2020. augusztus 22-ével hatályba léptek a fogyasztóvédelemről szóló
1997. évi CLV. törvény módosításai, amelyek jelentősen bővítik a
fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit. A módosított
törvényben az első szembetűnő változás, hogy bekerült a törvénybe az
„online felület”, az „ellátási lánc” és a „gazdasági szervezet”
meghatározása.
Módosult a törvény: mostantól sokkal messzebre ér el a fogyasztóvédelem keze: Nyár végétõl a teljes ellátási láncot ellenõrizheti a fogyasztóvédelem.
2020. szeptember 8., kedd
PTI tájékoztató/GH 2009-2010
- PTI tájékoztató '10.03.16
- PTI tájékoztató '10.03.09
- PTI tájékoztató '10.03.02
- PTI tájékoztató '10.02.23
- PTI tájékoztató '10.02.16
- PTI tájékoztató '10.02.09
- PTI tájékoztató '10.01.26
- PTI tájékoztató '10.01.13
- PTI tájékoztató '10.01.06
- PTI tájékoztató '09.12.23
- PTI tájékoztató '09.12.23
- PTI tájékoztató '09.12.15
- PTI tájékoztató '09.12.08
- PTI tájékoztató '09.12.01
- PTI tájékoztató '09.11.10
- PTI tájékoztató '09.11.03
- PTI tájékoztató '09.10.20
- PTI tájékoztató '09.08.05
2020. szeptember 6., vasárnap
Veszélyt hordozó, kéretlen vetőmagcsomagok a postaládákban
A közelmúltban a hazai és a nemzetközi
sajtóban is találkozhattunk bizonyos kéretlen vetőmagcsomagokról szóló
hírekkel. A híradások szerint elsősorban Kínából, illetve más
távol-keleti országokból (Szingapúr, Taiwan, Malajzia, Wanuatu) érkeztek
magánszemélyek postacímére kis „ajándékcsomagok”. Az ismeretlen eredetű
vetőmagok több esetben szennyeződéseket, illetve károsítókat
tartalmaztak, ezért a felhasználásuk semmiképpen sem javasolt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
értesülései szerint a harmadik országokból érkező csomagok általában
egynél több fajból származó magokat tartalmaznak. A vizsgálatok
esetenként növényi törmeléket, talajmaradványokat, elhullott
rovarlárvákat és a hozzájuk kapcsolódó szennyeződéseket, valamint gombás
fertőzést is kimutattak a csomagokban.Hangsúlyozzuk, hogy a fentiek mindegyike veszélyt jelenthet a hazai élővilágra és mezőgazdaságra, hiszen különféle invazív fajok, növénybetegségek vagy ártalmas gyomok behurcolását eredményezhetik.
A súlyos kockázatra való tekintettel a Nébih kéri mindazokat, akik ilyen jellegű postacsomagokat kaptak vagy kapnak, hogy adják át azokat az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, de legalább értesítsék a hatóságot a csomag érkezéséről.
Nyomatékosan kérjük továbbá, hogy a csomagok tartalmát semmiképpen ne ültessék el, ne etessék meg állatokkal, ne dobják a lefolyóba vagy a kommunális hulladékgyűjtőbe! (Forrás: NÉBIH)
2020. szeptember 5., szombat
Komposztáló szépségverseny 2020
Szeptember elsejétől lehet nevezni a JÖN Alapítvány “Ne égess,
komposztálj!” őszi kampányban meghirdetett igazán egyedi
szépségversenyre. A regisztrációs űrlap kitöltésével és a komposztról készült kép beküldésével bárki indulhat az eseményen.
2020. szeptember 3., csütörtök
Állattartó telepek fejlesztése
Augusztus elsején fejeződött be az „Állattartó telepek fejlesztésének
támogatása” című (VP2-4.1.1.-20 kódszámú) felhívás tervezetének
társadalmi egyeztetése. A pályázat több területen kíván hozzájárulni az
állattartó telepek versenyképességének növeléséhez. Lehetőség
lesz az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére,
tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására,
továbbá építéssel nem járó projektek megvalósítására is az
állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése révén. A
bevezetőben felsorolt célokon kívül az állattartó telepek
létesítményeinek épületenergetikai, épületgépészeti felújítása,
technológiáinak korszerűsítése, valamint a megújuló energia
hasznosítására irányuló technológiák beszerzése is támogatást kaphat
majd. A felhívás további fontos célja a fiatal mezőgazdasági termelők
gazdaságainak megerősítése és fejlesztése. A támogatási kérelmek
benyújtására várhatóan 2020. október 1-től 2021. február 1-ig lesz
lehetőség. A pályázati felhívás elérhető: a www.palyazat.gov.hu oldalon.
2020. szeptember 2., szerda
Kárenyhítési hozzájárulás
Szeptember 15-ig van lehetőségük a kárenyhítési kockázatközösségben
tag mezőgazdasági termelőknek az idei kárenyhítési hozzájárulás
megfizetésének jogszerű teljesítésére.
2020. szeptember 1., kedd
Elődök tisztelete 9.
9.2
Tangl Harald
(1900. szept. 2. – 1971. dec. 31.)
állatfiziológus, orvos, fiziológus, Kossuth-díjas szakíró, kutatóintézeti igazgató. Főként a takarmányozással kapcsolatos élettani kérdésekre fordította figyelmét.
9.3
(1900. szept. 2. – 1971. dec. 31.)
állatfiziológus, orvos, fiziológus, Kossuth-díjas szakíró, kutatóintézeti igazgató. Főként a takarmányozással kapcsolatos élettani kérdésekre fordította figyelmét.
9.3
Karch Alajos
(1869. febr. 27. – 1939. szept. 3.)
malomtechnikus. Malomgépeket szerkesztett és malmot tervezett, nevezetes a hat hengerrel őrlő gépe és a daratisztítóval egyesített síkszita .
9.5
Margó Tivadar
(1816. március 5. – 1896. szeptember 5.)
orvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
9.7
(1869. febr. 27. – 1939. szept. 3.)
malomtechnikus. Malomgépeket szerkesztett és malmot tervezett, nevezetes a hat hengerrel őrlő gépe és a daratisztítóval egyesített síkszita .
9.5
Margó Tivadar
(1816. március 5. – 1896. szeptember 5.)
orvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
9.7
Marek József
(1868. márc. 18. – 1952. szept.7.)
Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A 20. század első felének iskolateremtő állatorvosa volt.
9.8
(1868. márc. 18. – 1952. szept.7.)
Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A 20. század első felének iskolateremtő állatorvosa volt.
9.8
Tolnay
Sándor
(1747. szeptember 8. – 1818. április 25.),
az állatorvoslás első egyetemi professzora.Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki.
(1747. szeptember 8. – 1818. április 25.),
az állatorvoslás első egyetemi professzora.Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki.
9.12
Csiszár
Vilmos
(1906. nov. 7. – 1972. szept. 12.):
állatorvos, higiénikus, egyetemi tanár, az állatorvostudományok doktora. Számos szakközleménye és több könyve jelent meg.
9.14
Cserháti Sándor
(1852. szept. 14 - 1909. ápr.13)
fölfedezéseivel, tanításaival, és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be.
9.16
Girókuti Ferenc
(1816. júl. 23. – 1895. szept. 16.):
mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró, a hazai kertészeti szaksajtó megteremtője.
9.18
(1906. nov. 7. – 1972. szept. 12.):
állatorvos, higiénikus, egyetemi tanár, az állatorvostudományok doktora. Számos szakközleménye és több könyve jelent meg.
9.14
Cserháti Sándor
(1852. szept. 14 - 1909. ápr.13)
fölfedezéseivel, tanításaival, és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be.
9.16
Girókuti Ferenc
(1816. júl. 23. – 1895. szept. 16.):
mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró, a hazai kertészeti szaksajtó megteremtője.
9.18
Herke Sándor
(1882. szept. 18. – 1970. dec.15.)
vegyészmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Növénytáplálkozási és trágyázási kérdésekkel foglalkozott.
9.19
(1882. szept. 18. – 1970. dec.15.)
vegyészmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Növénytáplálkozási és trágyázási kérdésekkel foglalkozott.
9.19
Kubinyi
Ágoston
(1799. máj. 30. – 1873. szept. 19.)
művelődésszervező, 1843–1869 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1844-től 1845-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt.
9.20
Csukás Zoltán
(1900.09.20. – 1957.09.16.)
