Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csemege. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csemege. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. február 18., péntek

Nem kell mindig kaviár

Nem kell mindig kaviár – De az ünnepi asztalra szívből ajánljuk! 2010/12/20 

Nem kell mindig kaviár – De az ünnepi asztalra szívből ajánljuk! Hozzászólások [0] Fekete arany, vágykeltő csemege, kozmetikai csodaszer. 

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok villannak fel a fejünkben, ha meghalljuk a szót: kaviár. Luxus, pezsgő, fényűzés társul az aprócska gyöngyök képéhez, s kevesen gondolnak arra, hogy mennyire komoly folyamat előzi meg azt a pillanatot, amikor nagy élvezettel belekóstolunk a finomságba. Egy kis kaviártörténet kaviár1Talán az sem köztudott, hogy a kaviárt a forradalom elől menekülő orosz arisztokrácia honosította meg a nyugati országokban. 

Az úri lakomának számító finomság azonban a Kaszpi-tenger bőséges tokhal-állományának köszönhetően Oroszországban mindennapos eledelnek számított. Gyors romlandósága miatt régebben csak a vízparti települések lakói élvezhették ezt a remek ízt, a tartósítás módjának meglelése után azonban a piac kiszélesedett. 

A világ kaviárállományának 60 %-át máig a Kaszpi-tengerből nyerik, a két legnagyobb kitermelő pedig Oroszország és Irán. A minőségi kaviár előállításának persze szigorú szakmai fortélyai vannak, a tartósításhoz és a megfelelő állag eléréséhez komoly szakértelemre van szükség. 

Arany Kaviár Gourmet Selection Van Budapesten egy patinás, aprócska étterem, ahová az igazán kifinomult ízlésű vendégek örömmel járnak. Az Arany Kaviár Étterem két tulajdonosa, Szása és Attila évekkel ezelőtt elhatározták, hogy követve éttermük filozófiáját, saját termékeket készítenek, így veszik fel a versenyt hasonló minőségű, de különben rendkívül drága kaviárokkal szemben. A sok éves szakmai tapasztalat gyümölcseként, előállították saját válogatásukat, melyet az Arany Kaviár Gourmet Selection névre kereszteltek. 

A tenyésztéstől a halikra feldolgozásán át, a halak füstölésén keresztül, minden egyes fázis Szása felügyeletével történik, itt Magyarországon. Eképpen szeretnének egy igazi ínyencséget teremteni, ami akár majd a nemzetközi piacon is megállja a helyét és méltó lehet az étterem hagyományaihoz. kaviár2 „A kaviár előállításhoz Magyarországon nevelt halak ikráját használjuk fel. Fontos megemlíteni, hogy az Oroszországból származó halakat, melyeket 8 évvel ezelőtt telepítettek Magyarországra, egy zárt, recirkulációs rendszerben nevelik, ahol biztosított a víz hőmérsékletének, összetételének és minőségének szabályozása. 

Ez teszi lehetővé a legoptimálisabb feltételek kialakítását a halak számára. Nem elhanyagolható a tudományos munka és a több éves tapasztalat által összeállított tápanyag szerepe a halak növekedésében és az általuk nevelt ikra minőségében. Az így nevelt ikrát a legkíméletesebb módon tisztítjuk, és különös gondot fektetünk az elkészítés során minden higiéniai előírás, illetve a recept maradéktalan betartására, beleértve az ikra és a környezetének hőmérsékletét is. Az elkövetkező években három féle tokhalat fogunk nevelni így a szibériai tok mellett vágótokot (osetra) és kecsegét is.

 Ezek a halak már a neveldében vannak, de évekre van szükség, hogy elérjék az ivarérett kort. A különböző halak ikráját és húsát eltérő sózással és sófajtákkal fogjuk készíteni, így többféle ízű terméket tudunk előállítani, melyek magas minőségűek, de árban messze a nemzetközi árak alatt maradnak” – mondja az étterem főszakácsa, Szása. full_kaviar_kicsiAz Arany Kaviár Gourmet Selection kaviárja szibériai tokhalkaviár, enyhén sózott, a szemek nagysága 2,8 és 3,3 mm között van. Színe sötétszürke-fekete, az ikra színe és íze leginkább az orosz Oszetra és Szevruga kaviárokhoz hasonlítható. 

A kaviárt az igazi ínyencek szerint csupán egy módon szabad fogyasztani: főzés nélkül, hidegen tálalva. Az ideális hőmérséklet megőrzése érdekében a kaviárt kis tálkákba helyezik, amit nagyobb, jéggel teli tálra helyeznek. Kísérőként citromot, vajat, pirítóst, esetleg apróra szelt vöröshagymát kínálnak hozzá. A kaviár mellé jéghideg vodka vagy hűvös pezsgő dukál. Amennyiben valamilyen főzést igénylő ételhez kell a kaviár, azt mindig utolsó lépésként, közvetlenül a tálalás előtt adjuk hozzá. További információ a magyar kaviárról: www.aranykaviar.co

2019. április 11., csütörtök

A sonka ára

Nagyításhoz kattintson a képre
A magyar sonka régi tradíciókra épül. Ezek a gondos sózás, pácolás és persze a füstölés. A sertés combjának ilyen módon történő tartósítása a magyar parasztság évszázados gyökerekre épülő tradíciója. Legelterjedtebb felhasználása természetesen a húsvéti főtt sonka, mely nagy odafigyelés és gondos elkészítés esetében finom, szaftos sonkát nyújt a tojás mellé, de nyersen is fogyasztják és egyéb ételek ízesítésére (pl.:sonkás tészta, káposzta, bab stb.) is felhasználják. A parasztsonka egyik legnagyobb erénye az eltarthatósága - hiszen hajdanán nem álltak rendelkezésre a napjainkban megszokott hűtési lehetőségek.

2019. március 31., vasárnap

A szelídgesztenye

A szelídgesztenye, más néven édes gesztenye, jóféle gesztenye, európai gesztenye a Bükkfafélék családjába tartozó fa, amely a neve ellenére nem rokona a vadgesztenyének. Terebélyes koronája, fényes-zöld lombja és ízletes termése miatt az egyik legkedveltebb dísz- és csonthéjas gyümölcsfánk. Nyugat-Európában, Dél-Európa, hegyvidékein és párás völgyeiben valamint a Kaukázusban őshonos. Európa más részein csak a történelmi időkben honosodott meg. A rómaiak az egész birodalmukban előszeretettel telepítették, fontos táplálék volt, terméséből lisztet őröltek. Valószínű, hogy Pannóniába valamint Angliába is ők vitték el. Magyarországon 1969 előtt gesztenye ültetvényekről és minősített fajtákról nem beszélhetünk. A hazai fajta előállítás Szentiványi Péter nevéhez fűződik. Mészszegény talajon az erdő más fáival egyetemben bőségesen terem. Vaskos ágaival télen is remek látványt nyújt. Hazánkban a leghosszabb életű gyümölcsfa. Előfordulnak többszáz éves egyedek, Kőszegen és környékén 600-700 éves példányokat is találhatunk. Június-júliusban nyíló igen dekoratív virágai egybefüggő sárga virágtömeget alkotnak. Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz pedig a mézféleségek között is különlegességnek számít. A megporzás után a termős virágok zöld, tövises kupacssá fejlődnek, bennük 2-3 makktermés-gesztenye-fejlődik, amelyek - fajtától függően - szeptember közepétől október végéig érnek be. Felhasználása: A szelídgesztenye amellett, hogy az egyik legdekoratívabb fa, igen sokoldalúan felhasználható. Hajlékony, puha, könnyű, de mégis nagyon tartós, fája a tölgyfáéhoz hasonlóan igen értékes. Angliában és Franciaországban a földműveléshez szükséges eszközöket, hajót stb. készítettek belőle, de kedvelt alapanyag az asztalosok és esztergályosok számára is. Ízletes termése nyersen fogyasztva nem élvezhető, viszont megfőzve vagy megsütve remek csemege. A héjakból szárítás és megőrölés után kiváló, ízletes tea készíthető. A szelídgesztenye remekül helyettesítheti a gabonaféléket, a dióféléket valamint a burgonyát. Néhány vidéken különösen előszeretettel fogyasztják, még kenyérfélét is sütnek belőle. Magas majdnem 50 %-os keményítő tartalommal rendelkezik, valamint káliumtartalma is jelentős, ami a téli vitaminszegény időszakban nagyon fontos a szervezet számára.