Nárcisznap...

Nárcisznapot tartanak Európa legnagyobb összefüggő nárciszmezejének virágzása alkalmából április 29-én Babócsán. A szervező Babócsáért Egyesület a Facebook-oldalán adta hírül, hogy a Somogy vármegyei település Basa-kertjében immár huszonötödik alkalommal várják a páratlan látványosság iránt érdeklődőket.
    A rendszerint látogatók ezreit vonzó egynapos fesztivál programjai között lesz végvári forgatag, íjászat, kézműves vásár, gyermekműsor, főzőverseny, táncelőadás és több koncert is.
    A település honlapja szerint a rendezvény helyszíne, a Basa-kert onnan kapta a nevét, hogy a história szerint a török hódoltság idején tizenhárom hektáros területét a helyi basa ültette be nárcisszal háremhölgyei gyönyörködtetésére.
    Azóta évszázadokon át minden tavasszal csillagos nárciszok sokasága nyílik, néhány napra beborítva, illatfelhőbe burkolva a község határában található, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által védetté nyilvánított mezőt.(F:MTI)

Ökológiai gazdálkodás

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, és ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás támogatását. A jövőnk múlik azon, hogy képesek vagyunk-e a természeti erőforrások mennyiségéhez szabni az igényeinket, és megtaláljuk-e megújításuk lehetőségeit, mondta Nagy István agrárminiszter a XXXIII. Biokultúra Tudományos Napon, Budapesten - az Agrárminisztérium (AM) szombati közleménye szerint.

    A tárcavezető kifejtette, ennek a jövőképnek a megvalósulása érdekében a következő időszak teendőit négy fő pillér mentén szervezik az Agrárminisztériumban.
    Az első pillér alatt szereplő intézkedések célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér, amelynek célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér egyrészt a vidéki települések fejlesztését határozza meg, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban.
    Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma: 2020-ban 301 430 hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelynek kétharmada már átállt, egyharmada pedig átállás alatt lévő terület volt. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi, 2,5-3 százalékos aránynál. Ezzel az európai uniós tagállamok között Magyarország érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Világviszonylatban az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a 10. legdinamikusabban fejlődő ország vagyunk - húzta alá a miniszter.
    Hozzátette, a biogazdálkodás jövője szempontjából kedvező fejlemény, hogy a környezetre és egészségre gyakorolt előnyös hatásain kívül ma már a gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe kerül, így követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is. Ez is mutatja, hogy a magyar kormány és az agrártárca továbbra is minden helyzetben a magyar gazdák mellett áll.
    Ezen felül az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előmozdítását. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy 2027-ig megduplázzuk az ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterület-arányt - hangsúlyozta a miniszter a szaktárca közleménye szerint.(F:MTI)

Agro-ökológiai webinárium

A soron következő Agroinform webinárium témája az Agro-ökológiai Program lesz. Ez az új támogatási konstrukció egy, az AKG-hoz hasonló, de egy évre szóló kötelezettséget jelent a kifizetés fejében, a program alapvető célja pedig az, hogy a hazai termőföldek termőképességének növekedésében jelentős előrelépést lehessen elérni. Az AÖP rendelettervezet ITT olvasható.

A webinárium időpontja: 2023. április 18. kedd, 09:00

A webinárium helyszíne: ZOOM alkalmazás (itt letöltheted).

Pioneer®

A Pioneer® a világ egyik első vetőmag nemesítő és vetőmag előállító vállalataként, amely hibrid kukorica vetőmagok értékesítésével kezdett foglalkozni, közel egy évszázada a mezőgazdaság fejlődésének egyik meghatározó motorja. A Magyarországon értékesített Pioneer^® kukorica vetőmagok nagy része a Corteva szarvasi üzeméből származik, amely 1996-ban kezdte meg működését, és azóta is meghatározó szereplője a régió vetőmagellátásának.

Alanyi adómentesség...

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 6. § (1) bekezdése alapján az őstermelők családi gazdasága (a továbbiakban: ŐCSG) olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban az ŐCSG nem általános forgalmi adóalany, mivel jogképes szervezetnek nem tekinthető, ezáltal az ŐCSG tagjainak adóalanyisága tagonként vizsgálandó.

Az ŐCSG egyes tagjai akkor minősülnek az Áfa tv. tekintetében adóalanynak, ha a tagok saját nevükben értékesítenek terményt, nyújtanak szolgáltatást. Ebben az esetben minden egyes tagnak adószámmal kell rendelkeznie. Ha csak egy tag értékesít a saját nevében terményt, nyújt szolgáltatást, akkor a többiek esetében (amennyiben a tagok más gazdasági tevékenységet nem folytatnak) nem áll fenn az adóalanyiság. (A családi gazdaság azon tagjának, aki önállan nem értékesít rendszeresen nincs szüksége adószámra.)

Alanyi adómentességet csak olyan adóalany választhat, akinek a termékértékesítéseinek és szolgáltatásnyújtásainak összesített ellenértéke, sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt, ami a hatályos jogszabályi rendelkezés alapján 12 millió forint [Áfa tv. 188. § (1)–(2) bekezdés]

Tekintettel arra, hogy az ŐCSG nem általános forgalmi adóalany, és ebből fakadóan az ŐCSG tagjainak adóalanyisága tagonként vizsgálandó, így az alanyi adómentesség értékhatára is adóalanyonként vizsgálandó (ha például egy három főből álló családi gazdaságban mindhárom tag saját nevében értékesít, akkor 3 X 12 millió forint a rájuk vonatkozó értékhatár). (F:NAK)

NAK / Dr. Buzás Tivadar

Agrár grafika XXII.

Nagyításhoz kattintson a képre

Öntözésfejlesztési pályázatok

Az Agrárminisztérium (AM) a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, "A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése" és "Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása" című, rendkívül sikeres pályázati felhívásokat ismét meghosszabbította, 2023. október 1-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket - közölte csütörtöki közleményében Nagy István agárminiszter.

    Az AM - a szélsőséges időjárási viszonyok, a csapadék egyenetlen eloszlása, és a tavalyi súlyos aszályhelyzet miatt - továbbra is kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy a beruházási pályázati kiírás - továbbra is egyebek mellett - tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez biztosít támogatási forrást a gazdák számára. Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása című felhívás keretében pedig a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére lehet pályázni - ismertette a miniszter.
    A két pályázati lehetőség alapján a termelők együttesen már 50 milliárd forintot meghaladó támogatásban részesültek, a jövőben pedig a KAP stratégiai terv keretei között lehet majd támogatást igényelni öntözésfejlesztésre, amelynek révén további 70 milliárd forintot tervez a szaktárca a területre fordítani.
    A kormány célja, hogy az öntözött területek mértéke folyamatosan növekedjen, mert alapvetően öntözéses körülmények között lehet biztonságos termelést folytatni - fogalmazott Nagy István.
    A pályázati felhívások részletei megtalálhatóak a www.palyazat.gov.hu honlapon - hívta fel a figyelmet a miniszter.(F:MTI)