint amilyenek felé "mi haladunk", és ott is zajlik növénytermesztés, tehát tőlük genetikai alapanyagot, jó gyakorlatot és szakmai tudást is át lehet venni - tette hozzá.

Áder János úgy vélte, az egyik oldalon van veszély, de a másik oldalon van remény, és van megoldás is.

"Ezt úgy hívják, hogy alkalmazkodás, és ehhez önök megfelelő tudással, tapasztalattal, és nem utolsósorban szaporítóanyaggal, vetőmagokkal rendelkeznek, ez jó hír, azt gondolom, mindannyiunk számára" - fogalmazott a volt államfő.

Baktay Borbála szólt arról is, hogy a génbank "nem most ébredt", már a 2000-es évek elején elkezdett foglalkozni a Homokhátság mezőgazdaságának, a homoktalajoknak a problémájával, az aszállyal, az aszálytűrő növények vizsgálatával, és azóta rengeteg tapasztalatot szereztek.(F:MTI)

Pusztuló méhek

 

A hazai méhállomány fele elpusztult a télen, az április eleji fagyok az akácerdők kétharmadának termését tették tönkre. A jelentős pusztulás világszerte nagy gondokat okoz, a veszteségek itthon elsősorban a hobbiméhészeket sújtják, a főállású gazdák jobban meg tudták védeni állományaikat.

2025. április 27., vasárnap

JÉGER...

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2025. április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER), amely ezzel megkezdte nyolcadik védekezési szezonját. Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

A só...

 

A só ugyanolyan fontos az élet fenntartásához, mint a víz. Só és víz nélkül nem létezhetünk. Akkor miért mondják azt, hogy a só egészségtelen? Az őstenger mind a 84 természetes elemet tartalmazta, ugyanez található meg az őstengerek mélyén feltárt sóbányákban is. Viszont ami az asztalunkra kerül, az étkezési só már csak nátrium-kloridot tartalmaz. Ezt a szervezetünk nem természetes anyagként azonosítja és védekezik ellene.

A konyhasó túlzott mértékű fogyasztásának következményei lehetnek az ödéma, a cellulitisz, az artritis, a köszvény, a korai ráncosodás. A hozzáadott jód és fluor csak fokozza a romboló hatását.

5 érdekes információ:
- az emberi testnek több mint 70%-a víz;
- az emberi agy 90%-a víz;
- a könny és a vér 1%-os sóoldat (ez megegyezik az őstenger só-koncentrációjával);
- a magzatvíz nem más, mint 37°C-os, 1%-os sóoldat;
- só nélkül az agyunk nem lenne képes gondolatok megformálására.

A citrom héja...

  
 

A citrom héjában rejlő csodálatos anyag felfedezéséért
  Szent-Györgyi Albert 1941-ben  Nobel-díjat kapott.

   Mi, magyarok sem igen tudjuk ezt, mert nem beszélnek róla azok, akiknek kéne!
   Pedig  tele torokból kéne  ezt a világ felé kiáltanunk !!!

   Nagyon sok olyan vendéglátós (étterem, kávézó) szakember van, aki az
   egész citromot felhasználja és abból nem pocsékol el semmit.

   Hogyan lehet a teljes citromot úgy felhasználni, hogy abból semmi ne
   menjen pocsékba?

   Egyszerű... tegyél egy "jól megmosott" citromot a hűtőgép mélyhűtő
   rekeszébe. Ha már megfagyott a citrom, akkor dolgozd fel, vagyis
   reszeld le az egészet (annak lehámozása nélkül) és azt szórd rá az
   élelmiszereidre.

   Szórhatsz belőle a whisky-be, a borba, a salátára, a fagylaltra, a
   levesre, a tésztára, a spagetti szószra, a rizsre, a sushira, de a
   halétre is. Az ételeid íze a vártnál csodálatosabb lesz, mint amit
   valaha kóstoltál.

   Mi lehet a teljes citrom felhasználásának nagy előnye, ha nem a
   megelőzés és az, hogy új ízeket adjál az ételeidnek?

   Nos, a citrom héja 5-10-szer több vitamint tartalmaz, mint maga a
   citrom leve.

2025. április 25., péntek

Mezőgazdasági Könyvtár április 29-i és 30-i rendezvényei

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár április 29-i és 30-i rendezvényein.

Április 29-én, kedd 17 órától Zöld Könyvtár sorozatunkban Varga Anna etnobiológus mutatja be
A vadon legeltetése. Fás legelők, erdei legeltetés és pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon túl című könyvét.

A szerző ezt írja könyvéről: A fás legelők, az erdei legeltetés, a pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon is túl megismert világának bemutatásán keresztül a természeti és kulturális értékek megőrzéséhez szeretnék hozzájárulni. Megismertetve a legeltetés, a jószágok, az emberek és a természet szervesen összekapcsolódó, látható és sokszor láthatatlan, de egymást megtartó és megőrző kapcsolatának magvalósulását, eltűnését és újbóli megteremtésének útjait és lehetőségeit a 20. és 21. század során.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)

 

Növényismereti séta a Városmajorban április 30-án, szerda 15.30-tól.  

Vezeti: Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök

Indulás: 15.30-kor a könyvtár előcsarnokából, csatlakozási lehetőség 16 órakor Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom előtt.

A programon részvételhez előzetes regisztráció nem szükséges.
A séta tervezett időtartama másfél óra.

A séta a Közösségek Hete 2025 programsorozat keretében kerül megszervezésre.

A Városmajor egykor az Ördögárok árterülete volt, amit kaszálóként hasznosítottak. 1729-ben a területet Daun Henrik városparancsnoktól Buda városa megvásárolta, ettől kezdve a Város majorjának nevezték. Ezt követően fél évszázadig zöldségkertészek művelték, majd II. József 1785-ben elrendelte, hogy üdülőkert létesüljön itt. 1787-ben kezdődött a park létesítése, amelynek emlékét néhány megmaradt szilfa őrzi. A 18. század végére a Városmajor kedvelt kirándulóhellyé vált. Schams Ferenc 1822. évi leírása megörökítette, hogy május elsején a tavasz ünneplésére zenés felvonulást rendeztek itt. Az 1800-as években számos mulatóhely, kocsma működött a területen. Gyakran okozott bosszúságot a kiöntő Ördög-árok, amelynek lefedésére és felette a parkosításra 1920-ban került sor. A második világháború után a park tekintélyes részét kihasították sportlétesítmények, gimnázium és a szabadtéri színpad számára.

A befedett Ördög-árok nedves környezetet biztosít, a parkban kőris, szil, fűzek és égerfák is megélnek.
A növényzetben jellemző a sok vadgesztenye, ostorfa. Néhány gyakoribb örökzöldet is találunk, a Szilágyi Erzsébet fasori rézsűn pedig júdásfát,
amelynek különlegessége, hogy virágai közvetlenül a törzsön jelennek meg, sokszor beborítva a teljes törzsét.

 

Az erdő finom...

  A vadon termő növények ismerete évszázadokon át szóban öröklődött. Írásban nem jelentek meg ez idáig az ismeretek. Bózsó Gyula ezt a tudást most két könyvben örökítette meg: Az ERDŐ finom és az ehető ERDŐ című kötetek hiánypótló kiadványként jelentek meg. – Ez nem csupán egy szakácskönyv, ami csak recepteket tartalmaz. Sokkal inkább botanikai kalauz, ami az alapanyagokat mutatja be, és segít felismerni, mire jó az, amit az erdő kínál. Sokáig kerestem forrásokat, de sem magyarul, sem idegen nyelven nem találtam használható anyagokat az ehető vadnövényekről. Ez a tudás eddig nem volt leírva. Az volt a célom, hogy megmaradjon mindez, és ne csak nekünk, hanem az unokáinknak is.  Az erdő nemcsak az örökségünk, hanem a jövőnk része is – mondja Bózsó Gyula. És ha figyelünk rá, még sokáig az is maradhat.

2025. április 24., csütörtök

Öntözési támogatás

 

A biztonságos növénytermesztés, illetve élelmiszer-ellátás alapja az öntözés. Az agrártárca éppen ezért minden eszközzel segíti a gazdálkodókat, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. A termelési feltételek biztosításában és a piaci versenyképesség megőrzésében az érintettek, ahogy eddig, úgy a jövőben is számíthatnak a kormányra. A mezőgazdasági termékek előállításának folyamatos fenntartása és az élelmezésbiztonság érdekében az állam az öntözési, a rizstermelési és a halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját az idei évben is átvállalja a termelőktől. A gazdálkodók így az öntözővízhez az állami tulajdonú vízi létesítményeken (főműveken) keresztül díjmentesen juthatnak hozzá. 

Az agrártárca a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében is kiemelt figyelmet fordít az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére és a fenntartható vízgazdálkodási közösségek támogatására. Középtávú célunk, hogy az öntözhető területek mérete folyamatosan növekedjen, és mértéke 2030-ra megközelítse a 350 ezer hektárt.

Forrás: AM Sajtóiroda

Jövőkép...

 Áder János: alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium

A magyar mezőgazdaságnak időben fel kell készülnie arra, hogy a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait a Kárpát-medencében, mint a bolygón általában, alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium - mondta Áder János a Portfolio Csoport Agrárszektor Konferenciáján csütörtökön Siófokon.

A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia nyitóelőadásán felhívta a figyelmet, hogy a Föld népessége a becslések szerint 2050-re 8-ról 10 milliárdra növekszik, és a népességnövekedésnél kétszer gyorsabban emelkedik a vízfogyasztás és háromszor olyan gyorsan az energiafogyasztás. Mindez komoly kihívás a világ mezőgazdasága számára - tette hozzá.

Ma már a Föld lakosságának egyharmada vízstresszes, vízhiányos régióban él, és az előrejelzések szerint 2050-re a Föld akkori lakóinak a fele fog ilyen régióban élni - érzékeltette a klímaváltozás egyik súlyos hatását. Hangsúlyozta, már 2030-ra 40 százalékos különbség lesz globális szinten a vízigény és a rendelkezésre álló víz között. Példaként említette Spanyolországot és Indiát, ahol már most komoly gondokkal küszködnek, egyebek közt az állami szintű koordináció hiánya és az illegális kutak miatt.

Ha nem akarunk úgy járni mint India, ahol hatalmas agrárfejlesztések után "eltűnt a gazdák lába alól a víz", fontos minden magyar kút legalizálása, azok kapacitásának monitorinozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten

- mutatott rá. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a honvédelmi minisztérium hatókörébe vonták a vízbázisok feletti kontrollt - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világ nagy részén jelentős mértékű a talaj minőségének romlása, a talajerózió is."Évi 12 millió hektár földet veszítünk, és hiába vágunk ki minden évben egy olaszországnyi erdőt a világon, a jó minőségű szántóföldek mérete mégis csökken" - fogalmazott.

Óriási gondnak nevezte, hogy világviszonylatban az energia több mint 84 százaléka még mindig fosszilis eredetű, a szél-, a víz-, a nap- és az atomerőmű beruházások ellenére. Ebből az következik, hogy egyre több szén-dioxid, egyre több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, aminek következménye a fokozódó globális felmelegedés és az ezzel járó, egyre szélsőségesebb időjárás, a nemzetközi klímamegállapodások ellenére.

Míg világviszonylatban 3 Celsius-fokos felmelegedésre kell felkészülni, a klímaváltozás a Kárpát-medencében várhatóan 4-5 fokos lesz, erre kell felkészülni minden súlyos következményével együtt - mondta Áder János. Ábrákon mutatta be, milyen drasztikusan emelkedett az elmúlt húsz évben Magyarország átlaghőmérséklete a korábbi évtizedekhez képest.

Az Alföld sivatagosodik, és meg kellett ismerkedni olyan új fogalmakkal, mint a téli aszály, vagy az eltűnő víztest - mutatott rá az eddigi hatásokra. Az utóbbi a mediterrán országokra jellemző, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, amiből ma már 37 van Magyarországon - magyarázta. Ezek miatt a többletvizet ma már nem elvezetni, hanem megtartani kell az országban.

"A szántóföldek egy részét vissza kell majd vizenyősíteni, ami sok érdeket fog sérteni" - tette hozzá.

A volt köztársasági elnök úgy összegezte a lényeget, hogy míg a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén nem tudunk változtatni, bizonyos dolgokat megtehetünk. Meg kell tanulni alkalmazkodni, ami a mezőgazdaságban a talajmennyiség és -minőség megóvását, a szél és víz okozta erózió csökkentését és a fajtaváltást jelenti leginkább - hangsúlyozta. Ehhez az egyik fontos lépésnek a no-till, vagyis a szántás nélküli gazdálkodás elterjesztését nevezte. Megjegyezte, sokan divatiránynak tartják, falu bolondjának nevezik, aki erről beszél, de a világ jelentős részén már nem számít "mesebeszédnek".

Példaként hozta fel, hogy Ausztrália mezőgazdasági területeinek 69 százalékát, az Egyesült Államokban a 30 százalékát, Dél-Amerikában már több mint a földek felét ezzel a technológiával művelik.

"Javult a talaj szerkezete és a vízmegtartó képessége, nőtt a biológiai sokféleség, kevesebb műtrágya, növényvédő szer, gép kellett, és két év után eltűnt a parlagfű"

- számolt be hazai tapasztalatokról.

Egyre sűrűbben kell aszályos évre számítani, ezért kell, hogy legyen egy "B" terve a gazdáknak - fogalmazott. A fajtaváltást a tápiószelei génbank is segíti - hívta fel a figyelmet. Az erdőkről szólva megemlítette, hogy hogy a bükk viszonylag rövid időn belül el fog tűnni az országból, és uralkodóvá válik az erdőssztyepp. Az erdészeknek és a szőlőművelőknek, borászoknak is fel kell készülniük a klímaváltozásra megfelelő fajták ültetésével, 30-100 évre előre gondolkozva - hangsúlyozta. "Magyarországon nemsokára olyan klímaviszonyok uralkodnak majd, mint most Dél-Spanyolországban, vagy Tunéziában" - mondta.

Végezetül Darwint idézte: "A túlélés nem a legerősebb, és nem a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz". (F:MTI)


2025. április 23., szerda

Fiatalok alkoholfogyasztása


 Magyarország nemzetközi szinten is élen jár az alkoholfogyasztásban, a World Population Review térképe alapján világelsők vagyunk az alkoholbetegek lakosságarányos számát illetően.

2025. április 22., kedd

 04.22 A FÖLD NAPJA  1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

Húsvét

 A húsvéti tojás eredetileg csak pirosra festett később tojáshéjra „írt”, színes mintákkal díszített tojás vagy csokoládétojás, melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni. A tojásdíszítés szokása egészen az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi, valójában azonban ősi pogány eredetű szokásról van szó.