Az őszibarack

Hazánk az őszibarack előfordulásának északi határán található, tradicionális termőhelyei a Balaton-felvidéken, a Budai hegyvidéken, a Mátraalján és a Mecsekalján alakultak ki. Az őszibarack az enyhébb éghajlatot kedveli, mérsékelt és elég hosszú ideig tartó téli hideggel. Általában csak a legjobb szőlővidékeken lehet gazdaságosan termelni. Hazánkban, egyes vidékeket kivéve mindenütt megterem. Az őszibarack termeléshez a nyári hónapokban (július-augusztus) 20-24 °C középhőmérsékletre van szükség. A budai hegyekben, a Balaton-felvidéken, vagy a Mecsek déli oldalában a napfénytől jól besugárzott területeken, még a késői fajták is beérnek. Fontos, hogy a téli nyugalmi időben huzamosabb ideig 7 °C alatti hőmérsékletre van szüksége, de rövidebb ideig a −16 – −20 °C sem ártalmas. Nagyon elterjedt nézet, hogy az őszibarack a száraz, szegényebb talajt kedveli. Ez nem így van, mert az őszibarack a legkülönb féle talajokon is sikeresen termeszthető, de a talaj minőségétől függ a fa terméshozama, és minősége is. Fontos tudni, hogy az őszibarackot nem szabad olyan helyre ültetni, ahol csonthéjas gyümölcs volt korábban. A talajuntság miatt még a leggondosabb kezelés mellett is rosszul fejlődik. Ilyen esetben legalább 4 évig pihentessük a talajt.

Gyümölcse, az őszibarack 7 g fehérjét, 90 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 10 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Nagy része, 85-90%-a víz. A legfinomabb nyári szomjoltó, a gyümölcsök királynője.

A cseresznye

Cseresznyefát hazánk minden gyümölcstermő vidékén, kertekben, szőlők között egyaránt találunk. Ültetvényben gazdaságosan csak a számára alkalmas termőhelyi körülmények között termeszthető. Jó termőhelyei a kedvező  talajadottságú, meleg domboldalak, lankás területek. Különösen a talaj levegőtlenségére érzékeny, így a nagyon kötött talajokat, a pangó talajvizet a telepítésnél kerülni kell. A cseresznye Magyarországon is az egyik legkedveltebb kora nyári gyümölcs. Leginkább nyersen fogyasztják, de süteményekbe is bele lehet dolgozni, levest, és mint szinte minden cukros gyümölcsből, bort és pálinkát is lehet belőle készíteni. Hűtve két-három napig, ideális páratartalom mellett egy hétig tárolható, a szárával együtt. Jól bírja a mélyhűtést, az értékes vitaminjait is megőrzi, magozva természetesen kevesebb helyet foglal. Befőzéssel is tartósítható, de vitaminjainak nagy részét elveszti.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=n0EKxLWzWHo

A szőlőterület nagysága

Nagyításhoz kattintson a képre

A FAO adatai szerint a Föld területéből mintegy 75 866 négyzetkilométeren termesztenek szőlőt. A termés körülbelül 71%-ából bort készítenek, 21%-át friss gyümölcsként adják el, továbbá 2%-ot aszalnak meg mazsolának. Jelenleg mintegy 8–10 000 fajta borszőlőt termesztenek szerte a világon. Ezeket többféleképpen csoportosítjuk: egyrészt megkülönböztetjük az oltványról nevelt szőlőket a direkt termő fajtáktól, másrészt vörös, illetve rozéborokat adó, lila héjú gyümölcsöket termő fajtákat a fehérborokat adó, zöld, illetve sárga héjú változatoktól. Magyarország a szőlő termeszthetőségének északi határán fekszik, mert a fajták csak kb. -15 C°-ig fagytűrők. E körülmény miatt nálunk a szőlő csak bizonyos művelésmódokon, megfelelő termőhelyeken termeszthető eredményesen.  

Ismerd meg és vegyél részt az Agrárium Klub szerkesztésében.

http://agrarpraktikum.network.hu/

 

 

Emlékezés az elődökre...

Lippay János (1606. nov.1. - 1666. jún.2.)

Első magyar nyelvű tudományos kertészeti kézikönyvünk szerzője, egyszersmind első gyümölcskutatónk.

Pozsonyban és Bécsben végezte tanulmányait. 1624-ben lépett be a jezsuita rendbe. Széles körű műveltségére, nyelvtudására jellemző, hogy a grazi, majd a bécsi egyetemen keleti nyelveket oktatott.

1643-ban tért vissza Magyarországra.

Érdeklődése egyre inkább a természettudományok, a kertészet irányába fordult. Bátyja, György esztergomi érsek udvarához kérte magát és hátralévő éveit az érsek által európai hírűvé fejlesztett pozsonyi prímás-kert gondozásával töltötte.

A gyakorlati munkák irányítása mellett a kertészet elméleti kérdéseivel is behatóan foglalkozott. Műveit – melyek közül ötnek ismerjük a címét, de csak kettő maradt ránk – magyar nyelven írta, ezáltal megteremtve a hazai szaknyelv alapjait.
Első művében, a Calendarium oeconomicum perpetuum –ban havi részletezéssel, időrendi sorrendben ismertette az egyes időszakokban esedékes mezőgazdasági munkákat. Gondos útmutatást adott a növény-, gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztéssel valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos teendőkhöz. A várható időjárási viszonyok előrejelzését is taglalta megfigyelések, a természet jelzései alapján. Munkája olyan jól használható és népszerű volt, hogy hat kiadást ért meg.

Legjelentősebb alkotása, melyben főleg saját tapasztalatait összegezte, a híres pozsonyi kertről írt tudományos műve, a három kötetes Posoni kert, amely még a XIX. század elején is alapműnek számított. Az első kötetben a díszkertek kialakításával kapcsolatos tudnivalókkal foglalkozott. Mintegy 150 dísznövény fajt írt le, rövid nemesítési útmutatót is közölt.

A második kötetben a zöldségtermesztés mesterfogásait ismertette. Az országban elsőként foglalkozott a vetemények növényvédelmével.
A gyümölcsöskerttel foglalkozó harmadik kötet már csak halála után jelent meg. Ebben megalkotta az első magyar gyümölcsfajta ismerettant; csaknem száz fajtát ismertetett.

Lippai korának kiemelkedő kertészettudósa volt. Emlékét ápolja az utókor.

KSH-Egyéni gazdaságok összeírása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019. május 15. és június 15. között mezőgazdasági összeírást hajt végre „Egyéni gazdaságok júniusi összeírása, 2019” címmel, az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK és 543/2009/EK rendeleteinek, valamint az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) 2019. évre szóló jogi szabályozásának megfelelően. Amennyiben a kitöltéshez segítségre van szüksége, kollégáink szívesen állnak rendelkezésre. Kérjük, hogy megyéje kiválasztása után vegye fel a kapcsolatot a megjelölt elérhetőségeken.

A tehéntej ára

Nagyításhoz kattintson a képre

A tej összetevőinek aránya jelentősen függ attól, hogy milyen állattól származik. 1 liter tehéntej tápértéke 620 kalória. Átlagos összetétele: 87,9% víz és 12,1% szárazanyag. Azoknál az embereknél, akiknél hiányzik a tejcukor lebontását végző enzim, a laktáz, a tejcukor hasmenést, rosszullétet okoz. Ezeknek az enzimeknek a mennyisége sok ember esetében az életkor előrehaladtával csökken, sőt vannak, akiknél egyáltalán nem képződik. Mivel a kevés, vagy hiányzó enzim a tejcukrot a bélben nem, vagy csak hiányosan bontja le, az ilyen embereknél különböző tünetek jelentkeznek. Ez a jelenség a laktózérzékenység (laktózintolerancia).

Szent Iván hava - Nyárelő

Június
Szent Iván hava - Rák hava - Nyárelő

A Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep, a húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által megígért eljövetelét és az egész világon való szétáradását ünnepli. A Pünkösd, mint ünnep, korábbi eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó vallásban Peszah - azaz Húsvét - után következő ötvenedik napon volt. A legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel - lovasversennyel, bikahajszolással, bothúzással, kakasütéssel - járt. A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott - például Dunántúl egyes vidékein -, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, annak árát az elöljáróság vagy a helybéli földesúr fizette.

Június 8. - Medárd napja

A Medárd latin, germán eredetű név, jelentése hatalmas, erős, merész.

Medárd 458-ban született frank eredetű püspök, szent volt. Legendája szerint már gyermekként segített a szegényeken, köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy földművesnek adta. A néphit szerint ha Medárd-napon esik, negyven napon át esős idő várható. A gabonaaratás és a szüreti munka védőszentje.

Medárd története

Szent MedárdMedardus frank származású katolikus püspök volt, és a gabona aratásának illetve a szüreti munka védőszentje. Egyes helyeken fogfájáskor is az ő közbenjárását kérik.

Frank nemesember és gallo-római anya gyermeke volt, 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, 33 éves korában szentelték pappá. 530-ban püspök lett Veromandumban. A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tornacumi (Tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át egy közös püspök irányítása alatt maradt.

Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szt. Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt meg.

Június 8. közismert időjárásjósló nap. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. A néprajzkutatók szerint azonban Medárdhoz nemcsak ez, hanem többféle népi hiedelem, népszokás is köthető, amelyek több évszázados népi megfigyeléseken alapulnak. Többségük nyilvánvalóan az időjárásra és a várható termésre vonatkozik.

Ez az esőbe vetett hit az egész országban, sőt Európa egyes területein is elterjedt. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira. Egyes területeken, például a bukovinai székelyeknél úgy tartják, hogy ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz is, amely szintén negyven napig tartott.

A tudományos magyarázat szerint az európai június eleji esőzések az Ázsiai monszunra hasonlítanak. A nagy mennyiségű eső akkor érkezik, ha a meleg levegő és hűvös, páradús levegő találkozik. Ezért a június a legcsapadékosabb hónap Magyarországon.

Hagyományok, szokások

Egyes vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor. A göcsejiek szerint ha ezen a napon esik, a fű szép zöld lesz, a szőlő bőven fog teremni, de a bor nem lesz jó minőségű.

Ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Június 14. - Éliás napja

Háztetőket tépett le, kocsikat borított fel, fákat csavart ki tövestül régen a dühöngő szélvihar Éliás napján. Somlón is emlékeznek olyan esetre, hogy hordókat döntött fel és görgetett le a vihar, sőt borosszekeret is magával ragadott a mély dűlőutakon lehömpölygő áradat. Már hajnalban lehetett következtetni a beálló időváltozásra. Ha a kelő napot szürke felhő övezte, biztosan megérkezett délutánra a neve napját ünneplő Éliás.

Június 15. - Vida - Vid - Vitus napja

Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok - a muravidékiek szerint - e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást. A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatták már régóta. Vitus napján rendszerint viharos, zivataros az idő, ilyenkor gyertyát gyújtottak. Vid vértanú, szent életét a Martyrologium Hieronymianum 450 táján említi, más források szerint 303 táján halt vértanúhalált. Legendája szerint Szicíliában született pogány szülőktől.

Úrnapja

A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön a nagy idő, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését. Az Úrnapja mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket - különösen a középkorban - nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.

Június 24. - Szent Iván napja

A nyári napforduló napjának ünnepe, amit Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek meg.