Rengeteg kukoricaszirupot fogyasztanak a magyarok – az OÉTI korlátozná.
A magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup előállítási technológiáját az 1920-as években dolgozták ki, és a '60-as években finomították tovább Japánban. Az 1970-es évektől fogva az USA táplálkozásának fontos részévé vált, mert meglátták benne a belföldi kukoricatermelés egy újabb felhasználási módját, hiszen a növényi olajpiacon addig betöltött fontos szerepét akkoriban kezdte elbitorolni a szójabab.
Az USA a világ legnagyobb kukoricatermesztő országa, és a fölösleget az
1971-es évektől fogva hatalmas mennyiségekben fordítják magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup gyártásra. Az összfruktóz fogyasztás az USA-ban 1970 és 2000 között közel 30%-kal növekedett, főként a magas fruktóz tartalmú kukoricasziruppal édesített üdítőitalok miatt.
A '90-es évek végére a leggyakrabban használt kalóriatartalmú édesítővé vált.
A kukoricaszirup, más néven invertcukor, fruktóz szirup, glükoz szirup vagy glükoz-fruktóz szirup számos feldolgozott élelmiszerben (fagylaltok, müzlik, szószok, üdítők, kekszek stb.) megtalálható édesítőszerként.
Elterjedésében szerepet játszik, hogy jóval édesebb a cukornál és lényegesen olcsóbb nála, folyékony, emiatt könyebben kezelhető. Kezdetben jobb alternatívának tűnt magas fruktóztartalma miatt.A kukoricaszirupot élelmiszerekben alkalmazzák édesítőként.
A magyarok évi 16 kilogrammot fogyasztanak, ennél csak az amerikaiak esznek többet belőle.
Az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szerint indokolt lenne az élelmiszerekben édesítőként alkalmazott, fruktózban gazdag kukoricaszirup fogyasztásának korlátozása. Az OÉTI főigazgató főorvosa szerinte ma már kellően igazolt a korlátozás szükségessége, a szirup tartós fogyasztása az étvágyat szabályozó hormonok kedvezőtlen befolyásolásával megnöveli az energiabevitelt. Különösen zsírral történő bevitellel és inaktív életmóddal párosulva elősegíti az elhízást, növeli az inzulinrezisztenciát, a cukoranyagcsere-zavarok kockázatát. A legújabb kutatások szerint a fruktózban gazdag étrend lassítja az agy működését is.
A Global Health egészségügyi szaklapban megjelent tanulmány szerint egy 42 országra kiterjedő felmérés megállapította: az egy főre jutó kukoricaszirup-felhasználás az Egyesült Államokban a legmagasabb (évi 25 kilogramm), Magyarország a második helyen áll 16 kilogrammal.
A szakemberek is hangsúlyozzák: arra nincs tudományos bizonyíték, hogy a kukoricaszirup fogyasztása növelné a cukorbetegség kockázatát.
James Ruff a Utah egyetemről azt javasolja, hogy első körben a cukorbevitelt kellene csökkenteni mindenkinek, majd utána foglalkozni a bevitt cukor típusával is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése