PTI tájékoztató, '9.08.11

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu  

Heti Online Hírlevél 

Tartalom 

Cégautó adó saját Kft-nek bérbeadott személygépkocsi után Ingatlan bérbeadás áfa szabályai APEH üzemenyagárak szeptemberre Jövőre is érdemes alkalmazni a cafeteria-rendszert Kft. üzletrész átruházása  

Cégautó adó saját Kft-nek bérbeadott személygépkocsi után A magánszemély a személyautóját kölcsönadja egy Kft-nek, úgy hogy a gépjármű fenntartási és üzemeltetési költségét a kft vállalja, a magánszemély bérleti díjat nem számol föl, a kft a személyautót üzleti célra fogja használni. Terhel-e valakit cégautó adó és ha igen akkor kit? Valakinek lesz cégautó fizetési kötelezettsége - a gépjármű adóról szóló törvény 17/C.§/3/ bekezdése alapján. A törvény ugyanis előírja, hogy adóköteles az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget számoltak el. A törvény további rendelkezései alapján pedig egyértelmű az is, hogy a költségelszámolónak nem feltétlenül a magánszemély tulajdonosnak kell lennie. Így szól a szabály: „17/C. § (1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. (2) A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevője számolja el, és a) a tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik, b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént. (3) Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.” Tehát: A magánszemély bérbeadhatja saját tulajdonú személygépkocsiját egy Kft-nek, akár a sajátjának is – ingyenesen is, bérleti díj ellenében is. Ezesetben azonban a személygépkocsi után a cégautó adó fizetési kötelezettség beáll, mert megvalósul a feltétel, hogy a cég utána költséget számol fel. A cégautó adó fizetője a magánszemély lesz, ha azonban a cég elmulasztja a költségelszámolás tényéről a tulajdonos értesítését, akkor a cég köteles az adót megfizetni. Ingatlan bérbeadás áfa szabályai Az APEH honlapján megjelent állásfoglalást ismertetjük az ingatlan bérbadás áfa szabályainak értelmezéséről. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 88. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az adóalany - a 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján adómentes – ingatlan bérbeadási tevékenységére adókötelezettséget választhat. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerint az adóalany az ingatlan bérbeadásra választott adókötelezettségtől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Az adóalany, függetlenül attól, hogy korábban élt az áfatörvény 88. §-a szerint az adókötelezettség választásának jogával, bejelentkezhet az áfatörvény 187. § (1) bekezdése szerint az alanyi adómentesség alá (az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén), tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség választhatóságának feltételei között nem szerepel olyan előírás, ami a 88. §-on alapuló választással összefüggésben az alanyi adómentesség választását kizárná. Az áfatörvény 187. § (2) bekezdése értelmében, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában, alanyi adómentes minőségében adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Az alanyi adómentesség olyan személyhez kötődő mentességi forma, amely az adóalany minden olyan áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletére kiterjed, amelyben jogosult alanyi adómentes minőségében eljárni. Az áfatörvény alanyi adómentességre vonatkozó szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint az alanyi adómentes adóalany ingatlan bérbeadási tevékenységét nem alanyi adómentes minőségében végezné, amennyiben arra az adóalany az áfatörvény 88. §-a alapján adókötelezettséget választott. Az alanyi adómentesség az adóalany valamennyi ügyletére kiterjed, ezáltal felülírja a korábbi – az áfatörvény 88. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – választását. Ennek okán az alanyi mentes időszak alatt történő ingatlan bérbeadás is adómentesen történik, levonási jog nélkül. [Az áfatörvény 188. § (3) bekezdés f) pontját is figyelembe véve az ingatlan bérbeadásból származó bevétel az alanyi adómentesség választására jogosító bevétel számításakor figyelembe veendő, függetlenül attól, hogy az egyébként (vagyis, ha az adóalany azt nem alanyi adómentes minőségében végezné) adómentes lenne, vagy adóköteles.] Az alanyi adómentesség választásával nem szűnik meg az adókötelezettséghez való - áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerinti - 5 éves kötöttség, hiszen az alanyi adómentes adóalany nem e kötöttség alól való mentesülés miatt, hanem alanyi adómentes minőségére tekintettel végzi adómentesen a szolgáltatását. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdésében előírt időtartam vonatkozásában emiatt előfordulhat, hogy az ingatlan bérbeadásra korábban adókötelezettséget választott adóalany, alanyi adómentessége megszűnését követően – az öt éves időtartam leteltéig – ismét adókötelesen kell, hogy bérbe adja ingatlanát. www.apeh.hu  

APEH üzemenyagárak szeptemberre Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közzétette a szeptember 1-je és szeptember 30-a között, a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban alkalmazható üzemanyagárakat. A 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 297 forinttal, a gázolaj 277 forinttal, a keverék 324 forinttal, az autógáz pedig 167 forinttal számolható el a jövő hónapban. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie. 

Jövőre is érdemes alkalmazni a cafeteria-rendszert Az RSM DTM tanácsadó cég hírlevele ismerteti: egyes juttatások jövőre is adómentesek maradtak, így 2010-ben is adómentesen biztosítható a munkavállalóknak a számítógép- és internethasználat. A béren kívüli juttatási formák túlnyomó többsége egy kedvezményes - a munkabér terhénél alacsonyabb mértékű - adózási körbe került. A jövő évtől a kifizetőt így 25 százalékos adó terheli majd az üdülési csekk, a munkáltató (vagy kapcsolt fele) üdülőjében történő üdültetés, a melegétkeztetés formájában juttatott bevétel (meleg-étkeztetési utalvány), az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési támogatás (iskolakezdési utalvány), a helyi bérlet megtérítése, az önkéntes nyugdíjpénztári és az önkéntes egészségpénztári befizetés után. Az idei évhez képest kedvező változás, hogy 2010-től a meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezerről 18 ezer forintra emelkedik. Az üdülési csekk felhasználási köre ugyanakkor szűkül, kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható majd be. A további cafeteria elemek esetében a kedvezményes adómértékkel történő adóztatás értékhatárai nem változnak jövőre, azaz bizonyos juttatási formáknál továbbra is csak korlátozott mértékig lehet élni a kedvezőbb adózási lehetőséggel. Ha az értékhatárhoz kötött bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez szintén 97,89 százalékos adóteher társul. A hidegétkeztetés-utalvány, valamint az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozó biztosítása, a művelődési intézményi szolgáltatás (kultúrautalvány), illetve a munkáltató által adott termék, szolgáltatás (csekély értékű ajándék), illetve az ezekre szóló utalvány (ajándékutalvány) nem került be a kedvezményes körbe. Ezek adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, és a kifizetőt 97,89 százalékos adóteher terheli. Ha az értékhatárhoz kötött bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez ugyancsak 97,89 százalékos adóteher társul. Habár az adómentesen adható ösztönzők köre 2010-től jelentősen beszűkül, az RSM DTM szerint még mindig érdemes élni a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatási formákkal. Ha ugyanis a munkáltatónak például bruttó 100 ezer forint éves keret áll rendelkezésére a munkavállalók béren túli ösztönzésére, ezt teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemeken keresztül felhasználva a nála jelentkező 100 ezer forint költséghez képest 75 ezer forint kerül a munkavállalók zsebébe. Míg, ha a 100 ezer forintot bérként fizeti ki, a bérnövekményből csupán 55.183 forint marad a munkavállalónál, amennyiben pedig az éves bruttó bére meghaladja a 3 millió 937 ezer forintot, már csak 40.358 forint. Vagyis, a bérbe beépítéssel a munkavállaló - az alapbérétől függően - 19.817 és 34.642 forint között összeget veszít el.  

Kft. üzletrész átruházása Ha egy Kft. tagja ki akar válni a társaságból, erre csak egy módja van, mégpedig üzletrészének átruházásával. Tehát nincsen lehetőség a tagsági jogviszony felmondására, vagy más módon történő megszűntetésére. Mivel az üzletrészek forgalomképesek, vagyis adásvétel tárgyai lehetnek, így az üzletrész-átruházás leggyakoribb esete az üzletrész adásvételi szerződéssel való eladása. Üzletrész-átruházás esetén vevőként szerepelhet a társaság másik tagja, maga a társaság vagy kívülálló személy. A törvény más szabályokat állít fel arra az esetre, ha a vevő a társaság egy tagja, és megint másokat, ha egy kívülálló személy. Ezek alapján, az üzletrész főszabályként szabadon átruházható a társaság egy másik tagjára. Sőt, a társasági szerződésben elővásárlási jogot is biztosíthatunk valamelyik tagnak, aki ezáltal előnybe kerül a másik taggal szemben az üzletrész eladása során. Az üzletrészt megvásárló tag ilyenkor nem két üzletrésszel fog rendelkezni, hanem saját üzletrésze növekszik az átvett üzletrész mértékével. A kívülállókra történő üzletrész átruházást a törvény szigorú szabályokhoz köti, annak érdekében, hogy megakadályozza a tagok által nem kívánt személy taggá válását. Üzletrészt kívülálló személyre csak olyan esetben lehet átruházni, ha az átruházó tag törzsbetétjét teljes egészében befizette. Ez a szabály csak az üzletrészt átruházó tagra vonatkozik, vagyis az lényegtelen, hogy a többi tag teljesítette-e már ezt a kötelezettségét. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Lehetőség van azonban a társasági szerződésben e jogot korlátozni vagy kizárni. Ha erre nem kerül sor, akkor fennáll az elővásárlási jog. A jogosult tag ezt a jogát azonban nem ruházhatja át másra, és nem is élhet bármeddig vele. Ezek alapján, ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap. Ha úgy kerülne sor az eladásra, hogy az elővásárlásra jogosultat nem tájékoztatták, pert lehet indítani. Minderre azonban csak a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül kerülhet sor. Nem adásvétel útján történő átruházás esetén nincs elővásárlási jog, azonban a társasági szerződésben a tagok az adásvételi szerződésen kívüli átruházást korlátozhatják, vagy kizárhatják. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A tagváltozás a társasággal szemben azonnal hatályos, vagyis az új tag a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságait attól függetlenül gyakorolhatja, hogy a cégjegyzékbe már bejegyezték-e. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató, '9.08.25

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu 

Heti Online Hírlevél  

Tartalom Adóamnesztia - módosítva 2009. december 31-ig Biztosítási kárrendezés csak számla alapján Vagyonadó az Alkotmánybíróság előtt A kaució áfa kötelezettsége  

Meddig lehet önellenőrzést végezni? Adóamnesztia - módosítva 2009. december 31-ig Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276-277.§-ai amnesztia rendelkezéseket tartalmaztak az offshore cégekből származó jövedelmekre 2009. június 30-i jogvesztő határidőkkel. E szabályok lényege az volt, hogy a társaságok és magánszemélyek kedvezményes adózási lehetőséget kaptak az off-shore cégből származó jövedelmekre, amennyiben a bevétel, illetve jövedelem 50%-át állampapírba fektetik. A 2009. június 30-i határidőt a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 175.§, 231.§ és 233.§-ai meghosszabbították 2009. december 31-ig, és a módosítások 2009. január 1-re visszamenőleg alkalmazhatók. A rendelkezések részletes feltételei a hivatkozott jogszabályokban olvashatók.

Biztosítási kárrendezés csak számla alapján A 2009. évi LXXVII. törvény összesen 33 törvényt módosított. Köztük van a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit) is, amely a hírek szerint a feketegazdaság visszaszorítása érdekében történt. A biztosítási szolgáltatás, azaz a kár rendezése esetén a biztosító csak akkor fizetheti ki a károsultnak az áfa összegét is, ha a biztosított arról számlát hoz. A számlában pedig feltüntetik az áfa összegét vagy annak összege abból kiszámítható. A szabály egészen pontosan így szól: 96.§ (6) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. Ezt a rendelkezést – főszabály szerint - a törvény hatálybalépését azaz 2009. július 9-ét követően kötött szerződések alapján történő kárfizetésekre kell alkalmazni. A törvény hatálybalépésekor fennálló határozatlan tartalmú szerződések esetén, a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napját követően kezdődő biztosítási időszak első napja után bekövetkező káreseményekkel kapcsolatos kárkifizetésekre kell alkalmazni. A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdete előtt legalább hatvan nappal a szerződő felet írásban értesíteni az áfás számla alapján történő fizetés feltételéről. A Magyar Biztosítók Szövetsége a gyorsított kárrendezés végének tartja az új szabályt. A gyorsaság lényege az ügyfél és a biztosító megállapodása egy mindkettejük által elfogadható összegben. A számla ez esetben szóba sem került.  

Vagyonadó az Alkotmánybíróság előtt A www.obh.hu alatt közzétett tájékoztatás szerint a vagyonadó törvény alkotmányosságának vizsgálatát kezdeményezi az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté szerint az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény több eleme felveti az alkotmányellenesség gyanúját. Kérdésesnek látja az adóalap számításának és bevallásának előírását, a nagycsaládosokra vonatkozó rendelkezést, az adófelfüggesztés szabályozásának egyes elemeit és a bevezetés időzítését is. Remélhetőleg az Alkotmánybíróság még ebben az évben döntést fog hozni, mert ha nem, akkor elkezdődik egy versenyfutás az idővel. A legfőbb dilemma, hogy van-e teendőnk - kell-e bevallást adnunk, kell-e adót fizetnünk - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény alapján – annak fényében, hogy a releváns nyilatkozatok szerint a 2010-es (tavaszi, nyári?) parlamenti választások után összeülő Országgyűlés ezt az adót el fogja törölni. A versenyfutás elindult, és a vagyonadó törvény – ha csak az AB közbe nem lép - lépéselőnyben van az ellenzőivel szemben: 2010. január 1-én hatályba lép, a választások utáni Országgyűlés pedig legkorábban majd csak 2010. júniusban ül össze – és nem is biztos, hogy éppen ezzel a napirenddel. Márpedig a köztes időben, azaz 2010. május 20-ig be kell nyújtani a vagyonadó bevallást, sőt a fizetendő adó első tételét is be kell fizetni. A születőben levő problémahalmaz szerint tehát amit bevallunk és befizetünk 2010. május 20-ig, azt két hónap múlva eltörlik. Ha eltörlik. Hát lehet, hogy itt már valóban csak az Alkotmánybíróság tud segíteni.  

A kaució áfa kötelezettsége Kauciónak minősül, ha a fizetésre kötelezett meghatározott pénzösszeget – esetleg ingó dolgot ad át a jogosultnak valamely követelése teljesítésének biztosítására. A leggyakrabban lakás, üzlet egyéb ingatlan bérleteknél fordul el, amikor a szerződéskötéskor átadott kaució a folyamatos bérleti díj fizetést biztosítja. De előfordulhat lízingnél, illetve más szerződéseknél is. A kauciót a Polgári Törvénykönvv óvadékként ismeri, - fő szabálya, hogy valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (Ptk. 270.§). A kérdés az, hogy a kaució (óvadék) áfa köteles-e? Az Áfa törvény szerint: 59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. (2) A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy a kaució az átadáskor nem áfa köteles – mert biztosítékként és nem az ellenértékbe beszámítás céljából adják. Ha a kaució beszámításra kerül – akkor már a biztosított követelés jogi sorsát osztja, tehát ellenértéknek minősül, és áfa köteles is lesz. Ha ellenben a szerződés megszűnésekor visszaadják, akkor eredeti rendeltetését megtartotta, és nem keletkeztet áfa kötelezettséget.  

Meddig lehet önellenőrzést végezni? Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Az ellenőrzés megindításának többek között az önellenőrzési tilalom miatt van jelentősége. Az Art. 49. § (2) bekezdése alapján ugyanis az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől tehát a vizsgált időszakra vonatkozóan önellenőrzés nem végezhető. Az ellenőrzés megkezdését ugyan a megbízólevél bemutatása jelenti, azonban az Art. 93. § (1) bekezdés első mondata alapján az önellenőrzési tilalom szempontjából az ellenőrzés - általánosságban - az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik függetlenül attól, hogy az adóhatóság hivatali helyiségében, vagy a helyszínen fog megtörténni a vizsgálat. Az adóhatóságnak az ellenőrzéssel kapcsolatos telefoni értesítése nem eredményez önellenőrzési tilalmat tekintve, hogy nem valósul meg az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítése. Abban az esetben, ha az adóhatóság mellőzi az adózó előzetes értesítését, akkor az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával kezdődik, tehát ezen időpontig az önellenőrzés is végrehajtható [Art. 93. § (1) bekezdés második mondata]. Az említett ellenőrzési kezdő időpont nem keverendő össze az ellenőrzési határidő számítása szerinti kezdő időponttal, mely az Art. 92. § (4) bekezdése alapján a megbízólevél átadásának időpontja. A két időpont ugyanis eltérhet egymástól (ez utóbbi későbbi lehet). Az egyszerűsített ellenőrzés jellegéből következően az önellenőrzési tilalommal kapcsolatosan is különleges szabályok érvényesülnek. Az Art. 93. § (1) bekezdés szerint az egyszerűsített ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg az adóhatóság a megbízólevél megküldésével értesíti az adózót. Tehát az ellenőrzés korábban kezdődik meg, mint ahogy erről az adózó tudomást szerezhetett volna. E körülményre tekintettel az egyszerűsített ellenőrzés esetén az önellenőrzési tilalom azon időpontban áll be, amikor az arról szóló megbízólevelet az adózó részére kézbesítették. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésének időpontjában folyamatban lévő önellenőrzést az adózó jogosult az önellenőrzés szabályai szerint befejezni. Az Art. 49. § (4) bekezdésére tekintettel folyamatban lévő önellenőrzésnek az tekinthető, ha az adózó a feltárt adót, támogatást már nyilvántartásba vette, de az önellenőrzési bevallás benyújtására nyitva álló idő még nem járt le. Az adóhatóság határozati megállapításait az adózó önellenőrzéssel értelemszerűen nem “bírálhatja felül”, erre számos jogorvoslati fórum áll rendelkezésre. Előfordulhat azonban, hogy az adóhatósági ellenőrzés befejezését követően olyan tételekben állapít meg az adózó eltérést, amelyek hatást gyakorolnak az ellenőrzés alá vont költségvetési kapcsolatokra. Ebben az esetben sincs ugyan mód az adóhatósági határozatban foglaltak önellenőrzésére, de kezdeményezhető az ismételt ellenőrzés lefolytatása [Art. 115.§ (1) bekezdés. 

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató, '9.10.13

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom A táppénz megváltozott szabályai Elektronikus bevallók új lehetőségei Napirenden a szakképzési törvény módosítása Megszűnő adókedvezmények Megéri bekerülni a köztartozásmentes adózói adatbázisba! A táppénz megváltozott szabályai Az adó- és a nyugdíjtörvény módosításáról 2009. május 11-én döntött az Országgyűlés. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény szerint a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozóan a változások a következők: Táppénz továbbra is a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban • a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, • 2009. július 31-ét követő keresőképtelenség esetén a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át. Tehát az un. „passzív” táppénz folyósításának időtartama a 45 naptári napról 30 naptári napra csökken. (Eb. tv. 46. § (1) bekezdése) Példa: • A biztosított munkaviszonya 2009. július 31-vel szűnik meg. 2009. július 1-től felmentési idejét tölti, 2009. július 26-án otthonában baleset éri, kórházba kerül. 2009. július 26-31-éig felmentési bérrel ellátva, ezért erre az időre, táppénzre nem lesz jogosult, augusztus 1-től azonban megilleti passzív táppénz, 45 napig. • A biztosított munkaviszonya 2009. július 31-vel szűnik meg. 2009. augusztus 1-én otthonában baleset érte, kórházba kerül. 2009. augusztus 1-től megilleti passzív táppénz, 30 napig. 2009. július 31-ét követő keresőképtelenségek esetén a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. A módosult jogszabálynak megfelelően a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 9 533,33 forintot nem haladhatja meg. A biztosítási jogviszony megszűnését követő időre folyósított ellátás naptári napi összege is maximálva lett, azaz 3 575 forintot nem haladhatja meg.(T. 48.§. (8) bekezdése) Példa:• A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. július 1-étől várhatóan huzamos ideig keresőképtelen állományba került. Naptári napi keresete 22 000 forint, 70 % mértékű táppénze 15 400 forint/naptári nap. Táppénzének mértéke és összege 2009. augusztus 1-étől sem fog változni. A”maximum” szabályt csak egy újabb keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. • A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. július 27-étől keresőképtelen állományba került. Tárgyévben még nem volt keresőképtelen, ezért 2009. augusztus 14-éig betegszabadságra járó (80 százalékos) távolléti díjban részesül. Az irányadó időszak alapján naptári napi keresete 22 000 forint. Táppénzének mértéke 70 százalék, összegének nem lesz felső korlátja. A”maximum” szabályt csak egy újabb keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. • A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. március hónapban már táppénzben részesült, naptári napi keresete 20 000 forint, naptári napi táppénze 14 000 forint volt. 2009. augusztus 10-én ismét keresőképtelenné válik. Táppénzét az „új” szabály szerint kell megállapítani, melynek naptári napi összege nem lehet magasabb 9 533,33 forintnál. Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból továbbra is csak akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően – összhangban a „passzív” táppénz folyósításának időtartamával – az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt. A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során a pénzellátások megállapítására vonatkozó szabályoktól, azaz az Eb. törvény V. fejezetében foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy összege nem haladhatja meg • terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42.§ (3) bekezdés szerinti összeget, • gyermekgondozási díj esetén a 42/D. (3) bekezdése szerinti összeget, • a biztosítási idő tartama alatt engedélyezett táppénz folyósítása esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a 48.§ (8) bekezdés szerinti összeget, azaz 9 533,33 forintot, • a biztosítási jogviszony megszűnését követő időre engedélyezett méltányossági táppénz esetén a folyósított táppénz összege a 3 575 forint lehet. Nem változott viszont a segélyezésre vonatkozó szabály, amely szerint az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben, segélyben részesítheti. (T. 50.§-a) 2010. január 1-étől hatályba lépő szabály szerint pontosításra kerül az üzemi baleset fogalma. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (T. 52. § (1) bekezdése) A módosítás az úti baleseti táppénz mértékét érinti. E szerint – 2010. január 1-étől – a baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Amennyiben a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. Ha a biztosított a baleseti táppénz számítására meghatározott időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. (T. 55. § -ának (7) és (8) ill. (9) bekezdése) A Munkatörvénykönyve 137. §-a szabályozza a betegszabadság időtartamát, illetve a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj mértékét. A módosított jogszabály szerint a betegszabadság időtartama nem változik, azonban a 2009. július 31-ét követően keresőképtelenné vált biztosítottak esetén a betegszabadság idejére fizetett távolléti díj mértéke 80 százalékról 70 százalékra csökken. Elektronikus bevallók új lehetőségei Az elektronikus bevallók október 1-jétől az interneten tájékozódhatnak a tavalyi évre felszámított késedelmi pótlékukról - hívta fel a figyelmet az adóhatóság az internetes honlapján. Az elektronikus bevallók az interneten tájékozódhatnak késedelmi pótlékukról Az APEH a tájékoztató szerint az idei évtől az elektronikus bevallóknak nem küld sem folyószámla kivonatot, sem értesítőt a 2008-ra felszámított késedelmi pótlékról. Annak érdekében azonban, hogy ezek az adózók is pontos képet kaphassanak pótlékkötelezettségükről, a pótlék alapjáról és a számítási módjáról, a folyószámla lekérdezés mellett lehetővé tette a késedelmi pótlék megtekintését is. A 2008. évi pótlékkal érintettséget kétféle módon lehet megtekinteni: a folyószámla lekérdezése során, a 2009. november 16-i végdátum megadásával, illetve a „Pótlék levezetés"/Lekérdezés" menüpont megnyitásával. Akinek pótlékkötelezettsége van, a megállapított összeget a folyószámla késedelmi pótlék adónemén 2009. november 16-i dátummal láthatja. Akire nem róttak ki késedelmi pótlékot, erről szöveges üzenet megjelenésével kap tájékoztatást. Aki eltérést tapasztal saját nyilvántartása és a pótléklevezetés adatai között, kifogással élhet. Az észrevételeket – illetékmentesen, lehetőleg írásban - a folyószámlát vezető illetékes igazgatósághoz kell benyújtani. A késedelmi pótlék befizetési határideje 2009. november 16. - figyelmeztet az adóhatóság. Napirenden a szakképzési törvény módosítása Nem változik jelentősen a szakképzési törvény 2010. január 1-jétől. Az Országgyűlésnek október 2-án benyújtott törvénymódosítás túlnyomó része a felnőttképzésben történő vizsgaszervezési jogosultság szabályainak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv előírásainak a magyar jogrendbe ültetését tartalmazza. Pozitív változás a jelenlegi tervezetben, hogy a vizsgaszervezést ezentúl egyablakos módszerrel egy – később kormányrendeletben kijelölt – hivatal fogja végezni: természetesen nem új szerv, hanem egy olyan hatóság, amely már most is szakképzési feladatot lát el. Az intézményeknek eddig is kellett törzslapot kiállítani, tehát ez sem jelent többletmunkát. Ugyancsak kedvező módosítás, hogy ezt ezentúl egyetlen intézmény fogja gyűjteni. A vizsgaszervezést jelenleg sem végezheti bármely felnőttképzést végző cég, ezt pályázati eljárás alapján a szaktárcák engedélyezik, amelyért a mostani szabályozás szerint is eljárási díjat kell fizetni. A tevékenység ellenőrzése és a jogosultság visszavonása eddig is lehetséges volt. A felnőttképzés a tervezett előírásokkal nem fog többe kerülni, sőt, a vizsgaszervezésre jogosultságot kapó intézmények engedélye a jelenlegihez képest kiterjedtebb lesz, például: az ország teljes területére és visszavonásig érvényes lesz (eddig legfeljebb 4 évre kaphatták meg). Természetesnek tartjuk, hogy egy nem szokványos szolgáltatási tevékenység végzését ellenőrizni kell, és szükség esetén bírságot vagy szankciót kell alkalmazni. A vizsgáztatás és a díjak változtatását nem tervezzük. Tekintettel a szakképzés tagolt irányítási rendszerére, jogtechnikailag indokolt azonban ezt a szabályozást kormányrendeleti szintre emelni. A vizsgadíj és vizsgáztatási díj összegét korábban is jogszabály határozta meg. A tanulóknak adott juttatásokról a miniszter nem egyéni döntést hozhat, hanem jogszabályban, miniszteri rendeletben rendelkezhet, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. Az egyetértés előírása eddig is így volt szabályozva, a tervezetben elnevezési, jogtechnikai pontosításról van szó. Megszűnő adókedvezmények Jelentős mértékben szűkül az adókedvezmények köre, amelynek eredményeként az őstermelői kedvezmény, a személyi (súlyos fogyatékosság miatt járó) és a családi kedvezmények kivételével megszűnnek az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények. Megszűnik: tandíjkedvezmény, közcélú adományok kedvezménye, élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye, magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés és a megállapodás alapján fizetett tagdíj, járulék és munkáltatói hozzájárulás-kiegészítés utáni kedvezmény, háztartási szolgáltatások, ill. az alkalmi foglalkoztatás után kedvezmény. Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó rendelkezési lehetőség továbbra is fennmarad, kiegészülve azzal, hogy a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a magánszemélynek lehetősége lesz más pénztárba vagy saját bankszámlára kérni a kedvezmény összegét. Megéri bekerülni a köztartozásmentes adózói adatbázisba! Az elmúlt időszakban több jogszabály megváltozott, amelynek következtében bővül az alkalmazási köre az APEH hivatalos honlapján (www.apeh.hu) mindenki által elérhető köztartozásmentes adózói adatbázisnak. A közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatos kifizetéseken túl, már bizonyos támogatások folyósításánál, odaítélésénél, pályázatok benyújtásánál is elfogadják a köztartozás-mentesség igazolására az adatbázisban való szereplést. Maga az adatbázis tulajdonképpen a nemleges adóigazolásokért való személyes megjelenést váltja ki, segítve ezzel a jogszerűen működő adózókat. Az APEH szolgáltatása először 2009. február 10-én vált elérhetővé. Az adatbázisban az adózók megnevezése vagy adószám alapján lehet keresést indítani. A Köztartozásmentes Adózói Adatbázisba (KOMA) egy, a honlapunkról letölthető kérelem (09UK21) kitöltésével és elektronikus úton - Ügyfélkapun keresztül - történő benyújtásával lehet bekerülni. A nyomtatvány egyszerű nyilatkozatokat tartalmaz, melynek megtételéhez azonban az alábbi feltételeket kell együttesen teljesíteni: 1. a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása; 2. nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása; 3. nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett; 4. adószámát nem függesztették fel; 5. nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt; 6. csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása; 7. nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. A feltételek teljesülését az adóhatóság folyamatosan ellenőrzi és a kérelmezők csak ezt követően kerülhetnek a havonta aktualizált adatbázisba. A nyilvántartásba visszamenőleg bekerülni, illetőleg onnan visszamenőleg kikerülni nem lehetséges. A havi adatbázis az állami adóhatóság honlapján archiválásra kerül és évekkel később is lekérdezhetővé válik. Amennyiben az adózó a jövőben már nem kívánja adatait szerepeltetni az adatbázisban, akkor kérelmére az állami adóhatóság törli az adatbázisból. A további tudnivalókról bővebb tájékoztató a kérelem kitöltési útmutatójában, illetve az adóhatóság honlapján érhető el (www.apeh.hu). Forrás: www.apeh.hu Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató, '9.09.08

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom  

A tagi kölcsön dilemma Fordított adózás az építőiparban - példán Szolgáltatások teljesítési helye Az ingyenes étkeztetés bizonylatolása Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége  

A tagi kölcsön dilemma Tagi kölcsön nyújtása a saját vállalkozásnak ma már nem egyszerűen könyveléstechnikai kérdés – mint ahogy volt korábban éveken keresztül. A tagi kölcsönök a vagyonosodási vizsgálatok generálói a társaság magánszemély tulajdonosai terhére. Az elmúlt években és jelenleg is ez az ellenőrzésre kiválasztás egyik leggyakoribb indoka az adóhatóság gyakorlatában. A vagyongyarapodás ellenőrzéseknek az a jellemzője, és legnagyobb nehézsége, hogy az adóhatóság megállapításaival szemben az adózót terheli a bizonyítási kötelezettség. Ez évekre visszamenőleg adott esetben – pl. iratok hiányában - elég nehéz is lehet. A tulajdonosnak tudni kell igazolnia a tagi kölcsön magánszemélyes forrását – ha ilyent nyújtott a cégének, vagy a jövőben kíván nyújtani. Ugyanez érvényes a magánszemély minden vállalkozási irányú pénzmozgására: cégalapításkor a törzstőke befizetésére, illetve a működés során a törzstőke felemelésére. Egyes pályázatoknak való megfelelés is ilyen döntést kíván – de mérlegelni kell ennek lehetséges adóellenőrzési következményeit is. A tagi kölcsönöknek – ha már megtörténtek – lehetnek pozitiv következményei is egy adóellenőrzésben: a cég általi visszafizetése ugyanis a tulajdonos bevételt igazol, amellyel bizonyítási kötelezettségének eleget tehet. A tagi kölcsön cég általi visszafizetése alkalmas a magánszemély további személyes kiadásának igazolására. Nagyon egyoldalú lenne az a becslés, amely csak a tagi befizetéseket veszi figyelembe, de a tagi kölcsön visszafizetésével a tag rendelkezésére álló forrásoknál nem számol. Mindezzel együtt a tagi kölcsönök nyújtása nagyon körültekintő eljárást kíván. 

Fordított adózás az építőiparban - példán Kft családi házat épít, ami természetesen engedélyköteles, de mivel magánszemélynek építi, így a végén áfásan számláz! A kérdés az, hogy menet közben, alvállalkozó igénybevétele esetén hogyan kell számlázni? Amikor két Kft szerződik egymással részfeladatokra, az fordított vagy egyenes adós? Válasz: Mindig a szerződő felek viszonylatában kell vizsgálni az Áfa tv. 142.§-ának teljesülését, azaz függetlenül attól, hogy a magánszemély felé az adóalanyiságának hiányában nem lehet áthárítani az adó megállapításának kötelezettségét (egyenes adózás), az alvállalkozó és a kft között (a feltételek teljesülése esetén) a fordított adózás szabályai szerint kell a számlát kiállítani.

 Szolgáltatások teljesítési helye A tényleges munkavégzés helye szerint teljesített szolgáltatások: a) Kulturális, művészeti, oktatási, tudományos, szórakoztatási, sportszolgáltatások, ezek szervezése, és ezekhez hasonlatos szolgáltatások, valamint a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások b) Szakértői értékelés, amely termékre irányul, az előzőekben említett ingatlan kivételével c) Terméken végzett munka Az a) pontban végzett szolgáltatások esetén a teljesítési hely az a hely, ahol ténylegesen végzik a szolgáltatást. Látszólag egyértelműen sorolhatóak be a szolgáltatások az egyes elnevezések alá. Jelentős gondot okoz azonban a tudományos munka megítélése. Nincs éles határ a mérnöki, orvosi stb. szakmák végzése és a tudományos tevékenység között. A törvényalkotó tudatában volt ennek, hiszen évek óta problémát okozott az APEH ellenőrzési tevékenységében az elhatárolás. A probléma megoldására mondhatni látszatintézkedést hozott és kijelentette, hogy az ügyletet jellegadó tartalma alapján kell vizsgálni, mérlegelni (ezt nem tudtuk eddig sem eldönteni). A probléma sok kiváló szakembernek okozott már mondhatni több éves fejtörést, mivel korrekt szempontokat senkinek nem sikerült felállítani, így én sem próbálkozok meg vele. Itt ismételten felhívom a figyelmüket a szerződés szövegezésére, ha a tudományos tevékenységet preferálják, úgy javaslom majd’ minden mondatban megismételni a tudományos szót. Az elmúlt időszak nagy port felvert állásfoglalása (állítólag német hatásra), hogy a rendezvényszervezést, kiállítás szervezést is e pont szerint kell elbírálni. Vagyis ha például magyar adóalany kiállítást szervez Németországban más magyar kiállítók számára, úgy a szolgáltatásának teljesítési helye Németország. A szervezőnek be kell jelentkezni adóalanyként és német forgalmi adót tartalmazó számlát kell kiállítani a magyar megrendelői felé. Ők az adót úgy igényelhetik vissza, ha szintén regisztráltatják magukat Németországban, vagy a külföldi adóalanyokra vonatkozó visszatérítési szabályok szerint. Sajnos örök vita tárgyát képezik az úgymond hasonló szolgáltatások, valamint a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások. A járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál gondot jelent, hogy szinte bármik lehetnek, így a mérnöki szolgáltatások is sokszor járulékos tevékenységei lehetnek egy-egy kutatómunkának, ekkor viszont már a jellegadó tartalom nem vizsgálható, illetve nincs jelentősége. Továbbá a járulékos szolgáltatást nem a 71. § alapján kell vizsgálni, nem arról van szó, hogy a fő tevékenység mellé kapcsolódik egy kiegészítő járulékos tevékenység. A járulékosan kapcsolódó szolgáltatás lehet például a kutató munka adatait gépileg feldolgozó szolgáltatás is, és nem kell, hogy a gépi feldolgozást a kutatási tevékenységet végző hajtsa végre, a feldolgozást végző lehet eltérő személy is (hasonlóan a teherfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokhoz). A b)-c) pontban említett szolgáltatások esetén szintén azt kell vizsgálni, hogy ténylegesen hol végezték a tevékenységet. A szakértői értékelés fogalmi meghatározása közel sem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a szakértői fogalmat nem mindegy, hogy hétköznapi értelemben vagy jogi értelemben használjuk. Ha jogi értelemben használjuk a fogalmat, akkor a szakértői tevékenységet csak szakértő minősítéssel rendelkező személy végezheti, ha nem ilyen személy végzi, hanem például egy gazdálkodó, akinek nincs szakértő munkavállalója, vagy megbízottja, akkor az ő tevékenységének teljesítési helyét nem e rendelkezés alapján, kell megítélni, hanem az egyéb mérnöki tevékenységre vonatkozó teljesítési hely szabályt kell alkalmazni. Az adóhatóság az ellenőrzések során a szakértői tevékenységet nem jogi értelemben veszi figyelembe, hanem a szó általános jelentése alapján. Ezért egy-egy termék bevizsgálására is e szabályt véli alkalmazhatónak, akkor is, ha azt nem szakértő vizsgálja. Egyelőre javasolom a Tisztelt Olvasónak, hogy minden olyan tevékenységet tekintsen szakértésnek a teljesítési hely szabályok alkalmazása során, mikor valamely termék minőségének, használhatóságának, tartósságának stb. megállapítására irányul a munkavégzés, függetlenül attól, hogy ténylegesen ki végzi. A terméken végzett munka gyakorlatilag a bérmunka fogalmával egyezik meg a gyakorlatban. A teljesítési hely szintén a tényleges munkavégzés helye. Ha a szakértésnél, vagy a terméken végzett munkánál a megrendelő a munkavégzés helyétől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, akkor a teljesítési hely áttevődik a megrendelő tagállamába, de csak akkor, ha a munkavégzés következményeképpen a termék visszakerül a megrendelő tagállamába. A visszaszállításra gyakorlatilag nem ad határidőt a törvény, lényeges azonban, hogy Magyarországon ne használja semmihez a megrendelő. A törvény kizárólag azt a feltételt szabja, hogy a termék kikerüljön az országból a munkavégzést követően, de ha nem a megrendelő tagállamába kerül vissza, akkor a megrendelő határon keresztül történő termékmozgatás miatt Magyarországon közösségi termékértékesítést hajt végre, így szükséges bejelentkeznie adóalanyként Magyarországon. Ekkor viszont nem kerül át a teljesítési hely másik tagországba, mivel a munkavégzés helye szerinti tagországban regisztrálásra került a megrendelő. Ha a megrendelő harmadik országban letelepedett adóalany, akkor a bérmunka belföldön teljesített, de ha kiszállítják az országból, akkor adómentes (levonási joggal). Az előzőeket megvilágítva néhány példán keresztül: 1) Német adóalany beszállítja a termékét Magyarországra, ahol belföldi adóalany megmunkálja. Ha kiszállításra kerül a termék Németországba, akkor a belföldi adóalany adó nélkül állítja ki a számlát, a német fogja az adót megfizetni. Ha nem Németországba kerül kiszállításra, úgy a német adóalanynak regisztráltatnia kell magát Magyarországon, és felé áfa-s számla kerül kiállításra. 2) Orosz adóalany szállítja be a terméket Magyarországra megmunkálás céljából. Ha a termék kikerül a megmunkálást követően harmadik országba, úgy az ügylet belföldön teljesül, de adómentes. Ha az áru Magyarországon marad, vagy valamely tagországba kerül kiszállításra úgy adóval növelt számlát kell kiállítani.

 Az ingyenes étkeztetés bizonylatolása A szociális igazgatásról valamint a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglalt törvényi feltételek fennállása esetén egyes személyek ingyenesen vehetik igénybe az étkeztetést a közintézményekben. Kérdésként merült föl, hogy ilyen esetekben milyen, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) szerinti bizonylatot kell kiállítania a szolgáltatás nyújtójának. Az áfatörvény 159. § (1) bekezdés szerint az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Az áfatörvény 14. § (2) bekezdés szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás (vagyis az áfatörvény 2. § a) pont hatálya alá tartozik) az is, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Amennyiben a szolgáltatásnyújtó az ingyenes étkeztetés révén az áfatörvény 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti ügyletet nem valósít meg (mert az ingyenes étkeztetés tekintetében az áfatörvény 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn például azért, mert azzal összefüggésben az adóalany az áfatörvény 120. §, 123. § rendelkezései alapján adólevonási jogot nem érvényesíthetett), az ingyenes étkeztetés az áfatörvény hatályán kívüli ügylet, így azzal összefüggésben az áfatörvény 159. § (1) bekezdésének alkalmazása nem jöhet szóba. Amennyiben pedig az ingyenes étkeztetésre az áfatörvény 14. § (2) bekezdés szerinti ingyenes szolgáltatásként kerül sor, a következőkre kell tekintettel lenni. Az áfatörvény 159. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan az áfatörvény 166. §(1) bekezdése azt is kimondja, hogy ha az adóalany az ellenértékes ügyletben a 165. § (1) bekezdésének b)pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Ellenérték nélküli ügyletben viszont nyugtaadási kötelezettség nem merülhet fel, mivel az áfatörvény 165. § (1) bekezdés b) pontjának és 166. § (1) bekezdésének összevetéséből fakadóan nyugtaadási kötelezettséget csak készpénz, készpénz-helyettesítő eszköz fejében teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz rendel a jogszabály. Az olyan ügyletet, amelyben az igénybevevő nem adóalany (magánszemély) és ellenértéket fizetnie nem kell, nem lehet szigorúbb bizonylatoláshoz kötni, mint az ellenértékes ügyletet. Ezt az elvet követve (ti. ellenértékes étkeztetést sem kell számlázni, hanem elegendő a nyugta), egy olyan ügyletben, ahol ellenérték hiányában még a nyugtaadás sem jöhet szóba, az ettől magasabb szintű bizonylatot mégis megkövetelni ésszerűtlen lenne. Mindezekre tekintettel a kérdéses étkeztetést ingyenesen igénybevevők felé a szolgáltatás nyújtójának – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – nem kell áfatörvény szerinti bizonylatot (sem nyugtát, sem számlát kiállítania. (Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 5778/1/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 4007651049) Forrás: www.apeh.hu  

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Gt.) 2007. július 1-jével léptek hatályba a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései, illetve a – jelölt napon már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló – közhasznú társaságokra vonatkozó azon előírásai, amelyek két éves türelmi időt biztosítottak számukra. A Gt. 365. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint a közhasznú társaságok 2009. június 30-áig eldönthetik, hogy – társasági szerződésük módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működnek tovább, – az átalakulás általános szabályai szerint más nonprofit gazdasági társasággá átalakulnak, – jogutód nélküli megszűnésüket elhatározzák. Közhasznú társaságból nonprofit korlátolt felelősségű társaság Ha a közhasznú társaság azt választja, hogy nonprofit kft-ként működik tovább, ahhoz nem kell a Gt. átalakulásra vonatkozó szabályait alkalmaznia, egyszerűen csak a társasági szerződése módosításával folytatja tevékenységét – kvázi automatikusan – nonprofit kft. formában. Nonprofit gazdasági társaság a külön törvény – a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) – szerinti feltételek fennállása esetén minősülhet közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, vagy működhet közhasznúsági besorolás nélkül is. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell, a közhasznú/kiemelkedően közhasznú szervezeti minőséget pedig fel lehet tüntetni. A Kszt. 4.-5. §-ai rendelkeznek arról, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a létesítő okiratnak tartalmaznia kell – többek között –, hogy milyen közhasznú tevékenységet folytat a szervezet. Ennek alapján nem egy külön nyilvántartásról van szó, hanem arról, hogy a nyilvántartást végző cégbíróság egy külön adatként feltünteti, hogy az adott szervezet milyen közhasznúsági jogállású. A cégbíróság tehát – a változásbejegyzési kérelem kapcsán – megvizsgálja, hogy a létesítő okirat továbbra is megfelel-e a Kszt. szerinti feltételeknek, s ha igen, akkor változatlan közhasznúsági fokozat szerint bejegyzi a céget. Ehhez azonban az szükséges, hogy a nonprofit kft-ként továbbműködő cég a változásbejegyzési kérelemben jelölje meg a közhasznúsági fokozatot. Ha ugyanis ezt nem jelöli, akkor változásként értékelhető az is, hogy a korábban közhasznú/kiemelkedően közhasznú szervezet a továbbiakban már nem kíván ilyen minősítésűként működni. Gazdasági társaságból nonprofit gazdasági társaság Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként történő továbbműködést. Ebben az esetben – ha a szervezeti forma nem változik – átalakulás nem történik, mivel a nonprofit gazdasági társaság nem önálló cégforma, vagyis a Gt. átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, elegendő a társaság létesítő okiratának módosítása. Közhasznúsági besorolását döntése szerint „azonnal”, már a létesítő okirat – Kszt. szerinti feltételeknek is megfelelő – módosítása során kezdeményezheti, de annak sincs akadálya, hogy e jogállásának megállapítását a későbbi működése alatt kérje. A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a nonprofit gazdasági társaság nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, e jogállás megszerzésének időpontjára vonatkozó adatokkal. Társasági adókötelezettség A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) különbséget tesz a nonprofit gazdasági társaságok adózásában aszerint, hogy a társaság rendelkezik-e közhasznú/kiemelkedően közhasznú besorolással vagy sem, illetve utóbbiak körében egy kivételes szabály is érvényesül. Az a nonprofit gazdasági társaság, amely nem rendelkezik közhasznúsági besorolással, az általános szabályok szerint (mint bármely cég) állapítja meg adóalapját, adófizetési kötelezettségét (alkalmazza az előlegfizetésre, a feltöltésre, a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályokat). Ez alól egyetlen kivétel, a közhasznú társaság tevékenységét be nem sorolt nonprofit kft-ként folytató adózó 2009. adóévi adókötelezettsége. Az ilyen adózó – az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 275. §-a szerint – a 2009. adóévben választása szerint: – az adóév egészére megállapított társasági adót a közhasznú társaságként történő működése alatt a Tao. tv. 6. számú mellékletének C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételéhez viszonyított arányos részével csökkenti, vagy – a közhasznú társaságként történő működése utolsó napjára közbenső mérleget készít (amelyet nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni), amelynek alapján – mintha az adóéve véget ért volna – meghatározza, hogy mekkora összegű adómentesség illette volna meg, és ezt az adót levonja az éves adókötelezettségéből. A besorolással rendelkező nonprofit gazdasági társaság az adóévi adókötelezettségének a megállapítása során – a Tao. tv. 5. § (7) bekezdésében foglaltak szerint – a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása (megszerzése) esetén – kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását – az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni. Abban az esetben tehát, ha a nonprofit gazdasági társaság rendelkezik az adóév utolsó napján – általános esetben december 31-én – jogerős végzéssel besorolásáról, akkor a teljes adóévére vonatkozóan a Tao. tv. 6. § (4) bekezdése, illetve 13/A. §-a alapján határozza meg adókötelezettségét, illetve megilleti a Tao. tv. 20. § (1) bekezdés e) pontja szerint az adómentesség. Így kell eljárni bármely – a létesítő okirat módosításával – közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként továbbműködő adózó esetén. [PM Jövedelemadók főosztálya 6851/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2278820290/2009.] Forrás: www.apeh.hu  

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató, '9.11.17

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő  

3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu 

Heti Online Hírlevél 

Tartalom 

A magyar APEH esete az osztrák banktitokkal Alapvető pénzügyi ismeretek cégvezetőknek Munkaidőkeret alkalmazása Szuperbruttósítás - nem alkotmányellenes Lakossági jelzáloghitel összehasonlító hitelkalkulátor indult az interneten  

A magyar APEH esete az osztrák banktitokkal Nem is a sztori az érdekes, hanem a megállapítható tény, miszerint az osztrák törvények, adóhatóságok, bankok teljesen más alapokon kezelik a banktitok intézményét mint ahogy azt Magyarországon megtapasztalhattuk. Az osztrák adóhatóság a Banktörvényük 38. cikke alapján visszautasítja a magyar adóhatóság magánszemélyek vagyongyarapodási ügyeiben küldött nemzetközi megkereséseit, amely arra vonatkozna, hogy a magyar állampolgárnak milyen bankügyletei, számlaforgalma volt odaát. Ezen osztrák törvényhely alapján a banktitok akkor oldható fel, ha a kért információ büntető eljárás céljára szükséges, amely eljárást szándékosan elkövetett - adózással összefüggő jogsazbálysértés (pl. adócsalás) miatt a nyomozó hatóság vagy a bíróság folytatja - a magyar adóhatóság vagyongyrapodás ellenőrzése pedig nem ilyen. Tehát egy adóellenőrzés önmagában nem elégséges indoka a banktitok feloldásának - legalábbis Ausztriában.  

Alapvető pénzügyi ismeretek cégvezetőknek Egy vállalkozás működésének sokféle oldala van: milyen volumeneket állít elő és értékesít, mennyire hatékony a működés, termel-e elegendő készpénzt a folyamatos üzemhez, sikerül-e a minőséget fenntartani, elégedettek-e a vevők és az alkalmazottak. Természetesen ezek közül a cégvezetés sokat egyszerűen megláthat, vagy megérezhet: például ha a gyártósor többet áll, mint működik, vagy nem lehet embert kapni a termeléshez, a vevők egyszer vesznek az áruból és többet nem jönnek vissza, akkor egyszerű érzékelni, hogy gond van. De a probléma nem mindig látható egyértelműen – vagy esetleg nem is tudjuk, hol keressük! Tudni szeretnénk, hogyan alakult az értékesítés, vagy mennyire vagyunk minőségben versenyképesek? Ebben segítenek minket a teljesítménymutatók. Az alábbiakban bemutatjuk mibenlétüket, és próbálunk iránytűt nyújtani kiválasztásukhoz és használatukhoz. Mi a legfontosabb mutató? Ha képzeletben közvéleménykutatást tartanánk az „üzlet legfontosabb célja” című témában, valószínű a legtöbbünk első válasza a nyereség lenne, vagyis első körben a profitot szokták tartani a leglényegesebbnek. Nyilván nem sokan akarnak (persze a nonprofit szervezeteket és jótékony célokat leszámítva) üzletet létrehozni anélkül, hogy abból befektetésük megtérülésére számítanának. Ha azonban elgondolkodunk, hogy mivel is lehet mérni a sikerességet, már nem biztos, hogy a profit célravezető. Miért is járunk a fodrászunkhoz? Valószínű nem azért, mert szép nyereséget termel, vagy sem, hanem azért, mert jó frizurát készít, mindig kedves hozzánk, vagy pontosan fogad a megadott időpontban. A kedvenc élelmszerboltunkban sem a nyereségességet fogjuk figyelni, hanem az áruválasztékot, vagy a tisztaságot, esetleg a pénztárnál kígyózó sorok hosszúságát. A csomagkihordó szolgálat időben és sértetlenül kell, hogy kihozza a küldeményünket, a telefonszolgáltatótól pedig elvárjuk, hogy mindig és mindenhol működjön a vonalunk. Összefoglalva, a sikert sokkal inkább mérjük egyéb, nem pénzügyi jellegű mutatókban, mint szimplán a nyereség nagyságában. Azért nyilván ez utóbbi is igen fontos, így a mutatók bemutatását a „hagyományos”, vagyis pénzügyi mutatókkal kezdjük. Főbb pénzügyi mutatók - árbevétel Egy vállalkozás legfontosabb pénzügyi mutatói általában az árbevétel és költségek alakulása, valamint a likviditás biztosítása körül forognak. Az árbevétel, vagy forgalom rendszerint az egyik leglényegesebb tényező- vevők nélkül nincs üzlet! Vállalatirányítási rendszerünk kialakításánál végig kell gondolnuk, mit is szeretnénk rendszeresen látni forgalmunk alakulásáról. A napi-heti-havi bevételösszesítés nyilván szükséges lesz, de általában nem állhatunk meg ennyinél. Tudni szeretnénk-e a forgalmat termékcsoportokra lebontva? Például egy vendéglőben fontos lehet, hogy milyen ételfajtából és italből mennyi fogy, és eszerint kell rendelni a friss árut. A cipőboltban látni szeretnénk, hogy milyen cipőket visznek a leginkább, illetve nem lesz mindegy például a lábbelik mérete sem – lehet, hogy a 38-as női vagy 43-as férfiból több kell, mint a 43-as nőiből vagy 38-as férficipőből.. A kávézóban fontos lehet tudni, hogy milyen napszakokban nagyobb a forgalom. Lehet, hogy érdemes kora reggel kinyitnunk, ha például irodák vannak a környéken, de este 6 óra után már nincs senki, így akkor be is zárhatunk. Délben lehet, hogy több pultos kell, de délután egy is megbirkózhat a feladattal. Egy jól végiggondolt információs rendszer mindezen információt naprakészen szállítja, és ennek megfelelően tudjuk fontos döntéseinket meghozni. Mit rendeljünk, milyen időközönként, hogyan osszuk be munkatársaink munkaidejét, létszámát, mikorra időzítsük a kiszállítást…  

Munkaidőkeret alkalmazása 2009. június 1-jétől változtak a munkaidőkeretre vonatkozó előírások. Ekkortól – összhangban a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv szabályaival – a munkáltató egyoldalú döntésével a napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidőt legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározhatja. Korábban – az idénymunka esetétől eltekintve - a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető munkaidőkeret legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti lehetett. A munkaidőkeretre vonatkozó – itt most nem ismertetendő – részletes előírások az Mt. 118/A §-ában találhatóak. A munkaidőkeret – mint a munkavállaló törvényes munkaidejét meghatározott időegységre rögzítő előírás – általában a munkakörhöz, vagy a munkáltató tevékenységéhez kötődik. A munkaidőkeret alkalmazása a pihenőnapok kiadása révén válság esetén átmeneti, időszakos megrendelés-állomány csökkenés esetén jelenthet megoldást. A munkaidőkeret alkalmazásának fontos ismérve, hogy ha a munkáltató a munkaidőkereten belül nem dolgoztatja le a munkavállalókkal a rendelkezésre álló teljes munkaidőt, akkor őket a le nem dolgozott időre (állásidőre) járó díjazásként személyi alapbérük illeti meg. A ledolgozott munkaidő mennyiségétől függetlenül a havidíjas munkavállalók részére minden hónapban a havi személyi alapbért ki kell fizetni. Tehát esetükben legfeljebb a műszakpótlékra jogosító időszakban történő munkavégzés csökkenése eredményezhet alacsonyabb bérköltséget. Ugyanakkor a teljesítménybéres munkavállalók esetében a kevesebb munkával érintett időszakban kevesebb bért kell fizetni. Munkaidőkeret alkalmazásnak társadalombiztosítási kihatása nincs.  

Szuperbruttósítás - nem alkotmányellenes Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező - mondta ki az Alkotmánybíróság a januárban életbe lépő személyi-jövedelemadó-változásokról kedden. Az indítványozók, köztük Szabó Máté ombudsman azért fordultak az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint az adóalap-növelő tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget. Az Ab azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege. 

Lakossági jelzáloghitel összehasonlító hitelkalkulátor indult az interneten Vezető pénzintézetek jelzáloghitel kínálatát tartalmazó összehasonlító hitelkalkulátor indult az interneten, mely a www.hitelkalkulator.com címen érhető el, és azzal a céllal jött létre, hogy a lakosság számára díjmentesen lehetővé tegye a különböző pénzintézetek kínálatának egyszerű és objektív összehasonlítását. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Őshonos állataink

A honfoglaláskor itt élt állatok ugyan jórészt kipusztultak, azonban a rackajuh, a magyar tyúkok, a kuvasz és a komondor csupán átalakult, és még mindig tenyésztik őket.
A honfoglaló magyarok lovai a feltárt leletek szerint alacsony, mokány, széles homlokcsontú, dús sörényű, egérszürke, szíjjalt hátú, kemény jószágok voltak. Sajnos ez a ló elveszett a történelem viharaiban. A visszatenyésztésére történt kísérletek is sikertelenek voltak.
Mai lófajtáinkat ezért aligha nevezhetjük őshonosnak, mégis mint régi magyar lófajtákat itt szokták megemlíteni a nóniuszt, a gidránt, a kisbéri félvért és a mezőhegyesi félvért. Ez utóbbit két legjelentősebb vonaláról ma furioso-north star-nak nevezik. Ezek a fajták az 1800-as években alakultak ki, tehát szűken 200 évesek.
A nóniusz nehezebb, tömegesebb, inkább hámos típus, a gidrán és a kisbéri félvér elegánsabb, könnyebb hátas típus, a furioso-north star is elsősorban hátasló, de könnyű fogatban is megállja a helyét.

Inkább nevezhető őshonosnak a szürke marha, annak ellenére, hogy a honfoglalás kori magyarok szarvasmarhája nem volt ilyen gyönyörű büszke, nagyszarvú jószág.
Egyesek szerint a hatalmas szarvú szürke marha a kunokkal és besenyőkkel, a magyar törzseket követően keletről jött be a Kárpát-medencébe, mások szerint inkább délről a mediterrán vidékről származott. Mindenesetre híressé itt vált. Szilaj gulyákban tartották elsősorban az Alföldön és lábon hajtották Nürnbergbe, Strassburgba, a nagy nyugati vágóhadakra.
A szürke marha igénytelen, igen ellenálló, jó legelőkészségű állat. A tehenek szerény tejtermelésre képesek, de igen odaadó borjúnevelők. A legelőn, gulyában tartott szürke tehén mindentől és mindenáron megvédelmezi a borját, sem farkasoknak, sem kutyáknak sem sanda szándékú kétlábúaknak nincs esélyük a borjú elragadására. Hústermelése csak az egykori mértékek szerint kiváló, mert igen lassú fejlődésű állat. A hústermelés mellett igás hasznosításra is kiváló volt, kevés olyan nagy erőkifejtést igénylő munka akadt a földművelés terén, amivel a magyar szürke ökrök ne birkóztak volna meg.
Ma a fajta fenntartásához szükséges törzsállományon felüli egyedeket keresztezik húshasznosítású fajtákkal, például charolais-vel. Néhány gulyát biohús előállítására is használnak.
A magyar szürke marha legszebb dísze hatalmas szarva, amelynek alakulását "pödrött", "csákó", "gallyas" és "nyársas" szavakkal jellemezték a pásztorok.

A racka az igazi juh
A juhok között több fajta is őshonosnak tekinthető. A gyönyörű pödrött szarvú racka mellett a szerényebb külsejű cikta, gyimesi racka és a cigája is ebbe a fajtakörbe tartozik.
A racka juhot minden bizonnyal a honfoglaló magyarok hozták magukkal. Akkor még nem volt meg impozáns "V" alakú csavart szarva, ez a szarvalakulás valószínűleg csak a XIV-XV. században jött létre.
A pásztorok csak a rackát nevezték juhnak, a többi juhot, köztük a merinó jellegű gyapjasokat birkának titulálták. Ma is előfordul, hogy a juhász kikéri magának, ha a rackáit birkának nevezi valaki.A rackákat fekete és fehér színben tenyésztik, s bár mind a két színváltozat gyönyörű, a büszke tartású, villogó szemű feketék kísértetiesen szépek.
A racka juhnak durva szálú tincses szerkezetű kevert gyapja van, ami elsősorban subák, szőnyegek, pokrócok készítésére alkalmas. Húsa ízletes, kevéssé faggyús, de ösztövér alkata és gyenge húsformái miatt nem keresett. Tejtermelése viszont jónak mondható.

Az intelligens állat
Ősi sertésünk a szalontai disznó , amely hatalmas méretű, vörös színű, vad és marakodó természetű jószág volt. Gyakran a vaddisznóval párosodott. A magyarokkal került a Kárpát-medencébe és keveredett az avarok itt élő fajtáival, valamint a nyugatról származó bakonyi sertéssel. Ma már a szalontai sertésnek késői utódai sem lelhetők fel és a mangalicát említjük őshonosnak, pedig csupán a XIX. században alakult ki.
A mangalicát három színváltozatban tenyésztik, ez a szőke, a vörös és a fecskehasú, de a legelterjedtebb a szőke. A mangalica zsírsertés, szalonnája igen finomra pácolva hosszú időn át a magyar konyha nélkülözhetetlen tartozéka volt.
Ma a változó étkezési szokások következtében, na meg az orvosok riogatása miatt kevesebb szalonnát fogyasztunk, ezért a mangalica is sonkájáért és nem szalonnájáért lett ismét kelendő. Ez a göndör szőrű, csöppet sem barátságos, jó élelemkereső fajta ma jórészt spanyol exportra kerül, ahol sonkájából a hosszú érlelésű különleges minőségű spanyol sonka készül.

Aprójószágok
A csontleletek alapján az ősi magyar tyúk kistestű szárnyas volt, ellentétben a ma magyar tyúknak nevezett fajtákkal, a sárga, a kendermagos, a fehér magyar tyúkkal, amelynek kopasznyakú változatai is vannak, valamint a fekete erdélyi kopasznyakúval. Korábban létezett egy fogolyszínű változat is, de az úgy látszik végképp eltűnt.
A magyar tyúkok élelmesek, nagyon jó élelemkeresők, ellenállók. Termelésük megközelíti a modern kéthasznú fajtákét.
A magyar lúd sima és fordrostollú változata az Alföld mocsaras vidékein terjedt el leginkább. Az utóbbi még díszbaromfi-karriert is befutott.
Az amerikai származású pulyka az 1500-as évektől kezdődően tűnik fel a magyar udvarokban.

Van egy állat, amiről leggyakrabban megfeledkezünk, pedig ha őshonos állatról beszélünk, ez valóban az: a szamár . A szamár már itt élt a Kárpát-medencében a magyarok bejövetelekor, és külleme bizony nem sokat változott egy évezred alatt. Ez a gyakran lenézett és háttérbe szorított állat szinte sohasem keltette fel a tenyésztők figyelmét. Lehet, hogy szerencséjére...?

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor, amikor fajták jönnek és mennek, újakat tenyésztenek és régiek mennek feledésbe, miért ragaszkodunk ősi fajtáinkhoz?
Egyrészt azért, amiért megóvjuk régi épületeinket, népviseletünket, használati tárgyainkat, összegyűjtjük egykori dalainkat. Az ember kiváncsi a múltjára, és szereti megőrizni a múlt emlékeit, nemcsak régi tárgyak, hanem élő relikviák formájában is. De a hagyományos fajtáink megtarásának van gyakorlati haszna is. Mint egy génbank megőrzi és hozzáférhetővé teszi ezeknek az állatoknak a génkészletét, és ha a helyzet úgy kívánja, a modern állattenyésztésben ebből bizonyos gének felhasználhatók.
De lehet az is, hogy egy-egy régi fajtánk újból "divatba jön", valamilyen tulajdonságáért, például a mangalica a sonkája miatt. Hasonló előnyös tulajdonság, bármely fajtánkról bármikor kiderülhet.
Végül, de nem utolsó sorban van még egy fontos oka e fajták megőrzésének, az, hogy szépek, szeretjük őket és büszkék vagyunk rájuk.(F:Bálint K)

Lángos

A lángos, vagy langalló .:.
Ha nyár, akkor strand. Ha strand, akkor lángos. Mi másra vágyhatnánk a tikkasztó melegben, mint egy pofa sörre, fröccsre és egy sajtos-tejfölös lángosra. Akár Gombóc Artúr kedvenc csokijainak, így a lángos ízesítésének sincs se szeri, se száma. Ehetünk sajtosat, tejfölöset, fokhagymásat, simát, burgonyásat, kolbászosat, gombásat, húsosat, juhtúrósat, lecsósat, lekvárosat, velővel töltöttet, brindzásat (kecske- és juhtejből előállított sajt), és még sokáig sorolhatnánk. A magyar konyhának és vele együtt a lángos készítésnek nagy múltja és újraéledő jelene van. Ismerjük hát meg a lángos történetét.
Bár sok olyan ételt főzünk még napjainkban is, amelynek elődjét már a honfoglaláskor is ismertük, számos olyan étel van, amit a török hódoltságnak köszönhetünk. Ilyen a lángos is, amely a hódoltság után maradt ránk (egyesek szerint ókori római az eredete), mára már jellegzetesen magyaros ételnek számít, sőt igazi Hungarikumnak. A magyar konyha színes palettája ötvözi a keleti és nyugati gasztronómiai hagyományokat.
A jellegzetesen török étel, a pita vált a magyar nemzeti gasztronómia egyik alapvető részévé, lángos, vagy ahogy egyes területeken nevezik: langalló, kemencés lángos, lángoskenyér néven. A lángost a magyar konyhában lágy kelt tésztából sütik lepényszerűséggé. A hagyomány szerint a kenyér tésztájából megmaradt darabokat sütés előtt kinyújtották majd a parázsra dobták és tejföllel fogyasztották. A konyhatechnika fejlődésével a parazsat felváltotta a zsír vagy az olaj, a tejfölt pedig az ezer más fajta, különlegesebbnél különlegesebb ízesítés. Mivel könnyen elkészíthető és nagyon ízletes, hamar elterjedt a nép körében, vásárok, búcsúk kínálatának, strandbüfék választékának állandó része.
Nem csak Magyarországon (főleg az Alföldön), hanem a Romániában, Szerbiában, Ausztriában és Csehországban is elterjedt azóta. Az eredeti kenyérlángos 22-25 cm átmérőjű, kissé egyenlőtlen vastagságú (1-1,5 cm), többé-kevésbé kerek formájú, 250-300 g tömegű, sárgásbarna színűre sütött termék, illata, íze, mint a friss kenyéré. Állaga kívül ropogós, belseje puha.
Források szerint első írásos emléke kb. 1700-ból való, de története egészen a XIV. századig nyúlik vissza, amikor a kenyérfogyasztás kezdett általánossá válni. Természetesen ez azokra a régiókra volt jellemző ahol jól keleszthető búzalisztből sütöttek kenyeret. A paraszti háztartásokban kísérleteztek a különféle sütési módokkal. Sütötték káposzta- és karalábélevélen. A zöld levelek különleges ízt kölcsönöztek neki. Mivel a kenyérsütés nem volt mindennapos tevékenység, így a maradékból sütött lángos kitartott egészen a következő sütésig. A XIX. századtól ez a rendszer megváltozott, amikor megjelent a sörélesztő, amely megrövidítette a kelesztés idejét. A XIX. század végétől a zárt helyen, zsírral, később olajjal való technika lehetővé tette kereskedelmi célú árusítását is. Készítése és egyszerűsége a gyorsétkeztetés feltételeihez kiválóan megfelel, főleg a Balaton-parti strandok büféiben.
A lángost frissen, melegen jó fogyasztani, ha kihűl már nem olyan élvezetes. Egy hasfájást mindenképpen megér. Érdemes kipróbálni a vigánpetendi langallót.