Oldalak

2020. szeptember 8., kedd

Módosult a fogyasztóvédelmi törvény

2020. augusztus 22-ével hatályba léptek a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításai, amelyek jelentősen bővítik a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit. A módosított törvényben az első szembetűnő változás, hogy bekerült a törvénybe az „online felület”, az „ellátási lánc” és a „gazdasági szervezet” meghatározása.
Módosult a törvény: mostantól sokkal messzebre ér el a fogyasztóvédelem keze: Nyár végétõl a teljes ellátási láncot ellenõrizheti a fogyasztóvédelem.

PTI tájékoztató/GH 2009-2010

2020. szeptember 6., vasárnap

Veszélyt hordozó, kéretlen vetőmagcsomagok a postaládákban

Veszélyt hordozó, kéretlen vetőmagcsomagok a postaládákban
2020. szeptember 3, csütörtök
A közelmúltban a hazai és a nemzetközi sajtóban is találkozhattunk bizonyos kéretlen vetőmagcsomagokról szóló hírekkel. A híradások szerint elsősorban Kínából, illetve más távol-keleti országokból (Szingapúr, Taiwan, Malajzia, Wanuatu) érkeztek magánszemélyek postacímére kis „ajándékcsomagok”. Az ismeretlen eredetű vetőmagok több esetben szennyeződéseket, illetve károsítókat tartalmaztak, ezért a felhasználásuk semmiképpen sem javasolt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) értesülései szerint a harmadik országokból érkező csomagok általában egynél több fajból származó magokat tartalmaznak. A vizsgálatok esetenként növényi törmeléket, talajmaradványokat, elhullott rovarlárvákat és a hozzájuk kapcsolódó szennyeződéseket, valamint gombás fertőzést is kimutattak a csomagokban.
Hangsúlyozzuk, hogy a fentiek mindegyike veszélyt jelenthet a hazai élővilágra és mezőgazdaságra, hiszen különféle invazív fajok, növénybetegségek vagy ártalmas gyomok behurcolását eredményezhetik.
A súlyos kockázatra való tekintettel a Nébih kéri mindazokat, akik ilyen jellegű postacsomagokat kaptak vagy kapnak, hogy adják át azokat az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, de legalább értesítsék a hatóságot a csomag érkezéséről.
Nyomatékosan kérjük továbbá, hogy a csomagok tartalmát semmiképpen ne ültessék el, ne etessék meg állatokkal, ne dobják a lefolyóba vagy a kommunális hulladékgyűjtőbe! (Forrás: NÉBIH)
 

2020. szeptember 5., szombat

Komposztáló szépségverseny 2020

Szeptember elsejétől lehet nevezni a JÖN Alapítvány “Ne égess, komposztálj!” őszi kampányban meghirdetett igazán egyedi szépségversenyre. A regisztrációs űrlap kitöltésével és a komposztról készült kép beküldésével bárki indulhat az eseményen.

2020. szeptember 3., csütörtök

Állattartó telepek fejlesztése

Augusztus elsején fejeződött be az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című (VP2-4.1.1.-20 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése. A pályázat több területen kíván hozzájárulni az állattartó telepek versenyképességének növeléséhez. Lehetőség lesz az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására, továbbá építéssel nem járó projektek megvalósítására is az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése révén. A bevezetőben felsorolt célokon kívül az állattartó telepek létesítményeinek épületenergetikai, épületgépészeti felújítása, technológiáinak korszerűsítése, valamint a megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák beszerzése is támogatást kaphat majd. A felhívás további fontos célja a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságainak megerősítése és fejlesztése. A támogatási kérelmek benyújtására várhatóan 2020. október 1-től 2021. február 1-ig lesz lehetőség. A pályázati felhívás elérhető: a www.palyazat.gov.hu oldalon.

2020. szeptember 2., szerda

Kárenyhítési hozzájárulás

Szeptember 15-ig van lehetőségük a kárenyhítési kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelőknek az idei kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének jogszerű teljesítésére.
A kárenyhítési hozzájárulás határidőre történő beérkezése az egyik alapfeltétele a kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megszerzésének. A fizetési kötelezettség részleteiről a Magyar Államkincstár 2020. július 31-éig határozatban tájékoztatta az érintetteket. A jogszabályok elérhetőek a Magyar Államkincstár honlapján.

