Pollinációs krízis...

A pollinációs krízis, mint jelenség az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet követel mind a tudományos, szakmai körökben, mind a köztudatban. Lokalizált méhpusztulást és globális csökkenést jelent a beporzó rovarok számában és életképességében, mely komoly ökológiai és gazdasági következményekkel fenyeget. A háziméh, vadméhfajok és más pollinátorok által biztosított növényi beporzás fontosságának, mint az egyik legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatásnak köszönhetően, a méhek az utóbbi években a figyelem középpontjába kerültek, védelmük fontossága ma már nem kérdés.

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) elfogadta első tematikus értékelését a pollinátorokról, azaz a beporzó állatokról, a pollinációról – a beporzásról –, illetve az élelmiszertermelésről.

Magyarország a kezdetektől aktív szerepet vállal az IPBES munkájában. Számos tudományos szakértő és államigazgatási szakember dolgozik azon, miképpen lehetne olyan fontos kérdésekre választ adni, hogy a természeti javak, az ökoszisztémák funkciói és szolgáltatásai hogyan válnak a javunkra.
Az ENSZ keretein belül létrejött platform 2012. áprilisban alakult meg azzal a céllal, hogy erősítse a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolatot a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata érdekében.
A Platform munkája, hogy 2020 előtt feltárja azokat a legalapvetőbb tényeket, ismereteket, és feltehetően előrevetítse az újabb tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének 2020-ig történő stratégiája uniós és világszinten meghatároz.
Az elfogadott dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a világ vadon élő virágos növényeinek közel 90 %-a a beporzást végző állatoktól, a világ élelmiszerellátását biztosító növényállomány léte 35 %-ban pedig a rovarok pollinációs tevékenységétől függ.

A beporzó fajok nagy része vadon élő, több mint 20 000 faj, méhek, légyfélék, nappali és éjjeli lepkék, darazsak, bogarak, madarak, denevérek. Az IUCN (Világ Természetvédelmi Szervezete) szerint a vadonélő méh és lepkefélék jelentős veszélyeknek vannak kitéve. Kiemelt szerepük van a házi méheknek is, amelyek pollinációs szerepük mellett jelentős megélhetést is adnak az emberek számára.
A beporzó állatok sokoldalú hasznot biztosítanak az emberiségnek, szerepük van a különféle orvosságok, a bioenergia, és az ipari alapanyagok előállításában, de fontosságuk a művészetben, a vallási rituálékban, a hagyományokban, a pihenésben és az oktatásban is megjelenik. A dokumentum felhívja ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a pollinátorok elterjedése, diverzitása és egészsége jelentős veszélyeknek van kitéve, mint például a túlzott peszticid-használat, a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az inváziós fajok jelenléte, a patogén szervezetek elterjedése, a területhasználat változása.