Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
2020. évi 20. felhívás
► Ha fehér vattacsomókat látnak az almafa ágain, a kéregrepedésekben vagy a metszési sebeken és piszkos vörös „véres” lesz az ujjuk a szétkent telepek váladékától, akkor biztosak lehetnek abban, hogy a vértetvek telepedtek meg a fáikon. A nyáluktól dudorok, ágelzáródások keletkeznek, a mézharmattól szennyeződik a gyümölcs. Télen a talajban a gyökérnyak környékén bújnak meg, rügypattanáskor vándorolnak fel a koronába. Gyorsan gyapjasodik, a fehér viaszszálas bundájukon már nem hatolnak át a rovarölő szerek. Szapora rovar, 10-13 nemzedéke is lehet évente. Tavaszig a talaj, őszig a viasztakaró védi őket. Nehéz a küzdelem ellenük és nem lehet a permetezésre hagyatkozni. Az erősen metszett fákon, a gyökérsarjakon, a sűrű lombkoronában jól érzik magukat. Kerülni kell a túlzásba vitt nitrogéntrágyázást! A vízhajtások kivágásával, a sebtisztítással és a seblezárással is sokat tehetünk.
Az őszi olajos lemosással gyéríthetjük a kérgen lévő telepeket. A többség a gyökerekre húzódik, ezek ellen nem hat az olajos lemosás. Rügypattanáskor-zöldbimbós állapotban felfelé vándorolnak, a viaszburkot feloldó olajos rovarölők mellé adagolt Pirimorral is permetezhetünk. A II. kategóriás Calypso 480 SC-t is megemlítem, mert nincs több III. kategóriás készítmény ellene. Ezért is kell kímélni a vértetűfürkészt, melynek egyetlen nősténye akár 140 vértetűt is képes elpusztítani. Tehát ne használjuk a piretroidokat pl. Decis, Karate, stb.
Egy tetvekkel teli hajtásrészt fotóztam, majd ugyanezt letisztítva. Jól látszik a megvastagodás, mely felett később elzáródnak az edénynyalábok. Az ágak után akár a teljes korona is elhalhat.
https://alchetron.com/Tandonia-budapestensis
► A csigák elleni védekezés lehetőségeiről már többször írtam. Itt sem lehet csak növényvédő szerekkel, a csigaölőkkel megoldani a kérdést. Sőt a metaldehid hatóanyag súlyos méreg a háziállatokra, a gyerekekre és a védett, kárt nem okozó csigafajokat is megölheti. A kistermetű 1-2 cm-esek pedig nem is találkoznak a granulátummal, folyamatosan a növény belsejében tartózkodnak. „Gyakorlatilag egyetlen lehetőségünk maradt, ez pedig a mesterséges búvóhelyek kihelyezése.”- erősítette meg a véleményemet Tóthné Bogdányi Franciska átfogó cikkében. Tehát a rongyok, a deszkadarabok, a dinnyehéjak alá húzódókat kora reggel gyűjtsük össze.
Néhány éve hallottam először arról, hogy a tejsavó is vonzza őket. Demeter Károly a Füvészkert fotósa 0,5 kg édes savóport (kb. 500,- Ft) + 2 csomag zselatint főzött össze egy liter vízzel, majd egy kibélelt tepsibe öntötte. A megszilárdulása után kockákra vágta, mint egy süteményt. Ebben a formában hosszan tartotta a kocsonyás állagát a szabadban is, és folyamatosan csábította a csigákat. Reggelig biztosan a tápkockáknál maradtak.
Az egész világon elterjedt és ténylegesen károsító faj is a budapesti meztelencsiga. Hazay Gyula írta le 1880-ban. Büszkék lehetünk mindekettejükre. Nagy-Britanniában a legjelentősebb kártevő csigák közé tartozik. Sok növényen leírták, a gyökérzöldségeket és a krumplit különösen szereti. Nyúlánk, kinyújtózva kb. 7 cm és a hátán egy taréj húzódik végig. Pihenés közben kedvesen karéjba kucorodik. Turóci Ágnes és dr. Páll-Gergely Barna fiatal kutatóktól tudtam meg a fentieket. A spanyol csupaszcsiga felmérésükből írt cikkük megtalálható a honlapomon a felhívásoknál. Az 1. táblázatuk: Az öt leggyakoribb védekezési módszer előnye és hátránya.
Budapest, 2020. augusztus 1. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu
