Új, telepítést nem igénylő, ingyenes vírusirtót adott ki a Microsoft
részletek>>
Pc fórum,szerző: Sting , idő: 2011.04.21.
2011. április 30., szombat
A Parlament
A Magyar Parlament
A Parlament Magyarország nemzeti azonosságtudatának és büszkeségének jelképe. 1867-ben I. Ferenc József osztrák császár kiegyezett a magyar nemzettel, ám az államfő továbbra is ő maradt, akit magyar királlyá is koronáztak. 1873-ban a Duna két partján elterülő Buda és Pest egyesült. 7 évvel később az országgyűlés új Parlament -épület létrehozását határozta el. A Parlament építése 1884-ben kezdődött a Duna bal partján, a pesti oldalon Steindl Imre irányításával, aki a történelmi épületek restaurálásának volt a mestere. 1896-ra, a millennium évében adták át az épületet. 1902-re készült el teljesen. A Parlament monumentális épülete az angol parlamenthez hasonlóan neogótikus stílusban épült. Az Országház a független magyar királyság jövőbe vetett hitének és gazdasági fellendülésének szimbóluma lett. A Parlamentet számtalan kis csúcsos torony díszíti, a hatalmas kupola két gótikus torony között magasodik. A kupola 96 méter magas, s hogy a millenniumra készült, feltehetően a honfoglalás (896) évét hangsúlyozza. A Parlament épületének belsejében 10 udvar, 29 lépcsőház és 691 terem van. Az épületdíszek fő témái a magyarság nemzettudatának megerősödését tükrözik. A külső homlokzaton a magyar uralkodók, az erdélyi fejedelmek és híres hadvezérek szobrait helyezték el. Az ablakok fölött királyok és fejedelmek címerei sorakoznak. Az épület előtt II. Rákóczi Ferenc fejedelem lovas szobra található. A Parlament északi oldalán Kossuth Lajos emlékműve látható, aki 1848-ban a forradalom és szabadságharc élére állt, majd rövid időre Magyarország kormányzója lett. Az épület központi része közvetlenül a kupola alatt a tizenhat szögletű csarnok. Hatalmas termek kapcsolódnak hozzá: az egyikben a felsőház (1945-ig), a másikban az alsóház tanácskozott (ma az Országgyűlés folytatja itt munkáját). A főbejárat a keleti oldalon lévő, két bronzoroszlánnal övezett lépcső. A látogató a Parlamentbe lépve hatalmas díszlépcsőn haladhat fölfelé. Feje fölött mennyezeti freskókat csodálhat meg, láthatja az építész, Steindl Imre mellszobrát az egyik fali fülkében. Körfolyosó övezi a központi fekvésű előcsarnokot, amelyben a magyar történelem kimagasló személyiségeiről készült szobrok állnak: élén Árpáddal, a honfoglaló magyarok vezérével. 2000. január 1. óta a Parlament kupolacsarnokában őrzik a Szent Koronát. A nagyszabású előcsarnokot hivatalos rendezvények megtartására és állami fogadásokra használják. A magyar Parlament a világ egyik legnagyobb kormányzati épülete.(f: A világ csodái)
Azon, az agrár-környezetgazdálkodási támogatási (AKG) programban résztvevő ügyfelek, akik 2009-ben nyújtottak be támogatási kérelmet - a jogerős elutasító határozattal vagy jogerős eljárást megszüntető végzéssel rendelkező ügyfél kivételével -, de 2010-ben nem nyújtottak be területazonosítási kérelmet (TAK) vagy a 2010-ben benyújtott TAK-ot visszavonták, s igénybe kívánják venni a fennmaradó 4 évre az AKG támogatást azoknak lehetőségük van TAK-ot benyújtani 2011-ben az egységes kérelem beadása előtt. Ehhez természetesen a tavalyi gyakorlatnak megfelelően 3 méteres pontossággal fel kell mérniük területüket – figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.
2011. április 29., péntek
Pótkocsi akció részletfizetésre...
Tisztelt Partnerünk !
Cserélje le pótkocsiját,és fizessen akkor, amikor a pótkocsi már megdolgozott az áráért !
METALTECH pótkocsik, átrakó kocsik, takarmánykiosztó kocsik rendkívüli ajánlata.
A konstrukció kamatmentes részletfizetési lehetőséget jelent !
A ( bruttó ) vételár három egyenlő részletben fizetendő:
Az első részlet: a megállapodás aláírásával egy időben, mely használt pótkocsi beszámításával is lehetséges.
A második részlet: a nyári betakarítások alkalmával, mely termény átadásával is lehetséges ( árpa, búza, repce ). Fizetési határidő 2011.08.15.
A harmadik részlet: az őszi betakarítások alkalmával, mely termény átadásával is lehetséges ( napraforgó, kukorica ). Fizetési határidő: 2011.11.15
Az akció limitált mennyiségre vonatkozik !
Szállítás a megállapodást követően 30 napon belül.
Az akciós kedvezmény más akcióval, és kedvezményekkel nem vonhatóak össze.
A pótkocsi átadásakor végszámla kerül kiállításra.
Legyen szó vetőmagról, műtrágyáról, vegyszerről, alkatrészről vagy gépről a Szal-Agro Kft-nél mindent megtalál. Folyamatosan frissülő akcióinkról bövebben tájékozodhat honlapunkon a www.szalagro.hu -n vagy telefonon is érdeklődhet a 06-46/505-624 központi számon.
Figyelem: április 22-től lehet bejelenteni a vis maior eseményeket
részletek>>
agrárszektor.hu, 2011.04.28
részletek>>
agrárszektor.hu, 2011.04.28
2011. április 28., csütörtök
Könyvajánló...
Monostori Károly: Ebtenyésztés
Az első magyar nyelvű kutyás könyv, amely száz éve született és megvetette az alapjait a honi ebtenyésztésnek, a kutyák sportszerű tartásának és nevelésének.
Szerzője az állattenyésztés és orvoslás, valamint az állattartás neves magyar tudósa, Monostori Károly, akinek Ebtenyésztés című munkáját máig idézik az utódok, alapvetései nem évültek el, gyakran hivatkoznak rá tenyésztők, kutyakiképzők és állatorvosok egyaránt. A kutya természetrajzi, bonc- és élettani s küllemtani leírása, fajtái, szaporítása, felnevelése, táplálása, gondozása, tanítása, használása és fontosabb hibáinak és betegségeinek orvoslása a könyv témája, mely jelzi a könyv rendkívüli sokoldalúságát.
A kötet évtizedek óta keresett könyvritkaság, igazi sláger az antikvár könyvek piacán, ezért is jelent sokaknak örömet a reprint kiadás megjelenése.
Az első magyar nyelvű kutyás könyv, amely száz éve született és megvetette az alapjait a honi ebtenyésztésnek, a kutyák sportszerű tartásának és nevelésének.
Szerzője az állattenyésztés és orvoslás, valamint az állattartás neves magyar tudósa, Monostori Károly, akinek Ebtenyésztés című munkáját máig idézik az utódok, alapvetései nem évültek el, gyakran hivatkoznak rá tenyésztők, kutyakiképzők és állatorvosok egyaránt. A kutya természetrajzi, bonc- és élettani s küllemtani leírása, fajtái, szaporítása, felnevelése, táplálása, gondozása, tanítása, használása és fontosabb hibáinak és betegségeinek orvoslása a könyv témája, mely jelzi a könyv rendkívüli sokoldalúságát.
A kötet évtizedek óta keresett könyvritkaság, igazi sláger az antikvár könyvek piacán, ezért is jelent sokaknak örömet a reprint kiadás megjelenése.
2011. április 27., szerda
PTI tájékoztató 2011.04.26
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-26
Tartalom
Csökkent a cafeteria összege idén
A szánviteli beszámoló közzététele - mit kell nyilvánosságra hozni?
Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Hogyan kell az 1%-ot felajánlani?
Csökkent a cafeteria összege idén
Az idén 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos kafetéria keret összege, átlag 276.842 forint lett - ismerteti a humánügyviteli szolgáltató Nexon Kft. legfrissebb felmérésében
A csökkenés oka a szakértők szerint a koncentráltabb költségerőforrás gazdálkodás. Az öt legnépszerűbb kafetéria elem: az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet, valamint a nyugdíjpénztár, ezek együtt a keret 87,8 százalékát teszik ki. A népszerű elemek mellett szól a minimális adminisztrációs igény és az, hogy a felhasználás a napi életvitelhez köthető.
Így a múlt év novemberében elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek, ami a gyakorlatban 19,04 százalékos költségszorzót jelent. Tavaly a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt.
Továbbra is adómentesen elszámolható a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltás, illetve évi 50.000 forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet költsége. Ennek ellenére ezeket a kafetéria elemeket igen csekély mértékben veszik igénybe a munkavállalók, az átlagkereten belül 0,2-0,3 százalék a megoszlásuk.
Az étkezési utalvány választási arányát tovább növelte - 31,7 százalékra -, hogy meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni. A kedvezményes adó-elszámolási limit maradt a havi 18.000 forint, azaz évi 216.000 forint. Az adóvonzattal is kalkulálva, az éves bruttó felhasználási érték étkezési utalvány esetén közel 260.000 forint. Így ha egy munkavállaló a teljes étkezési keretfelhasználás mellett dönt, akkor alig több mint 12.000 forintja marad még átlagosan a további elemek finanszírozására.
A magas adókulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gyakorlatilag eltűnt, tekintettel a csoportba tartozó elemek elszámolásával összefüggő költségcsökkentésre. Ilyen juttatás a csekély értékű ajándék - a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész esetén -, amikor is a kifizető a szolgáltatás értékének 1,19-szorosa utána 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t fizet. A kultúra utalvány 2011-től már nem tartozik ebbe az elszámolási körbe - jegyzik meg az elemzésben.
A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az ötödik legnépszerűbb elemnek számít. Ha a felhasználást a kafetéria költségkeret nem korlátozná, hosszú távon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek javítanának a munkavállalói kör egészségi állapotán, illetve a nyugdíjba vonuláskor az állami nyugdíj kiegészítéseként igényelhető nyugdíjjáradék összegén - hangsúlyozza az összegzés.
A szánviteli beszámoló közzététele - mit kell nyilvánosságra hozni?
A cégvezetésre is tartozik, hogy a számviteli beszámoló közzététele keretében mit kell nyilvánosságra hozni.
A következőket:
1) a beszámolót, amelynek része a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és éves beszámoló esetén az üzleti jelentés. Egyszerűsített beszámoló esetén nem kell üzleti jelentést készíteni, így közzétenni sem.
2) A könyvvizsgálói jelentést – a záradékot és magát a jelentést - de csak kötelező könyvvizsgálat esetén,
3) Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot. Ez a vonatkozó taggyűlési, közgyűlési határozatot jelenti – tehát nem az egész jegyzőkönyvet, hanem csak annak kivonatát. Bár ezt csak a letétbehelyezési kötelezettség kapcsán említi a törvény, de miután ez a kötelezettség a gyakorlatban egybemosódik a közzététellel, így a határozat-kivonatot is közzé kell tenni.
Az előbbiek alapján nem esik közzétételi kötelezettség alá a beszámolót elfogadó taggyűlési, közgyűlési jegyzőkönyv egésze, a résztvevők személye, szavazati aránya, az ott tárgyalt további napirendek, szóbeli és írásbeli előterjesztések, a hozzászólások, a felügyelő bizottság jelentése, és nem kell közzétenni az általában ugyanekkor tárgyalt üzleti terveket sem. Miután ezek igen lényeges üzleti iratok – a cégvezetőnek kiemelt feladata megszabni az ügyben eljáró belső és külső szakértőknek, tanácsadóknak, hogy csak azon dokumemtumokat tegyék közzé, amelyre a cégnek törvényi kötelezettsége van – minden más céges információ és irat közzététele szigorúan tilos. Ugyanilyen megfontolásból a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés tartalmára az a vezetői utasítás adható, hogy az tartalmát, információ-körét tekintve maximálisan feleljen meg a vonatkozó törvényi követelményeknek, de annál többet semmilyen formában ne tartalmazzon.
Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket 2010. május 1-jétől a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza. A rendelet szerint a munkavállaló részére az Szja törvényben saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítésnek megfelelő összeg – azaz a 9 Ft/ km – akkor jár, ha
· a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
· a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
· ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.
Közeli hozzátartozónak minősül az említett rendelkezés alkalmazásában a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.
Mint látható, a mozgáskorlátozottak, valamint a súlyosan fogyatékos munkavállalók esetében a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Mindez azt jelenti, hogy költségtérítés akkor is járhat, ha az említett munkavállaló közigazgatási határon belül közlekedik a munkahelye és a lakóhelye között.
A Korm. rendelet meghatározza azt is, hogy mi tekinthető hosszú várakozásnak e rendelet alkalmazásában. Ezek szerint hosszú várakozásnak minősül az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Amennyiben nincs közösségi közlekedés, vagy ha a munkavállaló a munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illetőleg mozgáskorlátozottak esetében (utóbbiaknak a helybeli útvonalra is téríthet) a saját gépjárművel történő munkába járás címén a Szja tv. szerint elszámolható összeggel azonos költségtérítést köteles a munkáltató fizetni.
Olyan esetben, ha pl. a délutáni műszak végén már elment az utolsó busz, vagy vonat és emiatt a munkavállaló személygépkocsival oldja meg a munkába járást, akkor nincs akadálya annak, hogy pl. a délutános hétre a személygépkocsi használatra tekintettel kilométerenként 9 forintot fizessen a munkáltató, míg más napokra pedig a jegy ellenértékét is kifizetheti. Az a lényeg, hogy egy napra csak egyféle módon lehet adni munkába járás címén költségtérítést.
Fontos tudni, hogy csak a kormányrendelet szerinti munkába járás esetén adható köztehermentesen költségtérítés. A közigazgatási határon belülről történő munkába járásra tekintettel kifizetett összeg - ide nem értve azt az esetet, ha a térítés mozgáskorlátozott munkavállaló részére történik, vagy közigazgatási határon belülre történik a munkába járás, de az sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem érhető el (pl. szeméttelep) - teljes egészében munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.
A munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesülhet akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.
A Korm. rendelet nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)
A teljesség kedvéért fontos azt is megemlíteni, hogy a munkáltató annak a munkavállalójának is adhat a munkába járásra tekintettel költségtérítést, aki nem vesz igénybe tömegközlekedési eszközt és nem rendelkezik saját tulajdonban lévő személygépkocsival sem. Ekkor a munkában töltött napokra az oda-vissza útra is adható kilométerenként 9 forint, ami ugyancsak nem minősül bevételnek a magánszemélynél. Erre példa, amikor egy autóban többen utaznak ugyanarra a munkahelyre és az „utasok” átadják a jármű vezetőjének a benzinköltség ellentételezésül a kapott összeget.
Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást a magánszemélynek, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el [Szja tv. 25. § (3) – (4) bekezdés].
Ha a magánszemély munkába járásra tekintettel kap költségtérítést, akkor emiatt nem fizet cégautóadót.
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Amennyiben a személyi jövedelemadó elszámolásban, vagy a bevallásban megállapított, jövedelmeket terhelő adó összegét összevetve az adózó javára különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság vagy munkáltatói elszámolás esetén a munkáltató visszatéríti az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt eljárási rendnek megfelelően.
Az adó-visszatérítés formája tehát lehet:
- adóhivatali
- munkáltatói
Az adóhatóság a magánszemély 1053-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2011. március 1-től utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. napja. A kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az adózó bevallását javítani kell, a bevallás kijavításának napjától kell számítani.
A 1053E bevallás esetében, amennyiben a magánszemély – elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és – az egyszerűsített bevallását 2010. május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére, a kiutalásra a fentiekben leírt általános szabály vonatkozik.
Az adóhivatali személyi jövedelemadó visszatérítési igényt az adózónak a bevallásban szerepeltetnie kell. A bevallás címlapján X-el lehet jelölni azt, hogy az adózó a teljes összeget, rész összeget kér-e vissza, vagy a különbözetet másik adónemre kéri átvezetni.
Nagyon fontos, hogy az utalás módjára vonatkozóan is nyilatkozzon az adózó a posta cím vagy a bankszámlaszám megadásával. Ezek hiányában az összeg az adóhivatalnál marad és arra „vár” , hogy az adózó pótolja a hiányosságot.
Az adózók nagyon sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat azzal, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a pontos posta cím és a pontos bankszámlaszám bevallásra történő beírására.
Munkáltatói adómegállapítás esetén, ha a magánszemély javára különbözet mutatkozik, azt a munkáltató, az adómegállapítás határidejét követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél –dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
www.apeh.hu
Hogyan kell az 1%-ot felajánlani?
Ebben az évben ismét lehetőség van arra, hogy a magánszemélyek a jövedelemadójuk meghatározott részéről rendelkezzenek, így adójuk egy része, 1+1 %- a az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerüljön. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia. Mindenki rendelkezhet a 2010. évről 2011-ben, aki személyi jövedelemadó-bevallást vagy egyszerűsített bevallást ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói adó-megállapítás útján teljesíti.
A magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és őstermelők is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből, vagy más jogcímen szereznek összevont adóalapba tartozó jövedelmet. Az 1% alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette. Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze.
A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek sorolhatóak. Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet, a törvényben meghatározott ideig ténylegesen folytató társadalmi szervezetek, alapítványok, és közalapítványok. A rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége, amelyet elsősorban maguktól a kedvezményezettektől szerezhet be, illetve a NAV honlapról (.) A technikai számokat az adóbevallás útmutatója is tartalmazza. A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházi kedvezményezettek tartoznak, vagyis a bejegyzett, és az adóhatóság által technikai számmal ellátott egyházak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzatok. A rendelkező nyilatkozaton a magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie. A nyilatkozaton feltüntethető a kedvezményezett egyház elnevezése is. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot kell benyújtania.
A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást, vagy egyszerűsített bevallást ad, a nyomtatvány megfelelő oldalának a (1053.számú bevallás EGYSZA jelű nyomtatvány) kitöltésével rendelkezhet.
A nyomtatványnak ezen az oldalán mindkét kedvezményezetti kör részére lehet rendelkezni. Amennyiben valaki csak egy kedvezményezettet kíván megjelölni, a lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt célszerű áthúzni, amennyiben nem elektronikus úton nyújtja be a bevallást. A nyilatkozatot be lehet nyújtani az adóbevallási nyomtatvány részeként, elektronikus úton történő benyújtása esetén szintén a bevallás részeként, elektronikusan.
Abban az esetben, ha a nyilatkozat nem a bevallás mellékleteként vagy személyesen, hanem postán keresztül kerül beküldésre, a nyilatkozatot tartalmazó borítékot le kell zárni, és azon adózónak legalább az adóazonosító jelét fel kell tüntetni, így kell egy másik borítékba behelyezni és elküldeni. A rendelkező nyilatkozatnak a NAV honlapjáról letölthető nyomtatvány adattartamával kell megegyeznie, de nem kötelező a mintaként rendelkezésre bocsátott nyomtatvány használata. Az 1+1 %-os nyilatkozat benyújtási határideje 2011.május 20. A határidő jogvesztő, azaz később már nem pótolható a rendelkezés.
Azon magánszemélyek is rendelkezhetnek az adójuk 1+1 százalékáról, akiknek az adóját a munkáltató állapítja meg. Ebben az esetben a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó lezárt borítékot a ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írni, és legkésőbb 2011. május 10-éig át kell adni a munkáltatónak, aki 2011.május 20-áig eljuttatja azt az állami adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz.
A rendelkező magánszemélyek adatai adótitoknak minősülnek, ezért az adóhatóságot a feldolgozás során tudomására jutott információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága
www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
MK 42. szám
Megjelent a Magyar Közlöny 42. számában
2011.04.26 08:05 |
- a 29/2011. (IV. 22.) VM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról
2011. április 26., kedd
Könyvajánló...
A talajtan tudományának elsődleges feladata a sokrétűen összetett és spontán módon koordinált fizikokémiai, biokémiai és biológiai talajanyagcsere molekuláris szintű feltárása és bemutatása. E talajanyagcsere, a termesztett növények vagy a természetes növénytakaró gyökérrendszereinek anyagcseréjével, számtalan anyag- és energiaáram útvonalain át szorosan egységesülve, a talaj termékenységét határozza meg. A talajtan, megkülönböztetett figyelemmel, éppen ezt a talaj– növény kometabolizmust kutatja. Szabó István Mihály immár harmadik kiadásban megjelenő nívódíjas műve a klasszikus talajtani és talajbiológiai diszciplínákat egységükben tárgyalja. Az akadémikus szerző tehát e széles témakör információanyagát egységes tantárggyá egybeépítve, a még lehetséges mértékben tömörítve foglalja egybe. A kötet elsősorban egyetemi tankönyv, de mint szakkönyv a hazai agrárszakma és a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat.
2011. április 23., szombat
Gazda Hírek...
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Több kukorica lesz az idén az EU-ban
részletek>>
Farmit.hu/MTI
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Több kukorica lesz az idén az EU-ban
részletek>>
Farmit.hu/MTI
Ha parlagfű, akkor dr. Páldy Anna
f. Farmit.hu
f. Farmit.hu
Gazda Hírek...
Dekalb Hírlevél 2011/5.szám
f: Agro Napló
f: Agro Napló
A kukorica gyomirtási technológiák és azok négy éves (2007-2010) szegedi kísérleti eredményei
f. Farmit.hu
f. Farmit.hu
Agrár-környezetgazdálkodás: megkezdte az ellenőrzéseket az MVH - Kiemelten vizsgálják a gazdálkodási naplókat
részletek>>
Agromonitor.hu
részletek>>
Agromonitor.hu
Növényegészségügyi helyzet alakulása B.-A.-Z. megyében 2011. április 20-ig
Megújult a kölcsönös megfeleltetés rendszere, s ezzel együtt a honlap is frissült
részletek>>
Magyar Agrárkamara
részletek>>
Magyar Agrárkamara
PTI tájékoztató 2011.04.19
Könyvajánló...
Pioneer Híradó 2011/13.szám
f. Agro Napló
f. Agro Napló
Élelmiszeráfa: együttes fellépés a radikális csökkentésért - Négy ágazat nem akar "panoptikumba" kerülni
részletek>>
Agromonitor.hu
részletek>>
Agromonitor.hu
A tavalyinál csaknem 20 százalékkal drágábban viszik a magyar bárányokat az olaszok
részletek>>
agribusiness.hu
részletek>>
agribusiness.hu
Lezárult a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kérdőíves felmérése a hazai vetőmag felhasználási szokásokról.
részletek>>
Kormányzat.hu
részletek>>
Kormányzat.hu
Netadclick hirdetési rendszer
TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról
A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra:
A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális pályázatok között kereshet.
Például: a kockába írja be a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia más jellegű témák esetében is.
A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA stb…) címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu) és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.
A változtatások révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.
Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.
Az elmúlt évben indítottam el “Gazda Praktikum” szakmai blogomat, amely a www.saccer-ptipti.blogspot.com címen érhető el.
ÚJDONSÁGOK a blogon: Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15 napos időjárás-előrejelző.
A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:
Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.
Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus, vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.
Pályázat és üzleti terv és hitelkérelem készítése.
Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.
Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.
Kárszakértés, vadkárbecslés.
Árverések, szervezése, lebonyolítása.
Szakmai képviselet ellátása.
Elérhetőség:
3530. Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám
Tel./fax: 06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463
Mobil: 06/20-337-1954
Honlap: www.farminfo.hu
Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti.
Küldje tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!
Ingyenes telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.
Mottó: „GONDOLKODJUNK EGYÜTT”
Több ezer, egész estés dokumentumfilm ingyen
részletek>>
| 2011.04.15. |technline.hu/ Gyarmati László |
részletek>>
| 2011.04.15. |technline.hu/ Gyarmati László |
Húsvét-sziget
A Húsvét-sziget a Galápagos-szigetektől 3220 kilométerre, a chilei Valparaisótól 3600 kilométerre van. Chiléből repülőgépen érhetjük el. A sziget egy háromszögletű vulkanikus sziget, több ezer kilométerre minden emberlakta területtől. Az első európaiak 1722 húsvétján érkeztek ide. A felfedezők először a parton sorakozó szobrokat pillantották meg, melyek a sziget belseje felé néztek.
A bennszülöttek különbözőképpen fogadták az európaiakat. Voltak, akik üdvözlésképpen tüzeket rakat, integettek az idegeneknek, mások gyanakvóak voltak, védekezésre szánt köveket gyűjtöttek. A holland hajó legénysége sokféle emberrel találkoztak a partraszállás után. Egyesek sötétbőrűek voltak, másoknak vörös volt a bőre, de voltak meglepően fehérek is. Némelyeknek hatalmas fülcimpájuk volt, melyekről különös korongok lógtak. Ők tanúsították a legnagyobb tiszteletet a szobrok iránt. Főleg ők voltak barátságosak a jövevényekkel. Ők azonban minden kezük ügyébe kerülő tárgyat elraktak, ami miatt viszály tört ki a legénység és a bennszülöttek között. A felfedezők kevés nőt láttak, mert a lakosság nagy része földalatti barlangokban bujkált. Érkezésük után egy nappal a hollandok már el is hagytál a szigetet. Később egy Peruból induló spanyol hajó is hasonló felfedezést tett 1770-ben. A sziget lakói velük is barátságosak voltak. Tapasztalataik szerint az emberek fölműveléssel foglalkoztak. A 4 évvel később itt kikötő Cook kapitányt már más kép fogadta. A földeket elhanyagolták, minden pusztult, az emberek rosszkedvűek voltak, és fegyvereket hordtak. A parton lévő szobrokat ledöntötték, nem tartottak mellettük szertartásokat. A szigetet a rabszolga-kereskedők is látogatták, a peruiak pedig 1862-ben megtizedelték a lakosságot. Szinte teljesen eltűnt ez a kultúra, mire az európai ember tanulmányozni kezdte. Az őslakosok istenüket Makemakénak hívták. Az emberek lakhelyén kisebb istenszobrokat is találtak. Fontos leleteknek számítanak a faragott írásjelekkel teli fatáblák, az úgynevezett Rongo-Rongo táblák, melyeket balról jobbra írtak, majd fordítva folytatták, jobbról balra. Ezeket az írásjeleket a mai napig sem sikerült maradéktalanul megfejteni. A Húsvét-szigetek legfontosabb leletei azonban a parton talált óriási szobrok, melyeket az őslakosok moai kavakava-nak hívtak. Legtöbbjük magassága 4 és 10 méter közötti, és kb. 20 tonnát nyomnak. Vannak közöttük igazán hatalmas méretűek, melyek 90 tonnásak. A szobrok tulajdonképpen hatalmas méretű torzók, melyeknek aránytalanul nagy a fejük, hosszú fülcimpájuk és előreugró álluk van. A sziget kőbányájában befejezetlen szobrokat is találtak. Sokáig találgatták, hogyan szállították helyükre a szobrokat. A bennszülöttek állítása szerint a hatalmas figurák maguktól menet a helyükre. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy igen alacsonyan van a súlypontjuk, így kötelekkel viszonylag könnyen lehetett mozgatni őket. Több kérdésre azonban a mai napig sem lehet egyértelmű bizonyossággal válaszolni. Nem ismerjük pontosan a szobrok készítésének célját, és azt sem, hogy isteneket ábrázolnak, vagy esetleg az ősöket. Thor Heyerdahl, a norvég régész kutatásai igazolták, hogy a Titicaca tó (Peru és Bolívia határán) mentén élő népek rokonságban álltak a húsvét szigetiekkel. Nagy valószínűséggel a peruiak is kapcsolatban lehettek velük, erre helyi mondák is utalnak, valamint az, hogy Húsvét-sziget első látogatói olyan növényeket találtak (édes burgonyát, nádat, jukkapálmát), melyek Dél-Amerikában őshonosak. (f: A világ csodái)
H ú s v é t...
Minden Kedves Termelőnek , Vállalkozásnak , Kollégának és Ismerősnek
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!
Dr. Kiss István
2011. április 22., péntek
A tavalyinál csaknem 20 százalékkal drágábban viszik a magyar bárányokat az olaszok
részletek>>
agribusiness.hu | 2011.04.20
részletek>>
agribusiness.hu | 2011.04.20
2011. április 21., csütörtök
Növényegészségügyi helyzet alakulása B.-A.-Z. megyében 2011. április 20-ig
Fenológiák
Ø Őszi búza: bokrosodás, NOD 01
Ø Repce: zöldbimbós állapot, virágzás kezdete (04.15.)
Ø Tavaszi árpa: kelés, 3-5 leveles állományok
Ø Borsó: 4-6 leveles
Ø Napraforgó: vetés
Ø Kajszi: virágzás vége (04. 15.), terméskötődés
Ø Cseresznye: virágzás kezdete (04.10.), teljes virágzás (04.14.)
Ø Meggy: teljes virágzás
Ø Alma: pirosbimbós állapot (04.14.), házikert: virágzás kezdete
Ø Körte: virágzás kezdete házi kert (04.15.)
Ø Szőlő: 2-3 kis leveles állapot
Ø
Kártételi veszéllyel fenyeget:
A környezeti tényezők kedveznek a csonthéjas kultúrákban a moníliás -, az almatermésűeknél a varasodás fertőzések kialakulásának.
Általános növényegészségügyi helyzet
Az időjárás a többéves átlagtól hidegebb volt, az időszakban kevés csapadék hullott; a gyakori szél miatt a talajok felső rétege kiszáradt. A növények fejlődése felgyorsult, a fenológiai állapotok gyorsan követik egymást.
Folyamatos a talaj-előkészítés a kukorica növények alá.
Folyamatos a talaj-előkészítés a kukorica növények alá.
Szántóföldi növények:
Őszi kalászosok: Az állományok heterogének, a meleg időjárásban a növények fejlődése gyors. Lisztharmat (Blumeria graminis) fertőzést a sűrűbb állományokban, április közepétől észleltünk, szeptória (Septoria spp.), helmintosporiumos levélfoltosság (Pyrenophora spp.) első tünetek észlelési szinten megjelentek.
A vetésfehérítők (Oulema sp., Lema sp.) egyedszáma kicsi, a tojásrakás még nem indult meg.
Tavaszi árpa: Intenzív a növekedés; helyenként megjelent a helmintosporiumos levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) is. A vetésfehérítő-bogarak (Oulema ssp. ) száma és kártételük egyelőre nem jelentős.
Repce: A növények fejlődése intenzív, megkezdődött a virágzás. A repcefénybogarak (Meligethes aeneus) száma nagy, aktivitásuknak a meleg, száraz időjárás kedvez; repceszár-ormányosok (Ceutorhynchus spp.) előfordulása általános, számuk változó, 0-3 db/ növény; repce-becő ormányosok (C. obstrictus) betelepedése megindult; a kártevők ellen már egy, vagy két alkalommal védekeztek.
Napraforgó: azokon a területeken, ahol korán el tudtak vetni (a megye déli részén) a kelés már megkezdődött.
Kukorica: a vetést megkezdték.
Kertészeti kultúrák:
Alma: a környezeti feltételek az almafa-varasodás (Venturia inaequalis) fertőzés számára és az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) fertőzés számára nagyrészt kedvezőek voltak. A lisztharmat főleg a Jonathan termőkörbe tartozó fajtákat és azokat a területeket veszélyezteti, ahol a gyertyás hajtások eltávolítása a metszéssel nem történt meg. Levéltetvek száma alacsony, még nem alakultak ki kolóniák.
Aknázómolyok rajzása megkezdődött; az almalevél-aknázómoly (Ph. blancardella) és a almalevél- törpemoly (Stigmella malella) április elejétől, az ékes sodrómoly (Argyrotaenia ljungiana) 04.14-től repül. Sodrómoly (Tortricidae spp.) fertőzöttség kertenként változó, a tünetek helyenként jól láthatók. Piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi) kelése a hónap közepétől általános.
Körte: A körte-levélbolhák (Cacopsylla sp.) kelése 04.11-től tömeges, a lárvák 1-3 stádiumúak.
Kajszi: monília (Monilinia laxa) fertőzési nyomás közepes-erős volt, tünetek helyenként már láthatók. Április közepétől megindult a keleti gyümölcsmoly (Cydia molesta) rajzása.
Cseresznye, meggy: A levéltetvek (Aphididae) felszaporodása kis mértékű.
Szőlő: A 2 éves szálvessző rügyeiben, kérge alatt a levél (Calepitrimerus vitis) -, gubacs (Colomerus vitis) - és szilva-takácsatkák (Eotetranychus pruni) száma változó (0-30 db), helyenként korai védekezés is szükségessé válhat; tarka (Lobesia botrana) - és nyerges (Eupoecilia ambiguella) szőlőmoly rajzása még nem észlelhető.
Polifág kártevők:
Áprilisi cserebogár (Miltotrogus aequinoctialis): rajzása április közepétől kezdődött meg, az egyedszámok alacsonyak.
Aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea): április elejétől intenzíven táplálkoznak, a hónap közepétől hagyták el a fészket.
Bundásbogár (Tropinota /Epicometes/ hirta): rajzása 04.15-tól kezdődött meg, az egyedszámok változóak .
Karantén károsítók: -
Miskolc, 2011. április 20.
Balogh Zoltán
mb. igazgató
Megújult a kölcsönös megfeleltetés rendszere, s ezzel együtt a honlap is frissült
részletek>>
Magyar Agrárkamara, 2011.04.20
részletek>>
Magyar Agrárkamara, 2011.04.20
PTI tájékoztató 2011.04.19
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-19
Tartalom
A cégek adózási tapasztalatai
98%-os különadó az Alkotánybíróság előtt
Uniós jogba ütközik a magyar áfa szabályozás?
Szja bevallások eddigi tapasztalatai, tipushibák
Szőlő és gyümölcs ültetvények gázolaj támogatása
A cégek adózási tapasztalatai
A tanácsadó cég a közelmúltban több mint 400 társaság - köztük a 200 legnagyobb Magyarországon működő vállalat, és a legtöbb adót fizető hazai cégek - megkérdezésével felmérést készített a társaságok adózással kapcsolatos tapasztalatairól.
A kutatásban részt vevő társaságok 92 százaléka jónak tartja a magyar adóhatósággal fennálló kapcsolatát, s a válaszadók mintegy 85 százaléka úgy vélekedik, hogy a kapcsolat minősége a hatóság alkalmazottjától, illetve az adott adózási területtől függ.
A legfőbb adónemek, azaz a társasági adó és az általános forgalmi adó (áfa) tekintetében a "jó" jelzővel illetett viszony jellemző, a helyi iparűzési adó tekintetében azonban a válaszadók 40 százaléka azt jelezte, hogy az adott területen nem megfelelő a kapcsolata az illetékes hatósággal. A jó kapcsolatok ellenére a megkérdezettek mintegy 74 százaléka válaszolta azt, hogy került már vitába egyes adózási kérdésekben az illetékes hatósággal.
Az adóhatóság a közelmúltban a válaszadó cégek 55 százalékánál folytatott átfogó ellenőrzést. A válaszadók többsége (54 százalék) elégedett volt az ellenőrzési eljárással, ami részben összefügghet a megkérdezett vállalati szegmenst (közepes- és nagyvállalatok) vizsgáló adóellenőrök jó felkészültségével is. Az adóhatóság határozatában foglaltakkal a társaságok közel fele (49 százaléka) nem értett egyet, ezek 27 százaléka azonban nem tett további jogi lépéseket, vagyis meglepő módon semmilyen jogorvoslati eszközzel nem élt, holott ezek között lehettek volna kifejezetten egyszerű, komoly költséggel nem járó lépések is.
Azon vállalatoknál, amelyek jogi lépéshez folyamodtak, a Deloitte felmérése szerint az adójogi problémák 48 százaléka már a fellebbezési szakaszban, az elsőfokú határozat szintjén megoldódott, az esetek 20 százalékában pedig felügyeleti intézkedés segítségével sikerült megoldásra jutni az adott kérdésben. Az adózási problémák tisztázásához a kérdőívet kitöltők 89 százaléka szerint megoldást jelentene egy gyors problémamegoldó folyamat, vagy egy kompetens egyeztető testület felállítása. Az adózók nagy része elképzelhetőnek tartana egy független szakértők bevonásával megvalósuló arbitrációs vagy választottbírósági-jellegű eljárást. Ez ugyan eljárási költségekkel járhat, illetve nem egyértelmű, hogy csak az egyik, vagy másik fél javára születhetne döntés, de ezzel együtt is - tekintve hogy ez az eljárás gyorsabb és hatékonyabb - sokan választanának egy ilyen fórumot vitás adózási kérdéseik rendezésére.
A felmérésben részt vevő társaságok rendkívül alacsony hányada (29, illetve 3 százalék) fordult kötőerejű, feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel, illetve - a viszonylag újdonságnak számító - szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelemmel a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, illetve az adóhatósághoz. Szintén nem elterjedt a megkérdezett vállalkozások körében a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelmek alkalmazása, hiszen saját bevallásuk szerint mindössze a válaszadók 3 százaléka élt ezzel az adóhatóság által biztosított, a vállalatok számára hatékony megoldást jelentő lehetőséggel.
/Forrás: MTI/
98%-os különadó az Alkotánybíróság előtt
Az alkotmánybírák vizsgálata érintheti a május 20-ig benyújtható személyi jövedelemadó-bevallást, így az Alkotmánybíróság információk szerint vélhetően arra törekszik, hogy addig az időpontig meghozza döntését.
Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet, hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük.
A végkielégítések 98 százalékos különadóját ezt követően - az Alkotmánybíróság honlapja szerint - ismét számos magányszemély, valamint a Pedagógusok Szakszervezete, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és az Állami Számvevőszék Nyugdíjasainak Egyesülete is megtámadta az Ab-n.
Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.
Uniós jogba ütközik a magyar áfa szabályozás?
Az EU luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön folytatta le a tárgyalást az ügyben, amelynek keretében Brüsszel úgy véli: a magyar szabályozás nincs összhangban a hozzáadottérték-adó uniós rendszeréről szóló irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adó-visszaigénylési jogának többszöri elhalasztását, miközben az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg.
A magyar szabályozás szerint a cégek az államkasszába befizetendő általános forgalmi adó összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetendő áfát, és amennyiben a levonható összeg meghaladja a befizetendő adóét, a különbözet visszatérítése kérhető az államtól. Ha viszont a cég valamely beszerzésének ellenértékét áfástul ténylegesen még nem fizette meg, az áfával csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa így csak a következő adó-megállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de akkor is csak abban az esetben, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.
A bizottság szerint - mint az a tárgyalásra készített jelentésből kiderül - a magyar szabályozás azzal is sújtja a vállalkozásokat, hogy az adó értékét az ügylet megfizetéséig mindkét féltől elvonja.
Egyes sajtóértesülések szerint a vita százmilliárd forintos nagyságrendű adót is érinthet.
A bizottság 2007 márciusában küldte az első levelet az ügyben az akkori magyar kormánynak, majd miután az ezt követő kétoldalú tárgyalások nem vezettek eredményre, az eljárás folytatódott, és az ügy az uniós bíróság elé került.
A tárgyalást előkészítő érvelésében a bizottság úgy vélte, a magyar szabályozás sérti az adósemlegesség elvét, ráadásul azt sem biztosítja, hogy az adóalany "valaha is visszakapja" a különbözetet.
Magyarország ugyanakkor a kereset elutasítását kérte. A védekező érvelés szerint az uniós szabályozás egyértelműen tagállami hatáskörbe rendeli a visszatérítés feltételeinek meghatározását, a szóban forgó nemzeti szabályozás pedig tiszteletben tartja az általános jogelveket. A terhet magyar meglátás szerint valójában kizárólag az értékesítő viseli, ez azonban az uniós jogból következik, ráadásul összeegyeztethető az adósemlegesség elvével.
A bíróság később hirdet ítéletet a ügyben.
Szja bevallások eddigi tapasztalatai, tipushibák
Az idei bevallási időszakban is - ahogy korábban is – jellemzően a visszaigényelhető adóösszeget tartalmazó bevallások érkeznek be hamarabb a hivatalhoz. A problémát az jelenti, hogy a beérkezett bevallások jelentős hányada hibás, és a hiba kijavításáig az utalásról sem történik rendelkezés. A hibátlan bevallásokhoz kapcsolódó utalásokat március elsejével (elektronikus bevallások esetén február elsejével) megkezdte a hivatal.
A 1053-as bevallásokkal kapcsolatosan az idei évben sok gondot jelent, hogy az adózók nem ismerik a szuperbruttósítás fogalmát, így bevallásaikat a tavalyi évhez hasonlóan nyújtják be, vagyis nem számolnak az adóalap-kiegészítés összegével. A korábbi évekhez hasonlóan változatlanul gyakori hiba az aláírás hiánya, az adójóváírás hónapjainak üresen hagyása, az adó összegének helytelen kiszámítása, a gyermekkedvezmény összegének elszámolása, a kifizetők által levont adóelőleg beírásának elmulasztása, vagy éppen rossz helyre történő beírása (az adóelőleget rendszeresen az adózó által befizetettként tüntetik fel, a kifizetők által történő levonásra alkalmas sor helyett).
Továbbá a vállalkozói bevallásokból teljes lapok hiányoznak. Az adózók nem ismerik kellően az életbiztosításokhoz kapcsolódó kedvezmények visszafizetésének, valamint az önkéntes pénztárak részére történő rendelkezés szabályait.
Javasoljuk az adózóknak, hogy amennyiben lehetőségük van rá, használják az adóhatóság honlapján elérhető bevalláskitöltő programot, mely nagyban megkönnyíti a hibátlan kitöltést.
Forrás: NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
Szőlő és gyümölcs ültetvények gázolaj támogatása
A szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű - azaz a de minimis - támogatási kérelmet május 31-ig lehet benyújtani az illetékes megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához.
A mezőgazdasági ágazatban jövedékiadó-visszatérítés szempontjából figyelembe vehető gázolaj mennyiség felső határa valamennyi művelési ágban azonos. Így a szőlő- és gyümölcs művelési ágban a felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés mértéke évente 200 liter/hektárról 97 liter/hektárra csökkent.
Az érintett termelői kör kompenzálására született meg a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű támogatásáról szóló rendelet, amelynek értelmében a támogatás mértéke a szőlő- és gyümölcsös ültetvényterületen ténylegesen felhasznált, a 97 liter/hektár mennyiségen felüli, számlával igazolt gázolaj mennyisége, de legfeljebb 100 liter/hektár/év mennyisége után literenként 70 forint.
A támogatást az a mezőgazdasági termelő igényelheti, aki többek között legalább 0,5 hektár területű ültetvényen szőlő- vagy gyümölcstermesztést folytat; a gázolaj vásárlásáról vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről saját névre szóló számlával rendelkezik; továbbá nyilatkozik a már megkapott valamennyi, a mezőgazdasági "de minimis" rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás összegéről; emellett nyilatkozik arról is, hogy a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással vagy adók módjára behajtható köztartozással.
A támogatást évente egyszer, a tárgyévet követő évben, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig kérelmezhető. A kérelmet postai úton vagy személyesen lehet benyújtani a mezőgazdasági termelő lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)