Az élelmiszer-biztonság kérdése világszerte az érdeklődés előterébe került és
az Európai Unióban is prioritást élvez. Jogos elvárás, hogy az elfogyasztott élelmiszer
ne károsítsa, hanem támogassa egészségünket. A lakosság jelentős részét aggasztják
az élelmiszerekben esetlegesen található kórokozók és vegyi anyagok, beleértve
a növényvédőszer-, állatgyógyszer maradékokat, adalékanyagokat, az elszennyeződött
környezetből bekerülő káros anyagokat.
Az élelmiszerlánc, azaz a
termőföldtől az asztalig tartó folyamat már nem a szereplők
egymásutánisága, hanem olyan hálózat, amelyet számos hatás - így negatív
is - ér. E hatások között említhető a különböző
betegségeknek a globális felmelegedésből eredő terjedése, az
élelmiszerek forgalmazásának, az export növekedésének, a kereskedelem
felgyorsulásának esetenként kedvezőtlen következményei.
Az élelmiszer-biztonság érdekében szükséges, hogy ne
általános, hanem új módszereket alkalmazva célzott ellenőrzéseket
hajtsanak végre, az élelmiszerlánc minden szereplőjétől információkat
gyűjtsenek, azokat elemezzék, figyelembe vegyék a lehetséges
kockázatokat.
Nagy hangsúlyt kell fektetni a tudásmenedzsmentre, azaz a hatóság, az érintett vállalkozók és a vásárlók tudásának, ismereteinek bővítésére, valamint arra, hogy megfelelő választ adjanak a válsághelyzetekre, a folyamatosan fennálló és a hirtelen jelentkező ismert kockázatokra.
Nagy hangsúlyt kell fektetni a tudásmenedzsmentre, azaz a hatóság, az érintett vállalkozók és a vásárlók tudásának, ismereteinek bővítésére, valamint arra, hogy megfelelő választ adjanak a válsághelyzetekre, a folyamatosan fennálló és a hirtelen jelentkező ismert kockázatokra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése