Ózon-szmog...

A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd (az angol smoke [füst] és fog [köd] szóösszetételeként keletkezett kifejezés). A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg. A szmog kialakulását úgy hárítják, hogy különböző biztonsági óvintézkedéseket tesznek pl.: kötelező szűrőberendezés(katalizátor), vagy páros napokon páros számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek. Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok (főleg szén) nagymértékű felhasználása váltja ki. Elégetésükkor nagy mennyiségű korom keletkezik, mely a szálló porral együtt a kondenzációs magok felszaporodását okozza a levegőben, ugyanakkor jelentős mennyiségű kén-dioxid (SO₂) szennyezést is okoz. Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, ami a szemcséken kondenzációhoz vezet, ami a SO₂ (és az annak oxidációjakor keletkező SO₃ kén-trioxid) oldódásával savas kémhatású lesz (kénessav, ill. kénsav keletkezik), savas eső, köd képződik.

Klímaváltozás hatása...

Számos ökológiai rendszer rugalmasságát valószínűleg meghaladja az éghajlatváltozás, a hozzá tartozó zavarok (pl. áradás, szárazság, bozóttüzek, rovarok, az óceán savasodása) és más, globális tendenciák (pl. a földhasználat megváltozása, a környezetszennyezés, az erőforrások túlságosan mohó kiaknázása) példa nélkül álló kombinációja. Ezen évszázadban a szárazföldi ökológiai rendszerek nettó szénfelvételének csúcsa valószínűleg az évszázad közepe előtt jelentkezik, majd gyengülni fog. De az is lehet, hogy éppen fordítva történik, ezáltal is fokozva az éghajlatváltozást. A növény- és állatfajok 20–30%-a fokozott kihalási veszélynek lesz kitéve, ha a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1,5–2,5 Celsius-fokot. Az ezt meghaladó globális átlaghőmérséklet-növekedés (és a magasabb légköri szén-dioxid-koncentráció) esetén már jelentős változásokat jeleznek előre az ökológiai rendszer szerkezetében és működésében, elsődlegesen negatív következményekkel a biológiai sokféleségre, valamint az ökoszisztéma javaira és szolgáltatásaira, például a víz- és élelem-ellátásra. A növekvő légköri szén-dioxid-koncentráció miatt bekövetkező fokozódó óceán-savasodásnak valószínűleg negatív hatásai lesznek a mészvázas szervezetekre (pl. korallokra) és a tőlük függő fajokra.