3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-10-12
Tartalom
Változtak a számlázási szabályok
Tagi kölcsön elengedése
Kapcsolt vállalkozás, elengedett követelés
Kft. üdülési jog értékesítése
A VOSZ felhívása az iszapkárosultak támogatására
Változtak a számlázási szabályok
A nemzetgazdasági miniszter rendelete szeptember 27-ével hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amely szerint "a számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető, és eredeti példányként csak egy példányban legyen nyomtatható"
A jövőben is változatlan kötelezettség, hogy a számlapéldányokkal hiánytalanul el kell tudni számolni. Ez teljesül, ha a korábbi gyakorlat szerint az egyes számlákon továbbra is feltüntetik a példányszámokat, illetve annak eredeti, vagy másolati jellegét.
Azonban a módosítás szerint a számlapéldányszámok - program általi rávezetése nélkül is kibocsátható számla. Ez esetben azonban kérdésként merül fel, hogy az adózó milyen módon tud eleget tenni a kibocsátott számlákra vonatkozó szigorú számadás, illetve a számlapéldányok hiánytalan elszámolására vonatkozó, továbbra is hatályos követelményeknek.
Addig is, amig ki nem alakul valamiféle elfogadott gyakorlat - a szigorú számadási kötelezettség miatt javasolt a számlán a példányszámok feltüntetése.
Tagi kölcsön elengedése
A tagi kölcsön elengedését - mint minden más, beszerzett eszközhöz nem kapcsolódó kötelezettség elengedését - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. A rendkívüli bevételek közötti elszámolásból az következik, hogy az elengedett tagi kölcsön a mérleg szerinti eredményen keresztül az eredménytartalékba kerül, és ezáltal szüntetheti meg a veszteség miatti eredménytartalék-hiányt. A tagi kölcsön - mint kötelezettség - elengedése azonban nem lehet feltételesen elengedett. Így az elengedett tagi kölcsön visszafizetésére nincs lehetőség.
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatályos szabálya szerint az elengedett kötelezettség miatt elszámolt bevétellel a társasági adó alapja nem csökkenthető, vagyis a veszteséges társaság adóalapjába „benne marad” az elengedett kötelezettség. A kötelezettséget elengedő társaság pedig nem csökkentheti az adóalapját a követelés-elengedés miatt, ha a Tao. törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a kölcsönben részesülő társasággal.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a térítés nélküli ügylet, így különösen a követelés-elengedés, amennyiben az gazdálkodó szervezetek között valósul meg. A hivatkozott törvényi szakasz szabálya szerint abban az esetben merül fel illetékfizetési kötelezettség az elengedett tagi kölcsön okán, ha a kölcsönt nyújtó tulajdonos magánszemély.
Kapcsolt vállalkozás, elengedett követelés
Kapcsolt vállalkozások korrekciós tételei elengedett követelés, átvállalt tartozás esetén
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 18. §-a az adózás előtti eredmény módosítását írja elő, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb, vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár).
A visszafizetési kötelezettség nélkül véglegesen átadott pénzeszköz szokásos piaci ára és annak ellenértéke sem értelmezhető, ezért a korrekció alkalmazása - a Tao. tv. 18. §-a alapján - fel sem merülhet, így a pénzeszközátadáshoz a szokásos piaci árral összefüggő dokumentációs kötelezettség sem kapcsolódik.
Ezzel szemben, valamely követelésnek lehet piaci értéke, így ahhoz kapcsolódóan keletkezhet módosító tétel. A követelés értékesítésekor, a tartozás átvállalásakor a társasági adóalap meghatározása során abból az árból kell kiindulni, amit független felek - összehasonlítható körülmények között - alkalmaznának a követelés értékesítése vagy a tartozás átvállalása esetén. Ez utóbbi esetekben az adózó nyilvántartás készítési kötelezettsége is fennáll.
Forrás: www.apeh.hu
Kft. üdülési jog értékesítése
Egy Kft. a 10 évvel ezelőtt vásárolt üdülési jogát el szeretné adni.A beszerzéskor a számlában szereplő ÁFA-t nem igényelte vissza. Most az értékesítéskor terheli e befizetendő ÁFA?
Az üdülési jog értékesítése az Áfa tv. 13.§ (2) bekezdése alapján adóköteles szolgáltatás nyújtásnak minősül. Mivel az adómentességi rendelkezések (VI.fejezet) nem tartalmaznak a vagyoni értékű jogok értékesítésére vonatkozó előírásokat, így az általános szabályok szerint kell az áthárított áfa-t megállapítani. Azaz értékesítéskor 25%-os áfa kerül felszámításra. Felmerülhetne a 87.§ alkalmazásának a lehetősége is, de ezen törvényhely nem teljesül abban az esetben, ha a beszerzéskor nem a 85-86.§ vagy a 124-125.§ szerint meghatározott tevékenységekhez való hasznosulás miatt nem volt levonási jog, hanem mert nem adóköteles (pl. a dolgozók ingyenes üdültetése) tevékenység érdekében merült fel (120.§).
A VOSZ felhívása az iszapkárosultak támogatására
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége arra kéri az üzleti szféra szereplőit, hogy fogjanak össze és támogassák a Kormány kármentő alapját a vörös iszap szennyezés károsultjainak megsegítésére, esélyt adva az újrakezdéshez.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) azzal a felhívással fordul az érdekkörébe tartozó vállalkozások tulajdonosaihoz és szakmai szövetségeinek vezetőihez, hogy segítsenek a Veszprém megyei ökológiai katasztrófa áldozatainak.
Tagjainkat és támogatóinkat arra kérjük, hogy pénzbeli adományaikat közvetlenül juttassák el a közelmúltban a károsultak javára – a Kormány által - létrehozott Magyar Kármentő Alap számlájára (számlaszám: 11794022-22222222).
Arra kérjük az üzleti szféra szereplőit, hogy fogjanak össze és támogassák a kármentő alapot a vörös iszap szennyezés károsultjainak megsegítésére. Hiszünk abban, hogy a szolidaritáson nyugvó összefogásunk eredményre vezethet: a bajba jutott személyek testi-lelki sérüléseinek és a természet sebeinek meggyógyítására lehet reális esély. Közösen cselekedjünk a károsultak mentális és fizikai felépüléséért! Segítsünk rajtuk!
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése