Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: moratórium. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: moratórium. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. augusztus 1., hétfő

Aszály veszélyhelyzet

Az aszály veszélyhelyzeti operatív törzs javaslata alapján a kormány moratóriumot rendel el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire - mondta az agrárminiszter a Facebookra feltöltött videójában vasárnap.

    A gazdák dönthetnek arról, hogy élnek-e az adott lehetőséggel. Ezen felül a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forint összegű takarmányszállítási támogatási keretet biztosítanak - tette hozzá Nagy István.
    Közölte, hogy a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak.
    További segítséget jelenthet, hogy a termelők a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, és azokat a hatóság automatikusan engedélyezni fogja - mondta.
    Nagy István közölte, hogy felgyorsítják a biztosítóknál az aszálykárok felmérését és a megítélt összegek kifizetését.
    A biztosítóknak az aszálykár bejelentésétől számítva 14 nap alatt folyósítanuk kell a gazdálkodók részére a megítélt összeget - mondta.
    Nagy István kifejtette, július végére a tavaly ősz óta tartó csapadékhiány miatt az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki.
    A búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után a kukoricaállomány jelentős része megsemmisült az Alföldön és Közép-Magyarországon, és most a Dunántúl termését fenyegeti a szárazság - mondta.
    Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. A helyzet az ágazatban rendkívüli, az alföldi területeken tragikus - tette hozzá a politikus.
    Az operatív törzs továbbra is folyamatosan dolgozik és figyelemmel kíséri az ágazatban kialakult helyzetet. Várja a gazdák javaslatait, és tovább dolgozik azon, hogy rövid, közép- és hosszú távon megoldást találjon a történelmi aszályhelyzet kezelésére - közölte az agrárminiszter.(F:MTI)

2012. július 14., szombat

A külföldiek két év múlva lejáró földvásárlási moratóriuma utáni helyzetről, az uniós joggal összhangban álló szabályozás mozgásteréről, az unióhoz illeszkedés és a nemzeti érdekek védelmének dilemmájáról tartottak szakmai tanácskozást szerdán, a Kúrián. A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének konferenciáján Darák Péter, a Kúria elnöke kiemelte: az egész országot érdeklő, főként agrárszakmai kérdés, miként alakul a magyar termőföld tulajdona, használata, de a vitás ügyeknek bírósági vonatkozásai is lehetnek. A Magyarország uniós csatlakozását követő 7+3 éves földvásárlási moratórium 2014. május 1-jén jár le.

2010. december 2., csütörtök

Meghosszabbítják a földvásárlási moratóriumot...

Kitolják a földvásárlási moratóriumot

2010. december 1., szerda 12:02

Az Európai Bizottság még az év vége előtt áldását adja a 2011. májusában lejáró magyar földvásárlási moratórium három évvel történő meghosszabbítására - értesült a Bruxinfo.

Az Európai Bizottság hamarosan, még az év vége előtt zöld utat ad annak a magyar kérelemnek, hogy az ország a hétéves átmeneti időszak lejártát követően további három évig korlátozhassa a külföldiek termőföld-vásárlását.

Hazánk az új uniós tagállamok közül elsőként és sokáig egyedüliként kezdeményezte a földvásárlási moratórium meghosszabbításának lehetőségét, amelyet a Bizottság belső piacért felelős főigazgatósága vizsgált meg és bírált el a tőke szabad áramlásának szempontjából. Elvileg további hat újonnan csatlakozott ország csatlakozási szerződése tartalmazza a hároméves hosszabbítás lehetőségét, úgy tudni, hogy közülük csak a csehek nem kívánnak élni a lehetőséggel.

A BruxInfónak nyilatkozó megfigyelők arra hívták fel a figyelmet, hogy 7+3-as formula eleve egy kialkudott lehetőség volt a magyar csatlakozási szerződésben, így lényegében egy opció lehívásáról van szó. "Vagyis az Európai Bizottságnak nagyon komoly érvekkel kellene megindokolnia, hogy miért nem engedélyezné a hosszabbítást" - hangsúlyozta egy forrás. Az ügyben az Európai Bizottság hivatott dönteni, és ezt csak a tagállamok egyhangú döntése bírálhatná felül.

Brüsszelt vélhetően az is befolyásolta a heteken belül várható pozitív döntésben, hogy a jelek szerint az ellenérdekelt oldalról (nyugat-európai agrárvállalkozások és befektetők) nem nehezedett rá erős nyomás a hosszabbítás elvetése érdekében. Végül jól tájékozott források azt is tudni vélik, hogy a földügy egyike volt a magyar kormány prioritásainak, amelyeket még júniusi brüsszeli találkozójuk alkalmával a magyar miniszterelnök nyomatékkal José Manuel Barroso bizottsági elnök figyelmébe ajánlott.

A Bizottság ugyanakkor egy 2008-ban közzétett jelentésében még érezhetően az átmeneti időszak hét év után történő kifuttatása felé hajlott, mert nem látott gazdasági okokat a földtulajdonszerzési moratórium meghosszabbítására. Brüsszel általános elvként azt vallja, hogy a mezőgazdasági szektor megnyitása hozzájárulhat az agrárium és a vidéki régiók fejlődéséhez.

A magyar kormány részletes érvelést csatolt az év korábbi szakaszában benyújtott kérelméhez. Az egyik fő érv az volt, hogy a földárak jelentős emelkedésének dacára a nyugat-európai termőföldek ára még mindig többszöröse a magyarnak, ergo továbbra is fennáll az a veszély, hogy hazai földeket külföldiek olcsón felvásárolják. Ugyancsak fontos indok volt az, hogy a magyar gazdák támogatási szintje még mindig nem éri el a régi tagállamokét, így piacnyitás esetén nem lennének egyenlő versenyhelyzetben. Hazánk szerint ezentúl a kis birtokokra épülő magyar birtokszerkezet is indokolná a korlátozások fenntartását.
(f: Portfolio.hu)

2010. november 17., szerda

Földmoratórium?!...


Földmoratórium: Kinek jó a hosszabbítás?
somogytv.hu | 2010.11.16

Felemás hatása lenne a földmoratórium meghosszabbításának – vélik elemzők. Egyrészt több, mint 2 millió hazai földtulajdonos jól járna, viszont a közel 200 ezer mezőgazdasági termelő negatív hozadékkal számolhatna.
2011. május 1-én jár le a külföldiek földvásárlását tiltó hét éves moratórium, mely az Unióhoz való csatlakozással lépett életbe. Meghosszabbítását ősszel kezdeményezte a kormány, további 3 évre, azaz 2014. május elsejéig.
A kormány szándékai ellenére, továbbra is kérdéses a földmoratórium meghosszabbítása, ugyanis elemzők szerint, ahhoz mind a 27 EU tagország beleegyezése szükséges lenne.
Ángyán József államtitkár már többször kijelentette korábban, hogy a kormány eltökélt szándéka, hogy a termőföldek nemzeti hatáskörben és a gazdálkodó családoknál maradjanak.
Hozzáértők úgy vélik, a tiltás fenntartása nem lenne minden földpiaci szereplőnek kedvező. A több, mint 2 millió hazai földtulajdonos számára a moratórium megszűnése lenne kedvező.
Az ő ingatlanjaik értéke ugyanis ötszörösére nőne, amely jelentős változás. Hiszen jelenleg hazánkban a termőföld átlagos hektáronkénti ára 7-800 ezer forint, amely a mostani adatok szerint az Uniós átlag ötöde.
Ráadásul a tulajdonosok hosszú távon az eladásban érdekeltek, mivel elaprózottak a területeik, ezeket pedig önállóan nem éri meg művelni. Sőt, nagy részük azt sem tudja, hol van a földje.
Az agrártermelők számára a tilalom meghosszabbítása lenne jó, ugyanis így még lenne 3 évük arra, hogy nyomott áron bővítsék területeiket. Ám ennek reális esélye igencsak gyenge lábakon áll, mivel a gazdák az elmúlt években szükséges komoly tartalékot nem tudtak felhalmozni. Ennek a piaci és időjárási viszonyok az okai, de elemzők szerint a jövőben sem várható javulás.
A moratórium támogatói úgy vélik, a feloldás után sem válna jó árral kecsegtető külföldi földvásárlók martalékává a magyar föld. Ugyanis bizonyos infrastrukturális és piaci feltételek korlátozott mozgásteret hagynának a vásárlóknak. Eleve az egy nehezítő tényező, hogy a földek nagy része osztatlan közös tulajdonban van, illetve kis darabok nagy táblákban kiméretlenül „hevernek".
Sok idő azonban már nincs, ezért mihamarabb cselekedni kellene. Egy olyan szabályozás kidolgozása lenne kívánatos, mely a magyar piaci szereplők érdekeinek szem előtt tartása mellett tenné lehetővé a külföldiek földvásárlását.
Hiszen sokan a földben látják a megoldást anyagi gondjaikra. Egyrészt a kicsi és nehezen megművelhető földeket jó áron szívesen értékesítenék, másrészről van aki földbe fektet. Mivel az elmúlt évek gazdasági változásai miatt mostanra a legmegbízhatóbb lehetőség a termőföld. De a moratórium „okos feloldása" mellett szól az is, hogy a külföldi tőkével, pótolni lehetne az innovációhoz hiányzó forrásokat.
(f: mak.hu)