2020. szeptember 1., kedd

Elődök tisztelete 9.


9.2
Tangl Harald 
 (1900. szept. 2. – 1971. dec. 31.) 
állatfiziológus, orvos, fiziológus, Kossuth-díjas szakíró, kutatóintézeti igazgató.  Főként a takarmányozással kapcsolatos élettani kérdésekre fordította figyelmét.

9.3
Karch Alajos 
(1869. febr. 27. – 1939. szept. 3.)
malomtechnikus.  Malomgépeket szerkesztett és malmot tervezett, nevezetes a hat hengerrel őrlő gépe és a daratisztítóval egyesített síkszita .

9.5
Margó Tivadar
  (1816. március 5. – 1896. szeptember 5.) 
orvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

9.7
Marek József 
(1868. márc. 18. – 1952. szept.7.)
 Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A 20. század első felének iskolateremtő állatorvosa volt.

 9.8
Tolnay Sándor
  (1747. szeptember 8. – 1818. április 25.),
 az állatorvoslás első egyetemi professzora.Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki.
 
 9.12
Csiszár Vilmos
 (1906. nov. 7. – 1972. szept. 12.): 
állatorvos, higiénikus, egyetemi tanár, az állatorvostudományok doktora.  Számos szakközleménye és több könyve jelent meg.

9.14
Cserháti Sándor 
 (1852. szept. 14 - 1909. ápr.13)
 fölfedezéseivel, tanításaival, és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be.

9.16
Girókuti Ferenc 
(1816. júl. 23. – 1895. szept. 16.): 
mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró, a hazai kertészeti szaksajtó megteremtője. 

9.18
Herke Sándor 
(1882. szept. 18. – 1970. dec.15.) 
vegyészmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Növénytáplálkozási és trágyázási kérdésekkel foglalkozott. 

9.19
Kubinyi Ágoston 
(1799. máj. 30. – 1873. szept. 19.) 
művelődésszervező, 1843–1869 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1844-től 1845-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt. 

9.20
Csukás Zoltán
  (1900.09.20. – 1957.09.16.)
 Kossuth-díjas mezőgazdász, állatorvos, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 20. századi magyar állattenyésztés egyik legkiemelkedőbb egyénisége.

9.23
Székács Elemér
  (1870. szept. 23. – 1938. máj.16.)
 A hazai növénynemesítés nesztora, közel négy évtizeden át munkálkodott a növénynemesítés fejlesztéséért, a magyar búza korábbi nemzetközi jó hírének visszaállításáért. 19/9

Ubrizsy Gábor
  (1919. szeptember 23. – 1973. május 25.) 
Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Zsigmondy Richárd
  (1865. április 1. – 1929. szeptember 23.)
 magyar származású osztrák-német kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat.
 
 9.24
Bereczki Máté
  (Romhány, 1824. szept.24. – Kunágota, 1895. dec. 9.) 
gyümölcsnemesítő, pomológus.

9.24
Béll Béla
  (1908. okt. 2. – 1988. szept. 24.) 
meteorológus, légkörfizikus, a műszaki tudományok doktora, az MTA tagja. A légkörben zajló meteorológiai, fizikai és kémiai folyamatokra vonatkozó kutatásaival a légáramlástan iskolateremtő alakja volt.

Csire Lajos
  (1923. szept. 24. – 1974. jún. 24.):
 mezőgazdász, állattenyésztő. Tevékenységével a sertés-populációgenetika területén, a hibridizációs kutatások útján – több mint 50-féle fajtakombinációval – eredményesen járult hozzá a HUNGAHIB sertés kitenyésztéséhez. 

9.28
Jávorka Sándor
  (1883. márc. 12. – 1961. szept. 28.) 
Kossuth-díjas botanikus, az MTA tagja. A 20. századi növénytani, a florisztikai és növényföldrajzi kutatások kimagasló jelentőségű alakja volt.

9.29
Prohászka Ferenc
  (1904. szept. 29. – 1984. ápr. 9.): 
kertészmérnök, szőlész. Megvalósítója volt a nagyüzemi szőlőtermesztés magasművelésre való áttérésének; emellett a legnépszerűbb szőlészeti szakíró. 

9.30
’Sigmond Elek
  (1873. február 26. – 1939. szeptember 30.) 
vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.