Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldségtermesztés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldségtermesztés. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. március 4., péntek

Viharkárok kompenzálása

2022. január 30-ai vihar jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, elsősorban a hajtatott zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknál. Az érintettek 2022. március 7-11-e között nyújthatják be a károk miatti támogatási igényeiket, a támogatás mértéke az agrárkamara által leigazolt kár összegének legfeljebb 80%-a lesz.Míg a vihar miatt elpusztult vagy károsodott növénykultúra után a kárenyhítési rendszer fizet kompenzációt, addig a nem biztosított termelőeszközökben bekövetkezett, jelentős károkat az Agrárminisztérium most részben kompenzálja. Az érintett termelői károkat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérte, újabb kárbejelentéseket a továbbiakban már nem fogad. Fontos, hogy támogatásra kizárólag azon mezőgazdasági termelők jogosultak, akiknek a termelőeszközükben keletkezett viharkárt az agrárkamara már a vihar után közvetlenül felmérte és leigazolta, valamint a kármegállapítása során tett adatokat a Magyar Államkincstár részére 2022. március 3-áig továbbította. A támogatás mértéke legfeljebb az agrárkamara által leigazolt kár összegének 80%-a.

A termelők a támogatási kérelmüket - az elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül - 2022. március 7-11. között - nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz. A támogatási kérelem benyújtásakor a termelőnek az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek kell minősülnie, ezért amennyiben szükséges, javasoljuk a nyilvántartásba vételi eljárás mielőbbi megkezdését.

A Magyar Közlöny 2022. február 28-i számában megjelent a mezőgazdasági termelőeszközökben bekövetkezett viharkárok részbeni kompenzálásáról szóló 8/2022. (II.28.) AM rendelet, amely alapján a termelők a termelőeszközeikben a 2022. január 30-ai vihar miatt keletkezett káruk részbeni kompenzálására vissza nem térítendő támogatás igénybevételére jogosultak. A rendelet teljes szövege érhető elérhető itt: 

https://kormany.hu/dokumentumtar/magyar-kozlony-22-037

2021. május 10., hétfő

Mezőgazdasági adatfelvétel

 Nagyításhoz kattintson a képre

Az adatfelvételezés a szántóföldi növények, a zöldségfélék termesztésére és felhasználására, a szántóként használt üvegház és fóliasátor alatti területek hasznosítására, a gyepgazdálkodásra, a szőlő és gyümölcstermesztésre, valamint az agrotechnikára (pl. műtrágyázásra, szervestrágyázásra, öntözésre) terjedt ki. Számba vette a főbb haszonállatfajokat, az állati termékek termelését, és foglalkozott a mezőgazdasági tevékenység munkaerő-szükségletével, a mezőgazdasági tevékenységet közvetve vagy közvetlenül segítő beruházásokkal.

2020. május 24., vasárnap

Gazdaságvédelmi Alap

Az Agrárminisztérium három szakaszban hirdeti meg a Gazdaságvédelmi Alap által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére biztosított 25 milliárd forintnyi, támogatási programot amelyek a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat segítik.
A támogatási program első – június legvégétől két héten keresztül tartó - kérelembenyújtási szakaszában nyílik meg az élelmiszeripar számára egy 8 milliárd forintos, a baromfitartók számára egy 3 milliárd forintos, a sertéstartók részére egy 2,75 milliárd forintos, a dísznövényágazat részére 1,4 milliárd forintos, a halgazdálkodók számára pedig egy 500 millió forintos támogatási keretösszeg.
A baromfi- és sertéságazati támogatás alapja az állatjóléti támogatások során igazolt állategység, a dísznövény- és a halgazdálkodók esetében a vállalkozásokban dolgozó foglalkoztatottak száma.
A második szakaszban – július második felében – nyílik meg a juh- és húsmarha ágazat számára az 1-1 milliárd forintos, a tejhasznú szarvasmarha ágazat számára az 1,8 milliárd forintos, a méhészet számára az 1 milliárd forintos és a zöldségnövény termesztők esetében az 1,2 milliárd keretösszegű támogatási lehetőség.
E támogatások alapja a tej- és húshasznú szarvasmarhák, valamint a juhok tekintetében 2019. évi állatlétszámok, a méhészek esetében a méhcsaládok száma, a zöldségnövény termesztők esetében pedig a zöldségkultúrákkal művelt terület nagysága.
A harmadik szakaszban – augusztus első felében – nyílnak meg a nehéz helyzetbe került borászatok 1,8 milliárd forintos és a lótenyésztők 250 millió forintos keretösszegű támogatási konstrukciói. A támogatás alapja a borászatok esetében az árutermelő szőlőültetvény terület nagysága, míg a lótenyésztők esetében a vemhes kancák száma.
A támogatások igénybevételét lehetővé tevő konstrukciók rendeletei várhatóan a következő hetekben jelennek meg.
(AM Sajtóiroda)

2019. június 2., vasárnap

Emlékezés az elődökre...

Lippay János (1606. nov.1. - 1666. jún.2.)

