2021. július 12., hétfő
Tógazdasági haltermelés
Nőtt tavaly a hazai tógazdaságok haltermelése: mennyisége 21 353 tonna volt, az előző évinél 4 százalékkal több - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ágazati összefoglalójából.
A
haltermelés döntő hányadát több éve változatlanul három régió adja, így
2020-ban is az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön
koncentrálódott a halhústermelés 84,3 százaléka. Megyénként vizsgálva a
legtöbb halat továbbra is Hajdú-Bihar megyében termelték, de számottevő
mennyiséget halásztak le Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Békés, Baranya,
Csongrád-Csanád és Tolna megyében is.
Az összefoglaló szerint a
tógazdaságok étkezési célú haltermelése 82,7 százaléka ponty volt, az
előállított ponty mennyisége 480 tonnával nőtt 2019-hez képest. A
hektáronkénti összes halszaporulat 525 kilogramm, míg a pontyszaporulat
439 kilogramm volt tavaly.
A növényevő halfajok közül a
lehalászott étkezési korosztályú amur, - amely a polikultúrás
termelésben nagy jelentőséggel bír, mert fontos szerepe van a
túlburjánzó vízi növények megfékezésében - a megtermelt mennyiség 3,3
százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid) 6,3 százalékát adta
2020-ban. Az étkezési célú értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő)
mennyisége 2020-ban 322,5 tonna volt, az előző évinél 21 százalékkal
több.
A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal
mennyisége 231,9 tonna volt 2020-ban, ami 3,5 százalékos visszaesés az
egy évvel korábbi 240,3 tonnához képest.
A magyarországi
haltermelés meghatározó bázisát a halastavak adják, ezek területe 26 585
hektár volt 2020-ban. A precíziós rendszerekben történő haltermelés
mennyisége 2020-ban 5277 tonna volt, az előző évinél 11 százalékkal
több. Az intenzív üzemekben étkezési célra megtermelt hal mennyisége
4051 tonnát tett ki.
A halak és halászati termékek exportértéke
2020-ban 6,1 milliárd forintot, importértéke 38 milliárd forintot ért el
tavaly, a külkereskedelmi forgalom 32 milliárd forintos passzívuma
meghaladta a 2019. évi 31,1 milliárd forintos deficitet - derül ki az
Agrárközgazdasági Intézet összesítéséből.(F:mti)
2021. július 11., vasárnap
Krisna-völgyi búcsú
India világát idézve kínál kulturális, gasztronómiai érdekességeket, családbarát programokat a Krisna-völgyi búcsú, amelyet július 16. és 18. között tartanak Somogyvámos határában.
A
völgy 280 hektáros területén, 50 helyszínen 300 Krisna-hívő várja az
érdeklődőket. Várhatóan mintegy 8 ezren érkeznek a két évtizedes múltra
visszatekintő háromnapos eseményre - olvasható a búcsú Facebook-oldalán
és a szervezőknek az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyagában.
Kiemelték:
a fesztivál rendezvényeinek többsége az ottlakók életére jellemző
önfenntartáshoz, egyszerű életmódhoz kapcsolódik, az ökoszemlélettel
összefüggő kérdések megvitatását, az önfenntartáshoz szükséges elméleti
és gyakorlati ismeretek átadását alapvető fontosságúnak tartják.
A
környezet tisztaságának megőrzése a búcsún is nagy hangsúlyt kap: a
vendégek az étteremsátorban kihelyezett asztaloknál cukornádból készült
tányérokon, fa evőeszközökkel fogyaszthatják el az indiai ételeket, hűs
szikvízzel díjmentesen tölthetik újra a magukkal hozott palackokat -
írták.
A szervezők a programok közül kiemelték az
ökrösszekértúrát, a botanikus kert megtekintését, a szerzetesek
lakóövezetének bejárását, a színpadi programokat, és a különleges zene-
és táncelőadásokat.
Körvezetést tartanak az indiai
növényritkaságokat is rejtő biokertészetben, megnyitja kapuit a
szerzetesek gyermekeinek épített ökoiskola, a kézműves sátorban indiai
szövés- és fonásbemutató lesz, az étteremsátorban a Govinda-konyha
vegetáriánus menüsorát lehet megkóstolni, és idén sem maradnak el a
beszélgetések, interaktív előadások a "bölcsesség völgyében" - tették
hozzá.
A szervezők szerint idén is különleges érdeklődésre
tarthat számot a július 16-iki, eredendően a tavasz és az újjászületés
érkezését jelző Holi fesztivál.
Rámutattak, hogy a hagyomány
szerint a tűz, amelyet ilyenkor gyújtanak, elégeti az előző időszak
negatív energiáit, és a színes festékporok, festékek, illetve
virágszirmok - amelyekkel az emberek egymást játékosan megdobálják,
bekenik - a jó győzedelmét hirdetik a gonosz felett.
Mint megjegyezték, a Holi résztvevőinek érdemes váltóruhával készülniük.
A búcsú programjairól bővebb információk a bucsu.krisnavolgy.hu oldalon olvashatók. (F:mti)
Jégkármérséklés...
A
pénteki hidegfront az idei év harmadik hőhullámát zárta le.
Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 kilométer hosszú
zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a
magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos
áldozatai is voltak a viharnak.
Magyarországon a légköri
viszonyok ismét kedvezőek voltak a heves zivatarok kialakulásához. Hét
szupercella fejlődött ki: Sopron és Tata környékén, Baranya és Tolna
megyében, Budapest északnyugati agglomerációjában, Dél-Pesten és
Aggtelek környékén. Az extrém időjárást jól jellemzi, hogy egy nap alatt
közel 195 ezer villámot regisztráltak az Országos Meteorológiai
Szolgálat (OMSZ) műszerei, szemben a két héttel ezelőtti hidegfront
érkezésekor mért 93 ezerrel.
A zivatar hevességét és ezáltal a
jégképződés valószínűségét az mutatja, hogy a felhőben található
jégszemek méretét jellemző érték milyen magasságban éri el a 45-öt.
Amennyiben ez 3000-4000 méteres magasságban mérhető, már jégveszélyes
felhőről beszélhetünk, és ez minél magasabbra emelkedik, annál
intenzívebb a jégképződés a felhőben. Mint írták, amint az a
baranyai, a tatai és a budapesti szupercelláról készített animációban is
látható, a 45-ös érték 10 000 méter, sőt esetenként 13 000 méter
magasságban volt mérhető.
Az előzetes adatok szerint 2021. július
9-én összességen 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban.
Jellemzően borsó és cseresznye nagyságú jég hullott, dió nagyságú jég
főként Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten
és Pest megyében fordult elő.
A kamara szerint egyelőre nem áll
rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben
kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli
zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem,
ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és
folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy a NAK
által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros
jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb
lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki.
Felidézik:
2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos
lefedettségű jégkármérséklő rendszer, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági
jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében
már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban - a szélsőséges
időjárás ellenére - 32 ezer hektárnyi területre történt
jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között, a rendszer indulása előtt 84
százalékos volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel
érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalékos.
A
kamara számításai szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több
tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari,
állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban. (F:mti)






