Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Webes szolgáltatás számlázása külföldre
Munkavállalás gyes mellett
A munkáltatói lakáscélú kölcsön új szabályai
Uniós értékesítés: a kivitel igazolása
Hibrid gépjárművek regisztrációs adója
Webes szolgáltatás számlázása külföldre
Kérdés:
Általános ÁFA szabályok szerint adózó társaság webes szolgáltatásokat (honlapkészítés, grafikai munkák, tartalomfeltöltés stb.) végez. Eddig csak magyar megrendelői voltak, de most más uniós országbeli adóalany a megrendelő. Az a kérdés, hogy a számla kiállításakor hogyan jár el helyesen, ha ÁFÁ-t nem tartalmazó számlát bocsát ki, vagy ha ÁFÁ-sat? A tevékenység gyakorlatilag Magyarországon történik, csak a vevő külföldi. Mi a teljesítés helye ennél a szolgáltatás-nyújtásnál? A közösségi adószámot megkérte a cég, a vevő közösségi adószáma is a birtokában van.
Válasz:
Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyét az Áfa tv. 46.§-a határozza meg. Ennek alapján az uniós adóalanyok által igénybe vett ilyen jellegű szolgáltatások az igénybe vevő székhelye szerinti tagállamban adóznak. A magyar szolgáltatónak "Az Áfa tv. területi hatályán kívüli" szolgáltatásként kell számlázni áfa felszámítása nélkül. Ebben a konstrukcióban nem szükséges az uniós adószámok megléte/használata, csak az adóalanyiságnak van jelentősége.
Munkavállalás gyes mellett
Kérdés:
GYES mellett folytathatok-e ún. többes jogviszonyban vállalkozást és egyidejűleg főállású munkaviszonyt / 8 órás/? Tehát most meglévő vállalkozásomat nem szeretném megszüntetni, de jelenleg kedvezőbb lenne a GYES melletti munkavállalás.
Válasz:
A Cst. 21.§-a alapján:
"21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,
b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat."
Keresőtevékenység:
"4§ d) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenység;"
Azaz, ha a fenti feltételeknek megfelel, akkor igen.
A munkáltatói lakáscélú kölcsön új szabályai
A hétfőn elfogadott törvény egyebek között úgy módosítja a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvényt, hogy jövőre a munkaadók által a munkavállalóiknak adható vissza nem térítendő lakás-támogatást 1 millió forintról 5 millióra emeli. A munkaadóknak azonban a jövőben nem egy bankon, hanem a Magyar Államkincstáron keresztül kell adniuk a támogatást.
Uniós értékesítés: a kivitel igazolása
A gazdálkodók körültekintően válasszanak vevőt árujuk értékesítésekor, mert aki óvatlanul adja el termékét esetleg pórul járhat - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara legfrissebb összegzésében, amelyben az eladások lehetséges anomáliáira hívja fel az érintettek figyelmét.
Óvatosságra intenek a kamarai szakértők, mert a tapasztalatok szerint az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések. Az adójogszabályok esetleges megsértése miatt pedig az APEH szankcionálhat.
A kamara növénytermesztési osztályának legutóbbi ülésén több gazdálkodó is felvetette azt a problémát, hogy a termelőktől az árut - gabonát, napraforgót - azzal viszi el sok vevő, hogy uniós tagállamba szállítja azt. Majd az értékesítést követően, csak az APEH áfa ellenőrzése során szembesülnek az eladók - termelők - azzal, hogy nem tudják hitelt érdemlően igazolni a kivitel tényét. Emiatt az eladókat az áfa befizetésére kötelezi az APEH, és még meg is bírságolja őket.
A problémát az agrárkamara jelezte az adóhatóságnak, de addig is - amíg megoldás születik - azt javasolja a termelőknek, hogy szerezzenek be bizonylatokat, amelyek biztosítják, ne az eladón legyen "behajtható" az esetleges áfa vagy büntetés.
Az adótörvény értelmében ugyanis az eladónak akkor nem kell áfát felszámolnia, illetve bevallania, fizetnie, ha teljesül az áfa törvény előírása, miszerint az árunak át kell kerülnie egy másik tagállamba. De ezt hitelt érdemlően igazolni kell. Vagyis mindehhez szükséges a fuvarozás tényét rögzítő fuvarokmány, ez Legtöbbször az úgynevezett CMR fuvarokmány.
Emellett szükséges még a célállomásról egy olyan nyilatkozat, hogy az áru megérkezett. Ez lehet egy áruátvételi igazolás is. Ez az igazolás felkerülhet a már említett CMR fuvarokmányra, de az is megfelelő, ha az áru megérkezését a célállomásra egy külön igazoláson bizonyítja a vevő, az árut befogadó cég, vagy természetes személy.
Abban az esetben, ha fuvarokmány kiállítására nem kerül sor a szállításkor, vagyis akkor, ha az eladó, vagy a vevő saját maga szállítja le a célállomásra az árut, akkor jöhet szóba más hitelt érdemlő igazolás. Ez esetben azonban az adóhatóság úgy látja jónak, hogy a kiszállítást egy harmadik fél igazolja.
Az ilyen igazolásoknak két fő csoportja van: a hivatalos okmányok vagy köziratok - ha a közjegyző, vagy hatóság igazolja az áru megérkezését - vagy az adásvétel tényét kereskedelmi okmányok - harmadik fél által kiadott kereskedelmi bizonylatok.
Hibrid gépjárművek regisztrációs adója
Nemrég módosultak a közúti gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolásakor alkalmazandó szabályok, a változás azonban nem módosítja a hibrid járművek után fizetendő 190.000 forintos regisztrációs adó összegét.
A módosítás lényege, hogy a hibrid hajtású gépjárművet közlekedés-műszaki szempontból az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb – a belsőégésű motor által meghatározott – környezetvédelmi osztályba kell besorolni, amennyiben a meghajtó belsőégésű motor legalább EURO-III. besorolású.
A rendelet módosítása azonban nem jár azzal a következménnyel, hogy a hibrid meghajtású gépjárművet magasabb regisztrációs adó terhelné, mivel a változás kizárólag a közlekedés-műszaki besorolást érinti, az adójogi minősítést nem.
Ha a hibrid meghajtású gépjármű műszaki adatlapján a közlekedési hatóság a 2009. július 20. után hatályos szabályok szerint az 5. környezetvédelmi osztálytól eltérő - magasabb - besorolást rögzít, azt a regisztrációs adó szempontjából nem lehet figyelembe venni. A regisztrációs adó megállapítása szempontjából a környezetvédelmi osztály szerinti besorolást továbbra is a KöHÉM rendelet 2007. február 5-i állapotát kell irányadónak tekinteni, amely hivatkozott időállapotban minden hibrid meghajtású gépjárművet az 5. környezetvédelmi osztályba sorol, melyhez a regisztrációs adóról szóló törvény egységesen 190.000 forint regisztrációs adót ír elő.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2010. március 16., kedd
PTI tájékoztató '09.11.03
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél
Tartalom
Magánszemély tagi kölcsönének elengedése 2009-2010 Kedvezőbb forgóeszközhitelek Kkv-knak Kapcsolt vállalkozások közötti kamat adóztatása Vezetői javadalmazások új szabályai Családi pótlék az összevont adóalapban
Magánszemély tagi kölcsönének elengedése 2009-2010 Magánszemély tagi kölcsönének elengedése a 2009. évben Amennyiben 2009-ben a magánszemély tag a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követelését elengedi, úgy ezen összeg után a társaságot: • 18M Ft-ig 21%-os (ezen összeg felett sávosan progresszív) illetékfizetési kötelezettség terheli, • társasági adó nem terheli, hiszen az összeg adóalap csökkentő tétel a Tao tv. 7. § ly) pontja szerint, • 4%-os különadó fizetési kötelezettsége viszont fennáll. Magánszemély tagi kölcsönének elengedése a 2010. évben Amennyiben 2010-ben a magánszemély tag a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követelését elengedi, úgy ezen összeg után a társaságot: • 18M Ft-ig 21%-os (utána sávosan progresszív) illetékfizetési kötelezettség terheli, • 19%-os társasági adó terheli, hiszen 2010. január 1-jével megszűnik a Tao tv. 7.§ ly) pontja szerinti adóalap csökkentő tétel, • különadó fizetési kötelezettség viszont nem terheli, hiszen a különadó 2010. január 1-jével megszűnik.
Kedvezőbb forgóeszközhitelek Kkv-knak Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2009 januárjában, reagálva a hitelpiacon kialakult forráshiányra, először jelent meg éven túli lejáratú hitelkonstrukcióval. A program forrásait részben a Bank forrásai képezték, részben - a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) kezelésében álló - Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. prioritásának, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásának kedvezményes kamatozású refinanszírozási forrásaiból biztosították. A vállalkozások 1 millió és 200 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek, kedvezményes kamattal és díjtalan előtörlesztéssel, amelyhez nem szükséges saját erőt biztosítani. A szokásos banki biztosítékok mellett a program lehetőséget nyújt az MV Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., vagy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány gyorsított eljárású kezességvállalásának igénybevételére is. Az elmúlt 10 hónap tapasztalatait és a megnövekedett igényeket figyelembe véve 2009. október 15-től még kedvezőbbé vált a hitelprogramban való részvétel. Az MFB Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram kezdetben csak a termelő vagy szolgáltató vállalkozásoknak nyújtott kedvező lehetőséget, a módosításnak köszönhetően ma már a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások is forráshoz juthatnak a program keretében. A forrást biztosító intézmények úgy gondolták, hogy ez a lehetőség a hagyományos év végi forgalomnövekedéshez és az alkalmi foglalkoztatottak számának bővüléséhez mindenképpen hozzájárulhat. Az igényelhető kölcsönök futamideje a korábbi 1 év 1 nap mellett már két év is lehet. A forrást biztosító szervezetek forrásösszetételének módosítása miatt, valamint az elmúlt hónapok kedvezőbb pénzpiaci feltételeinek köszönhetően a refinanszírozási kamat jelentősen csökkent, így lehetővé vált, hogy a vállalkozások is alacsonyabb kamattal jussanak forráshoz. Ez most legfeljebb 9%-os kamatot jelent, de ha tovább csökken a jegybanki alapkamat, természetesen ez is mérséklődik. A hitel kereskedelmi tevékenységre való kiterjesztése a vállalkozások több lábon állását is segíti, a tevékenység bővítésére is lehetőséget ad, ami jelen esetben az árbevétel növelésére irányuló üzleti aktivitás bővülését jelenti (pl. új piaci vagy új földrajzi terület). Ami változatlan, de lényeges könnyebbség, hogy saját erőt továbbra sem igényel a hitelfelvétel. A hitelt azonban állami vagy uniós támogatás előfinanszírozására nem lehet felhasználni, mivel a hitel beruházás finanszírozásra nem vehető igénybe. Az idő itt különösen fontos tényező, hiszen a működés fenntarthatóságával a vállalkozások munkahelymegőrző képessége ma a legnagyobb tét. A hazai foglalkoztatottak több mint 40 %-a a kkv szektorban dolgozik, így a programhoz csatlakozott 25 refinanszírozó hitelintézetnek és a vállalkozóknak gyorsan kell döntetniük és együtt kell lépniük." A kedvező változtatások lényege: a termelő és szolgáltató vállalkozások köre kibővült a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokkal; a futamidő két évre nőtt; a refinanszírozási kamat jelentősen csökkent, ezért a vállalkozók is alacsonyabb kamattal jutnak forráshoz, miközben a refinanszírozási eljárás ideje is rövidebb lett. További kedvező változás, hogy a kezdő vagy hitelfelvevői múlttal nem rendelkező vállalkozások könnyített feltételekkel vehetnek részt a Hitelprogramban. Ez azt jelenti, hogy amíg egy nem kezdő vállalkozásnak (amely teljes lezárt gazdasági évvel - 12 hónap - rendelkezik) tevékenységbővítést kell igazolnia, addig egy kezdő vállalkozásnak vagy egy olyannak, amely ugyan már nem minősül kezdőnek, de fennállása alatt még soha nem kötött hitel- vagy kölcsönszerződést semmilyen hitelintézettel, nincs ilyen jellegű kötelezettsége. A módosítás következtében jelentősen rövidül a refinanszírozási eljárás ideje is, így a vállalkozások gyorsabban juthatnak forráshoz, mint korábban. A hitelprogramban továbbra is elfogadható az az eljárás, amely szerint a meglévő forgóeszközhitel lejáratakor újabb hitelkihelyezés igényelhető, de ez nem használható fel a meglévő hitel törlesztésére. Nagyon fontos, hogy a program igénybevételi határideje 2010. december 31-ig meghosszabbításra került. Így a módosítások a 2009. október 15 után benyújtott hitelkérelmeknél már érvényesíthetők. Az ügyfelek további egy évig pályázhatnak, illetve nyújthatják be igényeiket - kizárólag a kereskedelmi bankokhoz és takarékszövetkezetekhez - mindaddig, amíg a 100 milliárd forintos keret felhasználásra nem kerül. További információ: dr. Őry Kovács Katalin ügyvezető igazgató, MFB Kommunikációs Igazgatóság telefon: 06-1-428-1388
Kapcsolt vállalkozások közötti kamat adóztatása Az Európai Bizottság lezárta azt a hivatalos vizsgálati eljárást, amelyet az egyazon vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások számára a kamatok esetében adócsökkentést lehetővé tevő magyar adóintézkedéssel kapcsolatban folytatott. A vizsgálatot az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok alapján folytatták, tárgyát azok a rendelkezések képezték, amelyeket a magyar hatóságok 2003 januárjában vezettek be, és amelyek az azonos vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozásoktól származó nettó kamatjövedelem kedvező adóztatására irányultak. Az intézkedés a kapcsolt vállalkozások által fizetett nettó kamat összege után 50 százalékos adócsökkentést tett lehetővé, azaz csak a kamat fele volt adóköteles. Ezzel szemben a kamatot fizető kapcsolt vállalkozás tekintetében a fizetett nettó kamat összegének fele az adóalapot növelte, így a kapcsolt vállalkozás esetében magasabb lett az adószint. A bizottság azért indított részletes vizsgálati eljárást, mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés bizonyos vállalkozások számára szelektív előnyt biztosít. A testület ennek során megállapította, hogy a kamatra vonatkozó adócsökkentési intézkedés állami támogatásnak minősül, mivel alkalmazási köréből számos ágazatot (például a pénzügyi szektort), valamint bizonyos típusú vállalkozásokat (kisvállalkozásokat) kizár. Az uniós eljárást 2007 márciusában kezdték. A bizottságnak aggályai voltak abban a tekintetben, hogy az intézkedés torzíthatja az egységes piacon folyó versenyt, mivel nem minden magyarországi vállalkozás veheti igénybe, ezért állami támogatásnak minősülhet. Ugyanakkor tekintetbe véve, hogy az intézkedést Magyarország 2004. májusi uniós csatlakozását megelőzően vezették be, továbbá állami támogatás jellege nem volt egyértelműen megállapítható, a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés meglévő támogatásnak minősül. Erre viszont a testületnek nem kell meglévő támogatásra vonatkozó külön eljárást indítania, mivel időközben Magyarország jogszabályt fogadott el, amely az intézkedést 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezi.
Vezetői javadalmazások új szabályai Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2010-es költségvetést megalapozó egyes törvények módosítását. A törvénycsomag 41 törvényt módosít. A köztisztviselői törvénybe kiegészítésként került be az a szabály, hogy köztisztviselő lehet többségi állami tulajdonú cégben vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tag. Feltétel azonban, hogy a poszt betöltésére az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében hozott állami intézkedés miatt kerüljön sor. Ebbe a körbe tartozik az állami tőkeemelés, a kölcsönnyújtás, a kezesség-, illetve a garanciavállalás. A módosuló államháztartási törvény szerint az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás az állam, az önkormányzat, a költségvetési szerv vagy a közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnak, amíg az nem teszi közzé a vezetői javadalmazását. A vezetők körébe tartoznak a vezető tisztségviselők, és a felügyelőbizottsági tagokon túl a társaság működése szempontjából meghatározó munkakört betöltő munkavállalók. A közzétételben szerepelni kell valamennyi közvetlen és közvetett pénzbeli juttatásnak, egyéb járandóságnak, valamint a titoktartás idejének és ellenértékének. A részletekről külön jogszabály rendelkezik.
