Agrárvetélkedő...

A szakmát és a hozzá vezető tanulási lehetőségeket népszerűsíti a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai támogatásával induló Nagy Diák Agrárteszt 2 – mezőgazdálkodj okosan! vetélkedő. A Nagy Diák Agrárteszt egy háromfordulós, online, edukatív vetélkedő, amelyben középiskolás fiatalok vehetnek részt, de a játékot bárki kitöltheti. A verseny első fordulója 2022. szeptember 1-december 15. között érhető el a www.agrarteszt.hu oldalon.

Veterángép-találkozó

Veterán járműveket és mezőgazdasági munkagépeket állítanak ki szombaton a szüreti mulatságon Vácrátóton, ahol gyermekprogramokkal, főző- és madárijesztő-versennyel is várják az érdeklődőket - tájékoztatta Spiegelhalter László polgármester az MTI-t.

Az önkormányzat, valamint a Vácrátóti Hagyományőrző és Faluvédő Egyesület szervezésében a programok 11 órakor kezdődnek a Gárdonyi Géza Rendezvényközpont melletti területen.

    A polgármester hangsúlyozta: mintegy 100 különleges, jó állapotú veterán járművet, köztük motorkerékpárokat és mezőgazdasági munkagépet tekinthetnek meg az érdeklődők. Kiállítanak és a nap folyamán többször is beindítanak egy úgynevezett stabilmotort.
    Spiegelhalter László hozzátette, hogy a határon túlról is érkeznek kiállítók és idén egy veterán katonai csapat is jelen lesz gépekkel, egyenruhában.
    Hangsúlyozta, hogy a gyermekes családokat Kovácsovics Fruzsina műsorával, hagyományőrző programokkal, kézműveskedéssel, ügyességi játékokkal, népi játszóházzal és táncházzal várják. Lehet majd mustot préselni és kóstolni, az őszi mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódó tevékenységeket is kipróbálhatják az érdeklődők. A felnőtteket egész nap borkóstolóval várják.
    Népviseleteben tartják meg veterángép-felvonulás után a hagyományos szüreti lovas felvonulást, amely után egy csikósbemutató is szórakoztatja a közönséget. Lesz főzőverseny és a legjobb madárijesztőket is díjazzák.
    A rendezvény fővédnöke Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője.(F:MTI)

A vadászat szerepe

A vadászat nemcsak kultúra, hagyomány és természetvédelem, hanem egészséges élelmiszert is "előállító" tevékenység - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Nagy István agrárminiszter a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál és Fejér Megyei Vadásznapon, szombaton, Soponyán.

 A miniszter kifejtette, az agrártárca kiemelten támogatja a hazai vadásztársadalmat és azért dolgozik, hogy minél többen megismerjék és átéljék azt az inspiráló erőt, amelyet a természetben való egyszerű létezés öröme adhat az embernek.

    Az elmúlt években számos előrelépést, eredményt ért el az ágazat. 2017-ben létrejött a tájegységi fővadász rendszer, amely immár ötödik éve sikeresen közreműködik a vadgazdálkodásban, segítve a vadászatra jogosultak munkáját a minél eredményesebb, tartalmasabb vadgazdálkodásban, a vadgazdálkodók és természetvédelmi szervezetek összhangjának kialakításában és a vadászati kultúra megőrzésében. Emellett megjelent az Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató és az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató, hogy érdemi segítséget nyújtson a vadkárok felmérésében és értékelésében - tette hozzá.
    A tárcavezető kitért arra is, hogy az idei évben újraalakították az Országos Vadgazdálkodási Tanácsot és a Területi Vadgazdálkodási Tanácsokat.
    Hangsúlyozta, a vadászat aligha képzelhető el vadászkutya nélkül. Jó hír, hogy 2020-tól az egyik őshonos magyar kutyafajtánk, az erdélyi kopó is alkalmazható terelővadászatokon. Bízunk benne, hogy ez is hozzájárul a fajta megőrzéséhez, törzskönyvezett egyedszámának gyarapodásához.
    Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a vadhús fogyasztása számos élettani előnnyel jár. Az elmúlt években éppen ezért egyre több kezdeményezés irányul arra, hogy bemutassák és népszerűsítsék a vadhúsfogyasztás páratlan előnyeit.
    Vadászok és séfek segítik ebben egymást, fesztiválokon, bemutatókon ismerhetjük meg a gasztronómia eme pazar világát és szakácskönyvek adnak hasznos ismereteket. A vadhús szeretetének, illetve fogyasztásának népszerűsítésében a Vadex Mezőföldi Zrt.-nek kiemelkedő szerepe van - húzta alá a miniszter.
    A tárcavezető elmondta, a 2021/2022-es vadgazdálkodási évet sikerrel zárták: az ágazat 4 milliárd forintos eredményt realizált. Az Agrárminisztérium a jövőben is partneri segítséget nyújt a vadászoknak, legyen szó akár a hagyományőrzést szolgáló kezdeményezések, a vadgazdálkodási ismeretterjesztést szolgáló projektek támogatásáról vagy éppen az aktuálisan jelentkező nehézségek kezeléséről - emlékeztetett a miniszter.(F:MTI)

Kukoricafosztás, tengerihántás

A háznál a betakarítás után összegyűlt kukoricacsöveket ismerősök, szomszédok, rokonok egymást kisegítve, közös munkával tisztítják meg a levéltől. A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére. A kukoricafosztásra szóló meghívás szokásos módja: a gazdasszony sorra járva ismerőseit, meghívja őket, de ennél látványosabb a Bácskában, ott a gazda zászlót vagy zöld gallyat tűz ki a kapujára és várja a kisegítőit. Mint minden → kalákás munkánál, itt is visszaadják a munkát; a soros kukoricafosztást rendszerint az utolsó együttdolgozásnál beszélik meg. – Játékos szokásai között a nyelvterület É-i részén előfordul, hogy a legények jelmezekbe öltözve ijesztgetik a fosztókat (→ alakoskodás), a Dunántúlon pedig az udvaron heverő szerszámokat az utcára hordják és összekupacolják. (→ még: Luca napja) Mindenütt szokás az üszkös kukoricával való játék: egymást – főleg a lányokat – bekormozzák vele, egymáshoz dobálják. A kukoricafosztásban résztvevőket a háziak főtt kukoricával, borral, mézes pálinkával kínálják. A munka befejezésekor, de néha munka közben is táncolnak, → áldomást isznak. – Játékos és jósló jelentősége is van a talált piros csőnek: ha a legény el tudja venni a lánytól, csókért adja vissza. Az a lány, aki 3 piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is. Leghosszabb életű munkaszokásaink közé tartozik, hagyományai századunk derekán is elevenen éltek. – Irod. Balassa Iván: A magyar kukorica (Bp., 1960).

Mezőgazdasági kamattámogatás

A rendkívül súlyos aszályhelyzetre tekintettel, a mezőgazdasági termelés finanszírozási helyzetének javítása és az élelmiszerellátás biztonsága érdekében a kormány megteremti annak feltételeit, hogy a kárt szenvedett gazdálkodók és a nehéz helyzetben lévő állattartók számára az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez kapcsolódó kamatszint 3 százalékra mérséklődjön - jelentette be Nagy István agrárminiszter a tárca vasárnapi közleménye szerint.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy augusztus végéig mintegy 1,3 millió hektár szántó- és ültetvényterületre jelentettek a termelők aszálykárt. A szárazság és a csapadékhiány a tavaszi vetésű kultúrákat különösen súlyosan érinti, illetve az állattenyésztők takarmánybázisát is veszélyezteti.

    A hitelmoratórium lehetőségének megteremtése után újabb kormányzati segítségről született döntés annak érdekében, hogy a termeléshez szükséges inputanyagok robbanásszerűen megemelkedett költségei által eleve nehéz helyzetben lévő gazdálkodók egy jelentős részének napi működését ne lehetetlenítse el az aszály, a mezőgazdasági termelés további finanszírozása megoldott legyen. Az ország alapvető érdeke, hogy az őszi mezőgazdasági munkák zavartalanul megkezdődjenek, az élelmiszertermelés biztosított legyen, az állatok számára a szükséges takarmány pedig rendelkezésre álljon - tette hozzá a tárcavezető.
    A miniszter hangsúlyozta: az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs javaslatára a kormány az évszázad egyik legsúlyosabb aszályát elszenvedő agrárvállalkozások számára kiemelten kedvező kamatozású, szabad felhasználású folyószámlahitel felvételének lehetőségét biztosítja.
    A döntés értelmében a kormányhivatalok által igazolt aszálykárral rendelkező növénytermesztők, valamint az összes állattartó által újonnan felveendő Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez az Agrárminisztérium a szükséges mértékű, de legfeljebb 14 százalékos kamattámogatást biztosít olyan módon, hogy a hitelek éves kamatterhe 3 százalék legyen. A kiemelt támogatás a tervek szerint a legkésőbb 2022. december 31-ig megkötött új hitelek esetében nyújtható. A program egyéb feltételei változatlanok maradnak a közlemény szerint.
    A szükséges jogszabály-módosításokat és a végrehajtásban közreműködő partnerekkel az egyeztetéseket az Agrárminisztérium soron kívül elkezdi, hogy a kedvezményes hitel minél előbb hozzáférhető legyen - emelte ki Nagy István. A tárcavezető elmondta, a gazdák a nehézségek idején is számíthatnak a kormányra. Az agrárium előtt álló kihívásokat ugyanis közösen összefogva, a nehézségekből erőt merítve, együtt lehet leküzdeni - áll a közleményben.(F:MTI)

Mezőgazdasági vízfelhasználás

Nagyításhoz kattintson a képre

Már a 19. század elején Vedres József foglalkozott a futóhomok megkötésével, s ezzel a mikroklíma, infiltráció és evapotranszspiráció ésszerű alakításával is. A silány homokság használhatása című munkája e tárgykörben a legkiválóbb, úttörő jellegű alkotás. Új tudományos elgondolásait a gyakorlatban saját birtokán vezette be először, s ezeket használta érveiben referenciaként. Ezt követően Kistelek határában, majd a csengeli határban kezdett futóhomok-megkötést 200 ezer nyárfa, 80 ezer fűzfa és 140 ezer akácfa elültetésével. Kiterjedten és eredményesen foglalkozott a legelők védelmével és a korábban terméketlen területek hasznosításával is. Munkája nyomán az erdősítés iránti érdeklődés általánossá vált és A futóhomok közhelyeken erdők plántálásáról törvény született.

Beszédes Józsefnek a Sárvíz, Sió és Kapos szabályozása eredményeként épített malomcsatorna alkalmas volt a területen gravitációs öntözés bevezetésére, de a molnárok ellenállása miatt még az 1863. évi híres nagy szárazság idején sem lehetett belőle öntözni. Péch Antal szerint 1902-ben a berendezéseket már csak kivételes esetben használták.

1918-ban Bánki Donát elkészítette az Alföld öntözésének javaslatát. 1922–1923-ban Trummer Árpád (1881–1961) kidolgozta Az Alföld öntözése című tanulmányt, 1931-ben megírta az Öntözésről című, majd 1937-ben megszerkesztette a Tiszántúl öntözése című könyvet. 1935-ben dolgozták ki az Alföld vízellátásának első öntözési kerettervét.

Az 1930-as években Scherf Emil adott először pontos adatokat arról, hogy az Alföldön az elégtelen nyári csapadékot mennyi öntözővízzel kell megnövelni, hogy a növénytermesztési időszakban a megfelelő vízértéket elérje. Az 1950-es évek elejétől foglalkozott Salamin Pál az öntözővízigénnyel, az öntözővíz-háztartással, az altalajöntözéssel és a meliorációval. Az 1940-es években a MÁVAG Gorup-féle szivattyúját Ziegler Károly nagy sikerrel állította az öntözés szolgálatába.

A tiszafüredi, a hódmezővásárhelyi és a körösvölgyi öntözőrendszer építése az 1930-as évek végén készült el Lampl Hugó irányításával a Keleti-főcsatorna Hajdúnánás és Balmazújváros közötti szakaszán.

Az 1950-es évek elején felvetődött a megindult szennyvízcsatornázás nyomán hirtelen megnövekedett szennyvíz elhelyezésének problémája. Ennek egyik fontos kérdésével, a szennyvízöntözés egészségügyi gondjainak megoldásával eredményesen foglalkozott Jeney Endre (1891–1970). A szennyvízöntözést a mezőgazdaságban Oroszlány István (1914–1984) eredményei alapján vezették be, aki a témával az 1930-as évektől foglalkozott. Az ő nevéhez fűződik az ideiglenes csatornázás nagyüzemi öntözési eljárás kidolgozása, a barázdás és sávos öntözés elméleti és gyakorlati alapjainak fejlesztése és elterjesztése. Úttörő volt a hazai esőztető öntözés részletes, elemző vizsgálatában. Az öntözés fejlesztésének évtizedeken át vezető egyénisége volt Lampl Hugó és Németh Endre. Számos tanulmányt, műszaki {IV-466.} tervet készítettek az öntözéses termelés kiterjesztéséről.

A tógazdaságok Magyarországon elmaradtak az európai fejlődéstől. A rizsföldeken való pontyivadék-nevelés módszerét már a 19–20. század fordulóján kidolgozták, de nem alkalmazták. Az 1930–1940-es években figyeltek fel a módszerre itthon is, miután egy olasz mérnök magyarországi tanulmányútjáról hazatérve meghonosította Olaszországban (jelentősen megnövelve ezzel a lombardiai rizstelepek jövedelmezőségét). Ettől kezdve közel félszáz tógazdaság épült. Egyik legelső tervezője Németh Endre volt, aki maga 25 tógazdaságot tervezett és épített.

A termőföldterület növelése többirányú hasznot is hozott az 1940–1960-as években. Ezen belül a láphasznosítás egyik vezető egyénisége volt Vitális Sándor.

Az 1960-as években a mezőgazdaság termelési biztonsága és terméseredményeinek növelése érdekében kiterjedt elméleti és gyakorlati vizsgálatokat, félüzemi és üzemi kísérleteket folytattak a talajvízből történő öntözés, az ún. csőkutas öntözés terén (Lackó Ágnes).

Az 1980-as években nagy energiát fektettek a felületi öntözési lehetőségek, a legelőöntözések fejlesztésébe (Zalánffy László, 1920–1995).(F:Magyarország a XX. században)

Munkabalesetek...

Nagyításhoz kattintson a képre

Hivatalos meghatározás szerint, az a baleset minősíthető munkabalesetnek, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett baleset azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkahelyi illetve az ehhez kapcsolódó tevékenység (anyagmozgatás, anyagvételezés, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás stb.) során szenved el egészségi károsodást.