Elővetemény...

 

Erasmus+ program

Kiírásra került az Erasmus+ program 2022-es pályázati felhívása. A magyar nyelven is elérhető dokumentum tartalmazza a program legfontosabb céljait, költségvetését, illetve a különféle pályázatok benyújtásának határidejét.

Mezőgazdasági kisüzemek támogatása

Újranyílik a népszerű mezőgazdasági kisüzemek támogatása elnevezésű pályázati kiírás - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

    Az Agrárminisztérium szerdai közleménye szerint a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázati kiírás 2022. február 14. és 2022. február 28. között újra megnyílik.
    A miniszter szerint a Vidékfejlesztési program pályázati felhívásai közül ez az egyik legnépszerűbb. A kezdeményezésnek köszönhetően eddig több ütemben összesen 8 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók. A döntések folyamatosan születnek, így már csaknem 3800 érdeklődő részére folyósították a támogatás első részletét, ami több mint 4 millió forintot jelent nyertes pályázónként. Ennek köszönhetően már összesen mintegy 15,5 milliárd forint segíti a legkisebb termelőként működő gazdálkodókat terveik megvalósításában - tette hozzá Nagy István.
    Kifejtette, a felhívás keretében 15 000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatásra lehet kérelmet benyújtani. A forrásra meghatározott kis üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőknek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek pályázhatnak. Feltétel azonban, hogy a tartózkodási helynek, vagy székhelynek már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben kell lennie.
    A forrásokat a pályázók üzemméretük növelése érdekében többek között eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre vagy akár állatvásárlásra is elkölthetik - emelte ki a miniszter.
    A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg. (F:mti)

Krízisbiztosítási rendszer

Február 1-28. között újra megnyílt a csatlakozás lehetősége ahhoz a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, amely egyedülálló, új és innovatív eleme a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek - közölte szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM).

    "A gazdálkodóknak javasoljuk, fontolják meg a mezőgazdasági biztonsági háló újabb eleméhez történő csatlakozás lehetőségét" - fogalmazott Feldman Zsolt.
    Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kifejtette: a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer révén az eddigi, kizárólag természeti káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján kívüli, bármely okból - legyen az időjárási jelenség, állatbetegség, piaci körülmények, termelési költség növekedés - bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelemcsökkenése jogosulttá teszi a kompenzációra. A csatlakozás önkéntes és hároméves időszakra jelent kötelező tagságot a mezőgazdasági termelő számára.
    A csatlakozásnak több feltétele van, többek között a csatlakozás évében rendelkezzen legalább három lezárt működési évvel, a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartsa nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől, valamint, hogy eleget tegyen a gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeknek (korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam) - részletezte az AM közleménye.
    A jövedelemcsökkenés kiszámításának alapját a tárgyévet megelőző 3 év és a tárgyév jövedelemadatai, készletnyilvántartása jelentik. A csatlakozó gazdálkodó valamennyi mezőgazdasági termékével részt kell vegyen a rendszerben, tehát például nem biztosíthatja csak az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.
    Az államtitkár jelezte: a rendszerhez csatlakozó termelők minden évben krízisbiztosítási hozzájárulást fizetnek, amelynek mértékét növényfajonként, illetve állatfajonkénti bontásban a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020 (XII.2) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Néhány példát kiemelve, a fizetendő hozzájárulás mértéke évente egy hektár szántó után 3500 forint/hektár, ültetvény után 9 ezer forint/hektár, fűtetlen fólia után 40 ezer forint/hektár. Az állattartáshoz kapcsolódóan egy tejelőtehén után 2 ezer forint, egy anyakoca után 500 forint, míg egy tenyészkacsa után 15 forint a hozzájárulás mértéke. A fizetendő hozzájárulás kiszámításának alapja a hasznosított területre, valamint átlagos állatállományára vonatkozó adatok.
    Ha a gazdálkodó - korábbi évek alapján számított referenciajövedelemhez képest - adott évi jövedelemcsökkenése meghaladja a 30 százalékot, határidőben megfizette a krízisbiztosítási hozzájárulást és benyújtotta a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét, valamint a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem volt negatív, akkor válik jogosulttá a jövedelemcsökkenésének legfeljebb 69,9 százalékának kompenzálására. Az Európai Uniós előírások szerint a krízisbiztosítási kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70 százalékánál, ezért 69,9 százalék a kompenzáció maximális mértéke - fogalmazott Feldman Zsolt.
    A kifizethető krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30 százalékban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70 százalékban pedig a vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél a tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől. Részletek a www.allamkincstar.gov.hu - Támogatások/Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer menüpont alatt találhatóak, a jogszabályi hátteret a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendelet, valamint a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza - emlékeztetett az Agrárminisztérium. (F:mti)

Területalapú támogatás...

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Vizes Élőhelyek Napja

1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben aláírta a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölt meg a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartjuk a Vizes Élőhelyek Napját.

Elődök tisztelete 2.

02.2

Timkó Imre 
 (1875. október 21. – 1940. február 2.): 
agrogeológus. Részt vett a hazai agrogeológiai felvételi módszerek kidolgozásában. Közreműködött az Ecsedi-láp. és a Hanság lecsapolási munkálataiban.

02.4

Manninger Rezső 
(1890. július 7. – 1970. február 4.) 
állatorvos, egyetemi tanár.  1928-ban megszervezte és 1943-ig vezette az Országos Állategészségügyi Intézetet.

02.5

Dudich Endre 
(1895. március 20. – 1971. február 5.) 
Kossuth-díjas magyar zoológus, egyetemi tanár. A magyar zoológia kiemelkedő alakja. 

Szabó Gusztáv 
 (1879.febr.5. - 1963.júl.4) 
a mezőgazdaság műszaki fejlesztése terén végzett kiemelkedő munkát. Nagy szerepe volt a gépbemutatók, a mezőgazdasági erőgépek szántóföldi vizsgálatának bevezetésében. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkájában is tevékenyen részt 

vett.

02.6

Gothard Sándor 
 (1859. febr. 6. – 1939. júl. 14.):  
mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró, elméleti mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott, A család herényi és iszkázi birtokát mintagazdasággá fejlesztette. Igen sok cikket, számos könyvet írt.

02.10

Csizmadia Ernő 
(1924. február 10. – 1984. november 14.)
agrárközgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Szövetkezetelméleti kutatásokkal, az agrár-ipari fejlődés törvényszerűségeinek vizsgálatával foglalkozott. 

Soó Rezső 
(1903. aug. 1. – 1980. febr. 10.) 
Kossuth-díjas  botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja .  Alkotó tevékenységének három kiemelkedő munkája, a Növényföldrajz, a Jávorka Sándorral közösen írt A magyar növényvilág kézikönyve és a Fejlődéstörténeti növényrendszertan.

02.11

Balás Géza 
(1914. február 11. – 1987. január 31.) 
kertészmérnök, biológus, zoológus, egyetemi tanár, kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

02.12

Surányi János 
 (1886. febr. 12. – 1965. nov. 8.) 
mezőgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja , Kossuth-díjas. Egyes takarmánynövények honosítása (takarmánycirok) és a búza, kukorica termesztésének korszerűsítése területén ért el kimagasló eredményeket.

02.13

Nagyváthy János 
(1755. január 19. – 1819. február 13.)  
első rendszeres magyar nyelvű munkája A szorgalmas mezei gazda címmel 1791-ben jelent meg. Ebben a művében a mezőgazdasági termelés minden oldalát feldolgozta.  

Rodiczky Jenő 
(1844. febr. 13. – 1915. jan. 4.) 
gazdasági akadémiai tanár. Közgazdaságtant, statisztikát, gyapjúismeretet, valamint növénytermesztést egyaránt tanított a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Széles körű gyakorlati és gazdag szakirodalmi munkásságot fejtett ki. 

02.15

Porpáczy Aladár 
(1903. dec. 17. – 1965. febr. 15) 
Kossuth-díjas kertészmérnök, növénynemesítő, a magyar korszerű gyümölcsnemesítés megalapítója és megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Rapaics Raymund 
(1885. február 15. – 1954. március 19.) 
botanikus, biológus, tudománytörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

02.16

Arany Sándor 
 (1899. márc. 4. – 1984. febr. 16.):  
talajvegyész, Kossuth-díjas. Nevéhez kapcsolódott számos olyan módszer és minőségi mutató hazai bevezetése, melyet ma is használnak a szikes talajok vizsgálatánál (pl. Arany-féle kötöttségi szám, KA).

Fehér Dániel
(1890. október 27. – 1955. február 16.)
erdőmérnök, mikrobiológus, növényfiziológus, botanikus. A mikroorganizmusok élettanával kapcsolatos talajbiológiai kutatásaival nemzetközi hírnevet szerzett.

Natter-Nád Miksa 
(1893. február 16. – 1982. április 7.) 
újságíró, biológus. 1913-tól jelennek meg mezőgazdasági és kertészeti növényekről szóló ismertetései.

02.17

Sáringer Gyula Ede 
 (1928. dec. 2. – 2009. febr. 17.) 
Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, entomológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kísérletes rovarökológia és a növényvédelmi állattan neves kutatója. 

02.20

Räde Károly 
(1864. márc. 11. – 1946. febr. 20.): 
kertész. 1893-ban az akkor létesült Kertészeti Tanintézet díszkertészeti részlegének megszervezésében vett részt. 1894 – 1914 között a Tanintézet vezető főkertésze, a dísznövénytermesztés, a virág-, zöldség- és gyümölcshajtatás oktatója.

Guba Sándor 
(1927. ápr. 17. – 1984. febr. 20.) 
 mezőgazdasági mérnök, főiskolai igazgató, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Fő kutatási területe a magyarországi szarvasmarha- és sertésállomány termelőképessége volt, kialakított új törzstenyészeteket.

02.21

Chernel István 
(1865. máj. 31. – 1922. febr. 21.) 
A madártani kutatások kiváló művelője. Az ornitológia területén főműve a Magyarország madarai című háromkötetes könyv.  

02.22

Pethe Ferenc 
(1762. március 30. – 1832. február 22.) 
újságíró, gazdasági szakíró, az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője. Keszthelyi Georgikon egyik szervezője, tanára, majd vezetője. 

Mathiász János 
(1838. febr. 22. – 1921. dec. 3.) 
világhírű magyar szőlész-borász.

 A magyar és a világ szőlészetének és borászatának megmentőjeként végezte munkáját, amikor a filoxéra vész elpusztította a szőlőtőkéket az egész világon.

02.24

Hankóczy Jenő 
(1879. február 24. – 1939. március 2.) 
mezőgazdasági kutató, a búza- és lisztminőség kérdésének nemzetközi szakembere, a "farinométer" feltalálója.

02.25

Képessy József 
(1818. február 25. – 1876. október 25.) 
vízépítő mérnök, országos középítészeti felügyelő, a Tisza-szabályozás egyik első, meghatározó egyénisége. 

02.26

Ormos Imre 
 (1903. máj. 27. – 1979. febr. 26.): 
kerttervező, egyetemi tanár, Kossuth-díjas. Számos tanulmánya jelent meg : A házikertek berendezése, A kerttervezés története és gyakorlata, Kertészeti földméréstan és kerttechnika. 
   

’Sigmond Elek 
(1873. február 26. – 1939. szeptember 30.) 
vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon. 

02.27

Karch Alajos 
(1869. febr. 27. – 1939. szept. 3.): 
Malomgépeket szerkesztett és malmot tervezett, nevezetes a hat hengerrel őrlő gépe és a daratisztítóval egyesített síkszita . Gépeivel önműködő kismalmokat hozott létre.   

02.28

Jankó Sándor 
(1866. febr. 28. - 1923. máj. 14.) 
erdőmérnök , erdészeti tudományok műszaki kérdéseivel, tervezésével foglalkozott. Az első magyar nyelvű fotogrammetriai szakkönyv (Fotogrammetria, 1917) szerzője.