Első magyar nyelvű tudományos kertészeti kézikönyvünk szerzője, egyszersmind első gyümölcskutatónk.
Pozsonyban és Bécsben végezte tanulmányait. 1624-ben lépett be a jezsuita rendbe. Széles körű műveltségére, nyelvtudására jellemző, hogy a grazi, majd a bécsi egyetemen keleti nyelveket oktatott.
1643-ban tért vissza Magyarországra.
Érdeklődése egyre inkább a természettudományok, a kertészet irányába fordult. Bátyja, György esztergomi érsek udvarához kérte magát és hátralévő éveit az érsek által európai hírűvé fejlesztett pozsonyi prímás-kert gondozásával töltötte.
A gyakorlati munkák irányítása mellett a kertészet elméleti kérdéseivel is behatóan foglalkozott. Műveit – melyek közül ötnek ismerjük a címét, de csak kettő maradt ránk – magyar nyelven írta, ezáltal megteremtve a hazai szaknyelv alapjait.
Első művében, a Calendarium oeconomicum perpetuum –ban havi részletezéssel, időrendi sorrendben ismertette az egyes időszakokban esedékes mezőgazdasági munkákat. Gondos útmutatást adott a növény-, gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztéssel valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos teendőkhöz. A várható időjárási viszonyok előrejelzését is taglalta megfigyelések, a természet jelzései alapján. Munkája olyan jól használható és népszerű volt, hogy hat kiadást ért meg.
Legjelentősebb alkotása, melyben főleg saját tapasztalatait összegezte, a híres pozsonyi kertről írt tudományos műve, a három kötetes Posoni kert, amely még a XIX. század elején is alapműnek számított. Az első kötetben a díszkertek kialakításával kapcsolatos tudnivalókkal foglalkozott. Mintegy 150 dísznövény fajt írt le, rövid nemesítési útmutatót is közölt.
A második kötetben a zöldségtermesztés mesterfogásait ismertette. Az országban elsőként foglalkozott a vetemények növényvédelmével.
A gyümölcsöskerttel foglalkozó harmadik kötet már csak halála után jelent meg. Ebben megalkotta az első magyar gyümölcsfajta ismerettant; csaknem száz fajtát ismertetett.

Lippai korának kiemelkedő kertészettudósa volt. Emlékét ápolja az utókor.

2019. április 12., péntek

A kertészeti ágazat perspektívája

A kertészeti ágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó területe, ezen belül is a legjelentősebb a zöldségtermesztés szerepe. Magyarország természeti adottságaiban rendkívül nagy potenciál rejtőzik, a kormány fő célkitűzése a versenyképesség javítása. A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban kertészeti beruházások támogatásra 120 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés. A termelők jelenleg is benyújthatják kérelmeiket az öntözésfejlesztési támogatásra, melyre csaknem 50 milliárd forint áll rendelkezésre.
Üveg- és fóliaházak fejlesztésre 22,5 milliárd forint pályázati támogatást folyósítanak. A mintegy kétszáz beruházás keretében 90 hektár új üvegházat, 20 hektár fóliaborítású, nagy légterű növényházat, 5,1 hektár nagy légterű hideg hajtató fóliasátrat és 35 hektár blokkrendszerű hideg hajtató fóliaházat alakítanak ki. (AM)

2019. április 11., csütörtök

A zöldségtermesztés helyzete

Nagyításhoz kattintson a képre
Hazánk földrajzi környezte – talaj- és éghajlati adottságai – kedveznek a zöldségtermesztésnek. A friss fogyasztás mellett a zöldség a tartósító ipar – konzerv- és hűtőipar – nyersanyaga is. A friss és feldolgozott zöldség a magyarországi export fontos árucikke.
A zöldségtermesztésnek az ország mezőgazdaságában széles körű fejlesztő hatása van. A zöldségfélék egy része Amerika melegebb és nedvesebb területeiről került Európába. A burgonya, a paradicsom, a paprika, a bab ezért hidegebbre érzékeny, így vetésükre, palántázásukra csak a késő tavaszi fagyok után kerülhet sor. Az üvegházak és fóliasátrak segítségével sikerült a zöldségszezont előbbre hozni. A zöldségfélék többsége bőséges csapadékot és öntözést kíván.
Termesztésük nehezen gépesíthető, munkaigényes folyamat, de az egységnyi zöldségföldről nagyobb érték hozható ki, mint bármely más mezőgazdasági ágazatban. Jelentősebb zöldségfélék: A káposzta, az uborka, a saláta, a tök, a zöldborsó és a gyümölcsként fogyasztott dinnye.

2011. március 10., csütörtök

Könyvajánló...

Dr. Terbe István: Fólia alatti zöldségtermesztés

Napjainkban a fólia alatti zöldségtermesztés éri meg a legtöbb változást. Ez a könyv ebben a témakörben a legújabb módszereket adja át az Olvasónak, összegezve mindazokat az újdonságokat, amelyek segítik a kiváló minőségű termékek előállítását. Különösebb szakmai alapképzettség nélkül is érthető mindaz a szaktudás, amelyet ez a szakirodalom átad az olvasójának. A szakkönyv termelési útmutatója, a fajtaismertetése részletes, és különösen fontos érdeme, hogy alaposan megtanít a palántanevelés fortélyaira.

Túri István: Zöldséghajtatás
A szakkönyv bemutatja a fóliás termesztés valamennyi tudnivalóját. A szerzők leírják a termesztőlétesítmények technikai berendezéseit (fűtés, szellőztetés, árnyékolás) és a termesztéstechnikai munkákat (öntözés, talajművelés, szaporítás, ápolási munkák, növényvédelem stb.). A részletes részben sorra kerülnek a hajtatható zöldségfajok (paprika, paradicsom, uborka, tök, dinnye, salátafélék stb.) termesztési ismeretei és a hajtatás gazdasági szempontjai.