Oldalak

2010. október 4., hétfő

Könyvszemle...

Sabján Tibor: A búbos kemence
A szerző korábbi könyvének bővített változata a Nagyalföldön elterjedt búbos kemencéket mutatja be. Megismerhetjük belőle a kemencék történetét, a különböző formai változatokat, a használat csínját-bínját és nem utolsósorban a kemenceépítés fortélyait, amelyre kiemelt hangsúlyt helyez, hiszen nem titkolt szándéka, hogy segítse azokat, akik búbos kemencét szeretnének építeni lakásukban vagy kertjükben.

Sabján Tibor: Tetőfedések
A Népi kultúra sorozat újabb kötetében a szerző bőséges képanyaggal illusztrálva írja le és tárja elénk az egyes fedésmódok történeti és néprajzi kérdéseit, a fedés készítésének folyamatát, a féltve őrzött fortélyokat és a felhasznált anyagok tulajdonságait.

Sabján Tibor: Kenyérsütő kemencék
A kötetben a szerző a kenyérsütő kemencék teljes áttekintésével igyekszik pótolni azt a hiányt, amit a Népi kultúra sorozat eddig megjelent tagjai nem fedtek le. A mostani összegzés minden olyan kemencét számba vesz, amely a parasztház szobájában vagy konyhájában állt, vagy az udvar valamelyik építményében kapott helyet.

Sabján Tibor: A takaréktűzhely
Korábbi munkáihoz hasonló tagolásban a szerző a takaréktűzhelyek történetét dolgozza fel. Megismerhetjük belőle a háztartási munkában és az egész lakáskultúrában jelentős változásokat előidéző tüzelőberendezés kialakulásának kezdeteit, a magyarországi elterjedés állomásait, a polgári és a paraszti használat különbségeit.

Mednyánszky Miklós: Vályogházak
Hazánk területén még ma is nagy számban megtalálhatók a földből épült házak minden tájegységben. Az 1990-es évek felmérése szerint mintegy 800 ezerre tehető a vályogházak száma. Egyéni és közérdek, hogy ezeket, mint a hagyományos és ökologikus építés eredményeit megőrizzük, megfelelően felújítsuk és ne hagyjuk kiveszni modern életünkből.

Sabján Tibor - Búzás Miklós: Hagyományos falak
A Népi kultúra sorozatban megjelenő korábbi kötetek méltó folytatása a mű. A sorozat korábbi kötetei: A búbos-kemence, Népi cserépkályhák, A takaréktűzhely. A hagyományos falak a parasztság évszázados építkezési gyakorlatának megjelenítője. A szerzők ismertetik a falak szerkezetét, készítésük munkamenetét, a házépítés közösségi szerveződéseit, valamint az ide kapcsolódó földrajzi és történeti kérdéseket. A mű befejezéseként a mai kor elvárásai mellett a hagyományos falak építészeti felhasználásának lehetőségeit ismerteti.

Sabján Tibor: Népi cserépkályhák
A magyar parasztság által használt cserépkályhákat mutatja be a szerző új kiadású könyvében. A tíz évvel ezelőtt megjelent munka kibővített változata most sok új rajzzal és fényképpel illusztrálva ismertet meg bennünket kiemelkedően gazdag kályhás hagyományainkkal. Betekintést nyerhetünk a középkori eredetű szemes kályhák, az újkori táblás kályhák és a nagy múlttal rendelkező csempekályhák kialakulásába, történetébe.

Balassa M. Iván: A felföld népi építészete
A Felföld népi építészetéről először jelenik meg ilyen összefoglalás. A Kárpát-medence északkeleti része kisebb tájairól vagy az egyes épületekről, mindenekelőtt a lakóházakról, az építkezéshez felhasznált anyagokról, az alkalmazott technikákról nem utolsósorban e kötet szerzőjének is köszönhetően számos feldolgozás látott napvilágot.

Gilyén Nándor: Az erdélyi mezőség népi építészete
A Népi kultúra sorozat (pl: A búbos kemence, a Népi cserépkályhák, A takaréktűzhely, a Hagyományos falak és A mászókéményes konyha című kötetek) egy újabb taggal, immár a 11. kötet bővül, amely nem a tárgyra figyel, hanem egy területet vizsgál.

Sabján Tibor: A mászókéményes konyha
A szerző e kötetben a magyar népi kultúra egyik alig ismert területét, a modernizált paraszti konyhát mutatja be, gazdag képanyaggal kísérve. A 19. század második felében és a 20. század elején elterjedt füstmentes konyha új sütő- és főzőberendezései a polgári életforma addig nem tapasztalt kényelmét kínálták a tehetősebb parasztcsaládoknak.

Nincsenek megjegyzések: