2022. január 15., szombat
A világ hét új csodája
2022. január 14., péntek
Zöld Forrás pályázat
Az Agrárminisztérium (AM) idén is meghirdeti környezet- és természetvédelmi feladataihoz illeszkedő, a civil feladatvállalást segítő, 70 millió forint keretösszegű Zöld Forrás pályázatát - közölte az AM pénteken az MTI-vel.
A civil
szervezetek kiemelkedő szerepet vállalnak abban, hogy teljesüljenek
Magyarország környezetpolitikai céljai, mint például a természeti
értékek védelme, az erőforrások takarékos, hatékony, fenntartható
használata, a gazdaság zöldítése - írták.
Támogatási igényt a
közlemény szerint közhasznú környezet- vagy természetvédelmi célú
társadalmi szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a
Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz illeszkedő, annak megvalósítását
elősegítő projektterveikre. A pályázatok 2022. január 14-től 2022.
február 14-ig, kizárólag postai úton adhatók be. Egy igénylő legalább
800 ezer, legfeljebb 3 millió forint összegre pályázhat.
A
pályázati felhívás szövege, az adatlap, valamint a pályázati eljárás
során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztató a
kormany.hu oldal dokumentumtárában érhető el.(F:mti)
Állattartó telepek fejlesztése
A Vidékfejlesztési Programban meghirdetett, Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felívás a tervek szerint februárban újranyílik, így lehetőség lesz arra, hogy az állattartók nagyobb léptékű beruházásaikat megvalósítsák - közölte Nagy István agrárminiszter az MTI-vel csütörtökön.
A tárcavezető
hangsúlyozta: az újranyitást a 2020 őszén megjelent kiírás óriási
sikere indokolja. Akkor, a 360 milliárd forint keretösszegű felhívásra
közel 473 milliárd forintra nyújtottak be támogatási igényt a
kérelmezők.
Kiemelte, hogy a felhívás a már megismert
feltételrendszer mellett lesz továbbra is elérhető, a támogatási
intenzitás főszabályként 50 százalékos, a támogatás összegére vonatkozó
feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő
támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió
forint között változik, maximum 2 milliárd forint lehet.
A
tájékoztatás szerint baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók,
juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más
gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára nyílik ismét
lehetőség támogatott módon új állattartó telepek létrehozására, meglévők
korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek
beszerzésére.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy azok
is pályázhatnak, akik a korábbi felhívás keretében már részesültek ilyen
támogatásban, akár ugyanazon megvalósítási helyre is.
A támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint február végétől lesz lehetőség. (F:mti)
2022. január 13., csütörtök
A mezőgazdaság jövője
Nehezen tervezhető a mezőgazdaság jövője, de a magyar termelők helyzetén sokat javíthatnak a fejlesztési források - mondták a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztály szerdai online konferenciájának előadói.
Az
Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) agrárgazdasági igazgatója szerint a
járvány hatásai idén is jelentősen befolyásolhatják az élelmiszer- és
mezőgazdaság kilátásait. Potori Norbert kifejtette, hogy a
megtakarítások felhalmozódásával megnőtt a fogyasztás, az ellátási
láncok zavarai és a beruházások csúszása viszont továbbra is okozhat
gondot, miközben energia- és nyersanyagpiacot geopolitikai konfliktusok
tehetik bizonytalanná. Kiemelte a kínai sertésállomány újbóli
gyarapodását is, mivel emiatt a takarmányigény világszinten nő, a
termények ára pedig aligha fog csökkenni.
Úgy vélte, a magyar
gazdáknak hosszabb távon szervezett együttműködésre, integrált termelési
rendszerek kialakítására kell törekedniük, a kisebb termelők mozgástere
szűkülni fog. Felértékelődnek ugyanakkor a fenntarthatósági,
állatjóléti, egészségügyi szempontok, az értékláncoknak tehát minden
részükön átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lenniük, ha piacon akarnak
maradni - tette hozzá.
Az AKI volt főigazgatói a 2023-tól elérhető uniós támogatások
észszerű hasznosítását szorgalmazták. Kapronczai István nagy feladatnak
nevezte a hatékony felhasználást, hiszen 50 százalékos nemzeti
hozzájárulással számolva majdnem 10 ezer milliárd forinthoz jut a magyar
mezőgazdaság 2027-ig, ami - mint fogalmazott - a következő időszakra is
hatással lehet. Sürgette egyúttal a megállapodást az EU-val a Közös
Agrárpolitikáról, hogy a magyar gazdák ősszel már az új feltételekhez
igazodhassanak.
Udovecz Gábor szerint a támogatások
megteremthetik a lehetőséget a magyar mezőgazdaság felzárkóztatására.
Előadásában megjegyezte, hogy a belföldi termelők a rendszerváltást
követően a szomszédos országokhoz képest is hátrányba kerültek.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a világ élelmiszertermelésének mindössze 10
százaléka kerül nemzetközi forgalomba, nem kell tehát mindenkinek a
világpiaci folyamatokhoz igazodnia. Bizakodva állapította meg azt is,
hogy a belföldi agrárgazdaság a járvány alatt életképes maradt, az
élelmiszerellátás a legnehezebb időkben sem került veszélybe.
Az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának társelnöke
szerint a támogatások jelentősen emelhetik a mezőgazdaság termelési
értékét, ám ezzel együtt az értékesítés bővítésre szorul. Vajda László
szerint javítani kell a marketingtevékenységet és a kiviteli
lehetőségeket, hogy a magyar termékek a valós értékükön keljenek el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági osztályának
vezetője többek között a technológiai felkészültség fejlesztését emelte
ki, mivel a 2020-as Agrárcenzus adatai alapján a mezőgazdaság
digitalizációja alacsony szintű, többnyire az ügyintézésre szorítkozik.
Patay Ágnes hozzátette, hogy a precíziós eszközök használata ennél is
korlátozottabb, és az érintett termelők többnyire ezt a keveset is csak
szolgáltatásként veszik igénybe, nem saját eszközzel végzik. Az
Agrárcenzus 2020 részletes adatait a következő hetekben teszi közzé a
KSH.(F:mti)
Szőlőtelepítés...
Az adatbázis közzététele segítséget kíván nyújtani az árutermő szőlőültetvényt telepítőknek az ültetési anyagok kereséséhez.
A táblázat az alábbi linken érhető el.
KAP Stratégiai Terv
.
2022. január 12., szerda
Macskajaj...
Nem valamilyen fertőzés vagy más egészségügyi ok, hanem kiemelkedő vadászképességük miatt.
Statisztikák szerint egy kijáró macska akár évi 180 kisebb állatot is elejthet vagy megsebezhet. Egy 2019-es összefoglaló kötetben Ausztráliában a szakemberek számos tanulmányt egyesítve arra a következtetésre jutottak, hogy egy elvadult macska számlájára ennek több mint négyszerese is írható. A macskák helyzete és az általuk okozott jelentős kár folyamatos egyeztetéseket kíván Ausztráliában. A tervek szerint a gazdás macskákat a kutyákhoz hasonlóan mindenütt magánterületen belül kell majd tartani, ugyanakkor kóbor, vadonélő társaik kártétele továbbra is jelentős lesz. Számuk korlátozására előreláthatóan ivartalanítási programokat vezethetnek be, melyek költségeit a macskatulajdonosok által fizetett regisztrációs díjból fedeznék.
https://hobbiallat.hu/ausztraliaban-kijarasi-tilalmat-rendelnenek-el-a-macskak-szamara/