Pozsonyban
és Bécsben végezte tanulmányait. 1624-ben lépett be a jezsuita rendbe.
Széles
körű műveltségére, nyelvtudására jellemző, hogy a
grazi, majd a bécsi egyetemen keleti nyelveket oktatott.
1643-ban tért
vissza
Magyarországra.
Érdeklődése egyre inkább a
természettudományok, a kertészet irányába fordult. Bátyja, György
esztergomi érsek
udvarához kérte magát és hátralévő éveit az érsek
által európai hírűvé fejlesztett pozsonyi prímás-kert gondozásával
töltötte.
A gyakorlati munkák
irányítása mellett a kertészet elméleti kérdéseivel is behatóan
foglalkozott. Műveit – melyek közül ötnek
ismerjük a címét, de csak kettő maradt ránk – magyar
nyelven írta, ezáltal megteremtve a hazai szaknyelv alapjait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése