Kötelező kitölteni minden GN vezetésre kötelezett gazdálkodónak, valamint azoknak, akik a GN-t választják nyilvántartásnak.
A
„Vis maior/Megjegyzések” (GN-18) lapon elsősorban a gazdálkodási napló
egyes lapjainak „vis maior/megjegyzés” oszlopaira hivatkozással kell
kifejteni a vis maior eseményt, valamint a megjegyzést, illetve csatolni
a kapcsolódó dokumentumokat, így minden vis maior/megjegyzésre való
utalás könnyen visszakereshető.
A Megjegyzés mezőben lehet
feltüntetni a bejelentés köteles tevékenységeket, amelyeket a GN-02-05
alap-adatlapokon és a GN-07 adatlapon is jelölni kell.
A szántó tematikus előíráscsoportok esetében bejelentés köteles tevékenységek:
- másodvetés,
- középmély lazítás,
- zöldtrágya leforgatása,
- istállótrágya, baktériumtrágya kijuttatás,
- ökológiai jelentőségű másodvetés betakarítása.
A gyep tematikus előíráscsoportok esetében bejelentés köteles tevékenységek:
- kaszálás,
- szárzúzás.
Az ültetvény tematikus előíráscsoport esetében bejelentés köteles tevékenységek:
54
- ültetvény kivágása,
- ültetvény újratelepítése.
Ez
a lap a vis maior esemény részletes kifejtését, az adatok
rendszerezését, valamint az ellenőrzések folyamán a tények
dokumentumokkal, utalásokkal való alátámasztását, bizonyítását
szolgálja.
A vis maior jelzése történhet a GN-02-05 alap-adatlapon
a megjegyzés mezőben „x” rögzítésével és a folyamatos műveleti naplóban
is a nyomonkövethetőség érdekében.
Az AKG
kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területeken bekövetkező
„Vis Maior” eseményeket a nyomonkövethetőség érdekében minden AKG-ban
résztvevő gazdálkodónak rögzíteni kell.

Az AKG célja, hogy a
programba bevont területen minimum 5 éven keresztül a program
követelményeinek megfelelő gazdálkodás történjen.
A gazdálkodás
során törekedni kell a „vis maior” esetek elkerülésére, megelőzésére még
akkor is, ha bekövetkezésük előre nem látható.
A gazdálkodás
különböző folyamatainak, illetve ehhez kapcsolódóan a megkövetelt
különböző előírások teljesítésének (külső körülmények miatt történő)
meghiúsulása csak abban az esetben minősíthető önhibán kívülinek, azaz
„vis maior”eseménynek, ha annak hivatalosan igazolt bejelentése és a
hatóság (MVH) általi elfogadása megtörtént.
A „vis maior”-ra, azaz
az elháríthatatlan külső okokra vonatkozó szabályokat a 44/2007. (VI.
8.) FVM rendelet és a … /2015. MvM rendelet állapítja meg.
Az
egyes „vis maior” esetek olyan körülményeket eredményezhetnek, melyek
akadályozhatják az egyes kötelezettségek teljesítését. Ilyen előre ki
nem számítható, váratlan esemény(ek) bekövetkezése esetén, az egyes
kötelezettség(ek) mulasztása, illetve az(ok) teljesíthetetlensége abban
az esetben mentesíthet a szankció(k) alól, amennyiben a „vis maior”
eset(ek) megfelelő időben és formában bejelentésre került(ek).
Az
elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes
szabályokról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet a következő fontosabb
esetekre, valamint a hozzájuk kapcsolódó eljárási cselekményekre terjed
ki, mely az AKG teljesítése során is bekövetkezhet (példaként,
tájékoztatásul a rendelet 3. §-a alapján):
- az ügyfél halála;
- az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége;
-
a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a mezőgazdasági üzemhez
tartozó földterületnek a kisajátítása, a mezőgazdasági üzem jelentős
része vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterület vonatkozásában
kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés megkötése, a
mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a mezőgazdasági üzemhez
tartozó földterületnek jogszabály alapján történő átminősítése,
amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtása
időpontjában nem volt előrelátható;