Oldalak

2021. július 12., hétfő

Labdarúgó Európa-bajnokok

Nagyításhoz kattintson a képre

Tógazdasági haltermelés

Nőtt tavaly a hazai tógazdaságok haltermelése: mennyisége 21 353 tonna volt, az előző évinél 4 százalékkal több - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ágazati összefoglalójából.

    A haltermelés döntő hányadát több éve változatlanul három régió adja, így 2020-ban is az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön koncentrálódott a halhústermelés 84,3 százaléka. Megyénként vizsgálva a legtöbb halat továbbra is Hajdú-Bihar megyében termelték, de számottevő mennyiséget halásztak le Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Békés, Baranya, Csongrád-Csanád és Tolna megyében is.
    Az összefoglaló szerint a tógazdaságok étkezési célú haltermelése 82,7 százaléka ponty volt, az előállított ponty mennyisége 480 tonnával nőtt 2019-hez képest. A hektáronkénti összes halszaporulat 525 kilogramm, míg a pontyszaporulat 439 kilogramm volt tavaly.
    A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési korosztályú amur, - amely a polikultúrás termelésben nagy jelentőséggel bír, mert fontos szerepe van a túlburjánzó vízi növények megfékezésében - a megtermelt mennyiség 3,3 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid) 6,3 százalékát adta 2020-ban. Az étkezési célú értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) mennyisége 2020-ban 322,5 tonna volt, az előző évinél 21 százalékkal több.
    A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 231,9 tonna volt 2020-ban, ami 3,5 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 240,3 tonnához képest.
    A magyarországi haltermelés meghatározó bázisát a halastavak adják, ezek területe 26 585 hektár volt 2020-ban. A precíziós rendszerekben történő haltermelés mennyisége 2020-ban 5277 tonna volt, az előző évinél 11 százalékkal több. Az intenzív üzemekben étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4051 tonnát tett ki.
    A halak és halászati termékek exportértéke 2020-ban 6,1 milliárd forintot, importértéke 38 milliárd forintot ért el tavaly, a külkereskedelmi forgalom 32 milliárd forintos passzívuma meghaladta a 2019. évi 31,1 milliárd forintos deficitet - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet összesítéséből.(F:mti)

2021. július 11., vasárnap

Krisna-völgyi búcsú

India világát idézve kínál kulturális, gasztronómiai érdekességeket, családbarát programokat a Krisna-völgyi búcsú, amelyet július 16. és 18. között tartanak Somogyvámos határában.

    A völgy 280 hektáros területén, 50 helyszínen 300 Krisna-hívő várja az érdeklődőket. Várhatóan mintegy 8 ezren érkeznek a két évtizedes múltra visszatekintő háromnapos eseményre - olvasható a búcsú Facebook-oldalán és a szervezőknek az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyagában.
    Kiemelték: a fesztivál rendezvényeinek többsége az ottlakók életére jellemző önfenntartáshoz, egyszerű életmódhoz kapcsolódik, az ökoszemlélettel összefüggő kérdések megvitatását, az önfenntartáshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek átadását alapvető fontosságúnak tartják.
    A környezet tisztaságának megőrzése a búcsún is nagy hangsúlyt kap: a vendégek az étteremsátorban kihelyezett asztaloknál cukornádból készült tányérokon, fa evőeszközökkel fogyaszthatják el az indiai ételeket, hűs szikvízzel díjmentesen tölthetik újra a magukkal hozott palackokat - írták.
    A szervezők a programok közül kiemelték az ökrösszekértúrát, a botanikus kert megtekintését, a szerzetesek lakóövezetének bejárását, a színpadi programokat, és a különleges zene- és táncelőadásokat.
    Körvezetést tartanak az indiai növényritkaságokat is rejtő biokertészetben, megnyitja kapuit a szerzetesek gyermekeinek épített ökoiskola, a kézműves sátorban indiai szövés- és fonásbemutató lesz, az étteremsátorban a Govinda-konyha vegetáriánus menüsorát lehet megkóstolni, és idén sem maradnak el a beszélgetések, interaktív előadások a "bölcsesség völgyében" - tették hozzá.
    A szervezők szerint idén is különleges érdeklődésre tarthat számot a július 16-iki, eredendően a tavasz és az újjászületés érkezését jelző Holi fesztivál.
    Rámutattak, hogy a hagyomány szerint a tűz, amelyet ilyenkor gyújtanak, elégeti az előző időszak negatív energiáit, és a színes festékporok, festékek, illetve virágszirmok - amelyekkel az emberek egymást játékosan megdobálják, bekenik - a jó győzedelmét hirdetik a gonosz felett.
    Mint megjegyezték, a Holi résztvevőinek érdemes váltóruhával készülniük.
    A búcsú programjairól bővebb információk a bucsu.krisnavolgy.hu oldalon olvashatók. (F:mti)

Jégkármérséklés...

A talajgenerátoros országos jégkármérséklő rendszer országszerte működött, azonban - annak ellenére, hogy ez a létező legmodernebb technológia - a szupercellák ellen nem tud hatékony védelmet nyújtani. Az előzetes adatok szerint 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban a pénteki zivatarok nyomán - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel szombaton.

    A pénteki hidegfront az idei év harmadik hőhullámát zárta le. Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 kilométer hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak.
    Magyarországon a légköri viszonyok ismét kedvezőek voltak a heves zivatarok kialakulásához. Hét szupercella fejlődött ki: Sopron és Tata környékén, Baranya és Tolna megyében, Budapest északnyugati agglomerációjában, Dél-Pesten és Aggtelek környékén. Az extrém időjárást jól jellemzi, hogy egy nap alatt közel 195 ezer villámot regisztráltak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) műszerei, szemben a két héttel ezelőtti hidegfront érkezésekor mért 93 ezerrel.
    A zivatar hevességét és ezáltal a jégképződés valószínűségét az mutatja, hogy a felhőben található jégszemek méretét jellemző érték milyen magasságban éri el a 45-öt. Amennyiben ez 3000-4000 méteres magasságban mérhető, már jégveszélyes felhőről beszélhetünk, és ez minél magasabbra emelkedik, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben.     Mint írták, amint az a baranyai, a tatai és a budapesti szupercelláról készített animációban is látható, a 45-ös érték 10 000 méter, sőt esetenként 13 000 méter magasságban volt mérhető.
    Az előzetes adatok szerint 2021. július 9-én összességen 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban. Jellemzően borsó és cseresznye nagyságú jég hullott, dió nagyságú jég főként Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten és Pest megyében fordult elő.
    A kamara szerint egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki.
    Felidézik: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban - a szélsőséges időjárás ellenére - 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között, a rendszer indulása előtt 84 százalékos volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalékos.
    A kamara számításai szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban. (F:mti)

Öregedő világ


 

Agrometeorológia

Az elmúlt egy hétben a megelőző héthez képest bár többfelé és több csapadék hullott, azonban ez is elmarad az ilyenkor szokásos mennyiségtől. A hét első felében az ország keleti felén fordultak elő záporok, zivatarok, melyekből kisebb gócokban 10-30 mm esett. Pénteken érte le hazánkat egy hidegfront, melynek hatására főként az ország déli felén többfelé alakultak ki komoly károkat okozó viharok. A viharos szél és a néhol 2-5 cm átmérőjű jég egyaránt kárt tett a szántóföldi növények állományaiban és a gyümölcsösökben. (F:OMSZ) https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=4314&m=2

A világ népessége

Nagyításhoz kattintson a képre