Időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség. A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről nyújt széleskörű tájékoztatást. (F: Nébih)

NAKlap

Megjelent a NAKlap szeptemberi száma. Már elérhető az agrárkamara havi magazinja, a NAKlap VIII. évfolyam, 7. száma. A NAKlap lapozható formában ezen a linken keresztül érhető el.

Folytatódik az agrárcenzus

Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020. Ennek során személyesen keresik fel a gazdákat az összeírók. A hazai mezőgazdasági termelés aktuális helyzetét, strukturális jellemzőit felmérő, teljes körű, országos felvételből nyert adatok a következő évek döntéseit, forrásfelhasználását alapjaiban befolyásolják, ezért a pontos válaszadás a mezőgazdaságban dolgozók kiemelt érdeke. A felmérés első szakasza – amelyben online lehetett kitölteni a kérdőívet – június 5. és 30. között volt. A mostani, második szakaszban az összeírók szeptember 19. és november 22. között keresik fel a gazdákat. További információ az Agrárcenzus 2020 mezőgazdasági összeírásról a következő linken érhető el: www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020

Mintagazdaságok:

Megjelent a Mintagazdaságok kijelöléséről szóló 1585/2020 (IX.11) Kormányhatározat, mely az alábbi mezőgazdasági termelőszervezeteket jelöli ki mintagazdaságként:

• Bólyi Zrt.;
• Dalmandi Zrt.
• Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt
• Szomor Biogazdaságot alkotó alábbi vállalkozások: Szomor Dezső egyéni vállalkozó; Kiskunsági Természetvédelmi nonprofit Zrt.; Szomor-Apaj Kft.; Szomor-Bösztör Kft., Miklay Kft.
• Szerencsi Zrt.

 

Pluszosok Egyeteme

Pluszosok Egyeteme címmel online szabadegyetemet indít hétfőn a Pécsi Tudományegyetem (PTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.A "Nemcsak a húszéveseké a világ!" mottóval meghirdetett, időszerű témákról szóló, a szépkorúság kérdéseit is érintő előadásokat hétfőnként délután öt órától lehet követni az interneten, az eseményeken előzetes regisztrációval lehet részt venni. Az első, szeptember 21-ei előadásra már lehet jelentkezni a pluszosegyetem@pte.hu címen. További információk az eseménysorozat Facebook-oldalán olvashatók.

Földkaució 3.

2020. szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme. Az Agrárminisztérium célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A több mint 6300 db ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig. Az értékesítésre meghirdetett földek listája az nfk.gov.hu oldal mellett a kormany.hu oldalon is elérhető lesz, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzéteszik.

Halfogyasztás...

A halhús egyike a legegészségesebb tápanyagforrásoknak, biológiailag értékes, könnyen emészthető, telítetlen zsírsavtartalmának köszönhetően természetes védelmet jelent a szív és érrendszeri megbetegedések ellen. Fogyasztása az egészséges táplálkozás egyre népszerűbbé válásával párhuzamosan növekszik. 

A magyarok az elmúlt évtizedben évről-évre egy kicsivel több halat esznek, de a növekedés mértéke rohamtempónak semmiképpen sem nevezhető. A KSH adatai szerint elértük a fejenkénti éves 6,18 kilogrammos halfogyasztást. (Ebből friss/hűtött: 2,27 kg, fagyasztott: 2,27 kg, tartósított/konzerv: 1,8 kg.) Ezzel messze elmaradunk az európai uniós évi fejenkénti 20 kilogrammos átlagtól. Izlandon az egy főre jutó évi halfogyasztás 92, Japánban 71, míg Norvégiában 69 kg, de a jelentős halászattal nem rendelkező Ausztriában is ötször több halat esznek, mint Magyarországon.

Legelterjedtebb hal nálunk a ponty, a népszerűségi lista élén viszont a tőkehal, ill. a filé és a lazac áll. A ponty gyakori fogyasztásától főleg a kemény és szúrós csontok riasztanak el, melyek miatt a húst nagyon figyelmesen és óvatosan kell enni, nehogy megakadjon torkunkon. Ráadásul a húsa sokszor átveszi az iszap illatát, melytől a halak akkor szabadulnak meg, amikor kifogják őket a halastóból és áttelepítik őket egy tiszta hideg vizű haltárolóba. A ponty itt minden ételmaradéktól megszabadul és veszít súlyából, ennek következtében a húsa szilárdabb lesz és kevésbé zsíros, mellékízek nélkül. A csukában is sok csont található. Húsa viszont annyira ízletes, hogy megéri a fáradságos és óvatos evést. 

A tengeri halak fajtáit tekintve széles választék áll a fogyasztó rendelkezésére. Ezek a lazac, tonhal, szardínia, makréla, tőkehal és a hekk. Lazacok közül a legelterjedtebb a közönséges lazac, király lazac, púpos lazac, kékhátú lazac.

A halhús laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető. Tápanyag-összetétele több tényezőtől is függ, pl. a hal fajtájától, korától, ívási ciklusától, táplálkozásától. Általánosan elmondható, hogy a melegvérű állatok húsához hasonlóan a halak fehérjetartalma is 20g/100g körüli, zsírtartalmuk azonban változó. A zsírtartalom, a halhús színe, valamint az élőhely alapján megkülönböztetünk zsíros, barna húsú tengeri halakat (pl. makréla, hering, tonhal, lazac), sovány, fehér húsú tengeri halakat (pl. tőkehal, heck, lepényhal), zsíros, barna húsú édesvízi halakat (pl. ponty, harcsa, angolna), sovány, fehér húsú édesvízi halakat (pl. fehér busa, süllő, pisztráng, amur).