Víz világnap

A Víz világnap megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Gazda Praktikum - Földügyek

Ismerd meg a "Gazda Praktikum" blog tevékenységét. 

Föld ügyek 

A klímaváltozás hatása...

Nagyításhoz kattintson a képre

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

Erdők világnapja

Az erdők a Föld talán legkomplexebb életközösségei, amelyben egyaránt megtaláljuk a talajban élő mikroorganizmusokat, a földfelszínen élő mohákat, gombákat, lágy- és fás szárú növényeket. Állatvilága többnyire rendkívül gazdag. Az erdők igen összetett ökológiai rendszerek: oxigént termelnek és faanyagot adnak, közjóléti funkciói által rekreációra is lehetőséget biztosítanak, továbbá hozzájárulnak a termőtalaj és a vízbázis védelméhez, illetve a biodiverzitás (biológiai sokféleség) megőrzéséhez. Az ENSZ 2012-ben, az Erdők nemzetközi éve alkalmával nyilvánította hivatalosan világnappá a korábban már többfelé megtartott megemlékezést.

Töltött Káposzta Fesztivál

Jótékonysági céllal rendezik meg Magyarország első Nemzetközi Töltött Káposzta Fesztiválját, amelyen a gasztronómiai programok mellett koncertekkel, színházi előadásokkal, kézművesvásárral és lovasbemutatókkal is várják az érdeklődőket március 25-27. között Simonpusztán.

    A szervezők közleménye szerint az Érd mellett található Szőcs Géza Nemzeti Lovaskultúra Központban szervezett fesztiválon mindenki megmutathatja főzőtudományát és részt vehet a főzőversenyen is, amelyre magánszemélyek, cégek és éttermek jelentkezését egyaránt várják. A fesztiválon megválasztják az Év Töltött Káposztáját, napközben pedig sétalovaglás, íjászat, istállólátogatás és állatsimogató is várja az érdeklődőket.
    Azt írták, a nevezési díjakból befolyt teljes összeget a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve felajánlják adományként rászoruló alapítványoknak.
    István Gábor, a Szőcs Géza Nemzeti Lovaskultúra Központ vezetője a közleményben kiemelte, szeretnének példát mutatni, és felhívni a figyelmet arra, mennyire fontos a közösség ereje a rászorulók és szervezetek támogatásában.
    "Szeretnénk, ha nem csak határon innen, de határon túlról is érkeznének versenyzők, honfitársak, hogy közösen mérettessük meg nagymamáink vagy éppen egy jóbarátunk receptjét" - tette hozzá István Gábor.
    A versenyen való részvétel korlátozott férőhelyes. Bővebb információk az ingyenes programról a www.nemzetkozitoltottkaposztafesztival.hu weboldalon találhatók - áll az összegzésben.

Globális állattenyésztés

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Időjárási rekordok Magyarországon

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: –35 °C (1940. február 16., Gömölytapolca)

A legmagasabb napi hőmérséklet: 41,3°C (1950-július 5., Pécs)

A legnagyobb abszolút évi hőmérsékletingás: 73,8 °C (Baja)

A legmagasabb napi minimum hőmérséklet) 27,1 °C (1946. július 20., Szeged)

A leghosszabb napsütés nélküli időszak: 35 nap (1978. október 31–december 4., Szeged)

A legnagyobb hirtelen felmelegedés 18 óra alatt: 26,7 °C (1963. február 3. Békéscsaba)

A legalacsonyabb napi maximum hőmérséklet: –20°C (1929. február 10. Nyíregyháza).

A legenyhébb tél 1950/51-ben volt (a téli hónapok középhőmérséklete +3,1 fok körül alakult). A legszigorúbb 1891/92 tele volt, a téli időszak középhőmérséklete –5,1°C körül ingadozott.

1934-ben volt a legmelegebb tavasz, a tavaszi hónapok középhőmérséklete 13 fok körül alakult, a leghidegebb tavaszt (8,2 fokos hőmérséklettel) 1987-ben éltük át.

A legforróbb nyár 1946-ban adódott, amikor a nyári hónapok középhőmérséklete 22,5 fok volt, a leghűvösebb nyár (18,2 fokos középhőmérséklettel) 1978-ban volt.

A legmelegebb, legkellemesebb őszről 1926-ban számoltak be, ebben az évben az ősz középhőmérséklete 13,2 fok körül alakult, 1912-ben volt a leghidegebb ősz (a három őszi hónap középhőmérséklete mindössze 7,4 fok volt).

A legcsapadékosabb tél 1946/47-ben volt 15 meteorológiai állomás mérései alapján a téli csapadékbevétele 141 mm körül alakult, a legszárazabb telet 1847-ben találtuk, amikor három hónap alatt összesen 17 mm körüli csapadékot kaptak a földek.

A legcsapadékosabb nyarat (amikor a nyári hónapok alatt az országban átlagosan 304 mm eső esett) 1882-ben regisztrálták, a legszárazabb nyarat (81 mm körüli csapadékbevétellel) 1947-ben találtuk.

A Kárpát-medence éghajlati tulajdonságai közé tartozik, hogy időjárása általában szeszélyesen alakul. A csapadék időbeli alakulása nagyon egyenlőtlen, igen gyakoriak a száraz, aszályos periódusok, bár nem ritkák a nagyon csapadékos évek, periódusok sem. Főként a téli hónapok időjárása változékony, a hőmérsékleti viszonyok igen szeszélyesek, viszonylag enyhe és igen zord időszakok gyakran váltogatják egymást.(F: Arcanum)