Csángó Fesztivál

Csaknem negyven kulturális esemény, több mint nyolcszáz fellépő, valamint száznál is több népművész és kézműves részvételével zajló népművészeti vásár is várja a közönséget augusztus 9. és 14. között Jászberényben a 30. Jubileumi Csángó Fesztiválon - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

    A közlemény szerint a Folklór Kulturális Közalapítvány és a Jászság Népi Együttes a járvány miatti kihagyás után rendezi meg újra a fesztivált, amely a határon túli magyarság népművészetét mutatja be a kisebbségek, nemzetiségek identitástudatának erősítése érdekében.
    A rendezvény célja felhívni a figyelmet az anyanemzettől évszázadok óta elszigetelten élő moldvai és gyimesi csángó magyarságra, megismertetni sorsukat minél több emberrel, minél szélesebb körben - írták a szervezők, akik küldetésüknek tekintik a határainkon innen és túli autentikus magyar és európai kultúrák, népművészeti értékek minél szélesebb körben történő megismertetését.
    A fellépők között erdélyi, moldvai és gyimesi csángó hagyományőrzők, felvidéki és vajdasági táncegyüttesek, Magyarországon élő kisebbségi tánccsoportok és zenészek képviselői is bemutatkoznak. A rendezvényre az eddigi tapasztalatok alapján mintegy tízezer látogatót várnak.
    Augusztus 9-én Mindenek szerelme címmel táncos koncertet láthat a közönség a Székely Mihály Szabadtéri Színpadon, az előadás rendező-koreográfusa Szűcs Gábor, a Jászság Népi Együttes művészeti igazgatója, a Csángó Fesztivál igazgatója. Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Pál István "Szalonna" és Bandája, valamint a Jászság Népi Együttes közös műsorában egyedülálló módon jelenik meg a rock and roll, a népzene és a néptánc hármas egysége. Közreműködik: Heinczinger Mika.
    Augusztus 10-én Kárpátok visszhangja címmel ad műsort a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara a Székely Mihály Szabadtéri Színpadon Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kossuth-díjas koreográfusa rendezésében. Az előadáson a Kárpát-medence néptáncos és népzenei kincseit bemutató lendületes és sokszínű folklórműsort láthat a közönség, amely során a jól ismert csárdás, az erdélyi és magyar cigány táncok mellett a legényes sem marad el.
    Augusztus 11-én a Csík zenekar ad koncertet Ugye mi jó barátok vagyunk címmel a Székely Mihály Szabadtéri Színpadon. A vendégművész Presser Gábor lesz. Ugyanezen a napon éjszaka az Ötödik évszak koncertjére várják a résztvevőket a Jászság Népi Együttes székházába.
    Augusztus 12-én Menyegző - Ásó, kapa, nagyharang címmel lesz látható táncszínházi előadás a Székely Mihály Szabadtéri Színpadon kétszáz táncos és zenész részvételével. Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili koreográfiáját a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes, a Debreceni Nép Együttes, a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület, a budapesti Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes és a jászberényi Jászság Népi Együttes adja elő. A zenei kíséretet Pál István "Szalonna" és Bandája, valamint a Zagyva Banda biztosítja. Vőfély lesz Farkas László és Sikentáncz Szilveszter. Ugyanezen a napon éjszaka a Góbé Zenekar koncertjét hallhatják a résztvevők a Jászág Népi Együttes székházában.
    Augusztus 13-án a Magyarság hangja című ingyenes gálaműsort láthatja a közönség a Főtéri nagyszínpadon, ahol moldvai és gyimesi csángók, erdélyi, magyarországi hagyományőrző táncosok, énekesek, zenészek lépnek fel. Éjszaka a Parno Graszt zenekar koncertje várja a közönséget a Székely Mihály Szabadtéri Színpadon.
    Augusztus 14-én, vasárnap este a Viszontlátásra Csángó Fesztivál című ingyenes gálaműsorral zárul a program a Főtéri nagyszínpadon. Közreműködnek az erdélyi hagyományőrző táncosok, zenészek, a Martenica Táncegyüttes, a Püspökhatvani Szlovák Táncegyüttes, az eleki hagyományőrzők, a Testvériségi Német Nemzetiségi Táncegyüttes, a Galagonya Táncegyüttes, a Jászberényi Hagyományőrző Együttes, a Jászság Népi Együttes és a Zagyva Banda.(F:MTI)

Pásztormunka...

A pásztortársadalomban fönnáll egy belső tagozódás. Ez koronként és térségenként eltérő módon és többféle rendezőelv szerint alakult ki. Ezek egyike a foglalkozási, mondhatnánk szakmák közötti rangsor, ami nagyban függött a táj adottságaitól és így a legeltetési lehetőségektől; ennek következtében attól is hogy az adott szakma hány fővel képviseltette magát azon a vidéken. Azonban fel lehet állítani egy általános, elterjedtebb rangsort, az alábbiakban fontossági sorrendbe szedve:

• gulyás – azaz marhapásztor, a gulya őrzője
• csikós – „lópásztor”, a ménes legeltetője, őrzője
• juhász – juhpásztor, a juhnyáj őrzője
• kondás, kanász – disznópásztor, a konda vagy falka őrzője - előbbi minden este hazahajtotta, utóbbi kint teleltette a disznókat azaz ridegen tartotta
• csordás és a csürhés – az istállóban tartott, csak napközben kihajtott négylábú állatok őrzője

A szárnyasok őrzésével többnyire gyerekeket bíztak meg, így mindenütt a rangsor végére kerültek, ezek közül a libapásztor, a ludas említhető meg.

Emberkereskedelem...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az emberkereskedelem, elsősorban a nő- és a gyermekkereskedelem az 1990-es évek óta az egyik legaggasztóbb jelenség a világban. Az emberkereskedelem a világ harmadik legnagyobb és leggyorsabb ütemben növekvő bűnözői iparága. Az emberkereskedelem áldozatai a legtöbb esetben szegények, bevándorlók, csavargók vagy felügyelet alatt álló fiatalok, kisebbségek, elnyomottak, nők, gyerekek, valamint erőszak, háború vagy természeti csapások áldozatai.

Aszály...

Várhatóan nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben Magyarországon, és a század végéig tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma - írta pénteki cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

    Kecskemét és Nyíregyháza környékén már most sokkal rosszabb a helyzet, mint az eddigi legextrémebb, 2003-as aszályos évben - tették hozzá.
    Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzésében felhívta a figyelmet, hogy a súlyosan aszályos időszakok száma 1990 óta mutat növekvő tendenciát. Országosan az látható, hogy alapvetően kevesebbszer, de többet esik, ezzel párhuzamosan pedig a száraz napok száma is nő.
    Mint kifejtették: 1971 óta a legnagyobb aszály országos átlagban 2003-ban volt. Idén július 24-éig az ország közepén, Kecskeméten március 1-jétől számítva az eltelt 146-ból 122 nap száraz volt, amely a teljes tavaszi-nyári fél évre átszámítva kissé felülmúlja a legsúlyosabb 2003-as évet. Keleten, például Nyíregyháza mellett azonban a helyzet ennél is rosszabb, hiszen idén az eddig ott jelentkező 129 száraz napot átszámítva a legextrémebb 2003-as évet is jócskán felülmúljuk.
    Azt írták: országos átlagban az elmúlt 50 évben nem nőtt annak a valószínűsége, hogy egyre több az aszályos év, de szignifikánsan növekedett annak valószínűsége, hogy amikor aszály van, akkor az egyre súlyosabb, hiszen nőttek a száraz napok tavaszi és nyári összegei.
    Ez a változás az ország déli felében egyértelműen a nyári növekedésnek tulajdonítható - írták.
    A szakértők elemzésükben a növényi termések érési fázisát és a terméshozamokat károsan befolyásoló nyári aszályt vizsgálták. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisából az elmúlt 50 évet vizsgálva rámutattak, hogy míg délnyugaton és a Kárpátaljával határos régióban gyengén csökkent a féléves (a tavaszi és nyári együttes) csapadékösszeg, addig az ország északi-középső felén egyértelműen nőtt 1971 és 2020 között. Ráadásul - mint írták - ez a növekedés igen jelentős, és nagy területen eléri a 30-60 millimétert is. Ezzel párhuzamosan a két évszakban a száraz napok összege - kisebb körzeteket leszámítva - is nőtt.
    Azt írták, az "optimista" forgatókönyv szerint: határozott kibocsátáscsökkentéssel lehet esély a múltbelinél kevesebb száraz időszakra. A pesszimista jövőkép szerint viszont további növekedés is valószínű, és ez elsősorban kelet felé várhatóan még erőteljesebb is lesz.
    A várható változásokhoz való alkalmazkodás érdekében a jövőben mindenképpen tárolni kellene a csapadékosabb évek többletcsapadékát a súlyosan aszályos évek hiányainak pótlására és az extrém aszály okozta katasztrófák elkerülésére - közölték.
    A természetes növényzet és a mezőgazdasági termelés, valamint ennek következtében az élelmiszer-biztonság szempontjából is lényeges, hogy Magyarországon ne legyen gyakoribb a súlyosan aszályos tavaszi-nyári fél évek előfordulása - hangsúlyozták a szakértők, hozzátéve: "ehhez a nemzetközi közösségnek, és közte Magyarországnak is, drasztikusan csökkentenie kell üvegházhatású-gázkibocsátásait, valamint alapvetően kell újragondolnunk vízgazdálkodásunkat, előtérbe helyezve a vízmegtartást".(F:MTI)

Szentlőrinci mezőgépnapok

Védett természeti területek

Nagyításhoz kattintson a képre

Magyarország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A természetvédelmi terület kijelöléséről, az azokon végezhető tevékenységekről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik.

Túlfogyasztás világnapja

Idén július 28-ára esik a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága csütörtökre használja el a bolygó egy évnyi erőforrásait.

    Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja.
    A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.
    Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel - hangsúlyozza a WWF.
    Mint kiemelik, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
    Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk - a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük - hangsúlyozzák a közleményben.
    Mint kiemelik, ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással.
    A közleményben kiemelik: a világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek.
    Mint hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében, a személyes döntésekkel nyomást lehet gyakorolni a nagy szereplőkre.
    Sokat számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal - fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás - meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
    A közleményben kiemelik, hogy az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóbbá tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem, amellyel megtudható, hogy jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait - vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk -, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren.
    Emellett a szervezet a napokban indítja útjára a "Jó neked, jó a bolygónak" szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésével indult el, célja a megfizethető és fenntartható élelmiszerelőállítás és -fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.
    A közleményben kitérnek arra, hogy a táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználás. Mint írják, számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például
ha kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet.(F:MTI)