Szokványossá válnak az erdőtüzek

A történelemben mindig voltak erdőtüzek, az időjárásnak mindig voltak szélsőségei - mondta Steier József klímakutató a Magyar Nemzetnek a görögországi erdőtüzek kapcsán.

A napilap szombati számában megjelent cikk szerint a szakember kiemelte, hogy négy éve megfigyelhető az extrém légköri szárazság. Ennek oka, hogy a Föld nagy vízrendszerei sérültek, és a talaj, valamint a légköri szárazság miatt a tűzveszély a sokszorosára növekszik.
    A klímakutató hangsúlyozta azt is: nem véletlen, hogy a Földközi-tenger térségében történnek ezek a tűzvészek, ugyanis a medencének nagyon sajátos az élővilága, többek között rendkívül gyúlékony fenyőfélék találhatók a térségben.
    A másik veszélyes tényező a sziklás talaj, ugyanis ez rendkívüli módon tárolja a hőt, így megakadályozza, hogy a környezet éjszaka felfrissüljön, ezáltal fokozottan pusztítja a növényzetet is.
    A szakértő hozzátette: a klímaváltozás egyik végzetes következménye az afrikai Csád-tó zsugorodása. A keletkező hőtömeget Afrika nem tudja kiegyenlíteni, és a páratömeg hiányában a helyi időjárás többek között nem tudja csökkenteni a viharok intenzitását, és a hőmérsékletet is képtelen szabályozni.
    A Magyar Nemzet felidézi, hogy Görögországban több ezer lakos menekült el Athénból és környékéről péntek reggelre a negyedik napja tartó erdőtüzek elől, miközben tombol a hőség is. A csütörtökről péntekre virradó éjjel azon dolgoztak a görög tűzoltók, hogy a tűz ne érje el a sűrűn lakott területeket, az elektromos berendezéseket és létesítményeket, valamint a történelmi görög helyszíneket.
    A görög fővárostól északkeletre fekvő Évia szigetén a parti őrség kiterjedt mentőakcióba kezdett, többek között járőrhajókkal, magáncsónakokkal és kirándulóhajókkal, hogy evakuálják a lakosságot. Csaknem hatvan falut és települést kellett kiüríteni Dél-Görögországban.
    Harmincnapos válsághelyzetet hirdetett az északmacedón kormány is a szűnni nem akaró erdőtüzek miatt. A veszélytől tartva kedden betiltották a hegyi kirándulásokat és túrázásokat is. A 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a viharos szelek miatt az elmúlt napokban a térség több országában pusztítanak erdőtüzek: a hőhullám halálos tüzeket okozott Törökországban és más országokban is.
    Szakértők szerint az nem kérdés, hogy az éghajlatváltozás kulcsszerepet játszik a tűzvészek kialakulásában: ez elkerülhetetlenül megnövelte az erdőtüzek kockázatát egész Európában. Ennek tovagyűrűző hatása is van: a klímaváltozás témájára szakosodott Carbon Brief brit honlap szerint a tűzvészek világszerte komoly mértékben felelősek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért.(F:mti)

Sárgadinnye...

Többféle fajtáját ismerjük. Héja lehet sima, rücskös, hálós, vagy barázdált, húsa narancsszínű vagy zöldes árnyalatú, egyes fajtáknál a dinnye érésével a zöld szín aranysárgára változik. Termesztése csak azokon a vidékeken ajánlatos, ahol hosszú meleg nyár van, így elegendő az idő a beéréshez. Az éghajlati hőmérséklet határozza meg a cukortartalmát is. Jó, tápdús talajt igényel. A hőmérsékletet emelhetjük, ha fekete fóliát helyezünk az indák alá. 

 

Olimpiai bajnokok(1976-1980)

Zempléni Fesztivál

A sárospataki nyitóhangversennyel augusztus 13-án kezdődik a 30. Zempléni Fesztivál. A jubileumi rendezvény szervezői a jegybevételek 50 százalékát a térségi koraszülöttmentéshez ajánlják fel - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

    Az augusztus 22-ig tartó fesztiválnak Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs és Tokaj szabadtéri helyszínei és legszebb műemlékei adnak otthont.
    Turjányi Miklós fesztiváligazgató elmondta: a rendezvény tíz napja alatt csaknem hetven programmal várják a látogatókat. Komolyzenei és dzsesszkoncertek, táncprodukciók, színházi előadások, irodalmi programok és kiállítások szerepelnek a fesztivál kínálatában.
    A képzőművészet kedvelői az Art Wise kolozsvári művészcsoport tagjainak alkotásaival öt kiállításon ismerkedhetnek meg. Az irodalom iránt érdeklődők Sohonyai Attila költővel és a verseit tolmácsoló Kőszegi Ákossal találkozhatnak Sárospatakon és Tolcsván, és idén is eljön Széphalomra, A Magyar Nyelv Múzeumába és Tokajba Lackfi János.
    A fesztivál a Bartók-emlékév kapcsán két produkcióval tiszteleg a zeneszerző előtt. Augusztus 15-én Tokajban a Paulay Ede Színházban a 10 éves Feledi Project mutatja be Hat tánc című kompozícióját. Augusztus 18-án Sárospatakon a Művelődés Háza és Könyvtára színháztermében Bartók & Jazz címmel két Bartók-feldolgozás hallható a Káel Norbert Jazzical Trió és a Sárik Péter Trió előadásában.
    A fesztiváligazgató kiemelte: Sárik Péter A kékszakállú herceg várát írta át dzsessztrióra és kamarazenekarra, a produkció Miksch Adrienn és Cser Krisztián operaénekes fellépésével látható.
    A Tokaj Fesztiválkatlanban három nagyprodukció látható. Elsőként, augusztus 14-én az idén 70 éves Magyar Állami Népi Együttes táncosai a 20 éves Naplegenda című előadás erre az alkalomra készített jubileumi változatát mutatják be. Augusztus 19-én tartják a Monarchia Operett bemutatóját: Huszka Jenő és Szilágyi László Sissi, a magyar királyné (Erzsébet) című darabját láthatja a közönség.
    A fesztivál harmadik nagy rendezvénye a Tokaj Fesztiválkatlanban augusztus 21-én Leonard Bernstein West Side Story szvitje és Carl Orff Carmina Burana című műve lesz a Budafoki Dohnányi Zenekar és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság közreműködésével, Hollerung Gábor vezényletével, Rácz Rita, Megyesi Schwartz Lúcia, Szerekován János és Haja Zsolt szólisták fellépésével.
    A fesztiváligazgató kiemelte: teljes jegybevételük felét egy koraszülött mentőautó megvásárlására ajánlják fel. Mint mondta, előre eldöntötték, hogy 5 millió forintot biztosan átadnak a Segíts Élni Alapítványnak, de reméli, hogy egy ennél nagyobb összeget is átnyújthatnak majd.
    A programokról részletes információ a www.zemplenifesztival.hu honlapon található meg.(F:mti)

Ősök napja

Lovas és gyalogos seregszemle, hagyományőrző csatabemutató, íjászversenyek, koncertek, családi események, összesen ötvenöt nagyobb programelem várja a látogatókat augusztus 13. és 15. között Bugacon a 6. Ősök napján, a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepén.

    Az Ősök napja egyfajta időutazás a múltba, egészséges forrása a nemzeti önismeretnek - mondta el a rendezvény pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a Kurultaj és az Ősök Napja fővédnökeként Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője.
    Mint hozzáfűzte, tapasztalatai szerint az Ősök napja nemzetrészek és nemzedékek találkozója, hiszen a kisgyerekektől az idősekig mindegyik generáció képviselői találnak maguknak programokat.
    Az Ősök napja válasz arra az EU-s "durrdefektre", amely eltorzította az uniós gondolkodást, és már messze van attól az alaptól, amelyet az alapító atyák próbáltak megvalósítani: a nemzetállamok szövetségétől - mondta Lezsák Sándor, hozzátéve: ez a rendezvény azonban segít abban, hogy a sokszínű Európa fennmaradjon.
    Bíró András Zsolt főszervező, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke emlékeztetett arra, hogy a szintén az alapítvány által szervezett Kurultaj a hun-türk tudatú népek találkozója, az Ősök napja pedig a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepe.
    Mint kiemelte, az elmúlt másfél év a pandémia miatt nehéz helyzetbe hozta a hagyományőrzőket, ezért is fontos, hogy a megfelelő elővigyázatossággal, de megvalósulhat az egyébként is szabadtéri esemény, a programok pedig továbbra is ingyenesek.
    Az idei Ősök napja nagyjából követi az elmúlt évek megszokott menetét, megtartják például a seregszemlét, a Kárpát-medencei magyar hagyományőrzők legnagyobb lovas és gyalogos felvonulását - amelyre eddig csaknem háromszáz lovas jelentkezett korhű felszereléssel és fegyverekkel -, és a hagyományőrző csatabemutatót is, amely újdonságként várostrom-jelenettel bővül: Zalavár bevételét elevenítik fel.
    Viszonylag új programelem a nomád vonulás, amely felidézi, hogyan vonult egy egykori törzsszövetség, és az utóbbi rendezvények legjobb hagyományőrzői is bemutatják tudatásukat. Vasárnap a hagyományos íjászversenyek kiegészülnek egy távlövő versenyszámmal is - mondta el a főszervező.
    Bíró András Zsolt kiemelte, a világ legnagyobb jurtájában, Atilla sátrában az előző évek kiállítási anyagára épülő, de sok újdonságot is tartalmazó régészeti-antropológiai tárlatot. A hunok hagyatéka és Árpád népe címet viselő kiállítás a szarmata kortól a hunok, majd az avarok örökségén át a honfoglalás koráig vonultatja fel a Kárpát-medencei népek hagyatékát: fegyvereket, ékszereket, viseleteket.
    A Ősök napján fellép mások mellett a Csík zenekar, Petrás Mária, a mongol Domog együttes és lesz ujgur néptáncbemutató is. Megrendezik a hagyományos kézműves vásárt, és nem hiányoznak majd a családi programok sem - közölte Bíró András Zsolt.
    Endre Gábor, Bugac alpolgármestere elmondta, hogy a rendezvény fontos Bugac és az egész térség számára, a település ezért infrastrukturális és közműfejlesztésekkel is igyekszik segíteni az Ősök napját.
    Varga Zoltán, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány technikai igazgatója hozzátette, az eseménysorozat idejére Bugac határában kemping nyílik melegvizes zuhanyzóval, az Ősök napjának látogatóit pedig öt nagyobb és számos kisebb étterem, hidegvizes kutak, árnyékos pihenőpontok, baba-mama jurta várja majd.(F:mti)

Gasztrokulturális fesztivál

Tizenkét borászat részvételével és számos programmal, többek között dűlő- és pincetúrákkal, kóstolókkal, koncertekkel rendezik meg idén a Bor, mámor, Bénye gasztrokulturális fesztivált augusztus 12. és 15. között a Tokaj-hegyaljai Erdőbényén.

    A 2009-ben még csak hat borászattal indult eseménysorozatot 2010 óta szervezi a Bor, Mámor, Bénye Egyesület, a pandémiás helyzet miatt rendhagyó évnek számító 2020 kivételével. A mára négynapossá dagadó fesztiválon a falu borászatai ismét nyitott ajtóval várják a látogatókat - közölték a szervezők kedden az MTI-vel.
    A közlemény szerint már a rendezvénysorozat első napján érdemes ellátogatni Erdőbényére, mert a korán érkezők dűlőtúrán, ázsiai borvacsorán, grillpartin vehetnek részt, miközben moldvai népzenét is hallgathatnak. Pénteken többek között tematikus hárslevelű-kóstolóval, pincelabirintusos bortúrával, presszópunkkal, "pajzán mesékkel", majd újabb koncertekkel folytatódik a fesztivál.
    Szombaton több borászat is készül pezsgős reggelivel, majd wartburgos dűlőtúra, építészeti séta, aszúkóstoló, muzeális borok kóstolója, irodalmi felolvasás, kádárbemutató, élményfestés, gyerekjátékok és meseelőadások szerepelnek a programban. Vasárnap hagyományosan borvásár zárja a rendezvényt.
    A kulináris élményeket többségében környékbeli egységek biztosítják: nyitva tart a Kúria Bisztró, érkezik az encsi Anyukám Mondta étterem, Miskolcról A Leves és a Borsod Burger, lesznek Hegyaljai Tapaszok; specialty kávéval készül a miskolci Jam, a Bab és Víz, valamint az egri Kappu, illetve számos pince saját házikoszttal látja vendégül az érkezőket.
    Azok számára, akik nem szeretnének ingázni, de már nem találtak a faluban szállást, ismét megnyitják a kempinget, a távolabbról érkezőknek pedig külön buszjáratot indítanak.
    Az eseménysorozat részletes programja a https://bormamorbenye.hu honlapon érhető el.(F:mti)

Olimpiai bajnokok(1968-1972)