Időjárási káresemények bejelentése

Idén éppen elkezdődött a vegetációs időszak, de máris számos káreseményt, aszályt, fagyot, vihart voltak kénytelenek a gazdálkodók elszenvedni. A megfelelő összegű kárenyhítés kifizetésének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ismerjék az agrárkár-enyhítési rendszer szabályait - közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

A tájékoztató szerint mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha a jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését, a kárt ténylegesen az időjárási esemény okozta, a termelőnél a növénykultúra százalékot meghaladó hozamcsökkenést, illetve 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolta. További feltétel, hogy a termelő a Kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig megfizette, a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta. Aszálykár esetén további feltétel, hogy az aszályhelyzetről az agrárpolitikáért felelős miniszter legkésőbb október 31-ig közleményt ad ki - tették hozzá.

    A kárbejelentést a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni, azzal, hogy aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének - az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül - azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. Felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik. A kárbejelentést tavaszi fagy esetén legkésőbb május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően, legkésőbb november 30-ig, aszály esetén április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.
    A kárbejelentéseket az agrárkár-megállapító szerv (a területileg illetékes kormányhivatal) ellenőrzi, mely keretében - a kárenyhítésre felhasználható források védelme érdekében - egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kármegállapítás hiteles képet adjon az egyes káresemények okozta hozamkiesésről. Kiemelendő, hogy a 30 százalékos terméskiesés önmagában nem alapozza meg kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, hiszen a csökkenést nem a tárgyév káresemény nélküli várható hozamértékéhez kell viszonyítani. A vonatkozó uniós szabályok alapján a kárenyhítő juttatás igénybevételéhez a 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést ugyanis a tárgyévet megelőző ötéves időszak referencia hozamának (a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év átlaghozama) és a tárgyévi hozamnak a különbözeteként kell megállapítani - írták.
    Az AM szerint fontos tudni, hogy a bejelentéskor megjelölt várható hozamnál a kárenyhítő juttatási iránti kérelemben feltüntetett, betakarítás utáni tényleges hozam legfeljebb 30 százalékkal lehet alacsonyabb. Ha a termelő ennél nagyobb csökkenést jelent be a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, akkor automatikusan a kárbejelentést követően a megyei kormányhivatal által megállapított hozammal számolják ki a hozamérték csökkenését. Éppen ezért, amennyiben egy adott kultúrát egymás után több káresemény sújt, és azok hatása összeadódik, fontos, hogy a termelő minden káreseményt bejelentsen, és a kár következtében várható további hozamcsökkenéseket is pontosan jelölje meg annak érdekében, hogy a következő hatósági döntés már a halmozott hozamcsökkenésre figyelemmel születhessen meg. Amennyiben a gazdálkodó nem ért egyet a megyei kormányhivatal kárbejelentésre hozott határozatában megállapított hozamadatokkal, lehetősége van jogorvoslatot kérnie - közölték.
    A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet. A hozamérték-csökkenést a hozamkiesés és vonatkozó ár (a miniszteri közleményben közzétett adott növénykultúrára vonatkozó referencia ár) szorzataként határozzák meg. A termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére (a hozamérték-csökkenés 80 százalékára) csak akkor jogosult, ha adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, míg biztosítás hiányában a kárenyhítő juttatás felére (a hozamérték-csökkenés 40 százalékára) jogosult - olvasható a közleményben.  (F:MTI)
    A kárbejelentés menetét segítő felhasználói kézikönyv az alábbi linken érhető el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/documents/20182/9323876/MKR+Bizonylatok+Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i+k%C3%A9zik%C3%B6nyv+I.+k%C3%B6tet/c63df28c-f50b-45c5-ba23-ebdc0cff0d7f?version=1.2

Bizonytalan a zöldségszezon

Egyelőre nem tudni, mekkora kárt okoztak a szabadföldi zöldségekben a hét végi viharok és a heves esőzések - olvasható a Világgazdaság szerdai számában.

    A lap a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetre hivatkozva azt írta, hogy néhány mélyebb fekvésű területen megállt a víz, ott az a kérdés, hogy mennyi ideig marad a terület elöntve.
    Tavaly volt olyan csemegekukorica-tábla, amelyet félméteres magasságban öntött el az ár, de mivel hamar levonult, az állomány különösebben nem károsodott - áll a cikkben. 
    A lap összeállítása szerint a hideg és a meleg egyaránt gondot okozott a termesztőknek. A hideg miatt például késett a sárgarépa és a hagyma vetése, a hőség viszont nem tett jót a zöldborsónak.
    A szakmai szervezet szerint is fontos lenne a belföldi zöldségfogyasztás növelése, ennek a törekvésnek azonban gátat szabnak a magas árak. A KSH adatai szerint egy év alatt 17 százalékkal drágult az átlagos zöldségkosár - olvasható a cikkben.(F:mti)

Felhőszakadás veszélye

A felhőszakadás veszélye miatt több északkeleti járásra másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap kora délután. Az érintett területeken a következő órákban olyan intenzív esőzésekre kell készülni, amelyek során rövid idő alatt több mint 50 milliméternyi eső is eshet.

A meteorológiai szolgálatnak az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzése szerint a nap folyamán a felhőszakadás veszélye miatt további másodfokú riasztásokat adhatnak ki Budapestre, továbbá Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye járásaira.
    Emellett zivatarveszély miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
    Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-nek nyilatkozva azt kérte, mindenki figyelje a meteorológiai szolgálat figyelmeztetéseit, riasztásait. Ahol kiadták a felhőszakadás miatti riasztásokat, javasolt a pincéket áramtalanítani, továbbá minden olyan tárgyat, amelyekben a víz kárt tehet, felvinni a pincéből.
    Felhívta a figyelmet a villámárvíz veszélyére is. Ahol hömpölyög a víz az utcán, ajánlott kerülni - közölte a szóvivő. (F:mti)

Agrometeorológia

Az elmúlt egy hétben a megelőző héthez képest bár többfelé és több csapadék hullott, azonban ez is elmarad az ilyenkor szokásos mennyiségtől. A hét első felében az ország keleti felén fordultak elő záporok, zivatarok, melyekből kisebb gócokban 10-30 mm esett. Pénteken érte le hazánkat egy hidegfront, melynek hatására főként az ország déli felén többfelé alakultak ki komoly károkat okozó viharok. A viharos szél és a néhol 2-5 cm átmérőjű jég egyaránt kárt tett a szántóföldi növények állományaiban és a gyümölcsösökben. (F:OMSZ) https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=4314&m=2

Optimális csapadék

Az elmúlt egy hét során igencsak enyhe és változékony időjárásunk volt. A hőmérséklet az egész időszakban több fokkal meghaladta az ilyenkor szokásos értéket, sőt több napon is megdőltek országos minimum- és maximum-hőmérsékleti rekordok. Csak a szerdán érkezett hideg légtömeg terelte vissza a hőmérsékletet a rendes kerékvágásba. Ez a hideg levegő viszont viharos, helyenként orkán erejű széllel érkezett, kedden előbb a Dunántúlra, majd szerdán már keletre is, sokfelé komoly károkat okozva. A januárban sokáig száraz időjárás után az előző héten csapadékos időszak kezdődött. A múlt hét második felében is hullott csapadék az országban, de a legtöbb esőt a kedden térségünkbe érkezett légörvény okozta. Főleg a keleti országrészben esett nagy mennyiségű csapadék, melynek (és az olvadásnak) a hatására a Dunán, valamint a keleti és északi országrész folyóin árhullámok vonulnak le. A Tiszántúl déli részén eddig még volt nedvességhiány a talajban a fölső egy méteres rétegben, most ezzel az esővel gyakorlatilag arrafelé is föltöltődött. Az országban már többfelé van belvíz, melynek esélye már a csapadékos november után körvonalazódott. (F: https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=3613&m=2 )

Vihar előtt...

Ültem a gép előtt és merengtem. Van amikor könnyen jönnek elő a szavak. Most ez nincs így. Állandóan elhalasztottam, hogy bármit is írjak. Remélem egyszer megtörik ez a néma szembenézés. Borús az ég a képen. Ezt választottam a honlapomra is. Vihar előtti csend? Borúra derű - szokták mondani az öregek. Én is ezt vallom, hát rajta és törjön meg a 2 évi hallgatás!