APEH

NEM ÁRT TUDNI
1, A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei:
Cím: 1051 Nádor utca 28.
Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 17.
Telefon: (1) 331-1150
Nyitvatartás: H-CS 9-13 h
Pest megyei Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei:
Cím: 1064 Budapest, Rózsa utca 79.
Postacím: 1143 Budapest, Pf.: 176.
Tel.: 467-6200
Nyitvatartás: H: 9-15h, K-CS: 9-11h
2, APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóság:
APEH Illetékességi területei Budapesten:
Észak-Budapest: I., II., III., IV., XIII.
Kelet-Budapest: V., VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI., XVII.
Dél-Budapest: IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerület.
1. APEH Észak-Budapesti Ügyfélszolgálat
Cím: 1138 Budapest, Madarász V. u. 30-36.
Tel: (1) 412-7000
Postacím: 1387 Budapest, Pf. 45.
Nyitvatartás: H és Sz: 8.15-17.30
K és Cs: 8.15-12
P: 8.15-13.30
APEH Kelet-Budapesti Ügyfélszolgálat
Cím: 1144 Budapest, Gvadányi u. 69
Postacím: 1438 Budapest, Pf. 511.
Tel.: (1) 467-7100
Nyitvatartás: H és Sz: 8.15-17.30
K és Cs: 8.15-12
P: 8.15-13.30
APEH Dél-Budapesti Ügyfélszolgálat
Cím: 1096 Budapest, Haller u. 3-5
Postacím: 1476 Budapest, Pf. 93.
Tel.: (1) 299-4000
Nyitvatartás: H és Sz: 8.15-17.30
K és Cs: 8.15-12
P: 8.15-13.30
APEH Pest Megyei Ügyfélszolgálat
Cím: 1132 Budapest, Váci út 48.
Postacím: 1397 Budapest, Pf. 535.
Tel.: (1) 412-5400
Nyitva tartás: H-CS: 8.15-16.00 h
3, Budapest Főváros Önkormányzat Adóügyosztály:
Cím: Budapest, V. kerület Városház u. 11.
Postacím: 1364 Bp., Pf. 209.
Tel.: (1) 327-1000
4, KSH Fővárosi és Pest megyei Ügyfélszolgálati Irodája:
Cím: 1119 Budapest, Andor utca 47-49.
Postacím: 1518 Budapest, Pf.:169.
Tel.: (1)345-6000
APEH területi kódjai:
Észak-Budapesti Igazgatóság 41
Kelet-Budapesti Igazgatóság 42
Dél-Budapesti Igazgatóság 43
Pest megyei Igazgatóság 13
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igazgatóság 05
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóság 15
Heves megyei Igazgatóság 10
Hajdú-Bihar megyei Igazgatóság 09
Nógrád megyei Igazgatóság 12
Jász-Nagykun-Szolnok megyei Igazgatóság 16
Békés megyei Igazgatóság 04
Csongrád megyei Igazgatóság 06
Bács-Kiskun megyei Igazgatóság 03
Tolna megyei Igazgatóság 17
Fejér megyei Igazgatóság 07
Baranya megyei Igazgatóság 02
Veszprém megyei Igazgatóság 19
Somogy megyei Igazgatóság 14
Zala megyei Igazgatóság 20
Komárom-Esztergom megyei Igazgatóság 11
Vas megyei Igazgatóság 18
Győr-Moson-Sopron megyei Igazgatóság 08
A Cégnyilvántartás területi kódjai:
Főváros 01
Pest megye 13
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 15
Heves megye 10
Hajdú-Bihar megye 09
Nógrád megye 12
Jász-Nagykun-Szolnok megye 16
Békés megye 04
Csongrád megye 06
Bács-Kiskun megye 03
Tolna megye 17
Fejér megye 07
Baranya megye 02
Veszprém megye 19
Somogy megye 14
Zala megye 20
Komárom-Esztergom megye 11
Vas megye 18
Győr-Moson-Sopron megye 08
Cégformák cégnyilvántartási kódjai:
Vállalat: 01
Szövetkezet: 02
Közkereseti társaság: 03
Betéti táraság: 06
Egyesülés: 07
Közös vállalat: 08
Korlátolt felelősségű társaság: 09
Részvénytársaság: 10
Egyéni cég: 11
Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete: 12
Oktatói munkaközösség: 13
Közhasznú társaság: 14
Erdőbirtokossági társulat: 15
Vízgazdálkodási társulat: 16
Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe: 17
Végrehajtói iroda: 18
Európai gazdasági egyesülés: 19
Leggyakoribb KSH formakódok:
Vállalat:
állami: 711
- leányvállalat: 721
- jogi személyek által alapított egyéb: 722
- tröszt: 724
- egyéb: 729
Szövetkezet:
- lakásszövetkezet: 121
- takarék és hitelszövetkezet: 122
- mezőgazdasági szövetkezet: 124
- egyéb szövetkezet: 129

Közös vállalat: 112
Korlátolt felelősségű társaság 113
Részvénytársaság: 114
- Európai részvénytársaság: 115

Közkereseti társaság: 211
Betéti társaság 212
Közhasznú társaság: 571
Egyesülés: 591
APEH ÁFA kör kódjai (belföldi):
Alanyi adómentes: 1
ÁFA körös: 2
(Dr. Kiss István, msziki@gmail.com, www.farminfo.hu)

Élelmiszerbiztonság fontossága

Szermaradékokat is eszünk
250.000 növényszermaradék vizsgálat alapján a hazai minták 1,2 százalékában, a külföldről származó minták 0,8 százalékában mutattak ki a megengedett határérték feletti szermaradékot.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok Növényvédőszermaradék - analitikai Laborhálózata az idén közel 250.000 növényszermaradék vizsgálatot végzett el, a hazai minták 1,2 százalékában, a külföldről (az EU-ból, illetve harmadik országból) származó minták 0,8 százalékában mutattak ki a megengedett határérték feletti szermaradékot.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) sajtóirodája ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Levegő Munkacsoport sajtóközleményben fogalmazta meg azt a véleményét: a gyártók és nem a lakosság érdeke érvényesül Magyarországon a növényvédőszer-szabályozás végrehajtásában. A minisztérium közleménye szerint a vizsgált minták hatvan százaléka volt magyar, negyven százaléka külföldi termék. A kifogásolt minták között csemegeszőlő, fejes saláta, grapefruit, köszméte, narancs, olajtökmag, retek és uborka szerepelt. A tavalyihoz képest a szakemberek megállapítása alapján lényegesen csökkent a határérték feletti szermaradékot tartalmazó minták száma.
A kifogásolt termékekben kimutatott hatóanyagok egyebek mellett strobilurin, szerves foszvorsav-észter, ftálimid-származék, piretroid, karbamát és benzimidazol csoportokba tartozó vegyületek voltak. A magyar ellenőrző hatóság jól megtervezett éves monitoring programmal, széleskörű vizsgálati sorral - 250-300 hatóanyagot jelent -, valamint nemzetközileg is elismert szakmai felkészültséggel szeretne megfelelni a magyar fogyasztók elvárásainak - tájékoztat az FVM sajtóirodájának összegzése.
A Levegő Munkacsoport szerint ugyanakkor jelenleg a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök több mint negyven százaléka növényvédő szerekkel szennyezett, és több, forgalomban lévő permetszer lehetséges rákkeltő, vagy károsítja a hormonrendszert. A változásokat a mostani gyakorlaton indokolja továbbá a Levegő Munkacsoport szerint az is, hogy idei felméréseik alapján: a magyar lakosság döntő többsége - nyolcvannégy százaléka - szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az emberek egészségére.
A félelmek megalapozottak - állítja a civil szervezet -, hiszen a civil szervezet nyár elejei vegyszermaradék-vizsgálatai során tizenhat paprikamintából tízben, tizenhét epermintából pedig tiizenhárombanban talált vegyszermaradékot. Egy Marokkóból származó paprikában a lehetséges rákkeltő dimethoate koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek, egy epermintában pedig a határérték kétszeresét érte el az egyik permetszer mennyisége.
Az FVM sajtóirodája közölte továbbá még azt is: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló, ide vonatkozó tavaly hozott törvény felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben szabályozza a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény kiadásának, összeállításának és közzétételének rendjét. E felhatalmazás alapján alakult meg a Növényvédelmi Bizottság azzal a céllal, hogy az élelmiszerlánc területén olyan objektív testület működjön, amely alkalmas a szakmai irányelvek és gyűjtemények összeállítására a társadalmi igények és szempontok figyelembe vételével.
A szóban forgó bizottság kellő szakmai felkészültségét és objektivitását az MTA érintett kutatóintézete, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, a környezetvédelmi szaktárca és a felügyeletet ellátó FVM intézményei által delegált tagok, valamint a gyártók és forgalmazók képviselői biztosítják.
Továbbá az agrártárca üdvözli és támogatja a növényvédő szerekkel kapcsolatos új közösségi jogszabálytervezetek általános céljait. Véleménye szerint a Magyarországon létre hozott Növényvédelmi Bizottság garanciát ad, az e tárgykörben hozott uniós irányelv által a tagállamokra rótt kötelezettségek teljesítéséből fakadó feladatok kellő szakmai felkészültséggel és objektivitással történő ellátására - tartalmazza az FVM sajtóiroda közleménye.

Fejlesztési mérleg - 2009.

2009-es mérleg - százmilliárdok a vidék fejlesztésére 

A megnyitott intézkedések és a beérkezett támogatási kérelmek száma, a megítélt támogatások és a kifizetések nagyságrendje alapján elmondhatjuk, hogy sikeres volt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 2009-es éve. Az ÚMVP idei végrehajtása során folytatódtak a 2007 óta megnyitott jogcímekhez kapcsolódó kifizetések, számos korábbi támogatási forma vált ismételten elérhetővé a fejleszteni kívánó gazdálkodók számára, valamint új intézkedéseket is meghirdetett 2009-ben az ÚMVP Irányító Hatósága. A szakállamtitkár tájékoztatása szerint az ÚMVP I. tengelyében – ami a magyar mezőgazdaság technológiai korszerűsítését, versenyképességének fokozását szolgálja – 2007-től ez év decemberéig összességében csaknem 45 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a jogosultak, amelyek közül mintegy 33 ezer részesült támogatásban. A teljes kötelezettségvállalás összege meghaladja a 415 milliárd forintot, a kifizetések összege pedig eléri a 146 milliárdot. Külön kiemelte az állattartás körülményeinek modernizálását célzó jogcímet, amelyet ősszel ismét meghirdettek, illetve a korábban odaítélt források többségét – összesen 64 milliárd forintot, ebből 23 milliárdot beruházási előlegként – 2009-ben fizették ki. A szóban forgó támogatásra 2009 decemberéig összesen 2 240 támogatási kérelem érkezett be, a jóváhagyott támogatások összege pedig meghaladta a 220 milliárd forintot. Ez közel 400 milliárd forint értékű állattenyésztési beruházás megvalósítását teszi lehetővé. Az I. tengely fontos és nagy érdeklődést kiváltó jogcíme volt az önálló, építéssel nem járó gépek beszerzésének támogatása is, amely nyáron állt újra nyitva a gazdák előtt. A pályázók közel 5 300 kérelmet nyújtottak be, megközelítőleg 40 milliárd forint támogatásra igényt tartva. Az elbírálást követően több mint ötezren örülhettek, az e célra felhasznált uniós forrás mértéke meghaladta a 38 milliárd forintot. A fiatal mezőgazdasági termelők pályakezdését segítő konstrukciónak köszönhetően több mint 2 500 új gazda kezdhet agrártevékenységgel foglalkozni, akik egyenként akár 10 millió forintot igényelhettek az ÚMVP keretében, emellett pedig sok tematikus kiírás biztosít számukra többlettámogatást. A II. tengely is az idén debütált. A környezetterhelés csökkentését és a racionális földhasználatot ösztönző agrár-környezetgazdálkodási program öt vagy tíz évre szóló támogatásait nyáron lehetett igényelni. A területalapú kifizetések a tárgyidőszak alatt 250 milliárd forintot tesznek ki, s a vizes élőhelyektől a kedvezőtlen adottságú területeken át a gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtanak úgynevezett kompenzációs támogatást. A gazdálkodók 34 500 támogatási kérelmet nyújtottak be, több mint 2 millió hektárnyi területet lefedve. Nem termelő mezőgazdasági beruházásaikkal az idén 700 ügyfél pályázott közel 1,5 milliárd forint értékben. Kiemelendő továbbá, hogy ősszel indult el az erdő-környezetvédelmi program és a vele rokonítható erdő-szerkezetátalakítási intézkedés is, amelyekre majd’ 400 támogatási kérelem érkezett be. A hazai erdőállomány megőrzéséhez járul hozzá továbbá a mezőgazdasági területek erdősítésére, valamint az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtott anyagi segítség is. Az ÚMVP III. tengelye a vidéki életminőség javítását, a helyi jövedelemtermelő képesség növelését, a falvak megújítását és a vidéki örökség megőrzését tűzte ki célul, de szintúgy ide tartoznak a közösségi és szolgáltató terek kialakítását, valamint a falu- és tanyabuszok beszerzését támogató intézkedések. Mindezekre 2013-ig több mint 262 milliárd forint uniós forrás fordítható, és a fejlesztési elképzelések megvalósítása során alapvető fontossággal bír a LEADER-szemlélet. Ez oly módon valósul meg, hogy a térségi fejlesztési irányokról és az egyes projektek támogatásáról egyaránt a LEADER Helyi Akciócsoportok dönthetnek. E közösségek munkájában részt vesznek a helyi önkormányzatok, az érintett településeken működő vállalkozások és civil szervezetek képviselői is. A III. tengely négy jogcíme esetében az összes kötelezettségvállalás mértéke meghaladta az 52 milliárd forintot, ami több mint 3 100 kérelmező támogatási igényének felel meg. Ezt újabb 9 milliárddal növeli az 1 086 falu- és tanyabusz, amelyek a legkisebb települések lakóinak mindennapi életét teszik könnyebbé. A nagysikerű LEADER program – azaz az ÚMVP IV. tengelye – regisztrációs időszaka 2007 őszén zárult le, majd egy évre rá az ÚMVP Irányító Hatósága 96 helyi közösséget avatott LEADER akciócsoporttá. Európában kevés helyen sikerült az országok teljes vidéki területét lefedni, de nálunk igen: nem kevesebb mint 3 023 települést és több mint 12 000 szervezetet közvetlenül is be tudtak vonni a vidéki Magyarország megújításába. A támogatott fejlesztések megvalósításának zsinórmértékéül szolgálnak a közösségek által 4 hónap alatt, a térségek egyedi adottságai alapján összeállított helyi vidékfejlesztési stratégiák. A LEADER benyújtási időszakban – októbertől november közepéig – csaknem 4 000 pályázat érkezett az akciócsoportok munkaszervezeteihez, ami összesen 15 milliárd forint támogatási igényt jelent. A szakállamtitkár megjegyezte: a LEADER célterületei között a kisebb léptékű, de egymást kiegészítő közhasznú és vállalkozói fejlesztések mellett megtaláljuk a térségi identitást erősítő rendezvényeket, a képzéseket, valamint a kölcsönös tapasztalatcserére épülő hazai és nemzetközi együttműködéseket. A tervek valóra váltásával a hazai kistelepülések közelebb kerülhetnek európai társaikhoz – ezt az utat szegélyezi az ÚMVP majd 2010-ben is.

Csődeljárás

Csődeljárás - új szabályok, új lehetőségek A 2009. évi LI. törvény 2009. szeptember 1-i hatálybalépéssel módosította a Csődtörvényt. A csődeljárás intézményébe próbáltak életet lehelni, mert ez eddig a gyakorlatban nem igazán működött. Egyes vélemények szerint forradalmi változások történtek azzal, hogy ez a módosító törvény teljesen újraírta a csődeljárás szabályait – ezzel azért csínján kell bánni, nem eszik olyan forrón a kását. Vizsgáljuk meg az új csődeljárási szabályokat – mire lehet használni őket? Segíti a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentését? Vagy nehezíti a hitelezők követelés-behajtását? Változatlan szabály, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Az viszont egy teljesen új szabály, hogy egy hitelező is benyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet. Ennek az a feltétele, hogy az adóssal szemben elismert és fizetési határidőben sem vitatott követelése álljon fenn, amelyet az adós felszólítás ellenére sem fizetett meg. Tehát a hitelező választhat, hogy csődeljárást, vagy felszámolási eljárást kezdeményez az adósa ellen. A törvényhozó úgy gondolta, talán a hitelezők távlatosabbnak gondolják a csődeljárás kezdeményezését. Van egy olyan törvényi rendelkezés, hogy a hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell egyebek mellett az adós arról szóló nyilatkozatát, hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a legfőbb szerve előzetes egyetértését megszerezte. Így tehát a hitelező csődeljárási kérelmének benyújtásához is az adós egyetértése szükséges. Azért felszámolási eljárásnál ilyen nincs – ott nem kell összebeszélnie a hitelezőnek az adósával, egyoldalúan benyújtható. A csődeljárás iránti kérelmet külön formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet. Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása lényegében szünetel. Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ez alapján egy vállalkozás a már benyújtott felszámolási kérelem elől a csődeljárásba menekülhet. Így pl. a bank, vagy az adóhatóság, vagy bármely hitelező felszámolási kérelme esetén az eljárás az, hogy a bíróság felhívja az adóst nyilatkozattételre az adóst, elismeri-e a követelést, vagy 30 nap haladékot kérhet. Így az adós előtt újabb lehetőség nyílik meg: a csődeljárási kérelem benyújtását is választhatja. Ez a rendelkezés ilyen formában nem előnyös a hitelezőknek. Az eddig csődöknek – ha voltak egyáltalán, mindig felszámolás lett a vége. Jelentős bírság szankció is van: a bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a és a hitelező a törvényben írt kötelezettségeiket elmulasztják. A hitelező kérelme alapján ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. A csődeljárás menete Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg. Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását.

A versenyképesség javítása

A versenyképesség javítása segíthet az agrárium gondjain
Nem célszerű, nem kívánatos, s a fogyasztók érdekét sem szolgálná, ha az élelmiszerszektort kivonnák a versenytörvény hatálya alól - derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által készített, a 2008-as mezőgazdasági terményfelvásárlási folyamatokat elemző tanulmányból. A versenyhatóság szerint hosszabb távon a mezőgazdaságban is a piaci kényszerekhez való rugalmas alkalmazkodás garantálhatja mind az ágazat versenyképesebbé válását, mind a magyar fogyasztók és társadalom jólétét. A GVH meggyőződése szerint az élelmiszer piacokon a verseny nem akadálya a versenyképességnek, hanem éppen annak egyik forrása.
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága 2008 szeptemberében arra kérte fel a GVH-t, hogy a hatóság elemezze a 2008-as terményfelvásárlási folyamatokat. A tanulmány elkészült, annak megállapításait a GVH ismertette a Mezőgazdasági Bizottság előtt.
Tavaly az agráriumon belül négy területet részesített kiemelt figyelemben a GVH: a meggy, a dinnye és a léalma alacsony felvásárlási árai okoztak komoly feszültségeket, de az uniós szinten is problémát okozó tejpiaci válság is érzékenyen érintette a hazai piaci szereplőket. A versenytörvény rendelkezéseinek betartatása érdekében végzett versenyfelügyeleti tevékenysége során is ezeket az eseményeket kísérte a GVH nagyobb odafigyeléssel.
Az említett ügyekben azonban versenyhivatali eljárások nem indultak. Ennek fő oka az volt, hogy nem lehetett olyan körülményeket igazolni, olyan bizonyítékokat találni, amelyek alapján valószínűsíteni lehetett volna, hogy a felvásárlók, illetve kereskedők kartellbe tömörültek volna, vagy visszaéltek a piaci erőfölényükkel.
A mezőgazdasági ügyeken túl 2008-ban a versenyhatóság öt eljárást folytatott kiskereskedelmi láncok ellen, amelyekben az általuk alkalmazott beszállítói szerződések kikötéseit vizsgálta meg. A kereskedelmi törvényen alapuló eljárásokban az érintett kereskedelmi vállalatok - elébe menve az esetleges marasztalásoknak - kötelezettséget vállaltak arra, hogy a GVH által a kereskedelmi törvény rendelkezéseit valószínűleg sértő és emiatt a hatóság által kifogásolt kikötéseiket elhagyják, s azokat a jövőben nem alkalmazzák a szerződéseikben.
A GVH élelmiszer termékpályákat érintő panaszok és bejelentések vizsgálatai alapján a következő fontosabb tapasztalatok adódtak:
Egyes vállalkozásoknak és iparági szövetségeknek téves várakozásaik vannak a piaci alkalmazkodási folyamatok során jelentkező feszültségek versenyjogi kezelhetőségét, versenyhatósági feloldhatóságát illetően. Az aszimmetrikus tárgyalási pozíció létezik, de a vizsgálatokban látott szerződések alapján nem jellemző a szerződéses feltételek nagy mértékű azonossága, ami az alkuk egyediségére, az alkuképesség és készség fontosságára utal.
Az ellenszolgáltatás nélküli szerződéses feltételek a kereskedelmi láncok gyakorlatából kiiktathatók voltak, így szigorúbb beavatkozásra nem volt szükség.
A GVH álláspontja szerint a versenyhatóságok az agrárvertikum szereplői között a jövedelemelosztásban tapasztalható egyenetlenségeket, vagy a kereslet és kínálat eltéréseiből fakadó piaci feszültségeket versenyjogi eszközökkel nem tudják kezelni. Az agrárszektorban az ágazati szabályozás ezért előnyt élvez az általános versenyjogi megközelítéssel szemben. Amennyiben azonban az ágazati szabályozás által meghatározott kivételek körébe tartozás nem állapítható meg, akkor az általános versenyjogi szabályok alkalmazhatóak és alkalmazandóak az adott magatartásra az élelmiszer ágazatban is.
A termékpályát jellemző mélyreható problémákat a versenyhatóság szerint a vállalkozások piaci igényekhez való alkalmazkodási folyamatainak felgyorsításával, a piacorientáció javításával lehet csak csökkenteni. Kellő körültekintést és óvatosságot kíván azonban minden olyan állami beavatkozás - például kiskereskedelem viselkedésére vonatkozó külön szabályozás - alkalmazása, amely csupán egy adott állam területén kényszeríthető ki. Fennáll ugyanis a veszélye, hogy egy szigorúbb szabályozás éppen a külföldi tranzakciókkal könnyen bonyolítható import arányának növelésére ösztönöz, s végül hazai szerződőket érinti hátrányosan. Erre egyébként Sólyom László köztársasági elnök is felhívta a döntéshozók és a piaci szereplők figyelmét, amikor az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényt.
Nem helyes olyan illúziókat táplálni, hogy - az egyébként kicsi, s a nemzetközi piaci mozgásoknak jobban kitett - magyar piacon ezeket a gondokat a piaci szereplők helyett az állam meg tudja oldani. Az Európai Unióhoz tartozás ténye ugyanis gátat szab a piacvédelmi intézkedéseknek. A vállalatok közötti export és import versenykorlátozó célú vagy hatású megállapodások esetében az uniós versenyjog jelenti a legfontosabb korlátot. A magyar termékpálya etikai kódexet érintő versenyhatósági kifogások a jogszerűen még törvényi szabályozással sem pótolható, nem megengedett piacvédelmet, az európai import megjelenését is korlátozó néhány rendelkezést kérdőjelezték meg.
A közvélekedéssel ellentétben a piaci alkalmazkodás elemét képező szervezeti vagy szervezési átalakulással, koncentrációnövekedéssel vagy koordinációjavítással járó, hatékonyságjavítást eredményező változtatások versenyjogi akadályokba nem ütköznek- jegyzi meg a GVH tanulmánya. Különösen igaz ez, ha ezek a változások a kkv. szektorba tartozó, kis piaci részesedésű vállalatok között mennek végbe. Ennek azonban feltéve, hogy azok nem valósíthatnak meg árrögzítő vagy piacfelosztó kartelleket. Amennyiben azonban az érintett termelők jelentős részében nincs meg az igény és az ismeret az alkalmazkodási kényszer elfogadására, úgy a tömeges szelekció veszélye csak nőni fog a mezőgazdaságban.
A GVH álláspontja szerint a mezőgazdaságban is a piaci kényszerekhez való rugalmas alkalmazkodás garantálhatja mind az ágazat versenyképesebbé válását, mind a magyar fogyasztók és társadalom jólétét. A versenyhatóság szerint az élelmiszer piacokon sem akadálya a verseny a versenyképességnek, hanem éppen annak egyik forrása. Mindebből következően nem célszerű, nem kívánatos, s a fogyasztói jólétet sem szolgálná az élelmiszerszektor versenyjog hatálya alól való kivonása.
Végezetül néhány konkrét GVH javaslat az élelmiszer ágazatot érintő valós gondok megoldásának segítésére:
1. A GVH javaslatot tesz a versenytörvényt kiegészítő csoportmentesülési rendszer finomítására, illetve korrigálhatónak látja a kereskedelmi törvény jelentős piaci erejű kereskedőkre vonatkozó rendelkezéseit is.
2. A versenyhatóság egyértelműbbé tudja tenni, melyek azok a szerződéses kikötések (pl. a kiskereskedelmi továbbeladási árak beszállítók általi maximálása), amelyek esetén nincsenek versenyjogi aggályok.

SAPS támogatás - 2009.

Közzétették a SAPS és a kiegészítő támogatások összegeit 

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közzétette az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) összegeit – tájékoztatott Dékány András, az agrártárca szóvivője. Közölte: a gazdálkodók ebben az évben az egységes területalapú támogatás jogcíme alapján hektáronként 42 941,60 forinthoz juthatnak hozzá. A támogatásra jogosult országos bázisterület nagysága 4 829 000 hektár. Hozzátette: a támogatási keretek esetleges túllépése esetén az igényelt támogatás összegét – az érintett mezőgazdasági termelőnél a túllépés mértékével megegyezően – az arányos visszaosztás alkalmazásának elve alapján csökkentik. A szóvivő elmondta: az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás alapján a hízottbika-tartás esetében állatonként 56 000 forint támogatást lehet igénybe venni, a tejtermelők literenként 8,30 forint támogatásra jogosultak. Az állattartók anyatehenenként termeléshez kötötten 30 000, a termeléstől elválasztva – azaz történelmi bázis jogosultságonként – 18 000 forint támogatást kapnak. Az anyajuhtartók támogatása egyedenként 1 700 forint. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a juhtejet vagy juhtejterméket értékesíti, úgy a támogatás mértéke anyajuhonként 1 400 forint. A kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó anyajuhtartók támogatása pedig 1 600 forint egyedenként. A Burley dohány termesztési támogatása a termeléshez kötötten hektáronként 750 000 forint lehet, míg a termeléstől elválasztva – történelmi bázis jogosultságonként – legfeljebb 300 000 forint támogatás vehető igénybe. A Virginia dohány termesztési támogatása termeléshez kötötten hektáronként 940 000, termeléstől elválasztva – történelmi bázis jogosultságonként – 380 000 forint lehet. A héjas gyümölcsűek termesztésekor hektáronként 32 000 forint támogatás vehető igénybe. A rizs termesztésének támogatása jogcímén termeléshez kötötten hektáronként 62.000, termeléstől elválasztva – történelmi bázis jogosultságonként – 25 000 forint támogatást lehet igényelni. Dékány András felhívta a figyelmet arra, hogy a forgó rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, akkor, ha megjelenik a Magyar Közlönyben illetve a tárca hivatalos lapjában.

Banki segítség

A családi gazdaságok banki segítsége! 

Az Magyar Fejlesztési Bank Zrt. csomagot dolgozott ki az agrárszektor szereplői – elsősorban családi gazdálkodók és egyéb mezőgazdasági kis és középüzemek – számára annak érdekében, hogy megkönnyítse a hitelek visszafizetését, valamint, hogy segítsen elkerülni a csődhelyzetet. A történet előzménye, hogy 2002-től sok évre, 7,01 százalékos kamat és 60 százaléknyi állami kezességvállalás mellett nagyjából 90 milliárd forint hitel került 4400 kisgazdaságba, melyek egy részét egy-két hónapon belül vissza kellene fizetni. Az agrárhitelek tőke- és kamatfizetése évente egyszer, október hónapban válik esedékessé, azonban az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hitelfelvevők 30-40%-a fizetési kötelezettségüket nem teljesítik az előírt határidőre. Ennek oka egyrészt az, hogy az agrárvállalkozások egy része az őszi betakarításból származó árbevételét még nem tudja realizálni, másrészt sok ügyfélnél problémát okoz a mezőgazdasági támogatások más ütemezésben történő kifizetése is. Az MFB azonban minden lehetséges banki eszközzel – fizetési moratórium, átütemezés stb. – segíti ezen „problémás” ügyfeleit, és lehetőségeik maximális figyelembevétele mellett támogatja a csődhelyzet elkerülését. Megközelítőleg 2000 ügyfél 8 évre felvett, több mint 20 milliárd forint összegű forgóeszközhitele jár le többnyire az idén és jövőre. Ez a két év a legkritikusabb az agrárhitelek vonatkozásában. Ezen egy összegben lejáró hitelek visszafizetését mindig is problémásnak minősítette a bank, amit most felerősít a gazdasági válság hatása. A várható fizetési problémák enyhítése érdekében dolgozta ki a bank hónapokkal a lejáratot megelőzően azt az intézkedéscsomagot, amellyel el kívánja kerülni a késedelmes fizetések, illetve a forgóeszköz hitelek visszafizetésének nem teljesítéséből adódó tömeges hitelfelmondásokat. Ennek érdekében az MFB Zrt. az alábbi intézkedésekkel segíti agár ügyfeleit: - Fizetési moratórium biztosítása az évente, októberben esedékessé váló tőke- és kamatfizetési kötelezettségek teljesítésére. - Az agrárhitelekből eredő, esedékessé váló tőkefizetési kötelezettségek futamidőn belüli átütemezése. - A forgóeszköz hitelszerződések véglejáratának meghosszabbítása piaci kamat mellett. - Állami készfizető kezességgel biztosított forgóeszköz hitelszerződések véglejáratának meghosszabbítása piaci kamat mellett Az elmúlt hetekben az eredeti véglejárat 3 évvel történő meghosszabbítása miatt közel 200 ügyfél hitelszerződését módosították, illetve több száz ügyfélnek biztosított a bank fizetési moratóriumot legkésőbb 2010. március végéig. A jelenlegi hitelállomány ezen konstrukció keretében 39,3 milliárd forint, tehát a felvett hitelek jóval több mint felét már visszafizették az elmúlt években, az idén a hitelállomány 12 milliárd forinttal csökkent. A gazdasági válság ellenére az agrárszektorba tartozó ügyfelek jelentős aránya fizetési kötelezettségeiket, ha esetenként kisebb nagyobb csúszással is, de jórészt teljesíteni tudták. A nem akaró, vagy fizetni nem képes ügyek szám a válság ellenére nem növekedett a korábbi évekhez viszonyítva. 2002 óta csupán a hiteleknek kevesebb, mint tizedét kellett felmondani valami ok miatt.