2010. november 5., péntek

UNEP - Biodiverzitás egyezmény...

Győzelem: 200 ország írta alá a biodiverzitás-egyezményt

65 millió éve, vagyis a dinoszauruszok kihalása óta nem volt ilyen gyors a fajpusztulás az evolúció során. Veszélyes tempóban csökken bolygónk élővilága, az állat- és növényfajok, valamint lakhelyeik. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) hétvégén Japánban lezárult, két hétig tartó csúcstalálkozóján látványos eredmények születtek: 200 ország környezetvédelmi minisztere írta alá a biodiverzitásról szóló egyezményt, mely többek közt a "genetikai erőforrások" egyenlőbb elosztását szabályozza. A megállapodás konkrét célokat fogalmaz meg 2020-ig a bioszféra védelme és a fejlődő országok támogatása terén. Az USA csak megfigyelőként vett részt a tárgyalásokon.

A megállapodás középpontjában az a felismerés áll, hogy az ökoszisztémák "pótolhatatlan ingyenes szolgáltatásokat" adnak az emberiség számára (ivóvíz, termőföld, élelem, üzemanyag, rostanyag, takarmány stb. formájában), méghozzá több milliárd dollárnyi értékben.
Elvesztésük esetén az ökológiai folyamatok helyreállítása, javítása (magyarán az utólagos környezetvédelem) rengeteg pénzbe kerülne. A biodiverzitásról szóló megállapodás a jogilag kötelező érvényű klímaegyezmény koppenhágai meghiúsulásának orvoslásaként is felfogható. A konszenzus-képtelen légkörvédelmi front helyett egyelőre az ökoszisztémák védelmezésében tudnak hatékonyan egyezségre jutni Földünk államai.

1.Egyezmény: mire jutottak?
Háttér: fajpusztulás
-65 millió éve, vagyis a dinoszauruszok kihalása óta nem volt ilyen gyors a fajpusztulás az evolúció során.
-A WWF kimutatása szerint 1999 és 2009 között 1200 eddig ismeretlen növény- és állatfajt fedeztek fel az Amazonas esőerdőiben.

Az egyezmény húsz pontban vázolt fel stratégiai fontosságú prioritásokat. Néhány közülük:

* A szárazföldi vizek 17 százalékát és a tengerpartok 10 százalékát kötelező megőrizni és óvni. Jelenleg a szárazföldi vizek 13 százaléka, a tengeri partszakaszok 1 százaléka van védett területté nyilvánítva.
* A veszélyeztetetté nyilvánított fajok státuszát nem szabad megmásítani (vagyis levetetni őket a nemzetközi szervezetek által elfogadott listákról)
* Felére kell csökkenteni a természetes élőhelyek és erdők pusztulásának mértékét, s ahol lehetséges, a fajpusztulást megállítani
* A halállományt fenntartható módon kell halászni
* A légszennyezést olyan szintre kell csökkenteni, amely nem veszélyezteti az ökoszisztémák létét és a biológiai sokszínűséget
* A biodiverzitásra nézve káros állami támogatások (másszóval a leginkább szennyező szektorok támogatásának) felszámolása vagy átalakítása
* Az egyezményen túlmenően 70 résztvevő ország önkéntes alapon vállalta, hogy szövetséget alkot az erdőirtás megfékezésére és támogatja az ezt irányzó ENSZ REDD-programot. Döntésük azért kulcsfontosságú, mert az egy hónap múlva kezdődő mexikói Klímacsúcson napirendre kerül a REDD finanszírozásának kérdése.

2.Moratóriumok
Ahogy arról a napokban beszámoltunk, az óceán CO2-felszívó képességének emberi beavatkozással történő növelése (vagyis a fitoplankton-népesség bővítése) nem várt mellékhatásokkal járt. Ezért a csúcstalálkozó delegációi úgy döntöttek, meghosszabbítják a 2008-ban hozott "geomérnöki" moratórium érvényét. Ugyancsak leállították a földfelszínre érkező napfény kitakarását célzó projekteket, amíg nem születik elégséges tudományos konszenzus ennek veszélyeit illetően. (A következményeket vizsgáló, tudományos célú kísérletek kivételt képeznek a tiltás alól.)

Engedélyezték viszont az ipari létesítmények által kibocsátott üvegházgázok földalatti üregekbe juttatását, amit a tudósok nem tartanak földrengést okozó manővernek.

3.Genetikai erőforrások hasznának (újra)elosztása
A csúcstalálkozó legfontosabb előrelépése a "Nagoya Protokoll" elfogadása. A megszavazott egyezmény lényege, hogy egyenlőbb elosztást biztosít az érdekeltek között az agrár-erőforrásokból (növények, állatok, mikrobák) származó bevételekből. Ezeket nevezik genetikai erőforrásoknak. Az ide vonatkozó halállományuk, vetőmag- vagy fakészletek felhasználásában tehát a nemzeti szuverenitás elve érvényesül: vagyis a kormány maga határozhatja meg, mit kezd velük. Ezt a kontrollt és fennhatóságot szavatolja a megállapodás.

A globalizáció korában ugyanis egy agrártermék, egy gyógyszeráru alapanyagának vagy egy genetikailag módosított növény vetőmagjának származási helye, a feldolgozás helyszíne, a bevétel/profit elkönyvelésének helye ritkán azonos - és a termelési folyamatban rendszerint az alapanyag-lelőhelyek közösségei, polgárai tesznek szert a legcsekélyebb anyagi előnyökre.

Az igazságosabb elosztás már az 1993-as biodiverzitás-egyezménynek is célja volt, de az országok csak önkéntes alapon cselekedhettek enne kiegyensúlyozására (2002 után).

Egyes megfigyelők hangsúlyozták, hogy a mostani nem formális protokoll: itt valóban dollármilliárdok szabadulnak fel, amiből mindkét oldal, az üzleti szféra (pl. gyógyszeripar) és a szegény országok is profitálnak. A szerződés külön megemlíti az őshonos törzsek és tudásuk pénzbeli díjazását.

Az egyezmény értelmében "klíringintézetet" állítanak fel, amely monitorozza a kereskedelmet, begyűjti az anyagmozgásokra vonatkozó adatokat, érvényesíti a protokoll szabályait, továbbá nézeteltérés vagy szabályszegés esetén döntéshozóként és törvényvégrehajtóként eljár a problémás ügyekben.

A szerződés hatókörébe bevonták a biotechnológiai szektort, vagyis a növényfajták genetikai módosítását és az állatokból kinyert vegyületek (enzimek, kígyómérgek stb.) ipari alkalmazását - de nem visszamenőleges hatállyal. Az alku nem vonatkozik az 1993 előtt kinyert anyagokra, amikből talán most profitálnak a kutatóintézetek vagy gyógyszergyárak. Az iparilag fejletlen országok próbálták elérni, hogy a gyarmati időkben realizált profit-egyenlőtlenségeket is kompenzálják, ezt azonban meghiúsították a gazdag országok (az egykori gyarmattartó nagyhatalmak).

Pénzkérdések: miből?
A biodiverzitás megőrzésére jelenleg 3 milliárd dollárt költenek világszerte, de a fejlődő országok azt szerették volna, ha a konferencia záródokumentumában ezt az összeget 300 milliárdra emelik. (Összehasonlításképpen: a koppenhágai klímaegyezmény gyorssegély-alapja, mely a klímaváltozás általi károk elhárítását segíti, évi 100 milliárd dollárt allokál.)

A nagoyai találkozó paktuma végül úgy rendelkezett, hogy "jelentősen növelik" a biodiverzitásra fordítandó összeget. Ez tekinthető az egyetlen pontnak, ahol nem hozott látványos eredményt a nagoyai csúcs.

2010. szeptember 4., szombat

Földvásárlási moratórium...

A földvásárlási moratóriumról
Raskó György, agrárközgazdász


Bolgár György: - Azzal kapcsolatban vagyok kíváncsi a véleményére, hogy a mostani magyar kormány – csakúgy, mint az előző – bejelentette, hogy kérni fogja a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium meghosszabbítását Magyarországra vonatkozóan. Ha jól tudom, ezt az Európai Uniótó egyik bizottságától kell kérni, és a jövő tavasszal lejáró hétéves vásárlási tilalmat további hárommal lehetne meghosszabbítani. Ön szerint egyértelmű érdekünk ennek a vásárlási tilalomnak a fenntartása?
Raskó György: - Én azt gondolom, hogy ez mindegyik politikai pártnak érdeke, ahogy a nyilatkozataikat ismerem. Emellett a hazai mezőgazdasági termelőknek is érdekük, akik így versenytárs nélkül bérelhetnek termőföldet. Ebből következően, akik földtulajdonosok, azoknak ez valószínűleg nem érdekük, de a parlamenti pártok teljes mellszélességgel, bal és jobboldalon állók egyaránt ezt támogatják. Azt gondolom, hogy mást az előző kormány sem tehetett és a mostani kormány sem tehet. Az szomorú dolog, hogy ha lett volna egy világos birtokrendezési koncepció, és a hozzá kapcsolódó közgazdasági eszközökkel egy életképes birtokfejlesztési program, akkor most nem lenne ez a probléma ennyire komoly, mint amennyire sokan annak érzik.
- Mindenesetre azzal indokoljuk a moratórium fenntartásának kérelmét, hogy Magyarországon a földárak még mindig nagyon le vannak maradva a nyugat-európai földáraktól. Tehát, ha jövő tavasszal a külföldiek lényegében korlátozás nélkül vásárolhatnának itt földet, akkor nagyon olcsón juthatnának hozzá, hiszen még egy kicsit magasabb áron is az itteni tulajdonosok boldogan eladnák nekik. Onnantól kezdve pedig esetleg az a veszély fenyeget, hogy külföldi tulajdonosok lepnék el az országot, olyan tulajdonosok, akik olcsón jutottak földhöz. Ez önmagában baj volna?
- Amennyiben olyan tulajdonosokról van szó, akik itt gazdálkodnak Magyarországon, méghozzá nyugati színvonalon és munkahelyeket teremtenek, esetleg magasabb hozzáadott értékű élelmiszereket állítanak elő, akkor ez biztos, hogy nem probléma. Hiszen Mária Terézia idejétől kezdve, évszázadokon át sváb, bajor, szlovák és más nációbeli mezőgazdasággal foglalkozó telepesek érkeztek ide az országba, akiket ma mindenki az ország és a nemzet részének tekint. Tehát akkor sem volt ebből olyan komoly probléma. Azt gondolom, ha ilyen gazdálkodók jönnek, akkor az önmagában véve inkább előnyös, mint hátrányos. Azonban kétségtelen tény, hogy nagyon sok osztrák kifejezetten spekulációs céllal vásárol földet az osztrák határ mellett, amit aztán nem igazán művel, inkább csak úgymond karbantartja és vár arra az időszakra, amikor a valószínűleg zsebszerződés útján szerzett földet a szabad piacon értékesítheti.
- Ezek a zsebszerződések természetesen nagyon rosszul hangzanak, mert egyrészt nem törvényesek, másrészt meg az ember valamilyen titkos praktikára gondol, hogy hű, mit akarnak, mire spekulálnak. És a kérdésem éppen erre irányul, hogy vajon mire spekulálnak? Tegyük fel, jövő tavasszal mégsem lehet meghosszabbítani a moratóriumot és ezek az osztrák tulajdonosok névlegesen is tulajdonossá válhatnak. Akkor vajon mire spekuláltak eddig? Nyilván viszonylag olcsón megszerezték a földet, de mit csinálnak vele? Ők nem azt akarják elérni, hogy ott gazdálkodhassanak és az osztrák határhoz közeli földeket mezőgazdasági termelésre hasznosítsák?
- Akik gazdálkodnak, azokkal semmi probléma nincsen. Végül is nem ez a fő probléma, ez talán megint egy belpolitikai fogás, ennek a zsebszerződésnek a hangoztatása. Én azért azt mondanám, hogy a magyar föld mindenképpen értékesebb, mint az osztrák, legalábbis mezőgazdasági termelés szempontjából. Tehát jelentős az attraktivitása. Itt a termőképesség nagyon jó és az éghajlati feltételek is jók. Ha ehhez megfelelő infrastruktúrát rendelnek, például öntözőműveket, akkor nagyon magas jövedelmet és nagyon színvonalas termelést lehet ezzel elérni. Azt gondolom, hogy emiatt a magyar föld valóban spekuláció tárgya. Az más kérdés, hogy olyan nagyon nagymértékű földáremelkedés akkor sem fog történni, ha abszolút szabaddá válik a piac, mert Nyugat-Európában is elképesztően nagyok a földárak közötti különbségek. Hogy konkrét példát mondjak, Belgiumban és Hollandiában hat-nyolc millió forintba kerül egy hektár föld, a szomszédos Franciaországban pedig kevesebb mint kétmillió forintba. Pedig tulajdonképpen Franciaországban is bármelyik uniós polgár vásárolhat földet. Vagy éppen Kent grófságban szintén hat-nyolc millió az áruk, Portugáliában pedig olcsóbbak, mint Magyarországon.
- Ez valószínűleg a népsűrűséggel is összefüggésben van. Hiszen, ahol nagy a népsűrűség és viszonylag kevés a termőföld, ott magas az ár. Vagy, ahol kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, mint Angliában, ott magas az ár, ahol sok van, mint Franciaországban, ott kicsit alacsonyabb.
- Így van. És nem is kicsit, mert nagyon nagy különbségek vannak. Tehát a népsűrűséggel való korreláció az valóban nagyon szoros. Miután Magyarország kifejezetten alacsony népsűrűségi ország, a termőföldje pedig az ország területéhez viszonyítva jóval az uniós szint fölött van, ezért relatíve nagyon nagy a mezőgazdaságilag hasznosítható terület. Ezért olyan mértékű áremelkedés biztosan nem lesz, mint amilyen Ausztriára, Németországra vagy Hollandiára jellemző. De azért legyünk őszinték, egy országnak valóban érdeke fűződhet ahhoz, hogy a nemzet fiai gazdálkodjanak. Én ezt annyival toldanám meg, hogy a nemzet hozzáértő fiai gazdálkodjanak. Tehát Magyarországon nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak mezőgazdasági termeléssel foglalkozni, hanem az, hogy rendkívül heterogén a mezőny. A magyar kistermelő vagy éppen magántermelő, de sokszor még a nagyüzem is, rendkívül alacsony hatékonysággal dolgozik. Alacsony termelési értéket állítanak elő, olyan földön, ahol mondjuk egy holland vagy egy dán gazda esetleg nyolc-tízszeres értéket tudna előállítani. Tehát arra felhívnám a figyelmét a mostani kormánynak is, hogy ha valakiket preferálni akar, azért legyen egyértelműen szempont a szakértelem is, ami nem valamiféle rossz dolog, mert egy nemzetnek a nála lévő termelési erőforrásokkal igenis jól kell sáfárkodnia. Ez a föld esetében azt jelenti, hogy az az elképesztően alacsony termelékenységi szint és alacsony intenzitás, ami a magyar mezőgazdaságot ma jellemzi, változzon meg. Ha egy ilyen birtokpolitikai koncepció készül, akkor annak van értelme, azonban ha ez nem fő vezérlő elv, akkor éppenséggel osztogathatunk családi birtokokat, csakhogy azokat utána a költségvetésből kell majd eltartani.
- Maximum három évig volna fenntartható ez a vásárlási tilalom, vagyis 2014 tavaszáig, amire kaphatunk az uniótól esetleg valamiféle engedélyt. Ön szerint három év alatt meg lehet úgy változtatni a birtokviszonyokat, hogy Magyarországon versenyképes és nagy termelési értéket előállító gazdaságok jöjjenek létre tömegesen? Hiszen nyilván attól függ a földár, hogy ha egy adott földterületen nagy értéket lehet termelni, akkor annak a földnek az ára bizonyára magas lesz. Ha csak elvetik a búzát, aztán ahogy esik, úgy puffan, ér amennyit ér, akkor valószínűleg alacsony lesz az értéke. Három év alatt meg lehet ezt alapvetően változtatni?
- Én azt gondolom, hogy nagyot lehetne lépni előre. Azonban sajnos az előző nyolc év alatt sem történt ez ügyben különösebben nagy előrelépés. Azonban még most is állítólag csak most kezdenek hozzá a birtokpolitikai koncepció kialakításához. Azt gondolná az ember, hogy ezzel már régen elkészült az a párt, amelyik kormányzásra készül. Tehát nagyon egyszerű a megoldás. Itt egyértelműen egy nagyon hosszú lejáratú, államilag garantált földjelzáloghitel konstrukcióra lenne szükség. És ennek során aztán az állam preferálhat olyan gazdálkodókat, akik főfoglalkozásban foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Tehát bizonyos nagyságrendig, mondjuk száz hektárig járna nekik ez a kedvezményes földjelzáloghitel. Vagyis ha most indulna egy kifejezetten közgazdasági elveken nyugvó, életképes birtokfejlesztési program, akkor azért három év alatt sokat lehetne ezen a területen tenni. Persze azt a lemaradást biztosan nem lehet behozni, ami évtizedes vagy évszázados.
- Ami húsz év alatt kialakult. Értem. Az emberben viszont motoszkál az a gondolat - nem tudom, mennyire megalapozottan vagy alaptalanul -, hogy talán arra megy ki a játék, hogy csak bizonyos embereket hozzanak tulajdonosi helyzetbe. Így, amikor a földpiac valóban szabad lesz, tehát az árak megemelkednek, mert belép a külföldi kereslet is, akkor ezek a tulajdonosok majd magasabb áron tudják értékesíteni a földjeiket. Tehát az lehet az ember érzése, hogy nem feltétlenül arra megy ki a játék, hogy minél alaposabban, jobban, korszerűbben gazdálkodjanak és minél életképesebb birtokok jöjjenek létre.
- Ez lehetséges. Én csak a kívánatos irányról beszéltem, ami szerintem nemzetgazdasági és társadalmi érdek is. Ha azt az állapotot vesszük száz százaléknak, amikor 1984-ben a magyar gazdaság teljesítménye csúcsponton volt, akkor most kevesebb mint ötven százalékon vagyunk. Tehát elképesztő a visszaesés az elmúlt huszonöt évben. Pedig a föld itt van azóta is, és sokkal korszerűbb gépek vannak.
- Igen. Vagyis sokkal többet lehetne kihozni ebből a földből, mint huszonöt éve.
- Igen. Jelen pillanatban nagyon keveset hozunk ki belőle. Hiszen nem épülnek egymásra integrált, vertikális rendszerek, mert nincs meg a bizalom, mert a magyar termelők nagy része egymás iránt sincs bizalommal. Emellett a feldolgozóknak, a kereskedőknek sincs bizalma a termelő iránt, mert a termelők nagyon gyakran szerződésszegők és ez vice-versa is igaz. Tehát sajnos az a fajta egészséges, vertikális integráció, ami lehetővé tenné, hogy magas hozzáadott értékű élelmiszereket állítsunk elő, aminek a jövedelmét aztán fair módon visszaosztanánk – mint, ahogy ez Dániában vagy Hollandiában működik -, ez Magyarországon nincs meg. Tehát ez a súlyos bizalomhiány és persze a hozzá kapcsolódó tőkehiány, valamint az elmúlt húsz évben az agrárium irracionális túlpolitizálása okozza-okozta azt, hogy az elmúlt huszonöt évben elképesztően nőtt a lemaradásunk.
- Igen. Ezt, hogy a magyar föld nem eladó, nagyon sokszor halljuk, mint végső érvet, miközben ha kivonnánk a piaci viszonyok alól, azzal nem biztos, hogy a magyar mezőgazdaságot és a földtulajdonosokat segítenénk. De mi lesz, ha tavasszal mégsem kapjuk meg a moratóriumot, vagyis a föld eladó lesz? Ön szerint mi fog történni?
- Addig még a földtörvényt módosítani fogják és abba be lesz építve az a fék, miszerint gyakorlatilag letelepedéshez fogják kötni a földvásárlást. Vagyis a helyi közigazgatási hatóságoknál bejelentési kötelezettség lesz.
- Magyarán csakis az ott élő, földet művelő, hivatásszerű tulajdonosok vehetik meg a földet, ugye?
- Igen, valószínűleg ez a módosítás benne lesz a földtörvényben. És innentől kezdve már lényegtelen, hogy meghosszabbítják a moratóriumot vagy nem. De azért én vállalkoznék egy kis jóslásra, mert biztos vagyok benne, hogy mi is és a többi ország is – mint például Lengyelország – meg fogja kapni a kért moratórium-hosszabbítást, mert Brüsszelnek ez a legolcsóbb. Ez majd úgy lesz előadva, hogy milyen óriási gesztust gyakoroltunk most felétek, vagyis itt van még ez a három év és egyébként akkor most maradjatok csöndben, mert nagyon sokat kaptatok. Tehát az uniónak költségvetési oldalról az lesz a legkényelmesebb megoldás, hogy az utolsó pillanatban azt mondja, hogy rendben, hozzájárulunk a meghosszabbításhoz.
- Igen, nekünk meg lesz három évünk, hogy végre megcsináljuk azt, amit kell.
- Így van.
(f:galamus-csoport)