Szén-dioxid kibocsátás mérséklése

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Kukorica termésátlag

(Forrás: Magyar Kukorica Klub)

Nagyításhoz kattintson a képre

Egységes kérelem

Idén április 6-án, szerdán nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete, a gazdálkodók ekkortól nyújthatják be kérelmeiket. A közvetlen támogatások keretében csaknem 480 milliárd forint támogatást igényelhetnek, a vidékfejlesztési támogatásoknál pedig a 230 milliárd forintot is meghaladhatja a várható összes igénylés - jelentette be kedden az Agrárminisztérium (AM).

    A közlemény szerint az egységes kérelem keretében idén 40 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan igényelhetnek a termelők támogatást, több adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíthetnek, valamint kifizetési kérelmet adhatnak be. Az idei évben - az uniós szabályoknak köszönhetően - továbbra is átmeneti időszakra kerül sor, ennek révén az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. A SAPS és zöldítés várható fajlagos együttes összege az elmúlt évekhez hasonlóan, a forint árfolyamától függően 80 ezer forint körül alakulhat hektáronként.
    Az Agrárminisztérium arra is felhívja a figyelmet, hogy az egységes kérelem idén is kizárólag a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon - ügyfélkapus bejelentkezést követően - az elektronikus kérelemkitöltő felületen tölthető ki, és kizárólag elektronikus úton nyújtható be. Mivel évente egyszer kötelező az ügyfélnyilvántartási adatokat érintő adategyeztetés, az ellenőrzés elvégzése nélkül az egységes kérelem benyújtása idén sem lehetséges. A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén lesz majd elérhető. A szankciómentes kérelembeadásra április 6. és május 15. (a hétvége miatt május 16.) közötti időszak áll rendelkezésre. A 2022. május 16-át követően benyújtott kérelmek szankciómentes módosítására május 31-ig van lehetőség, a módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós módosításra pedig 2022. június 9-ig nyílik mód.
    A technikai változások közül lényeges, hogy a Vidékfejlesztési Program "Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés" és "Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása" című, 2021-ben megjelent pályázati felhívásokkal kapcsolatban megkapott döntések alapján az idei egységes kérelem keretében is már be kell, hogy nyújtsák a kifizetési kérelmüket. Ennek elmulasztása a hároméves programból történő kikerülést eredményezi - figyelmeztet az AM.
    Lényeges változás az is, hogy az Európai Bizottság a tagállamok, köztük Magyarország sürgetésére 2022. március 23-án kiadta azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a 2022-es közvetlen támogatások igénylése vonatkozásában a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentési lehetőséget ad, erről az Agrárminisztérium és a Magyar Államkincstár külön, részletes tájékoztatót jelentet meg.
    Az Agrárminisztérium az idei benyújtás minél gördülékenyebb lebonyolításához megtette a szükséges előkészületeket és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Államkincstár is felkészült a kérelmek befogadására. A kincstár irányába megvalósuló kapcsolattartást érintően lényeges változás, hogy azon magánszemélyek, akik falugazdász közreműködésével adják be a kérelmüket és van ügyfélkapus regisztrációjuk, ők elektronikusan fogják megkapni a Kincstár küldeményeit. Ha valaki mégis a postai utat választja, azt külön kérelmeznie kell.
    Az idei évben is használható a "Mobilgazda", a Magyar Államkincstár által fejlesztett mobilalkalmazás, amely révén különböző ügyfélszolgálati, - nyilvántartási, - tájékoztatási, illetve kérelembeadáshoz kapcsolódó funkciók válnak elérhetővé. A Magyar Államkincstár az idei egységes kérelmek beadása során is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét.
    Az egységes kérelem idei beadását lehetővé tevő jogszabály módosítások ezen a linken érhetőek el: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/420a111f4ef9196fad7eff16bfd732fa57cd9af4/megtekintes.
    A benyújtás technikai részleteivel és az egyes jogcímek tartalmával kapcsolatos átfogó tájékoztatókat a Magyar Államkincstár a honlapján teszi közzé, a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek felületen. A kincstári közlemény idén is a beadással kapcsolatos részletes technikai leírást tartalmazza, továbbá elérhetőek a szükséges formanyomtatványok is - közölte az Agrárminisztérium.(F:MTI)

Gazda Praktikum - Hungarikumok

Ismerd meg a "Gazda Praktikum" blog tevékenységét.

Hungarikumok

Idegenhonos és inváziós fajok

Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötetet adott ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteken.

    Az idegenhonos és inváziós károsítók kutatása és az ellenük való védekezési stratégiák kidolgozása mindig kiemelt feladata volt az ATK Növényvédelmi Intézetének. A most megjelent kötet az elmúlt évtizedek kutatási eredményeiből mutat be néhányat Kontschán Jenő intézetigazgató összeállításában.
    A csaknem 100 oldalas kötetben többek között az újonnan kimutatott növényi vírusokról, növényeket károsító baktériumokról, gombákról, házas és meztelencsigákról, különféle rovarokról és atkákról is olvashatnak az érdeklődők.
    Mint felidézik, az ATK már az alapítását is egy inváziós károsító megjelenésének köszönheti, ugyanis az intézmény elődje a XIX. század második felében a szőlőket veszélyeztető, Észak-Amerikából származó filoxéra elleni védekezés kidolgozására jött létre. Később a burgonyabogár kutatása céljából alapították a keszthelyi, az amerikai fehér szövőlepke vizsgálatára pedig a nyíregyházi laboratóriumokat.
    Az elmúlt évtizedekben a fokozódó klímaváltozás, a növekvő globális kereskedelem és a nyitott határok miatt újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők jelentek meg Magyarországon, amelyek megismerése és a velük szembeni környezetbarát védekezés kidolgozása ma is az egyik legfontosabb feladata az intézetnek. A számos színes képpel illusztrált kötetben ezért az idegenhonos és inváziós károsító fajok mellett bemutatják a környezetbarát védekezés lehetőségeit, például az egyes idegenhonos gyomfajok anyagcseretermékeinek potenciális növényvédelmi alkalmazását. Emellett szó esik még egy, a kétéltűinket fenyegető idegenhonos gombabetegségről is.
    A kötet ingyenesen letölthető a https://drive.google.com/file/d/1Y2iZK4_2-olcmFS0rrvYZm24XFbsj8IS/view?fbclid=IwAR1_QKuuQ5vrTzcVey1qUELC_6N5iYizxYa64pJSH1EHC2p3XWpguaNaUVI linkről. (F:MTI)

Precíziós Agrártájoló konferencia

Újra megrendezésre kerül a Precíziós Agrártájoló szakmai konferencia és kiállítás. A rendezvény fő célkitűzése, hogy összekapcsolja az egyetemi kar hallgatóit a régióban és az iparágban tevékenykedő cégekkel, gazdálkodókkal, emellett ismertesse a jelenleg elérhető innovációs lehetőségeket és technológiákat az agrárium területén. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

https://startupapplication.typeform.com/to/uYyeAC9t

Időpont 2022. április 13. 9:00-17:00

Elődök tisztelete 4.

04.1

Nagy Lóránd 
(1890. okt. 23. – 1971. ápr. 1.)  

agrárökonómus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Üzemelemzési kutatásokkal, az állattenyésztés, növénytermesztés, takarmánytermesztés üzemi vonatkozású kérdéseivel foglalkozott. 

Zsigmondy Richárd 
(1865. április 1. – 1929. szeptember 23.)
 magyar származású osztrák-német kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat. 

Weiner Sámuel 
(1874. április 1. – 1944. december 14.)  
 gabonakereskedelmi vállalatoknál dolgozott tisztviselőként. 1895-ben került a Hungária Egyesült Gőzmalmi Rt.-hoz, melynek 1922-ben igazgatója lett. Malomipari szakértő és több malomipari vállalat igazgatósági tagja.  

04.2

Kemenesy Ernő 
 (1891. ápr. 2. – 1985. júl. 8.): 
mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Foglalkozott a hús­hasznosítású juhfajták, valamint a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás kérdésével. A biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette.

Czettler Jenő 
 (1879. április 2. – 1953. április 29.)
 jogászdoktor, közgazdász, egyetemi tanár, földművelésügyi államtitkár, az MTA levelező tagja, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, majd alelnöke.

04.5

Juhász-Nagy Pál 
(1935. jan. 29. – 1993. ápr. 5.) 
Széchenyi-díjas biológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1990). A szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője, az operatív ökológia szükségességének felismerője. 

04.6

Doby Géza 
(1877. december 30. – 1968. április 6.) 
agrokémikus, növény-biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A magyarországi növényi biokémia és enzimológia iskolateremtő alakja. 

04.7

Natter-Nád Miksa 
(1893. február 16. – 1982. április 7.) 
újságíró, biológus. 1913-tól jelennek meg mezőgazdasági és kertészeti növényekről szóló ismertetései.

04.8

Vásárhelyi Pál 
(1795. március 25. – 1846. április 8.) 
vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

04.9

Prohászka Ferenc 
(1904. szept. 29. – 1984. ápr. 9.):  
kertészmérnök, szőlész, főiskolai tanár.  Munkássága révén megvalósítója volt a nagyüzemi szőlőtermesztés magasművelésre való áttérésének; emellett a legnépszerűbb szőlészeti szakíró, akinek a Szőlő és bor című könyve 14 kiadásban jelent meg.  

04.10

Czakó József 
(1923. augusztus 25. – 1990. április 10.)
 mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1975), egyetemi tanár.

Harnos Zsolt 
 (1941. március 27. – 2009. április 10.) 
Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a biomatematika, alkalmazott ökológia, és klímakutatás kiemelkedő művelője.  

04.11

di Gléria János 
 (1899. április 11. – 1976. június 21.):  
vegyész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Érdeklődése kiterjedt a talajfizika, talajkolloidika és talajkémia különböző területeire.  

Lónyay Ferenc 
(1861. január 8. – 1945. április 11.) 
jogász, borászati szakember, jelentős tevékenységet fejtett ki a magyar szőlőrekonstrukció terén. Ő alkotta meg az 1893. évi bortörvényt.

04.13

Cserháti Sándor 
(1852. szept. 14 - 1909. ápr. 13)  
műveivel, fölfedezéseivel, tanításaival, emberségével és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be

04.15

Paál Árpád
(1889. április 15. – 1943. április 9.)
botanikus, növényfiziológus, egyetemi tanár. A növényi hormonok élettani jelentőségének világviszonylatban is első kutatói közé tartozott.

id.Rázsó Imre
(1873. július 20. – 1922. április 15.)
 gazdasági akadémiai tanár, a hazai növénynemesítés egyik úttörője.

04.17

Guba Sándor 
(1927. ápr. 17. – 1984. febr. 20.) 
mezőgazdasági mérnök, főiskolai igazgató, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Fő kutatási területe a magyarországi szarvasmarha- és sertésállomány termelőképessége volt, kialakított új törzstenyészeteket.

Révy Dezső 
(1900. október 7. – 1954. április 17.) 
botanikus, egyetemi tanár.  A változatos élőhelyeket kutatva, részletesen leírta a tápnövényeket és 2500 fajt tartalmazó, 30 000 példányból álló gazdag gyűjteményt hozott létre.

04.20

Belák Sándor 
 (1919. április 20. – 1978. december 27.)
 mezőgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Cselkó István 
(1847. április 20. – 1930. július 24.) 
mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár. Fő tárgya az állattenyésztéstan lett. Az első magyar nyelven írt, tudományos igényű szarvasmarha-tenyésztési szakkönyv szerzőjét személyében tisztelhetjük.

Tessedik Sámuel,  
(1742. április 20. – 1820. december 27.) 
evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró. Kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét, Szarvas lakóival megismertette a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Sokat tett az akác meghonosításáért, a futóhomok megkötéséért az Alföldön.

04.22

Mauthner Ödön 
(1848. április 22. – 1934. november 25.) 
magkereskedő, kertész, kertészeti szakíró, a magyar magexport megteremtője.

04.24

Károlyi Sándor 
 (1831. november 10. – 1906. április 24.) 
politikus, kórházalapító, az MTA tagja. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet. 

Mosonyi Emil
 (1910. november 10. – 2009. április 24.)
Kossuth- és Széchenyi-díjas vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Széchenyi Zsigmond 
(1898. január 23. – 1967. április 24.) 
vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. 

04.25

Károly Árpád 
(1924. júl. 18. – 1987. ápr. 25.): 
kertészmérnök, a magyarországi fólia alatti zöldségtermesztés egyik elindítója.

Kanitz Ágoston 
 (1843. április 25. – 1896. július 12.) 
botanikus. Jelentős érdemeket szerzett a korabeli Magyarország, valamint Délkelet-Európa területén végzett florisztikai kutatásaival és botanikai leírásaival.    

Tolnay Sándor 
(1747. szeptember 8. – 1818. április 25.), 
az állatorvoslás első egyetemi professzora.  Élete nagy része az állatorvoslás elismertetéséért folytatott harc jegyében telt el. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. 

04.27

Darányi Ignác 
(1849. január 15. – 1927. április 27.⁾ 
 jogász, agrárpolitikus, miniszter. A 19–20. század fordulójának  agrárpolitikusa, aki munkásságával a magyar mezőgazdaság fellendítését szolgálta és 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot.

Schandl József 
(1885. április 27. – 1973. július 10.) 
mezőgazda, állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja.  A magyar állattenyésztésnek hosszú időn át vezéregyénisége volt. Főként a juhtenyésztés és a gyapjútermelés témájára szakosodott. 

04.29

Sávoly Ferenc 
 ( 1870. április 29. – 1938. május 16.) 
meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója.