UV-sugárzás...

Nagyításhoz kattinson a képre

Zártkerti program

Minden eddigiél nagyobb, 5 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg idén a zártkerti program - jelentette be az agrárminiszter keddi sajtótájékoztatóján.

    Nagy István közölte, hogy a felhívás kedden jelenik meg, a pályázatokat augusztus 2-től a Herman Ottó Intézet Nkft. honlapján lehet kitölteni. A benyújtási időszak augusztus 9-től a keretösszeg kimerüléséig, vagy augusztus 15-ig tart.
    A pályázó önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok 25 millió forintot nyerhetnek vissza nem térítendő támogatásként, egyösszegű előfinanszírozással, utólagos elszámolási kötelezettség mellett - tette hozzá.
    Pályázati feltétel a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon a növényfajták sokféleségének fenntartása, a mezőgazdasági hasznosítást támogató infrastruktúra fejlesztése, a hagyományos épületek, szakrális műemlékek felújítása.     A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a pályázat nem új zártkertek létesítését, hanem a korábban művelés alatt állók helyreállítását támogatja. Országszerte jelentős területetek váltak gondozatlanná a nehéz megközelíthetőség, az áram és a víz hiánya vagy a vadkárok miatt, ezért Nagy István arra számít, hogy a pályázati keret jelentős része infrastrukturális beruházásokhoz járul hozzá. A támogatási korlát -  mondta - ilyen igényekhez igazodik, lakóövezet előkészítését, lakóingatlanok építését nem teszi lehetővé.     Épített örökségükkel, természeti kincseikkel a gyümölcsösök és szőlőhegyek olyan értékei a magyar vidéknek, amelyek közösséget teremthetnek, és jövőt adhatnak a helyieknek, bővítve az öngondoskodás lehetőségeit - indokolta a zártkerti program létrehozását a miniszter. Bízik abban is, hogy a támogatások hozzájárulnak hagyományos gazdálkodás fellendüléséhez és a régi tájfajták elterjedéséhez, amelyből kézműves termékek készülhetnek. A zártkerti művelésnek tehát  van helye a tömegtermékek korában, és a vidéken élők között is sokan lehetnek, akik ebbe bekapcsolódhatnak - fogalmazott a tárcavezető.     A kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos elsősorban tájfenntartás miatt tartja fontosnak a zártkertek megőrzését. V. Németh Zsolt szerint a magyar vidék változatossága elképzelhetetlen a szőlők és gyümölcsösök sokfélesége nélkül, amely megfogalmazása szerint megmarad "korszakokon átívelő menedékvilágnak", egyedi kultúrával rendelkező életformának akkor is, amikor már nem elsősorban a megélhetést szolgálta.
    Szükség van a pályázatra azért is, hogy a régi magyar gyümölcsfajták ne csak a génbankokban éljenek tovább, és megmaradjanak a hagyományos építésű pincesorok, boronaházak, régi kápolnák, útmenti feszületek is - tette hozzá.     A miniszteri biztos szerint a zártkerti program azt bizonyítja, hogy a kormány felelősséget érez a másodlagos mezőgazdaságért, a nagyüzemi agráriumon kívüli kívüli termelőkért is. Országszerte csaknem 200 ezer hektárra becsülhető a zártkertek mérete, de fejlesztések híján jelentős részük gondozatlan, elhanyagolt, ezért a támogatás utak rendbetételére, vízvételi helyek és vízvezetékek létesítésére, villanyhálózat kiépítésére, vadkerítések telepítésére is kiterjed. Az önkormányzatok ezen felül maguk is vásárolhatnak a keretösszegből zártkerteket - tette hozzá V. Németh Zsolt.       A zártkerti revitalizációs program a tanyafejlesztési pályázat részeként jelent meg 2015-ben. 2017-ben vált önállóvá, és mostanáig összesen 4,3 milliárd forinttal támogatott 432 pályázatot.(F:mti)

A globális túlfogyasztásról

A piaci-fogyasztói kultúra által szült, súlyos környezeti problémákra keres megoldásokat a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum Lassú élet - Radikális hétköznapok címmel szerdától látható kiállítása.

    Az 1980-as években indult "slow forradalom" kezdetben a gyorséttermek elleni tiltakozásban nyilvánult meg, és az egészséges, helyi alapanyagokat használó, minőségi étkezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Carlo Petrini gasztronómus kezdeményezése az elmúlt évtizedek során globális mozgalommá duzzadt, és számos területen hódít a munkától az utazáson és a dizájnon át a médiafogyasztásig - idézte fel a kiállítás keddi sajtóbemutatóján a Ludwig Múzeum igazgatója.
    Fabényi Julia hozzátette azonban, hogy a kiállítás nem a ma divatos slow living mozgalmakból indul ki, amelyek egy része újabb eladható termékeket és szolgáltatásokat kínál, sokkal inkább olyan alternatív gyakorlatokat, szelíd vagy radikális megközelítéseket vonultat fel, amelyek kiutat mutatnak a fogyasztói spirálból, a rohanó életmód helyett a pillanat valós megélésére épülő életszemléletet képviselnek.
    Mint megjegyezte, a Ludwig Múzeum nemzetközi csoportos kiállítása az eredeti tervek szerint 2020 tavaszán nyílt volna meg, ha a járvány első hulláma nem írja át az eseményeket, a pandémia által uralt, utóbbi bő egy év azonban csak még erősebben ráirányította a figyelmet a tárlat által felvetett kérdésekre.
    Jan Elantkowski, Készman József és Üveges Krisztina kurátorok elmondták: a széles műfaji spektrumot átfogó alkotások egy része kritikai állásfoglalás, mások a jövő kihívásaira kínálnak utópikus modelleket, némelyek pedig a művészetfogyasztási szokások, érzékelési és befogadási rutinok megváltoztatására késztetnek.
    Kaszás Tamás Eszképista történet című videómunkája például a kivonulásról szól: azt mutatja meg, hogyan lehetséges berendezkedni az önfenntartó életre, Erdei Krisztina pedig Riseset, Victory of the Sun címmel annak az időszaknak a tapasztalatait összegzi, amikor Törökországban egy elhagyatott falvak újraindítását célzó projektben vett részt kecskepásztorként.
    Más menekülési utat kínál fel Koronczi Endre, aki Extrém alvás című videóprojektjében arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e bárhol, bármikor szándékosan aludni.
    Anca Benera és Arnold Estefán több installációval is rész vesz a kiállításban. A természet egészének motorja című munkájuk például két egykori vészjelző bóját alkot újra a látogatók által is kipróbálható hangszerként, a több mint egy tonna szaharai homokot felhasználó, A világot tápláló sivatagi kőzet című installáció pedig a nyugat-szaharai természeti kincsek kizsákmányolására hívja fel a figyelmet.
    Benczúr Emese az egyik legszennyezőbb iparágként számon tartott ruhaiparhoz kapcsolódó problémákra világít rá Használati utasítás/Cut Before Use című installációjával, amelyhez "fast fashion" ruhadarabokból kivágott cetliket használt.
    Lakner Antal hosszú évek óta foglalkozik használati tárgyak újraértelmezésével; ezúttal a Casa Activa műtárgycsoportjának két darabjával, az alvás közben rögzített agyhullámokat egyfajta masszázsággyá alakító REM beddel és a "száraz fürdést" cseresznyemagok segítségével lehetővé tevő Dry Spával vesz részt a kiállításban.
    A Ludwig Múzeum Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória és Üveges Krisztina által rendezett tárlata szeptember 5-ig lesz látogatható. (F:mti)

Élelmiszer-vállalkozások indítása

Lényegesen egyszerűbb lett a vállalkozás indítása az élelmiszerforgalmazás, vendéglátás és étkeztetés területén, amihez eddig külön engedély kellett, ahhoz most már a bejelentés is elég - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden a honlapján.

    Az állati eredetű élelmiszerek kiemelt figyelmet igényelnek az élelmiszerláncban; előállításuk, forgalmazásuk, érintkezésük más termékekkel, feldolgozásuk készételekké higiéniai, élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű, ezért indokolt a fokozott hatósági jelenlét ezen a területen - írták.     
    Korábban a vendéglátóipari termékek kereskedelmi forgalomba hozatalához a jegyzői nyilvántartásba vétel mellett egy külön engedély, az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság hozzájárulása is kellett a friss hús, friss halászati termék, nyers tej, hűtést igénylő tej és tejtermék, hűtést igénylő cukrászati készítmény - ital kivételével - emlékeztet a hivatal.
    Az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozást a hatóság az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben (FELIR) is rögzítette, így biztosítva a vállalkozások számára a FELIR azonosítót, amelynek megléte szintén feltétele a jogszerű működésnek. A jogalkotó a különengedély-kötelezettséget 2021. július 1-től megszüntette, de a fogyasztók továbbra is számíthatnak az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság támogató felügyeletére, és a FELIR azonosító kötelezettség továbbra is megmaradt. Szintén nem változik a jegyzői (mint kereskedelmi hatósági) bejelentkezés kötelezettsége.
    A Nébih elektronikus ügyintézési felületét használva nincs más tennivaló: 2021. július 1-től a FELIR azonosítóval és az adott tevékenységre vonatkozó tevékenység azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozó a jegyzőnél tett bejelentést követően jogszerűen forgalmazhat élelmiszert és végezhet vendéglátó tevékenységet.(F:mti)

Gépbemutató...

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Egri borvidék

A hagyományokra utaló, de a jövőnek is üzenő új arculattal jelentkezik az Egri borvidék. A szárnyas bikát ábrázoló új logóval és az arra épülő arculattal először a július 21-én kezdődő, egri Vino fesztiválon találkozhat a közönség.

   Öt éve alakult meg helyi borászok összefogásával az Egri Borműhely, amely piackutatást is rendelt, hogy felmérje a fogyasztók kapcsolatát a borvidékkel. A sok pozitív visszajelzés mellett ekkor kiderült, hogy a programkínálat és a kommunikáció újragondolásra szorul - idézte fel az új arculat keddi budapesti sajtóbemutatóján az Egri Borműhely elnöke.
    Soltész Gergő hozzátette: ezt követően az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsával együttműködésben a borvidék számára új marketingstratégia készült, amelynek egyik eleme az új arculat, másrészt dolgoznak az egri borok stílusának egységesebbé tételén is.
    Az új arculatot az EBHT megrendelésére Ipacs Géza grafikus készítette el, aki maga is Egerben él, és számos egri borásszal dolgozott együtt - mondta el Soltész Gergő, hangsúlyozva: egyértelmű választás volt az ő személye.
    Ipacs Géza kiemelte, hogy egy új arculattal jó esetben nem csupán egy egységesítő vizuális elem készül el, hanem az egyfajta irányt is tud mutatni. A grafikus ezért nemcsak egy logót, hanem egységes arculatot tervezett a szárnyas bika motívumra felfűzve, amely utal a borvidék legismertebb márkájára, az egri bikavérre, de a fejlődésre, a helyi borászok lendületére is. Ehhez kapcsolódik az "Egri bor - Szenvedély 1000 éve" szlogen.
    Soltész Gergő hozzáfűzte: fontos volt, hogy az új arculat hangsúlyosan utaljon a tradíciókra, hiszen sok évszázad tapasztalata teszi lehetővé, hogy olyan finom bort készítsenek az egri borászok, mint amilyet most kóstolhat a fogyasztó.
    Ugyanakkor nem kizárólag a bikavérre épül a kommunikáció, a cél ugyanis megmutatni, hogy az Egri borvidék a nagy vörösborok mellett kiválóan alkalmas nagyszerű fehér és rosé borok készítésére is - jegyezte meg.
    Elmondása szerint az új arculat az Egri borvidék nyári rendezvényein debütál: elsőként a Vino fesztivál közönsége találkozhat vele július 21. és 27. között, de az augusztus végi Egri Bikavér Ünnepen is a friss arculatot használják már.
    Az új stratégia része, hogy Egerben minden évszaknak meglesz a saját tematikája és boros eseménye, az idei év végén új eseményként debütál például az a rendezvény, amely a dűlős borokat mutatja be - közölte Soltész Gergő.(F:mti)

Fenntartható erdőgazdálkodás

Magyarország is aláírta azt a levelet, amelyet Ausztria kezdeményezésére 11 európai uniós tagállam küldött Frans Timmermansnak az Európai Bizottsági alelnökének, hogy haladéktalanul vizsgálja felül az Európai Unió készülő erdészeti stratégiájának tervezetét - közölte az Agrárminisztérium (AM) hétfőn az MTI-vel.

    A közlemény idézte Nagy István agrárminisztert, aki kiemelte, az erdőgazdálkodás egész Európában a fenntartható gazdálkodás modelljeként szolgál, mivel egyszerre figyelembe veszi a fenntarthatóság társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági szempontjait. Helytelen és elfogadhatatlan megközelítés, ha a brüsszeli bürokraták ebből az egységből egyoldalúan csak a zöld szempontok érvényesítésére törekednek, mert nem lesz meg a társadalmi és gazdasági alap az egyébként szükséges környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásához. Nem lehet a gazdálkodók ellehetetlenítésével megvédeni az európai erdőket - tette hozzá a tárcavezető.
    A miniszter közleményben kifejtette, a kiszivárgott dokumentum szerint a bizottság az erdőkkel kapcsolatos eddigi alapelvek, az EU korábbi erdészeti stratégiái és az Európai Erdők Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokkal ellentétben a fenntartható és többcélú erdőgazdálkodás feladatait kizárólag a biodiverzitás megőrzésére szűkítené le. Ezzel marginálissá tenné az erdők gazdasági és szociális funkcióit, veszélyeztetve az erdészeti ágazathoz kötődő munkahelyeket, és az ágazat által a körforgásos biogazdaságban vállalt szerep betöltését.
    Nagy István a közleményben emlékeztetett, Magyarország azért csatlakozott az Ausztria által indított tiltakozó kezdeményezéshez, hogy megvédje az országban élő ötszázezer erdőtulajdonos és a mintegy 37 ezer erdőgazdálkodó érdekeit, egyben megőrizze a fenntartható gazdálkodáshoz és a természet megőrzéséhez szükséges gazdasági és társadalmi alapokat. A dokumentumot Magyarország és Ausztria mellett aláírták a Visegrádi Négyek tagállamai, továbbá Észtország, Finnország, Franciaország, Lettország, Németország és Románia erdőkért felelős miniszterei.
    A tárcavezető a közleményben hangsúlyozta, ahogy a közelmúltban a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos eredményes tárgyalásokon is sikerült megvédeni a kisgazdaságok érdekeit, és megvalósítható mederbe terelni a környezet- és klímavédelmi elképzeléseket, úgy az erdők kezelése tekintetében is fellépnek annak érdekében, hogy a bizottság ne a gazdálkodás és a vidék ellehetetlenítése árán próbálja meg elérni a zöld célkitűzéseket.
    Nagy István a közleményben arra is kitért, hogy az Európai Unió alapszerződései értelmében jelenleg az erdőkkel kapcsolatos ügyek az eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságok miatt tagállami felelősségi körbe tartoznak. Mivel az erdők az ország környezeti állapota és a klímavédelem szempontjából kiemelt fontossággal bírnak, ezért az Agrárminisztérium célja a változó környezeti viszonyok között is a meglévő erdőállományok minőségének megőrzése, és a fával borított területek növelése. Az ennek érdekében 2019-ben indított Országfásítási Programban 2021. június 30-ig 31 ezer hektár új erdő és faültetvény létesítésére nyújtottak be igényt a magyar gazdák, az állami erdőgazdaságok pedig több erdőtelepítési mintaprogramot hajtottak végre, köztük teljesítve a kormányzat azon vállalását, hogy a születendő gyermekek után minden évben legalább tíz új fát ültessenek.
    Szintén az Agrárminisztérium támogatásával zajlik a Településfásítási Program, amelyben két ütemben összesen 36 ezer sorfát ültetnek el a tízezer fő alatti településeken, megvalósítva ezzel a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb belterületi fásítási programját - hívta fel a figyelmet a tárcavezető az AM közleményében.(F:mti)