Oldalak

2019. április 1., hétfő

A szőlősorközök takarása

A szőlősorközök takarása régóta kérdéses, ha nem takarjuk a defláció, vagy az erózió miatt a talaj és a szőlő is károsodhat. A növénnyel való takarás pedig sok esetben víz- és tápanyag konkurenciát okozhat a szőlőnek. Takarónövény keverékkel (pillangósokkal) vagy rozzsal való takarás, plusz költséggel jár és nagyon oda kell figyelnünk a konkurenciára. Olyan növényre van szükségünk, amely véd a defláció vagy erózió ellen, nem okoz konkurenciát a szőlőben, gazdaságos, nem kell évenként vetni. Részletek:  https://agroforum.hu/szaktanacsadas-kerdesek/milyen-novennyel-erdemes-a-szolosorkozoket-takarni

Nébih felhívás

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)  ismét az ország teljes területére kiterjesztette és érvénybe léptette a tűzgyújtási tilalmat. A kora tavaszi kertápolás során keletkezett zöldhulladékot és nyesedékeket az égetés és műanyagzsákolás helyett környezetkímélő módon is fel lehet használni. Ha szeretne jót tenni önmagával és környezetével, valamint csökkentené a légszennyezést és a szemétfelhalmozódást, akkor égetés és műanyag zsákolás helyett komposztáljon. A komposztálás legfontosabb előnye, hogy a hulladékból értéket teremthetünk. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a  www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak!

2019. március 31., vasárnap

A mezőgazdaság vízfelhasználása

Nagyításhoz kattintson a képre

A mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl. talajerózió, árvizek. Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. Az aszály olyan időszakot jelent, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon nálunk 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott.
videó:  https://www.youtube.com/watch?v=UratSZD_YPw

A szelídgesztenye

A szelídgesztenye, más néven édes gesztenye, jóféle gesztenye, európai gesztenye a Bükkfafélék családjába tartozó fa, amely a neve ellenére nem rokona a vadgesztenyének. Terebélyes koronája, fényes-zöld lombja és ízletes termése miatt az egyik legkedveltebb dísz- és csonthéjas gyümölcsfánk. Nyugat-Európában, Dél-Európa, hegyvidékein és párás völgyeiben valamint a Kaukázusban őshonos. Európa más részein csak a történelmi időkben honosodott meg. A rómaiak az egész birodalmukban előszeretettel telepítették, fontos táplálék volt, terméséből lisztet őröltek. Valószínű, hogy Pannóniába valamint Angliába is ők vitték el. Magyarországon 1969 előtt gesztenye ültetvényekről és minősített fajtákról nem beszélhetünk. A hazai fajta előállítás Szentiványi Péter nevéhez fűződik. Mészszegény talajon az erdő más fáival egyetemben bőségesen terem. Vaskos ágaival télen is remek látványt nyújt. Hazánkban a leghosszabb életű gyümölcsfa. Előfordulnak többszáz éves egyedek, Kőszegen és környékén 600-700 éves példányokat is találhatunk. Június-júliusban nyíló igen dekoratív virágai egybefüggő sárga virágtömeget alkotnak. Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz pedig a mézféleségek között is különlegességnek számít. A megporzás után a termős virágok zöld, tövises kupacssá fejlődnek, bennük 2-3 makktermés-gesztenye-fejlődik, amelyek - fajtától függően - szeptember közepétől október végéig érnek be. Felhasználása: A szelídgesztenye amellett, hogy az egyik legdekoratívabb fa, igen sokoldalúan felhasználható. Hajlékony, puha, könnyű, de mégis nagyon tartós, fája a tölgyfáéhoz hasonlóan igen értékes. Angliában és Franciaországban a földműveléshez szükséges eszközöket, hajót stb. készítettek belőle, de kedvelt alapanyag az asztalosok és esztergályosok számára is. Ízletes termése nyersen fogyasztva nem élvezhető, viszont megfőzve vagy megsütve remek csemege. A héjakból szárítás és megőrölés után kiváló, ízletes tea készíthető. A szelídgesztenye remekül helyettesítheti a gabonaféléket, a dióféléket valamint a burgonyát. Néhány vidéken különösen előszeretettel fogyasztják, még kenyérfélét is sütnek belőle. Magas majdnem 50 %-os keményítő tartalommal rendelkezik, valamint káliumtartalma is jelentős, ami a téli vitaminszegény időszakban nagyon fontos a szervezet számára.

A cikória termesztése

A cikórianövények két változata ismert: a gyökeréért termesztett cikória és a leveléért, illetve a hajtásáért nevelt saláta cikória. Hőmérsékleti optimuma 14-16 °C között van, a kontinentális klímánkra jellemző szélsőségeket, a hideget és a nagy meleget egyaránt jól elviseli. Magja már néhány fokkal a fagypont felett csírázni kezd, a levelek, ill. a hajtás fejlődésének üteme alapvetően a hőmérséklet függvénye. Termesztése két részből áll. Először szabadföldi körülmények között helyrevetéssel a gyökereket neveljük meg, majd a második szakaszban a felszedett és tárolt gyökereket zárt térben fénytől elzárt helyen hajtatjuk, ebből nyerjük a fogyasztható, etiolált hajtást.
Május végi, júniusi helyrevetés esetén ilyenkor, szeptember végén szedjük fel a hajtatásra alkalmas gyökereket, amelyeket kisüzemben 30 cm-es sortávolságra vetettünk és a kelés után kb. 10 cm-es tőtávolságra rikítottunk ki. Kézi művelés esetén 100 m2-re 20-25 gramm vetőmagigénnyel számolhatunk, a vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 2-3 cm legyen. Ezt a viszonylag igénytelen és könnyen előállítható növényt ma már nemcsak zöldségként, hanem különböző fogások (pl. levesek vagy pizzák) készítéséhez is felhasználják. 
Részletek: https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/egyre-nepszerubb-a-cikoria-ez-az-igenytelen-es-konnyen-termesztheto-noveny-39593-001

2019. március 30., szombat

A nyári időszámítás

A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma.

Az Év Emlőse

A Vadonleső Program immár hat éve indította útjára az Év Emlőse kezdeményezést. A program célja, hogy ismert illetve kevésbé ismert, közkedvelt vagy épp babonákkal terhelt védett és fokozottan védett emlősfajainkon keresztül minél több emberhez jusson el a természeti örökségünk megőrzésének üzenete. Megvédeni azt tudjuk, amit megismerünk és nem utolsó sorban megkedvelünk. A program első célfaja, az egyik legnépszerűbb védett kisemlősünk, a keleti sün volt. Őt követte az ürge, aztán a denevér, majd a mogyorós pele, tavaly pedig a földikutya kapta az Év Emlőse kitüntető titulust. Idén az eurázsiai hiúzt, háborítatlan erdeink ritka nagymacskáját szeretnék minél több emberrel megismertetni, megszerettetni és nem utolsó sorban megőrzését elősegíteni.