Családi pótlék az összevont adóalapban A 2009. szeptember 1-től életbe lépő jogszabálymódosítások következtében megszűnik a családi pótlék adómentessége, adóterhet nem viselő járandósággá alakul át, azaz a nyugdíjhoz, ösztöndíjhoz, gyermekgondozási segélyhez hasonlóan olyan jövedelem lesz, ami megnöveli ugyan az összevont adóalapot, de a rá eső adót nem kell megfizetni. Újfajta szemléletet jelent a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, hogy más jövedelemtípusoktól eltérően a családi pótlék megosztásra kerül a házastársak/ élettársak között. A jogosult magánszemélynél, vele együtt élő házastársánál, élettársánál egyéb jövedelemnek minősül a családi pótlék összegének 50 – 50%-a. A folyósított ellátás összegének fele annak a személynek az adóalapját növeli, aki részére a családi pótlékot folyósítják, másik fele viszont az együtt lakó társ jövedelmévé válik. Ezzel a jogszabály-módosítással részben családi adózás valósul meg. A családi pótlék fele akkor is az élettárs egyéb jövedelmének minősül, ha az élettárs nem a gyermek vér szerinti szülője. Abban az esetben, ha a családi pótlékra jogosult és házastársa külön élnek ugyan, de azt a Magyar Államkincstárnál nem jelentették be és a gyermekre tekintettel továbbra sem egyedülállóknak járó családi pótlékot folyósítanak, a családi pótlék fele mindkét szülőnél növeli az összevont adóalapot. Egyedülállók, vagy egyedülállónak tekintendők esetében a bevétel 50%-a minősül egyéb jövedelemnek. Fontos itt megjegyezni, hogy e tekintetben egyedülállónak nem csak a gyermekét egyedül nevelő személy minősül, hanem például a vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesülő szülő is. Ilyen esetben kizárólag a jogosult személynél számít a családi pótlék összegének fele adóterhet nem viselő járandóságnak. Az előzőektől eltérően nem érinti a változás, továbbra is adómentesnek minősül azon családi pótlék jogcímen megszerzett jövedelem, amelyet saját jogon a jogosult részére folyósítanak, vagy amelyet tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel állapítanak meg. Adómentes továbbá a különböző állami intézményekben nevelt gyermekre tekintettel, illetve gyámként, nevelőszülőként kapott támogatás. A felsorolt jogcímeken megszerzett családi pótlékot nem kell szerepeltetni se a bevallásban, se a munkáltató/ kifizető felé tett nyilatkozatban. Az adóévben családi pótlék bevételt szerzett magánszemély adóbevallásában köteles feltűntetni házastársa, illetve élettársa nevét, adóazonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét. Amennyiben az adózó munkáltatói adómegállapítást kér, úgy a felsorolt adatokat a munkáltató felé köteles jelezni. A törvény továbbá előírja, hogy az adózónak a munkáltató/ kifizető felé nyilatkozatot kell tennie adóterhet nem viselő járandóságairól és összegükről azok évi első kifizetését követően, mert azokat az adóelőleg levonásánál is figyelembe kell venni. A családi pótlék esetében idén a szeptember 1.-ét követő első folyósításkor kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni. A nyilatkozatot mindig az összevonás alá eső jövedelmet kifizető szervnél kell leadni, így például munkabér esetén a munkáltató, álláskeresési ellátás folyósítása esetén a Munkaügyi Központ felé kell eljuttatni. Egyéni vállalkozónak a nyilatkozatot a könyvelőnél kell bemutatni. Gyakran feltett kérdés az APEH ügyfélszolgálati kirendeltségein, hogy hova adja le nyilatkozatát az a személy, aki csak adóterhet nem viselő járandóságot szerzett az adóévben (pl.: nyugdíjas, ösztöndíjban részesül, GYES-en van), esetleg egyáltalán nem is volt jövedelme. A felsorolt esetekben nem kell nyilatkozatot tenni, mivel nem vonnak le adóelőleget a magánszemélytől. Ha valaki több munkáltatónál is dolgozik, akkor mindegyik helyen jeleznie kell, hogy saját maga vagy társa részére családi pótlékot folyósítanak. Amennyiben az adózó nyilatkozik ugyan arról, hogy adóterhet nem viselő járandóságban részesül, de annak összegét nem jelöli meg, a törvény előírja, hogy a munkáltatónak/ kifizetőnek 36%-os adókulccsal kell levonnia az adóelőleget. A nyilatkozatot sok esetben a munkáltatótól is be lehet szerezni, de kérhető az APEH ügyfélszolgálatain is. Ajánlott formája megtalálható apeh.hu internetes címen a letöltések, adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták menüpontban. Forrás: www.apeh.hu APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
PTI tájékoztató '09.10.20
Tartalom
Ügyvezetők díjazása Mi lesz veled egyéni vállalkozás? A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Megéri-e EVA alatt adózni? Több mint lehetőség… START, START PLUSZ, START EXTRA
Ügyvezetők díjazása A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (továbbiakban: Gt.) meghatározott módon és eljárások keretében szerezhetik meg tisztségüket. A Gt. alapján az alapítóknak már a társasági szerződésben ki kell jelölniük az alapításkor a vezető tisztségviselőket, ezt követően főszabályként a vezető tisztségviselőket a társaság legfőbb szerve választja, kivéve, ha a Gt. az egyes gazdasági társasági formákra vonatkozóan eltérő rendelkezést tartalmaz (pl. taggyűlés az ügyvezető választásának jogkörét a felügyelő bizottságra ruházhatja át). A Gt. 2007. szeptember 1-jétől hatályos 22. § (2) bekezdése szerint: „A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.” A Gt. fenti szabálya és a Munka Törvénykönyvének 13. § (1)-(2) és (5) bekezdésekben található rendelkezések összevetése alapján a hivatkozott szakasz b) pontjának választása esetén munkaszerződést kell kötni. A Munka Törvénykönyvének említett szakaszai szerint törvény, törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály, kollektív szerződés tekinthető munkaviszonyra vonatkozó szabálynak. A Munka Törvénykönyve is e körbe tartozik, és a Munka Törvénykönyvének 76. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik – munkaszerződéssel jön létre. A Gt. 22. § (2) bekezdése nem értelmezhető eltérő törvényi rendelkezésként, tehát írásbeli munkaszerződés kötése ez esetben is kötelező. E rendelkezések alapján tehát a vezető tisztségviselő díjazása bérnek minősül, azaz az egyéb feltételek megvalósulása esetén érvényesíthető rá az adójóváírás. Ezen túlmenően a magánszemély a munkavállalóra vonatkozó szabályok szerint részesülhet minden olyan adómentes vagy a munkáltatónál adóköteles juttatásban, amelynek biztosítását a munkáltató számára az Szja-törvény lehetővé teszi. Az Szja-törvény 2008. január 1-jétől hatályos 24. §-a nem önálló tevékenységként nevesíti a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a tevékenységét. Ez érdemi változást nem jelent, hiszen a jogszabály alapján választott tisztségviselő tevékenysége (a választott könyvvizsgálók kivételével) a korábbi években hatályos rendelkezés szerint is nem önálló tevékenységnek minősült. Ez egy különös szabály, amely alapvetően meghatározza a vezető tisztségviselők, köztük az ügyvezetők adózását. Az ügyvezetői tevékenység megbízási jogviszonyban, vagy meghatározott feltételek mellett munkaviszony keretében végezhető. A Szja-törvény általános szabálya szerint a megbízási jogviszonyban ellátott tevékenység önálló tevékenységnek minősül. Azonban az előzőekben hivatkozott, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó különös szabály miatt a munkaviszonyban és a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni. Ebből következően az ügyvezetői tevékenységre tekintettel megbízási szerződés alapján kifizetett díjazás is nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a megbízási szerződés alapján ellátott ügyvezetői tevékenységre tekintettel kapott egyetlen bevételre, így az ügyvezetői tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítésre sem alkalmazhatók az önálló tevékenységre vonatkozó költség elszámolási, illetve jövedelemszámítási szabályok. Ugyanis az Szja-törvény rendelkezése szerint nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével (a konkrét esetben az ügyvezetői tevékenységgel) összefüggésben, vagy az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel bármely vagyoni érték formájában megszerez. A törvény kivételes szabálya alapján bizonyos jogcímen kapott költségtérítéseket a jövedelem megállapításánál nem kell bevételként figyelembe venni. Ilyen költségtérítés például, ha az ügyvezető külföldre utazik például egy üzleti tárgyalásra, és az utazás, szállás költségeit a társaság bizonylattal történő elszámolás ellenében megtéríti neki. Az Szja-törvény 3. § 16. pontja szerint az az összeg tekinthető költségtérítésnek, amelyet a törvény által elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. Nem tekinthető ilyen kiadásnak a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, ha a törvény különös szabályban ettől eltérően nem rendelkezik.
Mi lesz veled egyéni vállalkozás? Az alábbiakban beszámolunk arról, hogy az Országgyűlés megkezdte az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat vitáját. Ha minden igaz, január 1-én az új törvény hatályba lép, és teljesen felforgatja az egyéni vállalkozói viszonyokat. Az egyéni cég korlátolt felelősséggel is működhet - és a társasági adó alá fog tartozni. Ez egy igen neuralgikus pont - kérdés, hogy milyen átmeneti rendelkezéseket tartalmaz erre a törvényjavaslat. Nagyon sok egyéni vállalkozás azért nem alakult át, szűnt meg, mert akkora vagyont halmozott fel, hogy az átalakulás azonnali extra adófizetési kötelezettséggel járna. Félő, hogy erre a helyzetre a törvényhozók nem gondolnak - és a nagyobbaknak változatlanul nem lesz kiút az egyéni vállalkozásból. Az egyéni cég a társasági adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint adózhat majd a jövőben. Ez lehetővé teszi, hogy az adózott eredmény után ne kelljen azonnal az osztalékadóra vonatkozó szabályok szerint adóznia. Közlése szerint az egyéni cég az eva hatálya alá is tartozhatna. Ha az egyéni vállalkozó szüneteltetheti tevékenységét, ennek ideje alatt adót és társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetnie. A szüneteltetést nem kell indokolni és engedélyeztetni, csak be kell jelenteni az adóhatóságnak. A személyi jövedelemadót érintő változások szerint ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, akkor előtte meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását, leltárt kell készítenie eszközei feltűntetésével, jelezve azt is, mely eszközök kerülnek át az egyéni cégbe. Az eszközöket értékelni kell, és ha van "pozitív átértékelési különbözet", akkor azt figyelembe véve kell megállapítani az adókötelezettséget. Az egyéni cégek számára lehetővé válna az, hogy az eva hatálya alá tartozzanak. Ha az evás egyéni vállalkozó egyéni cégként kíván működni, akkor eva-alanyisága megszűnik, de ilyenkor nem kell négy évet várnia az újabb bejelentkezéshez, lehetővé válik ugyanis, hogy ilyenkor is jellemzően két adóév elteltével eva-alany lehessen.
A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása A kormányzat a munkahelyek megőrzése érdekében a „szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról” szóló 70/2009.(IV.2.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: rendelet) rögzítettek szerint támogatja a legalább teljes munkaidő felét elérő részmunkaidős foglalkoztatást. A rendelet 1.§ i) pontja értelmében akkor beszélhetünk részmunkaidős foglalkoztatásról, ha az Mt. 82. §-a alapján módosításra kerülő munkaszerződésben legalább a teljes munkaidő felét elérő részmunkaidőben való megállapodás kerül rögzítésre. A rendelet előírásai értelmében a munkaügyi központ - legalább egy napilapban közzétett, és ezzel egyidejűleg a honlapján is megjelentetett - felhívás alapján támogatást nyújthat a munkaadó kérelmére, ha a munkaadó a vele teljes munkaidőben munkaviszonyban álló munkavállalót az előbbiek szerint meghatározott részmunkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében. A munkaügyi központnak a felhívásban meg kell határoznia azokat a szempontokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a munkaadónál a részmunkaidős foglalkoztatásra történő áttérés a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzését szolgálja. A támogatás érdekében a munkaadónak vállalnia kell, hogy a) megtartja a kérelem munkaügyi központhoz történő benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát, és b) a munkavállalót legalább a támogatási időtartamával megegyező további időtartamig továbbfoglalkoztatja, és c) a támogatás adókkal és járulékokkal csökkentett részét a munkavállaló részére - a részmunkaidős foglalkoztatásra járó munkabérén felül - munkabérként kifizeti. A támogatás nyújtása érdekében a munkaadónak - igazoltan – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 15.§ (5) bekezdése szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell bírnia. Az Áht. Hivatkozott előírása értelmében a munkáltató munkaügyi kapcsolatrendszere akkor minősül rendezettnek, ha a) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az Art. 16. § (4) bekezdés a) pont] elmulasztása, b) a munkavállalók képviselőivel (szakszervezet vagy üzemi tanács, üzemi megbízott, illetve közalkalmazotti tanács, közalkalmazotti képviselő) vagy a szakszervezet, üzemi tanács, illetve közalkalmazotti tanács képviselőjével összefüggésben - a szakszervezet szervezését biztosító szabályok megsértése, vagy - az Mt. 23. §-a (4) bekezdésében meghatározott, a munkáltatót a szakszervezeti kifogással érintett intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása, vagy - az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettség elmulasztása miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal nem alkalmazott hátrányos jogkövetkezményt (ideértve a munkaügyi bírságot, az Art. szerinti mulasztási bírságot, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításról szóló törvény szerinti bírságot, valamint az előbbiek miatti bírósági felülvizsgálat érdemi bírósági elutasítását). A rendelet szerinti támogatás nem nyújtható — kirendelés, — más munkáltatónál, a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján, — munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzéshez, valamint — abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, illetve ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, és erre az állásidőre megkapja személyi alapbérét. Az a munkaadó, aki a rendeletben, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. egyes előírásaiban meghatározott támogatásokra vonatkozó hatósági szerződésben foglaltakat megszegte, a kötelezettségszegés tényének jogerős megállapításától számított három éven belül a részmunkaidős foglalkoztatáshoz támogatásban nem részesülhet. A rendelet szerint legfeljebb 365 napra nyújtható támogatás mértéke a munkavállalónak a kieső munkaidejére járó személyi alapbére 80 százalékáig, valamint az azt terhelő járulékok összegéig terjedhet, azzal, hogy a támogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét. A részmunkaidőben történő foglalkoztatást vállaló munkáltató részére a munkaügyi központ a támogatást havonta utólag téríti meg. Meg kell szüntetni a rendelet szerinti támogatás folyósítását, illetőleg a kifizetett támogatást - a kötelezettségszegés arányában részben vagy egészben - vissza kell fizetni, ha a munkaadó a vállalt foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Mentesül a munkaadó a visszafizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal a próbaidő alatt, a munkaadó rendkívüli felmondása, jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló rendes felmondása következtében szűnt meg. A támogatást a támogatásban részesülő akkor is köteles visszafizetni, ha az részére - jogszabályban meghatározott feltételek hiányában - nem lett volna megállapítható.
Megéri-e EVA alatt adózni? Az EVA létezése óta folyamatosan kisért e kérdés. A nyáron elfogadott 2010. évi törvényi változások mind az eva alanyokat, mind a társasági adóalanyokat jelentősen érintették, sajnos mindkét adónem kulcsa megnőtt. Sok eva-alanyban merül föl mostanában az a kérdés, hogy még mindig megéri-e az eva alatt maradni, vagy érdemesebb inkább visszatérni a társasági adó (vagy egyéni vállalkozó esetében a személyi jövedelemadó) hatálya alá. Az eva a bevezetése óta nagy népszerűségnek örvend, amit most újra befolyásolni látszik, hogy az eva kulcsát 2010. január 1-től megemelik. Az eva mértéke a pozitív adóalap 30 %-a január 1-től, az eddigi 25% helyett. Már szinte látom magam előtt, ahogy mindenki felháborodik ezen az adóemelésen, de azért nem járnak sokkal rosszabbul az eva-alanyok, mint eddig jártak. 2009. június 30-ig ugyanis az áfa kulcsa 20 % volt, július 1-vel emelték meg az áfát 25%-ra, viszont az eva kulcsát nem emelték meg. Az áfa-kulcs emelése miatt a tényleges adóterhelése az eva-alanyoknak csak 2,5%-kal nő meg a 2009. június 30-ig tartó időszakhoz képest, a 2009. második félévi nettó jövedelem-emelkedést pedig mindenki tekintse a kormány egyfajta ajándékának. Nagyon sokakban felmerül a kérdés, hogy a sok szigorítás mellett megéri-e még mindig EVA-alanynak maradni, vagy esetleg jobban megéri visszajelentkezni a társasági adó/személyi jövedelemadó hatálya alá. Tekintettel arra, hogy a tárasági adóban, illetve a személyi jövedelemadóban a jövedelemadó-kulcs 19% lesz, de lehetőség lesz 10%-os kedvezményes adókulccsal adózni 50 mFt jövedelemig, ezért érdemes elgondolkodni. Előre kell bocsátani, hogy átlépni csak év végén lehet, tehát a tárgyév közben nincsen rá lehetőség, és ha visszaléptünk, akkor 4 évig ismételten nem választható az EVA-alanyiság. Mivel az EVA mind az ÁFA-t, mind a társasági adót kiváltja, ezért a most is még mindig lesznek olyan vállalkozók, akiknek jobban megéri EVA-alanynak maradni. Az EVA-alanyokra jellemző, hogy a bevételeikkel szemben nem sok költségük merül fel, így a bevétel arányos jövedelmezőségük magas. Számításaim szerint még továbbra is érvényes az a korábbi megítélés, hogy kb. 50%-os költségszint alatt megéri EVA alatt adózni, afölött viszont már jobban érdemes a TA. illetve a vállalkozói Szja hatálya alá tartozni.
Több mint lehetőség… START, START PLUSZ, EXTRA Kedvezményezettek köre Az a személy, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte vagy megszakította, és a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A munkaadót megillető járulékkedvezmények a) tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség, b) az 1% munkaadói járulék és 26% tb-járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10%-ának, második évében 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség. A munkaadó a b) pontban meghatározott kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. Érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év. A START kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül, vagy elveszíti azt. START PLUSZ kártya Kedvezményezettek köre Az a személy, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül (365 nap) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, a gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. Illetve az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja. A munkaadót megillető járulékkedvezmények a) tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség, b) az 1% munkaadói járulék és 26% tb-járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10%-ának, második évében 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START PLUSZ kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A START PLUSZ kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megszűnéséig terjedő időszak. A START PLUSZ kártya a gyes, gyed, gyet, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglakoztatáshoz annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került. A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett START PLUSZ kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki. Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. A tartósan álláskereső személy az öregségi nyugdíj-jogosultság megszerzéséig jogosult a START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható. START EXTRA kártya Kedvezményezettek köre Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő tartósan álláskereső személy, ha a) az 50. életévét betöltötte, vagy b) életkorra való tekintett nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és c) az a személy, aki rendelkezésre állási támogatásra jogosult. Illetve az a személy, aki START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa és a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá. A munkaadót megillető járulékkedvezmények a) tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség, b) a foglalkoztatás első évében mentesül az 1%-os munkaadói járulék és a 26%-os tb-járulék megfizetése alól. A foglalkoztatás második évében a munkaadói járulék és tb-járulék együttes összege helyett, a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START EXTRA kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START EXTRA kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START EXTRA kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A 2008. CVII. tv. 44. § alapján a munkaadót további járulékkedvezmény illeti meg, ha 1. a) az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van, és b) az a) pontban meghatározott személy foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a 3. bekezdésben meghatározott időtartam alatt megtartja, valamint c) kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy munkaviszonyát –működésével összefüggő okból – rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg; továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül. 2. A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések kiválasztásának szempontrendszerét e törvény 2. számú melléklete tartalmazza. 3. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a foglalkoztatás a) első évének lejártát követően további két évig mentesül a * 26% tb-járulék, valamint * az 1% munkaadói járulék, továbbá b) második évének lejártát követően további egy évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. A (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót a START EXTRA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül illeti meg. E §-ban meghatározott kedvezmény és más, törvény alapján járó, foglalkoztatási célú kedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe. Az (1) bekezdésben meghatározott járulékkedvezményre való jogosultságot nem érinti, ha a foglalkoztatás megkezdését követően a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy lakóhelye úgy változik meg, hogy nem felel meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek. A START EXTRA kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. Ha a START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa, a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell biztosítani. A munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő személyek az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosultak a START EXTRA kártya kiváltására. Ebben az esetben a START EXTRA kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható. További információ: www.startkartya.hu Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
PTI tájékoztató '09.08.05
Tartalom Illetékmentes a követelés elengedés és a térítésmentes eszközátruházás gazdálkodó szervezetek között Még egyszer a számla visszaküldéséről Ingatlanértékesítés és üzletszerűség Rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei Ingyenesen letölthető adózási, jogi praktikák
Illetékmentes a követelés elengedés és a térítésmentes eszközátruházás gazdálkodó szervezetek között A korábbi illetékszabályok alapján a gazdálkodó szervezetek közötti térítésmentes eszközátadás ajándékozási illeték alá esett. Ezen túlmenően 2008. január 1-től a követelés elengedése is ajándékozási illeték tárgyát képezte, és az illetékmentesség csak 10.000,-Ft-ot meg nem haladó követelés elengedésére terjedt ki. Ezen ügyletek gazdálkodó szervezetek között most már – 2009. július 10-től – mentesek az ajándékozási illeték alól. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 68.§-a az Illetéktörvényt az alábbiak szerint módosította: [17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:] „n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése; o) a hitelintézet által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a hitelintézet igazolást ad az adósnak.” Ezen rendelkezés a kihirdetést követő napon lép hatályba (166.§/1/). A kihirdetés a 2009. július 9-i Magyar Közlönyben történt meg – így a fenti illetékmentességi rendelkezések 2009. július 10. napjától hatályosak. Ezek alapján tehát illetékmentesek a következő ügyletek: -térítésmentes eszközátruházás gazdálkodó szervezet javára, -követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása -követelés elengedés gazdálkodó szervezetek viszonylatában -ingyenes tartozás-átvállalás gazdálkodó szervezetek között. Az Illetéktörvény nem tartalmazza a gazdálkodó szervezet fogalmát - így a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az irányadó: 685. § E törvény alkalmazásában c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.
Még egyszer a számla visszaküldéséről A július 14-i hírlevelünkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mikor lehet és kell egy számlát visszaküldeni. Ebben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a számla befogadása – átvétele, bár mindennapos tevékenység – lényeges jogi jelentőséggel bírhat. A témához több észrevétel is érkezett, amelyek önmagukban is érdeklődésre tarthatnak számot. Tehát: 1. Észrevétel "Az írást egy új "szokás" elterjedése miatt hiányosnak tartom. Médiacég kiállít egy számlát az internetről /valószínűleg/ levett cégadatok alapján, - annyi fáradtságot sem vesz, hogy pl. a Cégtalálóból, így az adatok pontatlanok lehetnek: megküldi a címzettnek a sokszor több tízezer forintra rúgó számlát. Szerződés nincsen, jó esetben mellékel egy szerződést, melyet a médiacég valamilyen tagja aláír, a megrendelő aláírását üresen hagyja. Jó lenne taglalni, mi történhet. Lehet, veszni hagyják a számlát. Lehet, külön számlázóprogit használnak, direkt erre a célra. Mert ugye, ha kibocsájtotta, azt bizony könyvelni is illene... Lehet, bizonyos idő eltelte után követeléssel lépnek fel. Címzett a számlát ugyanis nem küldi vissza, mondjuk a papírkosárban landoltatja, ugyanis ha visszaküldi, a csaló médiacég felbátorodik. Címzettnek a visszaküldés költség, é s nem akarok gyanúsítgatni senkit, de ki tudja, médiacégnek milyen szerződése van a Magyar Postával... Jó volna taglalni, mit lehet ez esetben tenni, hogy médiacégnek elmenjen a kedve hasonló számlák postázásától. Jómagam már fontolgatok egy APEH vizsgálatot, és ha tudnám, hogy az APEH valóban lép, és megvizsgálja médiacég könyvelését, hamarjában meg is tenném a feljelentésünket. Nem vagyok jogász, de talán még egy ügyészségi vizsgálat is beleférne, vélelmezve a külön számlázóprogramot...30-50E Ft-ot megér időnként a valótlant törölni, aztán esetleg utólag mehet a valósba. Szóval jó lenne egy kiegészítés, különösen annak fényében, hogy senkit nem akar a számla visszaküldésére biztatni" A felvetett kérdés inkább a büntetőjog felé visz - létező gazdasági kapcsolat, és abban megvalósult teljesítés nélkül számlázni, és a számla ellenértéket követelni - ez kriminális eset. De felvetés jogos, mert a szabályozás nem teljesen véd a csalárd eljárásoktól, illetve a tisztességes cégre terheli a bizonyítási kötelezettséget. 2. Észrevétel: "A megrögzött nem fizetők az írásban leírtakat tökéletesen tudják, a számlát nem veszik át, mert annak jogi következményei vannak, fizetni nem akarnak, pályázati pénzeket, hiteleket kapnak, a beszállítókat meg nem fizetik ki. Ekkor mi a feladata a beszállítónak? Megvan a számla 1. 2. példánya, vevő nem fizet, áru beépítve, utolérhetetlen. Mindig csak a nem fizetők vannak védve, a beszállító ebben az esetben is ÁFÁ-zik?" Ha a vevő utolérhetetlen - akkor utólag tényleg nincs mit tenni - ezt a lehetőséget előre ki kellene zárni. De ha a számlát átvette, elismerte, akkor meginbdítható ellene a felszámolási eljárás - abban a reményben, hogy azt nem engedheti, és fizet. 3. Észrevétel "Olvastam tájékoztatásukat, mely szerint mikor lehet és kell a számlát visszaküldeni. Véleményem szerint szerencsés lenne kiegészíteni a cikket, hogy a Ptk. 236. § szerint a szerződést egy éven belül meg lehet támadni. Miután a Ptk írásbeliséget csak ingatlannal kapcsolatban ír elő, különösen olyan esetben, amikor a szerződés a Földhivatali nyilvántartás módosítását eredményezi, a fentiek alapján a Felek közös akarata szerint (egy számlával lefedett) gazdasági esemény megtörténte a Ptk. szerint szerződésnek minősül. Ha elfogadjuk a számát, mint az eseményt rögzítő írásbeli bizonylatot, akkor ezen szerződés akár írásbeli módon megkötöttnek tekintendő. Ekkor a szerződést, azaz magát az ügyletet és a hozzákapcsolódó számlát egy éven belül meg lehet támadni a másik félhez intézett írásbeli közléssel. A határidő a tévedés felismerésétől számítódik, azaz amikor rádöbbenek arra, hogy a számla hibás. A megadott 15 napos határidő és hivatkozása korrekt, de ennek az átlagos olvasóban rögzülése esetleg félrevezető." Hát igen - sok vetülete van a témának...
Ingatlanértékesítés és üzletszerűség 2004. január 1-ig volt hatályos az Szja törvény üzletszerűségről rendelkező 63/A.§-a, a következő szöveggel: 63/A. § (1) Nem alkalmazhatók a 60-63. § rendelkezései, ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) keretében történik. Ekkor az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Nem alkalmazhatók a 60-63. § rendelkezései az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételnek arra a részére, amely meghaladja az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét. Ezen – jelenleg már nem hatályos - rendelkezés értelmezésére született is APEH állásfoglalás - a 2004/44. Adózási kérdés, a rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység fogalma az ingatlan-átruházás témakörében, amely próbálta értelmezni a kérdést. Miután a törvényhely hatályát vesztette, - véleményem szerint ez sem aktuális. A jelenleg hatályos Szja törvény rendelkezései szerint: 61. § (1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. 16. § (1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el. (3) Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. 28. § (7) Egyéb jövedelem - ha e törvény másként nem rendelkezik - c) eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén a jogosult által megszerzett bevételből a joggyakorlás tárgyának az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó rész (az eladási jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadással, azzal, hogy ca) az említett bevétel fennmaradó részéből a jövedelmet a joggyakorlás tárgyának átruházására vonatkozó szabályok szerint a cb) alpont rendelkezésének figyelembevételével kell megállapítani; cb) a ca) alpont rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett bevételből a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként, amely az eladási jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja; Véleményem szerint a hatályos szabályok szerint (Szja 61.§) egy magánszemély ingatlan értékesítése akkor nem adózik külön 25%-os szja-val – ha a kapott vételár az ingatlan szokásos piaci értékét meghaladja. Ezesetben sem veti el teljesen egészében a törvény a külön adózás szabályát, hanem azt mondja, hogy a kapott vételárból az ingatlan értékesítés bevételének csak az ingatlan szokásos piaci értékének megfelelő része minősül – és erre vonatkoznak az ingatlanértékesítések általános szabályai (25% forrásadó) - a vételárból a szokásos piaci értéket meghaladó rész pedig az egyéb jövedelem (28. §/7/ c.) – szabályai szerint minősül bevételnek, és a vonatkozó szabályok szerint összevontan, az aktuális adókulccsal (36%) adózik. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a magánszemély az ingatlant apportként értékesíti, gazdasági társaságnak. A szokásos piaci érték fogalmát az Szja törvény határozza meg a következők szerint: 3.§ 9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének; nem független felek között a szokásos piaci értéket a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: a) összehasonlító árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár), amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon; b) viszonteladási árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenérték (ár), csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal; c) költség és jövedelem módszer, amelynek során a szokásos piaci érték a termék, a szolgáltatás közvetlen önköltsége, növelve a szokásos haszonnal; d) egyéb módszert, ha a szokásos piaci érték az a)-c) alpontban foglalt módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy e) szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek. Az üzletszerűséget a jelenlegi Szja törvény az ingó értékesítések körében értékeli, amely azonban ingatlan-értékesítésre nem alkalmazható – illetve az Szja törvényben az ingatlanértékesítésekre nincs ilyen szabály. A fenti Szja szabályok sem rendelkeznek arról - hogy akár csak a szokásos piaci értéktől való eltérés esetén - hogy az ingatlan-értékesítés bevételét az önálló tevékenység bevételének kellene tekinteni. Mindezzel együtt az önálló tevékenység idézett törvényi fogalma (Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.) hordoz egyfajta bizonytalanságot e kérdésben. Az önálló / nem önálló tevékenység kategorizálás az Szja törvényben inkább valamilyen munkavégzéshez, vagy vagyonhasznosításhoz kapcsolódó jövedelmekre vonatkozik. Ezekkel határozhatjuk meg a „tevékenység” fogalmát. A „tevékenységgel” szemben van az „értékesítés”, vagy az „átruházás” egyszeri, egyedi ügylet. A vagyonátruházás Szja törvénybeni szabályai nem „tevékenységre” hanem egyedi, egyszeri ügyletekre vonatkoznak. A magánszemély ingatlanértékesítésnél is felvetődhet az Áfa kérdése. Az Áfa törvény következő rendelkezései irányadók: 6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. (4) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év [ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan]; c) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít. 259. § E törvény alkalmazásában 18. sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy b) amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát képezte, az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek; Értelmezésem szerint az Áfa törvény alapján több ingatlan egyesítésével kialakított önálló ingatlan értékesítése egy értékesítésnek minősül – függetlenül annak területnagyságától, illetve a megelőző földmérői eljárástól, az egyesítésre kerülő korábbi önálló ingatlanok számától. Ezen álláspont az Áfa törvény 9.§/1/ bekezdésén alapul.
Rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei Mit ne tegyen a munkáltató, ha meg akarja tartani a rendezett munkaügyi kapcsolatok státuszát? Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht) 15.§-a szabályozza a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét. A 2009. június 1-én hatályba lépett módosítások újraírták a szabályokat. Nem változott A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból az egyéb feltételeken túlmenően akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményének. Változott A törvénymódosítás újrafogalmazta a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszerét, megszüntette az általános és különös feltételek szerinti csoportosítást. Mindezek mellett kivételként az általános támogatási tilalom alól – megállapított olyan eseteket, amikor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése esetén is nyújtható támogatás. Az Áht. 15.§/5/ bekezdése tartalmazza a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit, akként, hogy meghatározza azokat a munkaügyi jogsértéseket, amelyek jogerős hatósági, bírósági határozatban való megállapítása esetén támogatás az igénylő részére nem nyújtható. Ezek alapján összefoglaljuk azokat esetköröket, amelyek a rendezett munkaügyi kapcsolatok minősítés elvesztését jelentik. a) Munkaviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása Ez a mulasztás a rendezett munkaügyi kapcsolatok legsúlyosabb kizáró oka, egyfelől azért, mert a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a törvény nem engedélyez kivételt a támogatási tilalom alól, másfelől ha a további jogszabálysértésekhez ez is társul, akkor ez már abszolút kizáró oka a támogatás nyújtásának. b) Szakszervezeti jogok megsértése Ezen feltétel teljesülését nem kell vizsgálni, ha a támogatás iránti kérelem benyújtójánál szakszervezet, üzemi (közalkalmazotti) tanács (üzemi megbízott, közalkalmazotti képviselő) nem működik, feltéve, hogy ezek működése hiányát nem a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltató - a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményező - jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított jogsértő eljárása idézte elő. E jogszabálysértés a támogatásoknak abszolút kizáró feltétele - a törvény itt nem enged kivételt. c) Színlelt szerződés kötésének tilalma E pontnál irányadó a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján a munkaügyi felügyelő a tényállás alapján jogosult - az ellenőrzés megkezdésekor fennálló - a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. E feltétele 2009 november 1-től hatályos. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. d) Munkabér összegére és kifizetésének határidejére vonatkozó szabályok megsértése A munkabér összegére vonatkozó hatályos jogszabály a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet. A munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések a Munka Törvénykönyve 154-164.§-ai alatt találhatók. Ezek közül a rendezett munkaügyi kapcsolatok fennállása szempontjából csak a munkabér kifizetésének határidejével kapcsolatos rendelkezések megsértésének van jelentősége: A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. (Mt. 155.§/3/) A rendezett munkaügyi kapcsolatok e feltétele 2009 november 1-től hatályos. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. e) Munkaidő nyilvántartás hiánya A Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) a) pontja azt írja elő, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. f) Külföldi személy engedély nélküli foglalkoztatása – ha az engedélyhez kötött A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet rendelkezik. E feltétel 2009. november 1-től hatályos. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. g) Munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételi szabályainak megsértése Ebben a körben a vonatkozó jogszabály a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről. E feltétel is 2009. november 1-től hatályos. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. h) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése A munkáltatóra e körben háruló kötelezettségeket az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény írja elő. alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. E feltétel is 2009. november 1-től hatályos. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. A jogerős határozat feltétele A rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértésének eljárási feltétele, hogy a fenti a)-h) pontok megsértése miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal az igénylővel szemben munkaügyi bírságot, mulasztási bírságot, bírságot szabott ki, vagy a fenti f) pontban meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezte. További eljárási feltétel, hogy amennyiben bírságot megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak - bíróság a keresetet érdemben elutasítsa. Ha tehát a bírságot megállapító közigazgatási határozatot a bíróság hatályon kívűl helyezi, akkor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése nem állapítható meg. Kivételek a támogatási tilalom alól A fentiekben ismertetett általános szabályoktól eltérően támogatás nyújtható, ha a) a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a c)-h) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt a bírságot szabtak ki, és b) az a) pontban meghatározott jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg. Ingyenesen letölthető adózási, jogi praktikák A www.adonet.hu oldalról az alábbi tanulmányok ingyenesen letölthetők. -Offshore a bíróságon - esettanulmány -Miért lehet előnyösebb szellemi szabadfoglalkozásban vállalkozni? -Adó- és járulékfizetési szabályok munkaviszonyban, megbízásban, vállalkozásban - 2009 júliustól -Magánszemélyek: a bérbeadás alapvető szabályai -Az áfaellenőrzésről -A gépjármű-kereskedelmi tevékenység könyvelése -A jegyzett tőke leszállítás jogi, számviteli és adózási kérdései -Gazdasági társaságok átalakulásának jogi forgatókönyve -Hogyan vásároljunk vállalkozásunk számára számítógépet, szoftvert és informatikai szolgáltatást? -Vezetői számvitel kisvállalkozásoknak -Iparűzési adó megosztása több telephely között -Devizás ügyletek könyvviteli elszámolása -Segédlet APEH méltányossági kérelmek előterjesztéséhez 2009 -Hogyan váljunk el gyorsan? Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2010. március 8., hétfő
Fizetési kifogás...
Vannak árulkodó jelei annak, ha egy cég feltehetően nem szándékozik kifizetni a számláját. Minél hamarabb tudatosul a szállítóban, hogy mire készülhet a vevője, annál nagyobb valószínűséggel tudja kikényszeríteni a fizetést. De melyek ezek a jelek? Az fn.hu csokorba gyűjtötte.
A Coface Hungary 50 ezer cégre kiterjedő felmérése szerint a magyar üzleti életben a nemfizető vállalatok húsz százaléka tudna ugyan, de nem akar fizetni. Harminc százalékra tették azok arányát, akik valamilyen adminisztratív hiba miatt nem fizetnek. A „maradék” ötven százalékról pedig azt találták, hogy átmeneti vagy folyamatos finanszírozási gondokkal küzdenek.
Az fn.hu arra volt kíváncsi, honnan sejthető, ha egy üzleti vevő nem tudja vagy nem akarja kifizetni a számláját. Melyek azok a jelek, amelyek nagy valószínűséggel arra utalnak, hogy a vevő időt húz, vagy esze ágában sincs rendezni a számláját. És mit tehet a szállító, hogy megakadályozza őt ebben a szándékában?
Íme a 9 pont, ami felveti annak gyanúját, hogy cége számláját nem fogják kifizetni.
1. A vevő gyakran változtatja a telefonszámait, vagy állandóan letagadtatja magát telefonon, sűrűn van átirányítva, vagy mindig üzenetet lehet csak hagyni neki, stb.
Tapasztalatok szerint nagyon beszédes, egy esetleges későbbi nemfizetésre utaló jel, ha a vevő sűrűn változtat telefonszámot. Az üzleti életben hosszú távra tervező, stabil ember egy telefonszámmal dolgozik. Az állandó számváltó cégek, vállalkozók eleinte csak bujkálnak, aztán rendszerint nyomtalanul eltűnnek.
A behajtásban főszabály, hogy ha egy hétig semmilyen telefonszámon egyáltalán nem lehet elérni az adóst, az maga a vészcsengő.
Ha csak nem lehet biztosan tudni az okot (például az adós elutazott, beteg, kórházban van), írásbeliségre kell váltani, azonnal fizetési felszólítót küldeni, ajánlott levélben.
2. Rengeteg dokumentumot kér a vevő a számla befogadásához.
Főképp az építőiparban jellemző a dokumentumgyűjtés, teljesítési igazolások, nyilatkozatok, stb. bekérése. Ezek hiányára hivatkozva befogadásra, feldolgozásra sem kerül a vevőnél a számla, nemhogy kifizetésre. Sűrűn előfordul, hogy a vevő azért kéri a rengeteg dokumentumot, hogy lassítsa a fizetési folyamatot, vagy azért, mert egyáltalán nem is akar fizetni, csak az időt húzza.
Mit lehet tenni? Már a munkakezdet előtt tisztázni kell a megrendelő fizetési feltételeit. Tájékozódni kell, kinek, milyen címre kell küldeni a számlát, melyek a számlabefogadás feltételei, hogyan zajlik a számla jóváhagyása, és ki dönt a kifizetésről. Visszatérve az építőiparhoz, nem elég az építésvezetőt ismerni, a pénzügyest sem árt.
3. Minőségi kifogás, kötbér, beszámítás bejelentése.
Szintén az építőiparban fordul elő leginkább. Az adós előállhat például azzal, hogy azért nem fizet, mert a szállító egy másik munkájánál kötbérre tart igényt, és azt beszámítja az aktuális számlába. Mindezt úgy, hogy esetleg a kötbér csak egy fiktív megállapításon alapul. Mindennapos eset. A minőségi kifogás alátámasztására sokszor egy háromsoros papírfecnit tud csak bemutatni az adós, mint szakértői véleményt, de arra hivatkozva visszatartja akár a negyvenmilliós kifizetést is.
A vitatott követelés kifizetését nagyon nehéz érvényesíteni. A szállító a megvitatott követelésnél két úton indulhat el. Az egyik a fizetési meghagyásos eljárás, amely hosszadalmas és költséges, jellemzően csekély eredményességgel. A követeléskezelő inkább a peren kívüli egyezségben hisz, ahol a gyakorlatban a szállítók sokszor kényszerülnek engedményeket tenni, de ez még mindig jobb, mint egy többéves per után ott állni egy végrehajtható irattal, miközben az adós cégnek már se vagyona, se munkája nincs, vagy felszámolás alatt áll.
4. Alighogy lejárt a számla, reklamál a vevő.
Van olyan cég, ahol a számla befogadásával megbízott alkalmazottaknak ki van adva, hogy minden egyes számlát első alkalommal vissza kell küldeniük, méghozzá az erre a célra rendszeresített legalább húsz pontból álló számlareklamációs listára hivatkozva. Bevált trükk a reklamáció. Aki ugyanis nem akar (időben) fizetni, az sosem a számla kézhezvételekor reklamál, hanem mindig csak a lejárat után, mert ezzel is megy az idő.
A tisztességes adósi magatartás az lenne, ha rögtön a számla megérkezése után reklamálnának. (Számlareklamációt egyébként a törvény szerint a lejárat után legfeljebb 15 napon belül lehet kezdeményezni.)
A reklamáció oka szinte bármi lehet: rossz a megnevezés, nem megfelelő a forma, a kinézet, a tartalom, nem jó a cím (akiknél több telephely van, nem ritkán játszogatnak vele, hogy mindig más címre kérik a számlát), stb.
A követeléskezelő azt ajánlja, ha csak hallja is a szállító, hogy a vevője visszadobálja a számlákat, vagy már az övével is megtette, sürgősen írásban (faxon vagy ajánlott levélben) küldjön neki egyenlegközlőt. A levélben legyen benne az adós aktuális tartozása, és az is, hogy amennyiben 3 napon belül nem reagál, az egyenleget a hitelező elfogadottnak tekinti. Ezt a módszert kevés hitelező alkalmazza, pedig később, ha nem fizet az adós, és perre kerül a sor, döntő érv lehet, hogy az egyenlegközlőt nem vitatták.
5. Azt hallani a vevőről, hogy már van olyan szállítója, akinek nem fizetett.
Nem zörög a haraszt… egy ilyen hírnek általában oka van. Ha egy cég valakinek már nem fizetett, akkor másnak sem fog. Persze vannak rosszindulatú híresztelések is, de többnyire bízni lehet a piacon terjedő információkban.
Célszerű lehet pár telefonnal utánajárni, kideríteni, mi a hír valóságalapja. A kapott információknak megfelelően kell eljárni. Ha már van kinnlevőség, akkor a behajtásra kell koncentrálni. Amennyiben ez lenne a vevő első vásárlása, készpénzes vagy előreutalásos fizetésben célszerű megállapodni, semmi esetre sem átutalásban.
6. A vevőnk elkezd vásárolni a konkurenciától.
Egyszerre kétfelé – a mai finanszírozási lehetőségek mellett – ritkán teljesíti jól fizetési kötelezettségeit a vevő. Az új szállítónál új vevőként valószínűleg csak készpénzzel fizethet, ami tovább rontja annak esélyét, hogy a régi számláit kifizesse.
Ez a helyzet a szállító hibájából is előadódhat, ha a fizetési késedelemre válaszul letiltja a szállításokat az adós irányába. Pedig ilyenkor jobb leülni tárgyalni.
Pluszbiztosítékot lehet építeni az üzletbe, vagy áthidaló megoldást keresni. Utóbbira jó példa az APEH: a régi tartozásra részletfizetést ajánl, de az új kötelezettségek teljesítését elvárja. Ez a stratégia hozzásegítheti az adóst, hogy kikeveredjen az adósságból, fennmaradhat az üzleti kapcsolat, és mindkét fél jól járhat.
Gyakorlatban naponta alkalmazzák átmeneti fizetési gond enyhítésére a 100-at fizetsz 50-et vihetsz konstrukciót. Azaz az adós befizet 100 forintot, amit a meglévő tartozásaira könyvel el a szállító és 50 forintért vihet árut, hogy tudjon dolgozni, termelni.
7. A vevő alkut ajánl, hogy a tartozás bizonyos százalékának elengedése fejében fizet csak.
Előfordult már, hogy az alku elfogadása után a szállító a haját tépte, mert tudomására jutott, hogy az adós exkluzív nyaralásra vitte a családját. Vélhetően az engedményből.
Ahol ott a 70 százalék, ott rendszerint megvan a 100 is, nem szabad az ilyen engedménykérésnek bedőlni.
8. Az adós állandóan panaszkodik, hogy mennyi kinnlevősége van.
Előfordult, hogy a követeléskezelési eljárásban az adós állandóan arra hivatkozott, hogy egy cég tartozik neki, de hogy melyik, azt nem akarta elárulni. A végén kiderült, hogy saját korábbi cége volt az, amely felszámolás alatt állt…
Muszáj addig faggatni a vevőt, amíg el nem mondja, ki és mennyivel tartozik neki. Aztán utána kell nézni a dolognak, ezt nem célszerű megspórolni. Sajnos a legtöbb esetben az derül ki, hogy a követelés, amire hivatkozik, vitatva van, vagy nincs is.
9. A vevő arra hivatkozik, hogy nincs meg a számlája.
Gyakori eset, szinte mindennapos.
Javaslat: a számla ajánlottan kerüljön kiküldésre, vagy személyesen vetessék át, de ne küldjék sima küldeményben még akkor sem, ha így olcsóbb. A céges adatbázisba érdemes bejegyezni, melyik ügyfél panaszkodik folyton arra, hogy elveszett a számlája. A vevőt úgy lehet például leszoktatni erről a fajta időhúzásról, hogy a szállító beleveszi a szerződésbe: számlamásolatot csak egyszer küld ingyen, másodjára már felszámít ezer forint számlamásolati díjat.(f:fn)
Közlekedés védett területen
A védett természeti területeken, valamint a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken a szakterületi jogszabályok alapján tilos, illetve engedélyhez kötött a járművel történő közlekedést. A védett természeti területek interaktív térképe bárki számára elérhető a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulján. Fontos tudnivaló még az is, hogy az erdőtörvény alapján erdőterületen (a természetvédelmi oltalomtól függetlenül) kerékpározni és lovagolni, motorral, illetőleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.
2008. január 1-jétől a rendelkezéseket megsértőkkel szemben kiszabható helyszíni bírság összege megemelkedett, csakúgy mint a természetvédelmi szabálysértés esetén kiróható pénzbírság mértéke.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kktv.) módosítása alapján 2008. január 1-jétől az objektív felelősség elve érvényesül a védett természeti területen gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés, valamint az engedélyezett közlekedési útról való letérés tényállásokra is. A kiszabható bírságok összegét, valamint a szabályszegések körét a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.
2010. március 7., vasárnap
Dobogós világcégek
3. helyezett: UPS
A világ talán legismertebb csomagküldő szolgálata a UPS. A cég évről-évre 4 milliárd csomagot szállít a világ egyik pontjából a másikba. A UPS rendre meglepő újításokkal is előáll, így kerülhetett fel a dobogó harmadik fokára.
Az egyik legújabb ötletük a szén-dioxidmentes csomagküldés, melynél a fogyasztók extra díjat fizethetnek azért, hogy a cég kompenzálja a csomag szállításából fakadó szén-dioxid kibocsátást. A vállalat becslése szerint 2010 végéig a környezettudatos fogyasztók mintegy egymillió dollárt fognak ilyen célra fordítani.
2. helyezett: Intel
A világ legnagyobb processzorgyártója az amerikai Intel a rangsor ezüstérmese lett. A cég a processzorpiac 80%-át uralja, ennek ellenére 2009 nekik is nehéz esztendő volt, a válság miatt ugyanis a számítógépek iránti kereslet jelentősen visszaesett a világon.
1. helyezett: Disney
A világ egyik legnagyobb szórakoztatóipari cége nem a legismertebb figurájának, Miki egérnek köszönhetően került a lista élre. A vállalat egyik legerősebb márkája az amerikai ESPN sportcsatorna, amely összesen 98 millió amerikai háztartásba jut el, és a világ vezető sportcsatornájaként reklámozza magát. A Disney bevételeinek közel felét köszönhette az ESPN-nek 2009-ben - állítják a vállalatot ismerő pénzügyi elemzők.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)