Globális tejhiány következhet
Új kihívások elé állítják a tejipart napjaink felgyorsult globális demográfiai változásai, és a jövőben akár tejhiány is lehet a Földön – derül ki a Tetra Pak tanulmányából. A föld lakosságának tejfogyasztása mintegy 2,4 százalékkal nő évente, és mértéke soha nem látott magasságba emelkedik 2013-ra. Negyven éven belül hárommilliárd fővel nő a Föld lakossága, így a tej iránti igény is emelkedik. A magyar termelők nem számíthatnak a hazai fogyasztás számottevő bővülésére, de az exportlehetőségeket ki kellene használni.
Évek óta emelkedő tendenciát mutat a tejfogyasztás: 203 milliárd literre emelkedik az idén a 2000-ben mért 184 milliárdról a világon, s ez tíz év alatt tízszázalékos bővülés. A fogyasztásnövekedés üteme azonban földrészenként változó. Miközben Nyugat-Európában és Észak-Amerikában magas szinten stagnál, Indiában és Kínában dinamikusan nő” – derül ki a Tetra Pak tanulmányából.
A növekedés hátterében olyan demográfiai tényezők is állnak, amelyek harminc-negyven éven belül tovább fogják növelni a tej iránti igényt. „A változásokat jól mutatja, hogy a Föld lakosságának tejfogyasztása mintegy 2,4 százalékkal emelkedik évente, és soha nem látott magasságba emelkedve, 2013-ra várhatóan eléri a 213 milliárd litert. Ugyanakkor 2050-re mintegy hárommilliárd emberrel nő bolygónk lakossága, megkétszereződik a hatvan év felettiek hányada, s megháromszorozódik, azaz 1,15 milliárd főre bővül a folyamatosan javuló anyagi lehetőségekkel rendelkező globális középosztály. Tovább növeli majd a tej iránt mutatkozó igényt az urbanizáció is, amelynek következtében 2050-re hatmilliárdra nő majd a városokban élők száma. A demográfiai változások a tej iránti kereslet bővülését vonják maguk után, mivel az idősek könnyen elérhető kalcium- és vitaminforrást, a középosztály tagjai pedig megfizethető árú alapélelmiszert látnak a tejben” – áll a tanulmányban.
A tejpiacnak tehát hatalmas termelési kihívásnak kell megfelelnie a következő években, évtizedekben. Amíg a világ fejlett országaiban az elöregedés, a fejlődőkben – ahol sok esetben a népesség ötven százaléka 18-20 év alatti – a gyermekek és a fiatalok számának növekedése miatt nő majd a tej mint alapélelmiszer iránti igény. Számos fejlődő országban állítják kínálatuk középpontjába a tejtermékek előállítói a gyermekeknek és tizenéveseknek szánt ízesített és emelt vitamintartalmú tejtermékeket.
Ugyancsak kihívást jelent majd a tejipar szereplőinek a mostani 739 millióról negyven év múlva kétmilliárdra szaporodó hatvan év felettieket olyan tejjel ellátni, amely életkori sajátosságaiknak megfelelő összetételben tartalmaz kalciumot, vitaminokat és ásványi anyagokat.
„A tej évezredek óta az emberiség egyik legfontosabb alapélelmiszere, amely a társadalom elöregedése, a középosztály folyamatos bővülése és a fokozódó urbanizáció okán a jövőben is nélkülözhetetlen szerepet játszik földünk lakóinak egészséges élelmiszerekkel való ellátásában” – jelentette ki Posztós Zsuzsanna, a Tetra Pak marketingvezetője. Kiemelte: jelenleg a népesség negyvennégy százaléka fogyaszt napi rendszerességgel tejet.
A felmérésből kiderül: bár Magyarországon az egy főre eső 68,9 literes éves fogyasztás messze meghaladja a legdinamikusabb tejfogyasztás-bővülést felmutató Kína tizenkilenc literes és India negyvenhárom literes egy főre vetített fogyasztását, a magyar termelők mégsem számíthatnak a nemzetközi trendekhez hasonló, számottevő tejfogyasztás-bővülésre húsz-harminc éves távlatban. Ennek hátterében két markáns demográfiai tényező is meghúzódik.
„Habár a hatvan év feletti magyar népesség aránya az össznépességen belül a 2009-ben mért 16,4 százalékról 29,4 százalékra nő 2050-re, e korcsoport vásárlóereje hazánkban nem nő majd olyan mértékben, mint a fejlődő országokban, amelyek a globális tejfogyasztás bővülésének motorjai. A másik tényező, hogy – a fejlődő országokkal ellentétben – Európában, így Magyarországon is csökken a népesség. Leggyorsabban pedig a fiatal korosztályok létszáma csökken. Hazánkban a húsz év alattiak létszáma akár a felére is apadhat a következő ötven évben, számottevő kiesést idézve elő a tejfogyasztás területén is” – áll a tanulmányban.
A jövőben fellépő tejhiány miatt hatalmas bevételeket jelentő exportlehetősége lehetne hazánknak, csakhogy Európa más országaihoz képest sokkal drasztikusabban csökken a tejtermelés Magyarországon. „Amíg évente nő a világ tejtermelése, addig az unióban stagnál, Magyarországon pedig évről évre csökken, tehát éppen ellentétes a tendenciával.
Veszteséges hazánkban az állattenyésztés, és már kétszázezerre csökkent a szarvasmarhalétszám. Folyamatosan apad a magyar vállalkozások tejtermelési kedve – jelentette ki Kovács László. Kiemelte: A hazai tejfeldolgozókat az uniós tejkvótaemelés mellett a nyugat-európai országok tejfeleslegének Magyarországra szállítása is tönkretette. „Jelenleg is egyre romlik a magyar tejszektor kereskedelmi egyenlege. Az importtej tíz százalékkal haladja meg az exportunkat. Tejfeleslegüket jóval olcsóbban más országokban, így például nálunk vezetik le. Az akciós áron beáramló, többségében gyenge minőségű termékekkel pedig már nem bírják a versenyt a tejfeldolgozók.
A magyar alapanyagból előállított tej és tejtermék belpiaci értékesítése évről évre esik, tavaly 3,5 százalékkal zsugorodott. A fogyasztói tejértékesítésben mintegy 7,5 százalékos volt a visszaesés. Várhatóan 76 százalék lesz az idén a magyar tejkvóta kihasználtsága az európai uniós tejkvótarendszerben meghatározotthoz viszonyítva, szemben a 2008–2009-es kvótaév 84,5 százalékával.
A rendkívül rossz tendenciának mindenképpen meg kell fordulnia, mert a jövőt is kockáztatjuk a leépüléssel.
f:Gazdakör
Magyar Hírlap
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése