05.2
Id. Máthé Imre
(1911. január 21. – 1993. május 2.)
botanikus, agrobotanikus.
Florisztikai kutatásai mellett számottevő eredményeket ért el a
növényökológiában és a gyógynövények hatóanyag-vizsgálatában.
05.4
Jánossy Andor
(1908. aug. 20. – 1975. máj. 4.)
agrármérnök, agrobotanikus,
jelentősen hozzájárult a növényfajta-kísérletezés és
növénynemesítés módszertanának és szervezeti
kereteinek kialakításához.
Rohringer Sándor
(1868.
márc. 28. – 1945. máj. 4.)
vízépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA
rendes tagja. Nagy jelentőségűek hidraulikai vizsgálatai, nevéhez
fűződik az alföldi talajvízészlelő kúthálózat kiépítésének megindítása.
Wellmann Oszkár
(1876. okt. 8. – 1943. máj. 4.)
állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja.
Nevéhez fűződik a
szarvasmarha-törzskönyvezés tudományos alapjainak kidolgozása és
országos bevezetése.
05.7
Deininger Imre,
(1844. május 7. – 1918. december 31.)
mezőgazdász.
1878-ban ő létesítette Magyaróvárott az ország első Vetőmagvizsgáló és
Növényélettani Kísérleti Állomását, ennek vezetője volt.
Urbányi László
(1902. jún. 29.-1974. máj.
7.)
vegyészmérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár, az
Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója, az
Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa.
05.8
Szakáll Gyula
(1872. máj. 8. – 1903. aug. 3.)
orvosdoktor, az állatorvosi főiskola tanára. A háziállatok összehasonlító bonctanát tanította, ő írta az első
madáranatómia tankönyvet (Háziszárnyasok boncztana, 1897).
05.9
Entz Ferenc
(1805. dec. 6. – 1877. máj. 9.) orvos, szőlész és kertész, az MTA tagja. Kutatásainak köszönhetően
teremtődött meg a magyar borászat tudományos háttere. Az első hazai kertészképző intézmény megalapítója.
05.11
Erdei Ferenc
(1910. dec. – 1971. máj. 11.)
szociológus. Főbb művei: Futóhomok, Parasztok, Magyar falu.
1957-től az MTA főtitkára és az AKI igazgatója
lett, közreműködött a mezőgazdaság 1959-es kollektivizálásában.
05.14
Békessy Jenő
(1874. júl. 26. - 1958. máj. 14.)
a
földművelésügyi min. állattenyésztési osztályán működött. Az
állattenyésztés egyik jeles irányítója volt. Több cikke jelent meg a
Köztelek és Magyarország c. lapokban.
Jankó Sándor
(1866. febr. 28. - 1923. máj. 14.)
erdőmérnök ,
erdészeti tudományok műszaki kérdéseivel, tervezésével foglalkozott. Az első magyar nyelvű fotogrammetriai szakkönyv (Fotogrammetria, 1917) szerzője.
Muck Endre
(1851. május 14. – 1925. január 16.)
erdész, „a soproni erdők atyja”.
05.16
Sávoly Ferenc
( 1870. április 29. – 1938. május 16.)
magyar
meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia
megalapozója.
Székács Elemér
(1870. szept. 23. – 1938. máj. 16.)
növénynemesítő. A hazai növénynemesítés nesztora, munkálkodott a növénynemesítés fejlesztéséért, a magyar búza korábbi nemzetközi jó
hírének visszaállításáért.
05.17
Buday-Sántha Attila
(1941. november 15. – 2014. május 17.)
agrármérnök, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a környezetgazdaságtan
tudományának jeles képviselője.
Török János
(1907.máj. 17 - 1969. jún. 17)
állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem
anatómiai, illetve állatbonc- és élettani tanszékén vezető (1954–1959),
majd a mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola állatbonc- és élettani
tanszékvezető professzora 1959-tő l 1969-ig.
05.20
Baintner Ferenc,
(1871. máj. 20. – 1948. márc. 26.)
agrármérnök, élelmiszervegyész,
borász. Elsősorban a tejvizsgálat, borászat és szeszgyártás területén
fejtett ki munkásságot.
05.24
Mitterpacher Lajos
(1734. augusztus 25. – 1814. május 24.),
egyetemi tanár, az
agrártudományok hazai úttörője. A mezőgazdaságtan egész rendszerét az Elementa rei rusticae című háromkötetes nagy munkájában fejtette ki.
05.25
Ubrizsy
Gábor
(1919. szeptember 23. – 1973. május 25.)
Kossuth-díjas
növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia
rendes tagja.
05.27
Obermayer Ernő
(1888.dec. 13. – 1969. máj. 27.)
Kossuth-díjas
vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő. Nemzetközileg is elismert
eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében.
Ormos Imre
(1903. máj. 27. – 1979. febr. 26.):
kerttervező, egyetemi tanár, Kossuth-díjas. Számos tanulmánya jelent meg : A házikertek berendezése, A
kerttervezés története és gyakorlata, Kertészeti
földméréstan és kerttechnika.
05.29
Bacsó Nándor
(1904. márc. 13. - 1974. máj. 29.)
meteorológus, klimatológus, egyetemi tanár.
Fő munkaterülete az éghajlattan, elsősorban Magyarország éghajlati
vizsgálata volt. Az agrometeorológiai adatgyűjtést irányította.
05.30
Keleti Károly
(1833.
júl. 18. – 1892. máj. 30.)
közgazdász, statisztikus, a
magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai
Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között.
Kubinyi Ágoston
(1799. máj. 30. – 1873. szept. 19.)
művelődésszervező, 1843–1869
között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1844-től 1845-ig a Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt.
05.31
Chernel István
(1865. máj. 31. – 1922.
febr. 21.)
A madártani kutatások kiváló művelője. Az ornitológia területén főműve a Magyarország madarai
című háromkötetes könyv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése