Érdekes, hagyomány, jeles nap

  Föld órája

  Feltalálóink

  Északi fény

  Hun tv

  Bölcsességek

  Boldog szülinapot

  Poptarisznya

  Ásványmúzeum

  Utazás

  Időjárás

  Pályázati hírek

  Agrotéka

  Met.hu

  Szófejtés

  Kvíz

  Húsvét

  Busójárás

  Hungarikumok

  Jeles napok

  Mondta.hu

  Világ népessége

  hazai látnivalók

  National Geographic

  Vers mindenkinek

  November

  Karácsonyi kitekintő

  Multidéző

  Kezdőbetűk jelentése

  Grafika 1.

  Grafika 2.

  Régi közmondások

  Arc jellegzetességei

  Írásunk jellemzői

  Régi hosszmértékegységek

  Világnapok lap

  Tojás

  Mosoly

  Nemzeti jelképek

  Hazánk természeti csodái

 Pozitív gondolkodás

Magyar falu program

Benyújthatók az idei első pályázatok a Magyar falu programban - tájékoztatta a Miniszterelnökség szerdán az MTI-t.

A Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos által jegyzett közlemény szerint a szerdától elérhető három pályázati kiírásra összesen 23 milliárd forintot biztosít a kormány az ötezer fő vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, illetve az egyházközségek részére.
    Közölték: támogatást igényelhetnek az önkormányzatok a tulajdonukban lévő belterületi és külterületi utak, hidak, kerékpárutak építésére és felújítására, valamint az állami tulajdonú belterületi kerékpárutak felújítására. Az erre rendelkezésre álló keretösszeg 20 milliárd forint, a maximálisan igényelhető támogatási összeg pedig 40 millió forint - részletezték.
    A kommüniké szerint a történelmi egyházak számára a program már meglévő és új közösségi terek fejlesztésére, közösségszervező személy foglalkoztatására, valamint a programokhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre nyújt lehetőséget összesen 3 milliárd forint összegben. Közösségi tér kialakítása esetén 25 millió, foglalkoztatási és eszközbeszerzési támogatás esetén pedig 5 millió forint az igényelhető támogatási összeg felső határa - írták.
    A pályázatok beadására a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül van lehetőség április 30-ig, a támogatottak köréről 60 napon belül döntés születik.
    A Magyar falu programon keresztül nyújtott támogatásoknak köszönhetően fokozatosan javulnak a kistelepülésen élők életkörülményei, csaknem 900 településen pedig növekedésnek indult a lakosság száma - fogalmaztak, jelezve: a harmadik éve tartó program költségvetése meghaladja a 600 milliárd forintot. (F:mti)

Húsvét

Közeleg a húsvét...

 https://saccer-ptipti.blogspot.com/search?q=k%C3%B6zeleg+a+h%C3%BAsv%C3%A9t...

Húsvét...  

https://saccer-ptipti.blogspot.com/2010/04/husvet.html

A húsvéti tojásfogyasztás

 https://saccer-ptipti.blogspot.com/search?q=a+h%C3%BAsv%C3%A9ti+toj%C3%A1sfogyaszt%C3%A1s

Kezdődik a nagyböjt  

https://saccer-ptipti.blogspot.com/search?q=kezd%C5%91dik+a+nagyb%C3%B6jt

Magaságyás...

A kertészkedés, az alapvető zöldségek, gyógy- és fűszernövények otthoni termesztése napjainkban ismét egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek! A saját magunk által gondozott, vegyszerektől és tartósító anyagoktól mentes, az asztalra frissen kerülő kerti terményeknek a nyilvánvaló egészségügyi és gasztronómiai előnyei mellett ráadásul számos egyéb hozadékuk is van! És sosem lehet megunni: olyan izgalmas és érdekes új trendeket lehet kipróbálni, mint amilyen a magaságyás is. https://egy.hu/kert/a-magasagyas-megkonnyitheti-a-kerteszkedest-de-okosan-kell-ezt-is-csinalni-109009

Atomreaktorok az EU-ban

Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára. Legfontosabb szerkezeti egységük az atomreaktor, ahol a magátalakulás során az energia felszabadul. Az atomreaktorban megy végbe a kontrollált láncreakció. Napjainkban minden reaktor maghasadáson alapszik. Napjainkban minden üzemben levő reaktor a hőt a maghasadásokból nyeri. A maghasadás során egy nehéz (nagy tömegszámú) kémiai elem (általában urán, plutónium vagy tórium) magja két kisebbre (kis tömegszámú) hasad.

Növekvő termőföld árak

Tavaly a földek átlagosan 1,727 millió forintért keltek el hektáronként Magyországon, ami 7,3 százalékos drágulás az egy évvel korábbihoz képest (ami 1,602 millió forint volt hektáronként). Tavaly Észak-Magyarország (ahol egy hektár ára 1,374 millió forint volt) kivételével már mindegyik régiót 1,5 millió forint feletti átlagárak jellemzett. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbbet, 2 millió forint feletti hektáronkénti átlagárat a Dél-Alföldön (2,021 millió forintot) kértek a földért. Budapest (ahol 2,854 millió forint bolt egy hektár) után a megyei sorrendben legdrágább Hajdú-Bihar (2.351 millió forint), Békés (2,279 millió forint) és Tolna (2,073 millió forint) megye volt. A legolcsóbban, 1,5 millió forint alatti átlagáron Zala megyében (hektáronként 1,194 millió forintért) lehetett földet vásárolni, ezután Nógrád (1,244 millió forint), Heves (1,356 millió forint) és Borsod-Abaúj-Zemplén (1,422 millió forint hektáronkénti áron) megyékben jelentek meg kifüggesztések. https://agronaplo.hu/hirek/1-7-millio-forintra-dragult-a-termofold-hektarja

Nobel-békedíj...

Nagyításhoz kattintson a képre
 

Nyári időszámítás

A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre (3-ra), októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza (2-re) kell állítani az órákat. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadott javaslata szerint az óraátállítás 2019-ben megszűnt volna. Az eredeti elképzelés szerint a tagállamoknak 2019 elejéig kellett volna jelezni, melyik időzónába szeretnének tartozni, de ez a határidő szűkösnek bizonyult, 2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kell a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb.

Kárenyhítő juttatás

A Magyar Államkincstár  március 26-án megkezdi a 2020-as kárenyhítési évre benyújtott kérelmek után a kárenyhítő juttatások kifizetését, így az érintett termelők már jövő hétfőn megkapják a részükre jóváhagyott összeget - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek pénteken.

    A különösen nehéz 2020-as évben, amelyben többféle állatbetegséggel, extrém időjárási viszonyokkal, valamint a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel is szembe kellett nézni, a kormány nem hagyta magára a gazdákat: emelt összegű kárenyhítő juttatás kifizetésével segíti a mezőgazdaságban az évindítást, ezzel is hozzájárul a biztonságos élelmiszertermeléshez - hangsúlyozta a miniszter.
    Annak érdekében, hogy minden termelő részére teljes mértékű kifizetés valósulhasson meg, a kormány 3,1 milliárd forint többletforrást biztosított a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló összeg kiegészítésére. Így a 2020. évi jogos termelői károk után összesen 8743 mezőgazdasági termelő kap juttatást, összesen közel 18,6 milliárd forint értékben.
    A 2020-as kárenyhítési évben az aszály, illetve a tavaszi fagy okozta a legjelentősebb károkat. A teljes összegből aszálykárra közel 7,5 milliárd forintot, tavaszi fagykárra több mint 7 milliárd forintot, felhőszakadáskárra közel 1,8 milliárd forintot, belvízkárra majdnem 1,4 milliárd forintot utal a kincstár. Ezen felül jégesőkárra 730,1 millió forintot, viharkárra 166,4 millió forintot, őszi fagykárra 7,9 millió forintot, téli fagykárra 0,7 millió forintot folyósítanak. Tavaly mezőgazdasági árvízkárra nem érkezett kérelem.
    A kifizetéssel érintett összes terület nagysága 166 629 hektár - tette hozzá a tárcavezető. (F:mti)

Ökológiai gazdálkodás növelése

Az Európai Bizottság az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési tervet mutatott be az ökológiai termékek előállításának és fogyasztásának ösztönzésére, továbbá célja, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25 százalékán ökológiai gazdálkodás valósuljon meg, továbbá hogy az ökológiai akvakultúra jelentős mértékben növekedjen - közölte az uniós bizottság csütörtökön.

    A bizottsági közlemény szerint a terv a fogyasztás fellendítését, a termelés növelését és az ágazat fenntarthatóságának további javítását tűzi ki célul. Az ágazat kiegyensúlyozott növekedésének biztosítására intézkedéseket javasol, illetve biztosítja az ökológiai ágazat számára a 25 százalékos cél eléréséhez szükséges eszközöket.
    Indoklása szerint a cselekvési tervben szereplő célok megvalósulására azért van szükség, mert az ökológiai művelés alatt álló területeken mintegy 30 százalékkal nagyobb a biológiai sokféleség, az ökológiai gazdaságokban tartott állatok jóléte magasabb szintű, az állatok kevesebb antibiotikumot kapnak, az ökológiai termelők gazdaságai ellenállóképesebbek, a fogyasztók pedig az uniós előírásoknak köszönhetően pontosan tudják, hogy mit fogyasztanak.
    Az Európai Bizottság arra kérte az uniós tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az ökológiai gazdálkodás tagállami részarányának növelésére irányuló nemzeti gazdálkodási cselekvési terveket. A nemzeti tervek összehangolásával csökkenteni lehet a tagállamok között jelenleg fennálló, 0,5 százaléktól 25 százalék feletti mértékig terjedő különbségeket az ökológiai művelés alatt álló mezőgazdasági területek részaránya tekintetében - áll az uniós bizottság közleményében.(F:mti)

Ivóvízellátás a világon

A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése. A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át. Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó ivóvize. Földünk édesvízkészletének kétharmada fagyott állapotú, egyharmada (10 665 millió köbméter) a felszín alatt (talaj, folyó, mocsár), illetve a levegőben található.

Földhasználat

Nagyításhoz kattintson a képre

 

A víz szerepe

Vízlenyomatunk...  

https://saccer-ptipti.blogspot.com/search?q=v%C3%ADzlenyomatunk...

Víztakarékosság... 

https://saccer-ptipti.blogspot.com/search?q=v%C3%ADztakar%C3%A9koss%C3%A1g...

Az öntözés szabályai 

https://saccer-ptipti.blogspot.com/search?q=az+%C3%B6nt%C3%B6z%C3%A9s+szab%C3%A1lyai

A vízfogyasztás alakulása  

https://saccer-ptipti.blogspot.com/search?q=a+v%C3%ADzfogyaszt%C3%A1s+alakul%C3%A1sa

A víz világnapja  

https://saccer-ptipti.blogspot.com/search?q=a+v%C3%ADz+vil%C3%A1gnapja

A mezőgazdaság vízfelhasználása  

https://saccer-ptipti.blogspot.com/search?q=a+mez%C5%91gazdas%C3%A1g+v%C3%ADzfelhaszn%C3%A1l%C3%A1sa

Ivóvízellátás  

https://saccer-ptipti.blogspot.com/search?q=iv%C3%B3v%C3%ADzell%C3%A1t%C3%A1s

 

Hamis termékek vásárlása

Vizsgálatok szerint az életkor és a háztartás jövedelmének nagysága statisztikailag szignifikáns összefüggést mutat a hamisított termékek vásárlásával. Az elemzések alapján elmondható,hogy a fiatalok és a fiatal középkorúak, illetve bevételeik alapján az alacsony jövedelműek (a két legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók) vásárolnak a legnagyobb arányban hamis terméket.

Központi Hitelinformációs Rendszer

A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) szereplő adatairól bárki jogosult tájékoztatást kérni a referenciaadat-szolgáltatóknál, annak kiadásáért a bank vagy pénzügyi vállalkozás nem számíthat fel díjat - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel kedden. Kiemelték: az adatok megismerésére az ügyfélnek saját hiteljelentést kell igényelnie bármelyik magyarországi referenciaadat-szolgáltatónál vagy a KHR-t működtető BISZ Zrt.-nél.
    Referenciaadat-szolgáltatók a hazai pénzügyi, pénzforgalmi, illetve elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, a biztosítók, befektetési vállalkozások és pénztárak, valamint a Diákhitel Központ és az adósságrendezésért felelős Családi Csődvédelmi Szolgálat.
    A KHR-törvény alapján egyetlen referenciaadat-szolgáltató sem utasíthatja el a saját hiteljelentés iránti kérelem befogadását, és nem irányíthatja át a hozzájuk fordulókat más referenciaadat-szolgáltatóhoz vagy a BISZ Zrt.-hez. A beadott kérelmet legkésőbb 2 munkanapon belül továbbítani kell a BISZ Zrt. felé, amely 3 napon belül küldi vissza a kért adatokat. A referenciaadat-szolgáltató ezután 2 munkanapon belül zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott iratként vagy elektronikusan juttatja el a saját hiteljelentést a kérelmezőnek - összegezte az MNB. (F:mti)

Osztatlan közös tulajdon

2021. január elsején hatályba léptek a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló törvény szabályai.  

