A Mezőgazdasági Könyvtár programjai május 6-án és 8-án

 Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár rendezvényein május 6-án és 8-án.

Hónap könyve sorozatunkban május 6-án, kedden 11 órától Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök mutatja be
Meg Lowman: A nyolcadik kontinens. Élet a lombkoronában című könyvét.

Az 1980-as évek előtt az erdészek tudomást sem vettek a gondjaikra bízott élőlények kilencvenöt százalékáról.
Szinte senki sem fordított figyelmet a fák lombozatára. Még ma is alig-alig tudunk valamit a mérsékelt övi és trópusi erdők lombkoronájáról,
arról a biológiai határról, amely szó szerint pajzsként védi az életünket. 1978-ban a trópusi őserdők tanulmányozásra elnyert ösztöndíjjal Ausztráliába érkezett egyetemista, Meg Lowman jött rá arra, hogy e hiányosságunk legfőbb oka az, hogy a szokásos módszerekkel nem is lehet megfelelő közelségből tanulmányozni a lombkoronát. Lowman nem hagyta annyiban: összeállított egy mászókészletet, amellyel felkapaszkodhatott a levelek közelébe. Ez negyven éve történt, és Lowman azóta sem „jött le a fáról”. A világ legjelentősebb lombkorona-kutatójaként, ma is folytatja megkezdett munkáját, nevéhez fűződik a világ első lombkoronasétánya.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest Attila út 93.) olvasóterem

Május 8-án, csütörtökön 11 órától 30 éves a Pomázi Bauhaus Festőiskola kiállítás megnyitó a VármezőGalériában.

A kiállítást Kiss István nyitja meg.
A kiállítás május 8-tól 22-ig a VármezőGaléria nyitvatartási idejében (H-Sz: 9-17 óra, K-Cs: 9-19 óra, P: 9-16 óra) tekinthető meg.

Május 8-án, csütörtökön 18 órától Természetfilmklub a Mezőgazdasági Könyvtárban

Rácz Gábor filmjei: Rétek, mezők muzsikusai; 12 hónap az erdőn

Rácz Gábor Tizenkét hónap az erdőn című filmsorozata a klasszikus magyar természetfilmezés egyik kimagasló alkotása.

Ez a méltán népszerű természetfilm-sorozat a magyar erdők világhírű élővilágát és varázslatos hangulatát mutatja be a hónapok változásának tükrében.
Az egyes epizódokat az erdő természetes atmoszférája, Vivaldi csodálatos muzsikája és Mécs Károly narrátor hangja teszi még színesebbé.

• A beszélgetést vezeti: Sáfrány József
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
• Kérjük a filmklubtagokat, hozzák el tagsági kártyájukat vagy kérjenek a rendezvényen jelenlévő kollégánktól.

 

Humor...

 

• Mosoly...

• Citromdíjasok...

• Humor-íz...

• Romhányi humor

• Sándor György mondásai

• Humor vk.

• Székely humor

• Érdekes - Humor

Méhek napja

 04.30  A MÉHEK NAPJÁt 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon. Mivel hazánkban sajnálatos módon alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. E napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek az érdeklődőket.

Föld Napja

A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban. Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld Napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el.

A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon. Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg, összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát. A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

 

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz.

(AM Sajtóiroda)

Rendkivüli forróság...

 

Az év második felében példátlan melegre készülhet a magyar lakosság, különösen július második felében és augusztus elején – figyelmeztetnek a meteorológusok. A várható 43-46 Celsius-fokos hőmérsékletek messze meghaladják a jelenlegi rekordot, amelyet 2007-ben Kiskunhalason mértek 41,9 Celsius-fokkal. A szakemberek szerint a rendkívüli hőség nemcsak a közérzetet rontja majd, hanem komoly egészségügyi és mezőgazdasági következményekkel is járhat.

Kertművelés...

 

A kertek művelését lehetővé tevő szaktudás és kemény munka megbecsülést és odafigyelést érdemel. Ezt a munkát ismerte el és segítette a kormányzat azáltal, hogy a kisárutermelők számára közvetlen értékesítést tett lehetővé 2010-ben. Ezen túlmenően a rövid ellátási lánc segít abban, hogy a helyben előállított minőségi, magyar termékekből származó haszon helyben maradjon. Az agrártárca 2020-ban egy felhívást hirdetett meg, amely során vidéki térségekben működő önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthattak be támogatási kérelmet piacok és vásárterek létrehozására, fejlesztésére – emlékeztetett Nagy István. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rövid ellátási láncok fejlesztésének, kialakításának támogatására idén új pályázat jelent meg 1,6 milliárd forint keretösszeggel, a támogatási kérelmek benyújtására pedig május 14-étől lesz lehetőség.

Csökkenő szőlőültetvények

A világ szőlőültetvény területe az elmúlt négy évben újra csökkenésnek indult. A 2024-es évben 0,6%-os csökkenés következett be. Így a világ szőlőtermő területe 7,1 millió hektárra zsugorodott, ugyanakkor a csökkenés lassuló ütemet mutat. A csökkenő trendet a főbb szőlőtermesztő régiókban végrehajtott szőlőültetvény kivágások okozzák, amely az európai országok közül Bulgáriában (-7%), Portugáliában (-5%), Spanyolországban (-1,5%) és Franciaországban (-0,7%) volt jellemző, ugyanakkor a harmadik országok esetében is találkozhattunk jelentősebb szőlőkivágásokkal, így Chilében (-3%), Dél-Afrikában (-1,5%) és Kínában (-0,4%). Néhány országban azonban a szőlőültetvények terjedése figyelhető meg: Brazíliában, Olaszországban, Indiában és Oroszországban.