Mosoly...

 - Drágám, nem zavarna, ha meghívnám a lakodalmunkra a volt vőlegényemet is? -
   kérdi az ara.
 A vőlegény elmosolyodik:
 - Legalább lesz egy boldog ember is.


 - Igaz, mama, hogy a papa éppen vadászni volt, amikor összeházasodtatok? -
   kérdezi a gyerek az anyjától.
 - Honnan veszed ezt a csacsiságot, kisfiam? - csodálkozik az asszony.
 - Mert a Bözsi néni tegnap azt mondta a barátnőjének, hogy a Géza is
    nagy bakot lőtt, amikor megnősült.


 - Azt hallottam, cimbora, hogy minden fogadkozásod ellenére megnősültél.
   Igaz a hír?
 - Sajnos igaz. Nem volt más választásom, annyi szennyes gyűlt össze.


 Thalész az ókori görög filozófus soha nem nősült meg. Ifjúkorában az
 anyja ajánlott számára feleségnek egy kedves, fiatal lányt.
 - Korai még - utasított el anyja javaslatát Thalész.
 Néhány év múlva az anyja újból megkísérelte, hogy nősülésre bírja.
 - Már késő - állapította meg flegmán a bölcs.


 G. B. Shaw-tól, a világhírű írótól valaki megkérdezte:
 - Hisz-e ön abban, hogy az, aki pénteken nősül meg, egész életében
   boldogtalan lesz?
   Az író nyugodtan válaszolta:
 - Feltétlenül hiszek benne. Miért lenne a pénteki nap kivétel?


  Amikor Stendhal, a világhírű író öregedni kezdett, barátai meg
   akarták házasítani.
 - Szó sem lehet róla! - mondta az író. - Életemben két dolgot
   szerettem: a szép asszonyokat, meg az agglegénységemet.
   Most legalább, ebben a korban az agglegénységemet akarom
   megtartani.


 - Na, komám, hogy ízlik a házasélet? - kérdezik a nemrég nősült írót.
 - Ó, nagyon élvezem, már két tragédiára való anyagot gyűjtöttem.


 - Miért nem veszed el az a csínos fiatal nőt, akinél az estéidet töltöd?
 - Elvenném, de akkor hol tölteném az estéimet?

Kertészeti pályázatok...

Február 28-tól ismét lehet pályázni a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Kertészet - ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása című felhívásra - közölte Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleményében.

    A tárcavezető a közleményben kiemelte, a felhívás változatlan feltételek mellett lehetőséget biztosít korszerű, a piaci igényeket kiszolgálni képes, új ültetvények létrehozására, a kiöregedett, csak gazdaságtalanul művelhető gyümölcsültetvények megújítására. Fő szempont a termésbiztonság fenntartása. Ennek megfelelően az ültetvénytelepítés mellett pályázni lehet még öntözési rendszerek és jégháló takarás kiépítésére, tavaszi fagykár megelőzését szolgáló technológia, továbbá egyes, a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzésére is - tette hozzá a miniszter.
    Nagy István bejelentette, lehetőség nyílik komlóültetvények kialakítására is. Emellett új támogatási célként jelenik meg az ökológiai művelésű ültetvények telepítésének támogatása. Az ökológiai művelés vállalása esetén a meghatározott gyümölcsfajok vonatkozásában alacsonyabb hektáronkénti tőszámmal, extenzívebb kialakítással, akár az üzemi termelésből már kiszorult tájfajták eltelepítésével hozható létre az új ültetvény - hangsúlyozta a tárcavezető.
    A felhívás esetében nincs minimális támogatási összeg meghatározva, maximum pedig 500 millió forint lehet. A kérelmek benyújtására február 28. és április 30. között van lehetőség. A felhívás részletei a palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.(F:mti)

KSH - kkv tervező

A Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi kis- és középvállalkozások támogatására hozta létre a kkv-tervezőt, az új online felület célja, hogy könnyen átlátható, interaktívan kereshető, területi és országos statisztikai adatokkal segítse a kis- és középvállalkozókat (kkv) üzleti döntéseikben - közölte a KSH kedden az MTI-vel.

    Az új online felületen, amely a hivatal honlapjáról érhető el, a kkv-k vezetői olyan információkhoz juthatnak hozzá, mint például a környezetükben élő jelenlegi és potenciális vásárlóik átlagos jövedelme, vagy éppen fogyasztási szokásaik. Tájékozódhatnak egyebek mellett az egyes megyék munkaerőpiacáról, a nyilvántartott álláskeresőkről, a turisztikai kínálatáról és keresletéről is. A kkv-tervezőn keresztül egyedi adatkéréssel is fordulhatnak a vállalkozók a KSH felé.
    A közlemény idézte Freid Mónikát, a KSH Tájékoztatási Igazgatóságát irányító elnökhelyettesét, aki elmondta, egyetlen üzleti vállalkozás sem lehet sikeres az adatok értő feldolgozása nélkül. Az adatalapú üzleti döntések a célcsoportok, a mikrokörnyezet gazdasági-társadalmi statisztikai adatainak ismeretéből indulnak ki, és azok folyamatos nyomon követésével egyszerre mérséklik a működésnél fellépő esetleges veszélyeket, segítenek kijelölni a fejlesztési irányokat is.
    Hozzátette, a kkv-tervező kialakításával a hivatal célja az volt, hogy a rendelkezésére álló adatvagyonnal közvetlenül segítse a vállalkozók, a magyar gazdaság fejlődését.
    Az elnökhelyettes kiemelte: a 2021 előzetes adatok szerint a Magyarországon működő mintegy 850 000 kkv, több mint 3 millió munkavállalót foglalkoztatva, az értékesítés nettó árbevételének 41,2 százalékát, a nemzetgazdasági beruházások 32,1 százalékát adta. Ezért nem mindegy, hogy ezek a vállalkozások milyen pályát futnak be, mekkora gazdasági sikereket képesek elérni - fogalmazott a közleményben a szakember.(F:mti)

A tojás számokban

Nagyításhoz kattintson a képre

Kertészeti konferencia

A Tész-Ész Nonprofit Kft. és a Kertcenter Kft. Kertészeti Évnyitó Szakmai Konferenciát tart, amire szeretettel várja a szakmai közösség tagjait, a háttéripar képviselőit és a közösségükhöz újonnan csatlakozni szándékozó kollégákat.A Kertészeti Évnyitó Szakmai Konferencia időpontja: 2022.március 03 - 04. Regisztráció: http://kerteszportal.hu/konferencia/88 internetes oldalon keresztül lehetséges.

Iskolakert-fejlesztési Program

Idén is nagy érdeklődés övezte az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatát, a program IV. ütemének pályázati felhívására óvodák, általános- és középiskolák jelentkezhettek január 30-ig - közölte az Agrárminisztérium (AM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára az AM által az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

    László Tibor Zoltán kiemelte, az Országos Iskolakert-fejlesztési Program eddigi három ütemében összesen 167 intézmény és legalább 20 000 gyermek érintett. A IV. ütemnek köszönhetően pedig idén további 120 új óvoda- és iskolakert létrehozása valósul meg.
    A pályázat iránti nagy érdeklődés alapján elmondhatják, hogy az iskolakertek örvendetes módon egyre népszerűbbek, hiszen egyre több intézmény keresi a lehetőséget, hogy felfedezze és használja a változatos oktató-nevelő iskolakerti tevékenységeket pedagógiai céljai eléréséhez, adottságainak megfelelően - fogalmazott a helyettes államtitkár a tárca közleményében.
    A közlemény szerint László Tibor Zoltán elmondta, a kiválasztásnál a bírálók törekedtek az országos lefedettségre. A pályázatok beérkezésének sorrendje mellett előnyt jelentett, ha a pályázó intézmény Zöld Óvoda/Örökös Zöld Óvoda vagy Ökoiskola/Örökös Ökoiskola címmel rendelkezik, valamint ha a kertet minél szélesebb körben tervezi használni az oktató-nevelő munkában.
    A kiválasztott intézmények egy-egy delegáltja óvoda-/iskolakerti továbbképzésben részesül, emellett kertészeti és pedagógiai mentorálást, valamint eszközcsomagot biztosít számukra a program - magyarázta a helyettes államtitkár.
    László Tibor Zoltán a közleményben arra is kitért, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az Agrárminisztérium és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával, valamint az Iskolakertekért Alapítvány koordinálásával valósul meg a program, amelyben idén a PontVelem Nonprofit Kft. is közreműködik.
    Az Agrárminisztérium továbbra is kiemelt figyelmet fordít a környezeti nevelésre, annak érdekében, hogy a fiatalok megtanulják környezetük helyes és tudatos használatát, mely jövőnk záloga - emelte ki a helyettes államtitkár.
    A nyertes intézmények listája a https://kormany.hu/dokumentumtar/nyertes-ovoda-iskolakerti-alapozo-iv-utem, illetve a https://kormany.hu/dokumentumtar/nyertes-iskolakerti-alapozo-iv-utem linken érhető el az óvodakert, valamint az iskolakert kategóriában.(F:mti)

Elődök tisztelete

Március – Kikelet hava

03.2 

Sályi Gyula 
(1903. március 2. – 1982. október 13.) 
állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Szakmai működése elsősorban a fertőző állatbetegségek kórbonctanának és kórszövettanának tanulmányozása terén elért eredményeiben jelentős.

03.3

Westsik Vilmos 
(1883. márc. 3. – 1976. jan. 29.) 
Kossuth-díjas mezőgazdasági szakember.  Életének 52 esztendejét szentelte a mezőgazdasági tudományok és a homoki mezőgazdaság fejlesztésére, korszerűsítésére. Erős akarattal elérte célját „A homok terem!”  

03.4

Arany Sándor 
 (1899. márc. 4. – 1984. febr. 16.):  
talajvegyész, Kossuth-díjas. Nevéhez kapcsolódott számos olyan módszer és minőségi mutató hazai bevezetése, melyet ma is használnak a szikes talajok vizsgálatánál (pl. Arany-féle kötöttségi szám, KA).

03.5

Dohy János 
 (1934. március 5. – 2002. november 11.) 
Széchenyi-díjas agrármérnök, biotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A hazai állatnemesítési és állattenyésztési kutatások nemzetközileg elismert szaktekintélye.  

Margó Tivadar 
(1816. március 5. – 1896. szeptember 5.) 
orvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

03.6

Balásházy János 
 (1797. márc. 6. - 1857. nov.19 )  
ügyvéd, az MTA tagja.Fontosabb művei: Gyűjtemény a juhtenyésztésről, Tanácslatok a magyarországi mezei gazdák számára.

03.7 

Kosutány Tamás 
(1848. március 7. – 1915. január 19.) 
 magyar agrokémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első magyarországi kezdeményezője.  

03.8

Legány Ödön 
(1876. március 8. – 1944. augusztus 14.) 
növénynemesítő. Fajtakeresztezéssel ő állított elő először lencsebükkönyt.  Foglalkozott a búzafagyasztásával, nemesített takarmánynövényeket, kapásokat, konyhakerti kultúrákat is.

03.9 

Aujeszky Aladár 
(1869. jan. 11. – 1933. márc. 9.) 
magyar mikrobiológus. Ő vezette be Magyarországon a kutyák veszettség elleni kötelező oltását.  

03.11

Bittera Miklós 
(1887. november 12. – 1947. március 11.) 
növénytermesztő, tanszékvezető egyetemi magántanár. A talajerő javítása és fenntartása irányában végzett kutatási eredményei figyelemre méltóak. 

Räde Károly 
(1864. márc. 11. – 1946. febr. 20.): 
kertész. 1893-ban a Kertészeti Tanintézet díszkertészeti részlegének megszervezésében vett részt. 1894 – 1914 között a Tanintézet vezető főkertésze.

03.12

Jávorka Sándor 
(1883. március 12. – 1961. szeptember 28.) 
Kossuth-díjas botanikus, az MTA tagja. A 20. századi magyar növénytani, azon belül a florisztikai és növényföldrajzi kutatások kimagasló jelentőségű alakja volt.

03.13

Bacsó Nándor 
(1904. márc. 13. - 1974. máj. 29.) 
meteorológus, klimatológus, egyetemi tanár. Fő munkaterülete Magyarország éghajlati vizsgálata volt. Az agrometeorológiai adatgyűjtést irányította. 

Gruber Ferenc
(1905. márc.13. – 1971. dec. 31.)
mezőgazdasági szakember, akadémiai tanár.  Tevékenysége az alföldi gyepgazdálkodás fejlesztésére és korszerűsítésére irányult. Országos szakértője volt a rét- és legelőgazdálkodásnak.

Haggenmacher Károly,
(1835. márc. 13. – 1921. aug. 8.) 
malomgépész, feltaláló.  Életművét a szakmatörténeti jelentőségű 15 malomipari találmánya jelentette. Találmányai közül a síkszita hozta meg számára a világhírt.

03.17

Bezerédj Pál,
(1840. március 17. – 1918. január 21.),
mezőgazdász, a magyar selyemhernyó-tenyésztés és selyemgyártás mentora.

03.18

Marek József
 (1868. március 18. – 1952. szeptember 7.)
Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A 20. század első felének iskolateremtő állatorvosa volt.

Mészöly Gyula
 (1910. január 6. – 1974. március 18.)
Kossuth-díjas növénynemesítő, biológus, az MTA rendes tagja.

03.19

Rapaics Raymund
(1885. február 15. – 1954. március 19.)
botanikus, biológus, tudománytörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

03.20

Dudich Endre 
(1895. március 20. – 1971. február 5.) 
Kossuth-díjas magyar zoológus, egyetemi tanár. A magyar zoológia kiemelkedő alakja.

Kemény Bertalan 
 (1928. március 20. - 2007. március 23.) 
mezőgazdasági mérnök, településtervező. Kezdeményezésére 1989-ben alakult meg a Falufejlesztési Társaság, amely aktívan támogatta a településszövetségek létrejöttét, a falugondnoki szolgálatok beindítását.

Schmidt József 
(1874. március 20. – 1934. augusztus 4.) 
malommérnök, közgazdász; malomtulajdonos, a rendszeres molnárképzés bevezetésének, valamint egy malomipari múzeum és könyvtár létesítésének kezdeményezője, a Magyar Molnár Céh megalapítója.

03.21

Csapó Dániel 
(1778. márc. 21. - 1844. aug. 5.) 
reformkori politikus, mezőgazdasági szakember. A mezőgazdaság fejlesztését bénító kötöttségek felszámolására, a növénytermesztés, és a belterjes állattenyésztés fellendítésére törekedett.  

03.23

Újhelyi Imre 
(1866. jan. 12. – 1923. márc. 23.) 
akadémiai tanár, igazgató. Elsőként ismerte föl az állati gümőkór kártételét. Nevéhez fűződik a Moson megyei tejszövetkezetek megalakítása. Foglalkozott a szarvasmarha tenyészkiválasztásával és a törzskönyvezésével. 

03.24

Horn Artúr 
(1911. márc. 24. – 2003. nov. 24.) 
Állami Díjas magyar mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár, az MTA  tagja. Nevéhez fűződik a populációgenetikai szemlélet bevezetése és a specializált szarvasmarha-típusok kialakítása.

03.25

Fuchs Emil  
(1830. március 25. – 1896. augusztus 28^.) 
magyar főkertész.  Fő műve a Vezérkönyv a gazdasági fanevelés, szaporítás és rendezés, valamint a kiültetett fák évenkénti kezeléséről (Pest, 1864).

Vásárhelyi Pál 
(1795. március 25. – 1846. április 8.) 
vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

03.26

Baintner Ferenc  
(1871. máj. 20. – 1948. márc. 26.) 
agrármérnök, élelmiszervegyész, borász. Elsősorban a tejvizsgálat, borászat és szeszgyártás területén fejtett ki munkásságot.  

03.27

Harnos Zsolt 
(1941. március 27. – 2009. április 10.) 
Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a biomatematika, alkalmazott ökológia, és klímakutatás kiemelkedő művelője.  

Sporzon Pál id. 
(1831. január 12. – 1917. március 27.) 
gazdasági akadémiai tanár. Utolsó nagy műve 1885-ben a tankönyvül elfogadott  
Gazdasági becsléstan volt.

03.28

Rohringer Sándor 
(1868. márc. 28. – 1945. máj. 4.) 
vízépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja. Nagy jelentőségűek hidraulikai vizsgálatai, nevéhez fűződik az ország első hidrotechnikai laboratóriumának megszervezése és az alföldi talajvízészlelő kúthálózat kiépítésének megindítása.

03.29

Csapody Vera 
(1890. márc. 29. – 1985. nov. 6.) 
állami díjas botanikus,  a növényvilág tudományos ábrázolásának művésze, növényrajzoló. Növényi akvarelljei, tusrajzai számos hazai és külföldi kiállításon, botanikai kongresszuson 
öregbítették hírnevét. 

03.30

Pethe Ferenc 
 (1762. március 30. – 1832. február 22.) 
újságíró, gazdasági szakíró, az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője. Keszthelyi Georgikon egyik szervezője, tanára, majd vezetője.

03.31

Páter Károly  
(1900. márc. 31. – 1964. márc. 14.): 
talajvegyész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Munkássága a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki.