Elődök tisztelete 8.

08.1

Bíró Gyula 

(1894. augusztus 1. – 1977. január 12.) 

mezőgazdász, jogász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa.

Soó Rezső 

 (1903. aug. 1. – 1980. febr, 10.) 

Kossuth-díjas  botanikus, az MTA tagja. Kiemelkedő munkája, a Növényföldrajz, a Jávorka Sándorral közösen írt A magyar növényvilág kézikönyve és a Fejlődéstörténeti növényrendszertan.

08.3

Szakáll Gyula 

 (1872. máj. 8. – 1903. aug. 3.) 
orvosdoktor, az állatorvosi főiskola tanára. A háziállatok összehasonlító bonctanát tanította, ő írta az első madáranatómia tankönyvet.(Háziszárnyasok boncztana, 1897).

08.4

Schmidt József 

(1874. márc. 20. – 1934. aug. 4.) 

malommérnök, közgazdász; a malomipari múzeum létesítésének kezdeményezője, a Magyar Molnár Céh megalapítója.  

08.5

Csapó Dániel 

 (1778. márc. 21. - 1844. aug. 5.)

 reformkori politikus, mezőgazdasági szakember. A mezőgazdaság fejlesztésére, a növénytermesztés, és a belterjes állattenyésztés fellendítésére törekedett. 

Győrffy Barna 

(1911. júl. 18. – 1970. aug. 5.) 

Kossuth- és Széchenyi-díjas genetikus, biokémikus, növényfiziológus, az MTA levelező tagja. A növénygenetikai kutatások úttörő jelentőségű képviselője. 

08.7

Gyárfás József 

( 1875. aug. 7. – 1965. jún. 26.) 

kísérletügyi főigazgató, a mezőgazdaság kiemelkedő tudósa. Eredményesen foglalkozott a trágyázás kérdéseivel, de maradandót alkotott a szántóföldi növénytermesztés fejlesztésében is. 

Laczkó Aladár 

(1892. július 2. – 1969. augusztus 7.) 

agrárkutató, jelentős agrotechnikai megoldások kidolgozója az őszi lentermesztés és a vetőmag-fémzárolás terén. 

Várallyai György 

(1900. január 1. – 1954. augusztus 7.)

agrokémikus, vegyészmérnök. Munkássága a talajerőpótlással kapcsolatos vizsgálatokra és a talajtérképezés problémáira terjedt ki. 

08.8

Haggenmacher Károly

(1835. márc. 13. – 1921. aug. 8.)

 malomgépész, feltaláló.  Életművét a szakmatörténeti jelentőségű 15 malomipari találmánya jelentette. Találmányai közül a síkszita hozta meg számára a világhírt.

08.9

Plank Jenő 

(1890. aug. 9. – 1974. nov. 11.) 

vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, az analitikai kémia szaktekintélye. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia mellett működő Országos Növénytermelési Kísérleti Intézetben is dolgozott.

08.14

Legány Ödön 

(1876. márc. 8. – 1944. aug.14.) 

növénynemesítő. Fajtakeresztezéssel ő állított elő először lencsebükkönyt.  Foglalkozott a búza fagyasztásával, nemesített takarmánynövényeket, kapásokat, konyhakerti kultúrákat is.

08.16

Mócsy János 

(1895. november 30. – 1976. augusztus 16.) 

állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1941, rendes 1946), Kossuth-díjas (1952), 

Állami díjas (1970).

08.20

Jánossy Andor 
(1908. aug. 20. – 1975. máj. 4.) 
agrármérnök, agrobotanikus, jelentősen hozzájárult a korszerű növényfajta-kísérletezés és növénynemesítés módszertanának és szervezeti 

kereteinek kialakításához.

08.23

Jankó József  

(1909. október 4. - 1992. augusztus 23.) 

közgazdász, mezőgazdasági mérnök, mezőgazdasági költségszámítások módszertanával foglalkozott. 

08.25

Czakó József 
(1923. augusztus 25. – 1990. április 10.) 
mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1975), egyetemi tanár.

Mitterpacher Lajos 

(1734. aug. 25. – 1814. máj. 24.), 

egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője.  A mezőgazdaságtan egész rendszerét az Elementa rei rusticae című háromkötetes nagy munkájában fejtette ki. 

08.27

Ihrig Károly 

(1892. dec. 2.-1970. aug. 27.) 

jogtudományi doktor, a Magyar Gazdaszövetség titkára, egyetemi tanár. Könyvei: A szövetkezetek közgazdaságban, Agrárgazdaságtan.  

08.28

Fuchs Emil  

(1830. március 25. – 1896. augusztus 28^.)

 magyar főkertész.  Fő műve a Vezérkönyv a gazdasági fanevelés, szaporítás és rendezés, valamint a kiültetett fák évenkénti kezeléséről (Pest, 1864).

08.29

Sporzon Pál ifj.  

 (1867. aug. 29. – 1917. dec. 4.)

 gazdasági tanár,  a debreceni gazdasági tanintézetben működött és a gazdasági egyesület titkára volt. A gazdasági gépészet köréből jelentek meg cikkei.

08.31

Wittmann Antal 

(1770. október 26. – 1842. augusztus 31.) 

jószágigazgató, a magyaróvári gazdasági tanintézet megszervezője.

Mezőgazdasági export-import 2019

Nagyításhoz kattintson a képre

Őszi kalászos vetőmagvak tájékoztató ára

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a törvény adta lehetőségeinek és a jogszabályi előírásoknak megfelelően idén is közzétette az őszi kalászosok vetőmagjaira vonatkozó, a piaci körülmények alapján prognosztizált tájékoztató árat, amelyet tonnánként nettó 107.000 forintban határozott meg a testület szakbizottsága. Ez az ár a zsákba csomagolt, gombaölő szerrel csávázott, fémzárolt, az eladó telephelyén gépkocsira rakott vetőmagra értendő, ugyanakkor nem fix és nem kötött, illetve nem ajánlott ár. A konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg.
https://agronaplo.hu/hirek/vszt-netto-107000-forint-az-oszi-kalaszos-vetomagokra-vonatkozo-tajekoztato-ar

Mikor érett a görögdinnye?

2020. július 29, szerda

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá. A dinnyék szakértő ábrázattal való paskolása és/vagy kopogtatása, a több száz kilós dinnyehalom átválogatása a tökéletes példány kiválasztása érdekében sajátos rítusa 

A megfelelő dinnye kiválasztása a hagyomány szerint nagy figyelmet, tapasztalatot igényel, már-már művészet, amelynek jutalma a valóban kiváló íz. De ha ne adj isten mégsem sikerült volna jól a választás, és szégyenszemre tököt vettünk dinnye képében, akkor nyilvánvalóan átvertek minket, csaló minden dinnyeárus és az idén amúgy is rosszak a dinnyék. Azért persze próbálkozunk tovább…
A görögdinnye érettségének a megállapítása valóban szakértelmet igényel, főként a dinnyetermelőtől. Általában a táblán több helyről vett minták megkóstolása alapján döntik el a betakarítás időpontját, vagyis azt, hogy érett-e már a dinnye vagy még szüksége van egy kis hízlalásra. Mivel a görögdinnyét a gyümölcsök többségéhez hasonlóan biológiai érettségben fogyasztjuk, ezért az érettségi állapotra kóstolás nélkül is következtetni lehet bizonyos jelekből.
Árulkodó lehet a dinnye kocsánya, hiszen az érett gyümölcs már készen van, az anyanövényre már egyre kevésbé van szüksége, ezért a kocsány kezd száradni, barnulni (a fán termő gyümölcsök ugyebár lepottyannak). Az erős, friss, zöld kocsányú dinnye valószínűleg még nem érte el a teljes érettséget.
A csíkos héjú fajtáknál érdemes a színre is figyelni, ugyanis a világosabb csíkoknál megjelenő halvány vajszín az érett állapotot jelzi. Az ütögetésre jelentkező kongó hang nem jelenti feltétlenül azt, hogy a dinnye érett, sokszor csupán azt jelzi, hogy a dinnye belseje nincs megszakadva, magas a víztartalma. Ez a „technika” inkább a szezon végén lesz érdekes, amikor már a túlérett, belül löttyedt dinnyék kiszűrése a feladat.
Az sem mindegy, milyen körülmények között tárolt dinnyét vásárolunk. A görögdinnye frissen szedve a legfinomabb, ezért fontos, hogy betakarítás után mielőbb a vásárlókhoz jusson. Bár  látszólag jól bírja a tárolást, helytelen az a gyakorlat, amikor kánikulában a tűző napon (ahol akár 45-50 fokra is felmelegedhet) nagy halomba rakva árulják a dinnyét. Ha túl nagy a kupac, az alul lévő dinnyék bizony megnyomódhatnak, amitől romlásnak indul a termék, különösen a vékonyabb héjú fajták. Mivel a gondatlan tárolás nem kedvez az ízek megőrzésének, az ilyen helyeket tanácsos elkerülni.
Nagyon figyeljünk oda a higiéniai körülményekre, ha felezett dinnyét vásárolnánk! Csak olyan helyen vegyünk fél dinnyét, ahol az eladó tud kezet mosni, tisztán tartja a kést és az asztalt, valamint gondosan lefóliázza a dinnyefeleket. (F: Nébih)

Borászatok támogatása

A most elinduló harmadik intézkedést a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az Agrárminisztérium részére rendelkezésre bocsátott 25 milliárd forintos többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program részeként 1,8 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a tárca. Az intézkedés célzottan azon kis- és közepes méretű borászatokat segíti vissza nem térítendő támogatás formájában, akik a saját maguk által megtermelt szőlőből bort állítanak elő, és akik zömében a vendéglátás és szálloda (HORECA) szektorba, illetve helyben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik termékeiket, hiszen a legnagyobb bevételkiesés őket érinti.
A Magyar Államkincstárhoz elektronikusan lehet a támogatási kérelmeket benyújtani, amely a 2020. augusztus 10-e és augusztus 24-e között beérkezett, szabályos igényléseket összesíti, és legkésőbb 2020. december 31-éig megállapítja a támogatás összegét. A részletek itt érhetők el. (F:AM)

Méhanya támogatás

A Magyar Államkincstár felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a petéző méhanya, párzatlan méhanya és anyabölcső vásárlásának támogatására (méhanya támogatás) 2020. augusztus 3-ig nyújthatják még be kifizetési kérelmeiket a Kincstár által erre a célra rendszeresített, a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon megtalálható, ügyfélkapus bejelentkezést követően elérhető elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül.

Körtetermesztés...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az Európai Unió legnagyobb körtetermelői Olaszország, Hollandia, Belgium és Spanyolország. Magyarországon évente átlagosan 33 000 tonna terem körtéből, kiemelkedő években 40 000 tonna is megterem. A legfőbb hazai termőterületek az Alpokalján, a Bodrogközben és Szatmár területén vannak. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti.
A gyümölcsfajok közül talán az egyik leginkább víz- és hőigényes a körte, és alkalmazkodóképessége is kicsi. Nagyon fontos számára a kiegyenlített páratartalom, 700–800 mm, jó elosztású csapadék. A téli fagyoktól tartósan -20 °C-on károsodik, de a fajták között is van különbség. A nemesített fajtákat általában vadkörte vagy birs alanyra oltják. A birsalanyra oltottak általában érzékenyebbek a fagyokra, a virágzáskor -1 – -2 °C-on is károsodnak.
Csak jó szerkezetű, jó vízgazdálkodású, mélyrétegű talajokon várhatunk kielégíthető terméshozamokat. A vad alany alkalmazkodó képessége nagyobb, főleg a Vilmos és a Bosc kobakja viseli el a szárazabb fekvéseket. A nagyon meszes, száraz talajokon termése kövecses lesz.
A körte az egészséges étrend egyik közkedvelt szereplője, hiszen gazdag antioxidánsokban, flavonoidokban, és tápanyagokban is bővelkedik.
A körtét is  is megviselte idén az időjárás, egy átlag évhez képest akár 50-60 százalékkal is kevesebbet szüretelhetnek a gazdák.