Juhászkampó

A juhászok ismert botfajtája a juhászkampó (gamó, kampó), amelynek vastagabbik végén természetes vagy ráhelyezett fém kampó van. Az eszköz egyben a juhász jelvénye is. Nemcsak munkában használták, magukkal hordták ünnepi alkalmakkor is. A dunántúli és a felvidéki pásztor horgas fából faragta fa kampósbotját (gamó). Az Alföldön a juhászkampót vasból vagy rézből mesteremberrel csináltatták; a 19. század közepén Borsod megyében szaruból is készítették. Terelésre is szolgál, de legfontosabb funkciója a juh kifogása a nyájból, az állat hátsó lábába akasztva a kampót (Béres A. 1961, 1962; Bodgál F. 1957).(F:Magyar Néprajz II.)

Olimpiai bajnokok (1896-1928)

Kiszámítható támogatások

Kiszámítható támogatási feltételekkel és tervezhető fejlesztési lehetőségekkel segíti az agrártárca a gazdákat - jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az MKB Bank Nyrt., az Andest 2005 Kft. és a Gazda Kontroll Kft. tematikus programsorozatának mezőkövesdi állomásán, pénteken a tárca közleménye szerint.

    Az államtitkár emlékeztetett: a kormány által nyújtott fejlesztési forrásoknak köszönhetően a termelés hatékonyságát biztosító beruházásokat valósíthatnak meg a gazdálkodók a következő időszakban. Hozzátette, hogy a Megújuló vidék, megújuló agrárium program, az alapanyag-termeléstől a feldolgozásig minden olyan elemére kiterjed az élelmiszergazdaságnak, amely ahhoz kell, hogy versenyképesek legyenek a termelők és feldolgozóink egyaránt. A precíziós gazdálkodást segítő gépektől, a digitális szolgáltatásokat támogató felhíváson át, a termény tárolásán, szárításán, tisztításán keresztül az élelmiszer feldolgozásáig minden egyes gazdasági tevékenység technológiai megújítására biztosít a tárca forrásokat - emelte ki Feldman Zsolt. Kifejtette: a minisztérium júniusban hirdette meg a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó felhívását 100 milliárd forintnyi keretösszeggel. A kérelmek benyújtására pedig július 26-tól van lehetőség.
    Az államtitkár arról is beszélt, hogy a környezetvédelmi ambíciók és a klímaváltozás miatt a mezőgazdaság az elmúlt két évben olyan európai uniós viták kereszttüzébe került, amire korábban nem volt példa. A Közös Agrárpolitikáról megszületett megállapodásnak köszönhetően azonban sikerült egyensúlyt teremteni a gazdák érdekei és a zöld szempontok között.
    Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően nemcsak beruházási támogatásokra, hanem a környezet tehermentesítéséhez kapcsolódó pályázatok is új lendületet kaphatnak. Az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodást segítő felhívások ősszel újra meghirdetésre kerülhetnek, így jövő januártól már elkezdődhetnek a hároméves programok - közölte az államtitkár.(F:mti)

Új kukoricahibridek

Állami minősítést kapott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (ATK MGI) kukoricanemesítési osztályának hat fajtajelöltje és egyúttal felkerült az Európai Unió közös fajtalistájára - közölte az ELKH csütörtökön az MTI-vel.

    A kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több országra (például Romániára, Szlovákiára) ezzel több, eltérő klímával rendelkező területre kiterjed. Így a kutatók olyan hibrideket választhatnak ki, amelyek az időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek alkalmazkodni. Az új hibridek minősítésével valamennyi éréscsoportban gazdagodott a martonvásári intézet szemeskukorica választéka - közölték.
    Az ATK számára fontosak azok a kísérleti helyek, ahol sok év átlagában az országos átlagnál kevesebb csapadék hullik, valamint azok az öntözött területek, ahol a kukoricahibridek terméspotenciálját hektáronként 15 tonna vagy afölötti termésszinten vizsgálják. Ezenfelül a kutatók speciális klímájú helyszíneken értékelik a hibridek hidegtűrését, illetve kezdeti fejlődésük erősségét.
    A szakemberek néhány hibridet a romániai állami kísérletekbe bekapcsolódva vizsgáltak, ahol a magyarországinál már most is melegebb és szárazabb az időjárás. Olaszországban intenzív technológia mellett, Szlovákiában hűvösebb területen értékelték a magyar hibridek teljesítményét.
    Magyarországon a kukorica vetésterületének kilencven százalékán szemes kukoricát, tíz százalékán silókukoricát termesztenek, ezért az ATK-MGI-ben is több kutatási kapacitást fordítanak a szemes hibridek előállítására, mint a silókukoricák nemesítésére.
    Közölték, a szemes kukorica mindenekelőtt állati takarmányként hasznosul, de az utóbbi időben a bioetanol-gyártásnál is egyre több kukoricát dolgoznak fel. A silókukorica amellett, hogy alapvetően a kérődző állatok takarmányozására használják, a biogáz-előállítás alapanyagaként is szolgál.(F:mti)

Őrségi Tökfesztivál

Idén szeptember 10-12 között rendezik meg az Őrségi Tökfesztivált, amelynek időpontját a szokásosnál két héttel előbbre hozták a szervezők - mondta el az MTI érdeklődésére Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere.

    A szokásosnál melegebb időjárás, a tök érése és a koronavírus-járvány miatti óvatosság is indokolja a szeptember közepére tervezett időpontot - mondta.
    Hozzátette: nagy öröm számukra, hogy egy év kihagyás után ismét megrendezhetik a fesztivált, amelynek helyszínei és programjai a korábbi évek jól bevált hagyományait követik majd; lesz például töklámpáskészítés, és tökvonatozás, dottózás, de Őriszentpéter, Szalafő, Nagyrákos mellett idén Magyarszombatfán is három napos lesz a programsorozat.
    Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságával is egyezetett programkínálat még alakulóban van, de az már biztosnak látszik, hogy szeptember 11-én szombaton ismét fellép majd például a Vad Fruttik együttes - közölte.
    Őri Zoltán szólt arról is: a tökfesztivál védettségi igazolvánnyal lesz látogatható, programjai több településen oszlanak meg, így várhatóan sehol sem alakul majd ki tömeg.
    Az Őrségi Tökfesztivál a Nyugat-Dunántúli Régió kiemelt kulturális és örökségturisztikai, valamint a legnagyobb gasztro - turisztikai rendezvénye, melynek középpontjában az olajtök, a tökmagolajütés, tökös ételek és programok állnak.(F:mti)

Beporzók védelme

A beporzók védelme nem csak a biológiai sokféleség megőrzéséhez járul hozzá, hanem a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fenntartásához is - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a tárca szerdai közleménye szerint az európai uniós Környezetvédelmi Tanács szerdai informális ülésén Ljubljanában.

    A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket és további intézkedésekre van szükség a házi méhek védelme érdekében - írták. Nagy István jó döntésnek tartja a vad beporzó szervezetek monitorozásának megkezdését, és örömtelinek nevezte, hogy májusban elindult az európai unió kísérleti projektje a vad beporzók monitorozására, melyben a magyar Ökológiai Kutatóközpont is aktívan részt vesz.
    A tárcavezető szerint fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédő szerek, a rovarirtó szerek és az egyéb vegyszerek beporzókra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Emellett elengedhetetlen a beporzók élőhely-csökkenésének megállítása és azok helyreállítása a vidéki és települési környezetben egyaránt. A növényvédő szerek kockázatértékelése során a házi méhekre és a vad beporzókra gyakorolt hatást megfelelő súllyal kell figyelembe venni és el kell kerülni a legnagyobb kockázatot jelentő növényvédő szerek indokolatlan használatát - tette hozzá.
    A miniszter előremutatónak tartja, hogy a biológiai sokféleség megőrzési keretstratégia kapcsán a vadon élő fajok mellett a termesztett és házasított fajok genetikai sokféleségének megőrzése is nevesítve lett. Magyarország számára kiemelten fontos kérdés az élelmezési genetikai erőforrások megőrzése, melynek érdekében 2019-ben külön kormányzati programot indított hazánk. Kifejtette, komoly eredmény, hogy az elmúlt évtizedben Magyarországon több mint 150 ezer hektáron valósult meg élőhely-helyreállítást célzó beavatkozás és ezt a jövőben tovább kívánjuk fokozni. A biológiai sokféleség megőrzése nem egy szűk ágazat feladata és felelőssége, hanem szorosan kötődik a teljes társadalom jóllétéhez és a gazdasághoz az egészséges ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásokon keresztül. Nagy István a közlemény szerint arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon jelenleg zajlik a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozása, melynek elfogadására még az idén sor kerülhet.(F:mti)

Élelmiszer pazarlás...

Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben - olvasható a Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco rendelt meg.

    A jelentés a mezőgazdasági üzemekben, a betakarítással és a vágással kapcsolatos élelmiszer-veszteségekre összpontosít. 2011 óta ez az első számszerűsített adat a gazdaságok teljes élelmiszerveszteségéről.
    Az ellátási láncok veszteségére, valamint a kiskereskedelemben és a fogyasztás során keletkező pazarlásra vonatkozó frissített adatokkal kombinálva világosabb a kép az élelmiszerveszteség és -pazarlás mértékéről a gazdaságtól a fogyasztóig. Ez is azt jelzi, hogy mennyire fontos az élelmiszerveszteség és -pazarlás felére csökkentése a teljes ellátási láncban, és nem csak a kiskereskedelemben és a fogyasztásban -  emelték ki a wwf.panda.org honlapon közzétett jelentés szerzői.
    Az élelmiszertermeléshez rengeteg földet, vizet és energiát használnak, ezért az élelmiszerhulladék jelentős hatással van az éghajlatváltozásra: korábbi becslések szerint az üvegházhatású gázok 8 százalékáért felelős. Az új jelentés adatai szerint a számok még ennél is magasabbak, és az összes károsanyagkibocsátás mintegy 10 százaléka köthető élelmiszerhulladékhoz. Ez az Egyesült Államokban és Európában egy év alatt közlekedő összes autó által okozott  karbonkibocsátás mintegy kétszeresének felel meg.
    Világszerte 4,4 millió négyzetkilométer mezőgazdasági területet és 760 millió köbméter vizet használtak fel annak a korábban becsült 1,2 milliárd tonna élelmiszernek az előállításához, amely a betakarítás előtt, alatt és után elvész, vagy más célokra, például állati takarmányként és bioüzemanyagként kerül felhasználásra. Ez az indiai szubkontinensnél nagyobb földterülettel és 304 millió olimpiai úszómedencének megfelelő vízmennyiséggel egyenértékű - és ebben még nincsenek benne az élelmiszer előállításához felhasznált további erőforrások, amelyek az ellátási lánc más szakaszaiban vesznek kárba.
    A jelentés cáfolja azt a régóta uralkodó nézetet, hogy a gazdaságokban az élelmiszerveszteség kizárólag a kevésbé jómódú, alacsonyabb iparosodottsági fokú régiókban jelent problémát. Sőt kiderül belőle, hogy az egy főre jutó veszteség a mezőgazdasági üzemekben általában magasabb az iparosodott régiókban. A globális terményhulladék 58 százaléka a magas és közepes jövedelmű országokban keletkezik.(F:mti)