Agrárközgazdasági Intézet

Megújult formában folytatja több évtizedes hagyományokon alapuló, egyedülálló szakmai tevékenységét az Agrárközgazdasági Intézet. A megújult AKI ötvözi magában a több évtizedes, kiemelkedő szakmai hagyományokat és a modern kor kihívásaira választ adó tudást, és továbbra is a magyar agrárgazdaság egyik vezető tudásbázisa lesz - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel. Az AM közölte: a több mint 60 éves szakmai múlttal rendelkező Agrárgazdasági Kutató Intézet nyomdokain az Agrárminisztérium 2021. február 1-jei hatállyal megalapította a XXI. század agrárgazdaságának kihívásaira választ adó AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft-t. Az intézet Magyarországon egyedülálló és kiemelkedő színvonalú információs rendszereivel, elemző és szakpolitikai döntéstámogató munkájával járul hozzá az agrárgazdaság szereplőinek sikeréhez és az ágazat modernizációjához. A nonprofit gazdasági társasági forma biztosítja a modern kor kihívásaihoz való rugalmas alkalmazkodóképességet, és a folyamatos fejlődést lehető tevő szervezeti kereteket.

    Ennek keretében az intézet továbbra is fejleszti és fenntartja az ágazat szempontjából meghatározó uniós és nemzeti információs rendszereket, úgymint az Agrárstatisztikai Információs Rendszert, a Piaci Árinformációs Rendszert, a Tesztüzemi Információs Rendszert és Halászati Információs Rendszert. Emellett az agrárgazdaság szinte valamennyi spektrumát lefedő agrárpolitikai elemző, modellező és kutató munkát végez, amivel hozzájárul a szakpolitikai intézkedések hatékony tervezéséhez és nyomonkövetéséhez, a gazdasági szereplők megalapozott döntéseihez, valamint az agrárgazdaság tudásbázisának gyarapodásához is.
    Az intézet tevékenységében a klasszikusnak mondható agrárgazdasági, agrártársadalmi területek mellett egyre inkább előtérbe kerül a természeti erőforrások megőrzése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, a digitalizáció, az élelmiszerpazarlás csökkentése, és a nemzetközi kutatási vérkeringésbe való bekapcsolódás. Emellett az Intézet meghatározó fontosságú szakpolitikai döntéstámogató munkájával segíti az Agrárminisztériumot az új, 2021 és 2027 közötti Közös agrárpolitika hazai intézkedéseinek tervezésében és az erről szóló uniós tárgyalásokban. (F:mti)

Fejtrágyázás...

Az ország mezőgazdasági területéből ~ 4 013 100 ha nitrátérzékenynek minősül, ahol trágyát kijuttatni október 31.-február 15 között nem lehet tekintve, hogy ezen időszakban a víz mozgása dominánsan a gravitációt követve lefelé irányul, azaz ilyenkor töltődhetnek fel talajaink vízzel, ha azt az agrotechnikai hibák nem akadályozzák meg (pl. eketalpréteg). A tilalmi időszakban tehát a csapadék a mélyebb rétegekbe juthat, s magukkal viheti a mobilis tápanyagokat, mint pl. a nitrát ionok. A növényzettel borított, magasabb hőmérsékletű időszakban – amikor a trágyakijuttatás nem tiltott - a kimosódás kockázata nem jellemző, hiszen a növényi gyökérzet szívó hatása illetve a párolgás felfelé irányuló vízmozgást eredményezhet. A téli trágyázási időszakon belül február 1-től az őszi kalászosok fejtrágyázása megengedett. Trágyázószer talajra ez időszakban sem kerülhet, ha a talaj fagyott, vízzel telített, vagy hóval borított. (F:NAK/Sztahura)

Mezőgazdaság 4.0

Mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) intézkedési tervének elfogadásával. A hazai agrárgazdaság eddigi legnagyobb digitális fejlesztési programja elindult – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A DAS az agrárdigitalizáció az információ gyűjtésével és feldolgozásával, illetve a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával – az agrártermelők rendelkezésére álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett – hozzájárul a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének és versenyképességének növeléséhez. https://agraragazat.hu/hir/digitalis-agrar-startegia-itt/

Hungarikum pályázat

Három célterületre lehet pályázni: az első - 900 millió forintos kerettel - a nemzeti értékek bemutatását és népszerűsítését segíti. A települési, tájegységi, megyei értéktárral rendelkező önkormányzatok, illetve az általuk létrehozott nonprofit gazdasági társaságok, közművelődési intézmények, civil szervezetek, közalapítványok, egyházi jogi személyek, határon túli szervezetek 1 millió és 4 millió forint közötti összegre pályázhatnak. A pályázatot a https://palyazat.hungarikum.hu/ elektronikus felületen lehet kitölteni, valamint a mellékleteket ugyanitt feltölteni, de véglegesíteni és beküldeni csak március 1. reggel 8 órától március 30-ig lehet. Amennyiben az igényelt támogatások összege a beadási határidő lejárta előtt eléri a célterület keretösszegének 150%-át, a támogató 2021. március 1. 9.00 óra után a pályázatot lezárhatja.

Agrár civilszervezetek támogatása

A pályázat keretösszege 40 millió forint, az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 700 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel. A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2021. február 1-jétől 2021. március 2-ig nyújthatják be. A pályázati felhívás szövege, a pályázati adatlap, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztató itt érhető el.

Anyajuh támogatás

Az anyajuhok utáni támogatási kérelmeket idén február 1. és március 22. között lehet benyújtani kizárólag elektronikus formában a Magyar Államkincstár által erre a célra kialakított felületen. A határidő letelte után a kérelem még 25 napig (április 16-ig) egyre csökkenő támogatási összeg mellett benyújtható. https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/documents/20182/9117504/Anyajuhtart%C3%A1s+t%C3%A1mogat%C3%A1sok+2021_kit%C3%B6lt%C3%A9si+%C3%BAtmutat%C3%B3.pdf/950fe76d-fbcb-4267-a579-b6fa07551e36?version=1.0

Állatkereskedés szabályozása

A kedvtelésből tartott állatok kereskedését regisztráció - FELIR azonosító - köteles tevékenységgé válik a jövőben - hívta fel az MTI figyelmét az április 1-jén hatályba lépő kormányrendelet tartalmára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden. Kiemelték: az intézkedés fontos lépés az állatkínzó kutyaszaporítók, illegális kisállatkereskedők tevékenységének visszaszorításáért, felszámolásáért folyó munkában. Magyarországról több tízezer kutyát adnak el az Európai Unió tagállamaiban évente - jegyezték meg a közleményben utalva arra, hogy ezek nagy része a kutyaszaporítóktól származik, és nem rendelkezik törzskönyvvel.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszert (FELIR) a Nébih üzemelteti. (F:mti)