Kossuth-díjas mezőgazdász, állatorvos, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 20. századi magyar állattenyésztés egyik legkiemelkedőbb egyénisége.
9.23
(1799. máj. 30. – 1873. szept. 19.)
művelődésszervező, 1843–1869 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1844-től 1845-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt.
9.20
Csukás Zoltán
(1900.09.20. – 1957.09.16.)
Kossuth-díjas mezőgazdász, állatorvos, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 20. századi magyar állattenyésztés egyik legkiemelkedőbb egyénisége.
9.23
Székács
Elemér
(1870. szept. 23. – 1938. máj.16.)
A hazai növénynemesítés nesztora, közel négy évtizeden át munkálkodott a növénynemesítés fejlesztéséért, a magyar búza korábbi nemzetközi jó hírének visszaállításáért. 19/9
Ubrizsy Gábor
(1919. szeptember 23. – 1973. május 25.)
Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
(1870. szept. 23. – 1938. máj.16.)
A hazai növénynemesítés nesztora, közel négy évtizeden át munkálkodott a növénynemesítés fejlesztéséért, a magyar búza korábbi nemzetközi jó hírének visszaállításáért. 19/9
Ubrizsy Gábor
(1919. szeptember 23. – 1973. május 25.)
Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Zsigmondy
Richárd
(1865. április 1. – 1929. szeptember 23.)
magyar származású osztrák-német kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat.
(1865. április 1. – 1929. szeptember 23.)
magyar származású osztrák-német kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat.
9.24
Bereczki
Máté
(Romhány,
1824. szept.24. – Kunágota, 1895. dec. 9.)
gyümölcsnemesítő, pomológus.
9.24
Béll Béla
(1908. okt. 2. – 1988. szept. 24.)
meteorológus, légkörfizikus, a műszaki tudományok doktora, az MTA tagja. A légkörben zajló meteorológiai, fizikai és kémiai folyamatokra vonatkozó kutatásaival a légáramlástan iskolateremtő alakja volt.
(1908. okt. 2. – 1988. szept. 24.)
meteorológus, légkörfizikus, a műszaki tudományok doktora, az MTA tagja. A légkörben zajló meteorológiai, fizikai és kémiai folyamatokra vonatkozó kutatásaival a légáramlástan iskolateremtő alakja volt.
Csire Lajos
(1923. szept. 24. – 1974. jún. 24.):
mezőgazdász, állattenyésztő. Tevékenységével a sertés-populációgenetika területén, a hibridizációs kutatások útján – több mint 50-féle fajtakombinációval – eredményesen járult hozzá a HUNGAHIB sertés kitenyésztéséhez.
9.28
(1923. szept. 24. – 1974. jún. 24.):
mezőgazdász, állattenyésztő. Tevékenységével a sertés-populációgenetika területén, a hibridizációs kutatások útján – több mint 50-féle fajtakombinációval – eredményesen járult hozzá a HUNGAHIB sertés kitenyésztéséhez.
9.28
Jávorka
Sándor
(1883. márc. 12. – 1961. szept. 28.)
Kossuth-díjas botanikus, az MTA tagja. A 20. századi növénytani, a florisztikai és növényföldrajzi kutatások kimagasló jelentőségű alakja volt.
9.29
Prohászka Ferenc
(1904. szept. 29. – 1984. ápr. 9.):
kertészmérnök, szőlész. Megvalósítója volt a nagyüzemi szőlőtermesztés magasművelésre való áttérésének; emellett a legnépszerűbb szőlészeti szakíró.
9.30
’Sigmond Elek
(1873. február 26. – 1939. szeptember 30.)
vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.
(1883. márc. 12. – 1961. szept. 28.)
Kossuth-díjas botanikus, az MTA tagja. A 20. századi növénytani, a florisztikai és növényföldrajzi kutatások kimagasló jelentőségű alakja volt.
9.29
Prohászka Ferenc
(1904. szept. 29. – 1984. ápr. 9.):
kertészmérnök, szőlész. Megvalósítója volt a nagyüzemi szőlőtermesztés magasművelésre való áttérésének; emellett a legnépszerűbb szőlészeti szakíró.
9.30
’Sigmond Elek
(1873. február 26. – 1939. szeptember 30.)
vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





