Infláció...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az infláció avagy pénzromlás, hívták még pénzpuffasztásnak vagy pénzpuffadásnak is a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Jele általában a π (pi). Eredetileg a forgalomban lévő papírpénz mennyiségének a fedezet nélküli emelésére, vagyis a pénzrontásra utal. A kormányok gyakran éltek (élnek) ezzel a lehetőséggel a likviditási nehézségek kiküszöbölésére. A hiperinfláció szélsőségesen nagy infláció. Általában a havi 50%-nál nagyobb árszínvonal-emelkedést nevezzük hiperinflációnak. A pénz értéktelenné válik, nem látja el vagyontartási, értékmérő és csereeszköz szerepét.

Őszi növényvédelem

Az elmúlt évek történései egyre inkább azt igazolták, hogy az őszi növényvédelem jelentősége növekszik, hiszen a jövő évi sikeres termesztés alapjait most kell letennünk. A Nufarmer  magazin a nyár végi, kora őszi számában az ebben az időszakban vetett legfontosabb szántóföldi kultúrákra, az őszi kalászosokra és a repcére fókuszál. https://mezohir.hu/2020/08/10/itt-megtalalja-a-legfrissebb-informaciokat-az-oszi-novenyvedelmi-munkakrol/?fbclid=IwAR0sx9Tfxt2J9xWVP_SOLXTNVOhCKs_M56P8yQ7iPwU2lIEaYdxr5A5opWQ

Veszélyes növények...

A távoli vidékekről származó növények ugyan lehetnek nagyon mutatósak a kertben, ám ha onnan kijutnak, beláthatatlan károkat képesek okozni, akár az emberre is veszélyesek lehetnek. Mostanra már mintegy 150 idegenhonos faj telepedett meg Magyarországon. A legtöbbször tudatos behurcolásról van szó.
F: https://www.agrarszektor.hu/noveny/emberre-is-veszelyes-novenyeket-szabadithatnak-a-foldekre-a-felelotlen-magyarok.23804.html

Szénlábnyom

Nagyításhoz kattintson a képre

A szén-dioxid-, egyszerűbben karbon-, illetve szénlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásának egyik mércéje.
A karbonlábnyom azt mutatja, hogy például egy ember életmódja, egy termék életciklusa, egy vállalat tevékenysége mennyi közvetlen és közvetett üvegházgáz-kibocsátással jár. Mértékegysége a szén-dioxid-egyenérték (CO2e), ami az összes üvegházhatású gáz (metán, dinitrogén-oxid, F-gázok stb.) kibocsátását magában foglalja. https://fna.hu/mittehetsz/szenlabnyom

Maradék nélkül...

Nagyításhoz kattintson a képre

Világviszonylatban nagyjából 1,3 milliárd tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, azaz a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada kárba vész. Hazánkban ez nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent, amelynek nagyobbik része a háztartásokban termelődik. Az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze a Nébih Maradék nélkül programjának munkacsoportja.
Az útmutatók letölthetők a Nébih oldaláról és a Maradék nélkül program honlapjáról.

Öko (bio) tejtermelés

 Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége. https://magyarmezogazdasag.hu/2020/08/08/az-oko-bio-tejtermeles-feltetelei

Mennyire csíp?!

Nagyításhoz kattintson  a képre

A csípősség Scoville által kidolgozott eredeti módszere a Scoville organoleptikus tesztje. Az eredeti eljárásban a paprikából készült oldatot cukros vízzel hígították addig, amíg a „csípést” a tesztelők (eredetileg öt kóstoló) már nem tudták érzékelni; a csípősséget a Scoville-skálán a hígítás mértéke adja meg. Ennek alapján a kapszaicint egyáltalán nem tartalmazó édes paprikák (például a zöldpaprika) Scoville-értéke nulla, mivel oldatuk hígítatlanul sem csípős. A másik végletet képviseli például a Habanero chili, az egyik legerősebb paprika. Ennek 300 000 feletti SHU értéke azt jelzi, hogy a kivonatot több mint 300 000-szeresére kell hígítani ahhoz, hogy már ne érezzük csípősnek.