A részletekről lásd a kapcsolódó törvényt és kormányrendeletet.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000647.kor

A tej élet, erő, egészség

A tej szerepéről... 

https://saccer-ptipti.blogspot.com/2010/05/tej-szereperol.html

A tej jelentősége...

https://saccer-ptipti.blogspot.com/2010/06/tej-jelentosege.html

Tejreklámok... 

https://saccer-ptipti.blogspot.com/2019/01/igy-vettek-ra-tejfogyasztasra-xx.html

Tejfogyasztás... 

https://saccer-ptipti.blogspot.com/2020/09/tejfogyasztas.html

Tej világnap 

https://saccer-ptipti.blogspot.com/2020/05/tej-vilagnap.html

A tehéntej ára... 

https://saccer-ptipti.blogspot.com/2019/03/a-tehentej-ara.html

A tej és tejtermékek minőségértékelése... 

https://saccer-ptipti.blogspot.com/2018/02/a-tej-es-tejtermekek-minosegertekelese.html

Tej alkotórészek... 

https://saccer-ptipti.blogspot.com/2010/07/tej-alkotoreszek.html

 

Szüret

Az érett → szőlőfürtök levágása a tőkéről, a szőlőtermés összegyűjtésének munkafolyamata, ill. a szőlőlé leszűrése, a szőlő feldolgozása a borkészítéshez. – Történeti adatok szerint a borkészítés látszik korábbinak, valószínűleg középkori gyakorlatot tükröz. A 17. sz.-tól a gyűjtés munkáját magába foglaló jelentés általánosan ismertté vált, újabban más termékenyek betakarítására is vonatkozik (dinnye, kukorica). A szüret a parasztgazdaságban a többi szőlőmunkával szemben segítséggel végzett társasmunka, városi szőlőmonokultúrás gazdaságban általában bérmunka, a 19. sz. közepe előtt a földesúri szőlőkben főként robotmunka. A szüret ideje a hazai szőlőkben okt.–nov. hónap volt. Kezdőnapja, ill. kezdőhete a 18–19. sz.-ban hagyományosan meghatározott volt, amelyet a városi és községi tanács, hegyközségi elöljáróság, s nem utolsósorban a földesúri járandóság szedésének rendje és módja (→ bordézsma) határozott meg. A Mihály napjától (szept. 29.: az Alföld több vidékén, Eger környékén); Terézia (okt. 15.: Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén, Mátraalján); Gál (okt. 16.: Erdélyben); Lukács (okt. 18.: Borsod megyében); Orsolya (okt. 12.: Kőszeg vidékén); Simon-Juda napjáig (okt. 28.: Tokaj-hegyalján) tartó szüretkezdetben a szőlőfajták érési idejének helyi tapasztalata is tükröződnek. A közhírré tett szüretkezdet után a szőlőhegy felszabadításával, a hegykapuk megnyitásával láthattak a szedéshez. A dézsmás időkben dűlőnként, később gazdánként folyt a szüret. A szedők (lányok, asszonyok), görbe késsel, kacorral, szőlőollóval vágják el a fürt nyelét, csutáját s a helyileg szokásos gyűtjőedénybe teszik (→ szüreti edény). A szüret munkája a csemegeszőlők terjedése és az igényesebb, fajtánkénti külön szedések óta több részletben történik, de a történeti borvidékeken már a 17. sz.-tól külön szüretelték a vörös és fehér szőlőket, ill. az aszúszemeket, amelyek eltérő borkészítési eljárást igényeltek (→ szőlőfeldolgozás). A kisparaszti szőlőkben (Dunántúl, Alföld) szokásos az előszüret, néhány korán érő fajtából szüreti bort csinálnak, a tulajdonképpen szüret itt a szőlő egybeszedését jelenti. A szedők gyűjtőedényéből a férfiak, a puttonyosok, ill. csöbrösök háton, vállon vagy kézben hordott szőlőszállító edényébe kerülnek a fürtök. Ők hordják ki a → szüretelőhelyre a termést, és beleöntik a szedő vagy taposó → kádba, a szállító kádba, ill. lajtba (→ hordó). A szüret sajátos munka és ünnep jellegére utal a hagyományos szüreti étrend és a szüreti szokások. – 2. Mint → munkaszokás olyan közösségi jellegű munkaalkalom, amelyhez gazdag szokáshagyomány tartozik, amelyben a munka és az → ünnep összekapcsolódik. – A múlt században és az előző századokban ünnep jellege különösen kidomborodott. A 16–17. sz.-ban szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A megélénkült szőlőhegyeken zenélés, nótázás, fegyverdurrogtatás hallatszott. A 20. sz.-i szüreti szokásokban eltérő korú, jellegű és eredetű agrárrítusok, maszkos és dramatikus szokások, ill. a céhes élet közösségi megnyilvánulásai találhatók meg. A szüreti szokások mai formájukban a szüreti felvonuláshoz, menethez és a bálhoz vagy mulatsághoz kötődnek. Az országszerte egységes és egységesített (a századfordulón miniszteri rendelettel szabályozott és azóta is többször felújított) szokások elsősorban a 18–19. sz.-i uradalmi szőlőmunkások szokásainak mozzanatait vették mintául. E szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez, a végzésnaphoz kapcsolódtak, az eddig ismert adatok szerint meglehetős egyöntetűséget mutattak: az uraság karjának fürtös hajtással való megkötözése, a favázra aggatott fürtökből álló szüreti koszorú (szőlőkoszorú, piramis, gúla) elkészítése, a koszorúvivők vízzel történő leöntése. A végzés délutánján az uraság megköszöntésére került sor általában verses rigmusokkal, melyben a gazda vagy vincellér jószívűségéről vagy fukarságáról is szó esett. Ezt követte az uraság ajándékozása (pl. a szorgosabb szedők kendőt kaptak). A gazda házánál este trakta volt (birkapörkölt, pogácsa és bor), amit a végzéstánc, a mulatság zárt. Közvetlenül a szüret után gyakori volt az ifjúság szüreti bállal végződő felvonulása. – A szőlőmonokultúrás helyek, főként mezővárosok kapásai, gazdapolgárai és iparosai (bognárok, kádárok) céhes rendszerű társaságokba, confraternitásokba (pl. Tokaj-Hegyalján: kapás céh, kapás társulat, fáklyás társulat stb.) tömörültek a 17–19. sz.-ban. Ezek szüreti ünnepségei elsősorban a felvonulás. Bacchus-kultuszra utaló elemeket tartalmaznak (Tokaj-Hegyalján a baksus: hordóra ültetett piros ruhás férfibábu lopótökkel), azonban nem valószínű, hogy a szőlő és bor istenségeivel közvetlenül hozhatók összefüggésbe. A borkirály a múlt században más magyar területeken is szerepelt. A menet vezetői, a vőfélyek, sáfárok (Tokaj-Hegyalja), táncmesterek (Gyöngyös) a céhes világ és a lakodalom tisztségviselőire utalnak. A felvonulás → alakoskodásra is módot nyújtott. A maskurások részben a szőlőművelés mozzanatait jelenítik meg (kötözőasszony: középkorú férfi rossz női ruhában, tolvaj és csősz harca stb.), részben genre-figurák (török, szerecsen, kisasszony, drótostót, vándorárus, úrfi, cigány, medvetáncoltató). Ezek a felvonulások eredetileg → farsangkor voltak, de áttolódtak a szüret befejezését követő időpontra. – Irod. Madarassy László: Magyar szüreti szokások (Ethn., 1929); Erdész Sándor: A hegyaljai szőlőmunkások szüreti népszokásai (Miskolc, 1957); Kurucz Albert: Az északbihari szőlőművelés és borgazdálkodás (Debrecen, 1964); Szövényi István: Céhélet Kőszegen a békét követő két évtizedben (Savaria, Vas Megyei Múz. Évkve, 1965); Ujváry Zoltán: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban (Műveltség és Hagyomány, 1969).(F:Magyar Néprajzi Lexikon)

Növényvédelmi felhívás 6.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 

2021. évi 6. talajos felhívás

 Március 4-én készült a Gellérthegyen, idézek a leveléből: „A tavaszi ásást már megkezdtem, ahová ismét borsót vetnék, de a legmorzsalékosabb néhány négyzetméteren sosem látott drótféreg/pattanóbogár/ fertőzést tapasztalok: négyzetméterenként 15 db!” A https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/ honlap szerint, március 4-én 6 0C volt a talajhőmérséklet és száraz volt talajfelszín. Mi még úgy tanultuk, hogy ilyen hideg és száraz talajban 1-1,5 méter mélyen tartózkodnak a rovarok… Tegnap kertásás közben, fél ásónyom mélységben én is megtaláltam az idei első pajort. Változik az időjárásunk, alkalmazkodnak a károsítók is. Enyhe volt a telünk, valószínűleg nem húzódtak mélyre a talajlakó kártevők és a felszín sem fagyott át annyira, hogy az gyérítette volna őket. Az ilyen szintű fertőzésnél az ágyásváltással kellene kezdeni a védekezést. A fertőzött parcellát érdemes lenne késő őszig gyommentesen tartanai, ugaroltatni. Eközben salátával, félbe vágott krumpligumókkal ki lehetne csalogatni, majd össze lehetne gyűjteni a pajorokat, drótférgeket. Amennyiben kicsi a kert és nem lehet máshova vetni, akkor a riasztó növényekkel is próbálkozhatna. Az internetes hírek szerint a fokhagyma, a pohánka és a muskátli köztesvetésével is eredményeket lehet elérni. Amennyiben mindenképpen használnia kell ezt az ágyást, akkor ennél a rovarmennyiségnél már valamilyen talajfertőtlenítést is alkalmaznék. Az igazán nagy hatású, jól gázosodó készítményeket kivonták a forgalomból (Basudin, Diazinon). Maradt a Force 1,5 G (mely Bomber néven is kapható) gyorsan gázosodik és elillan a talajrétegből, tehát a később felköltözők ellen már nem hat. A Belem 0,8 MG-nek nincs gáztenziója, több hétig dolgozik a talajban. Kontakt készítmény, mozgásuk során főleg a nagy testű lárvák találkoznak, érintkeznek a szemcséivel, ezeknél jelentkezik az ölőhatás. Kis kiszerelésben Picador 0,8 MG név alatt vásárolhatják meg. Óvatosan használható, veszélyes mustárgázt képző, általános talajfertőtlenítő a Basamid G. Részletes leírását és a technológiai útmutatót megtalálják itt: http://zsigogyorgy.hu/novenyvedelem/novenyvedelmi-irasok/ Szerencsére megjelentek a III. kategóriás biológiai készítmények is, ilyen pl. a Biobest Parazita Fonálféreg elnevezésű, tripszek, meztelencsigák ellen engedélyezett és a szélesebb hatású Artis Pro. Ez utóbbi egy olyan gombatörzset tartalmaz, mely gátolja a talajban élő fonálférgek, drótférgek, tripszlárvák és cserebogárpajorok szaporodását. Az ismertető szerint gyors hatású és zacskós formában is kapható. A talajból fertőző gombák ellen a Trifender Pro biokészítmény használható, ennek tasakos változata is van. A Constans WG és az Öko-ni WP termékek is engedélyezettek, de csak nagyobb kiszerelésben kaphatóak. A környezetkímélő technológiáért és a 0 napos várakozási időkért cserébe viszont óvatosabban kell bánnunk ezekkel az élő szervezeteket tartalmazó készítményekkel. A tárolásuknál, kijuttatásuknál, keverhetőségüknél szigorúan be kell tartani az előírásokat. Általában a felhasználhatósági idejük is rövidebb. Meg kell tanulnunk a használatukat, mert ezek képviselik a jövőt, már csak a szerkivonások miatt is számolni kell velük. Állítólag a Force hatóanyaga alatt is rezeg a léc az EU-ban… ► „Az vagy amit megeszel” - vallotta Hippokratész, és ez igaz a növényekre is. Az egészséges növény ellenáll a károsítók támadásának. Akinek lehetősége van rá, komposztáljon! Több nyári permetezést is kiválthatunk azzal, ha tápelemekben, mikroorganizmusokban gazdag talajba vetünk, palántázunk. Budapest, 2021. március 19. Jó egészséget és jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, NMNK

Településfásítási program

A duplájára emeli a településfásítási program keretösszegét az Agrárminisztérium, ami így eléri az egymilliárd forintot - jelentette be Nagy István miniszter az erdők világnapja alkalmából a közösségi oldalára vasárnap feltöltött videójában. Mint elmondta, a program első ütemében 12 ezer sorfát ültettek el 475 településen, míg az idén induló második ütemben kétszer annyi, 24 ezer sorfát igényelhetnek a 10 ezernél kisebb lélekszámú települések. Ezzel Magyarország legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezése valósulhat meg. (F:mti)

Tavaszi rókavakcinázás

Jövő hét szombaton, március 27-én kezdődik a tavaszi rókavakcinázás, ezért az ország déli és keleti részén ebzárlat, és legeltetési tilalom lép életbe - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel pénteken.

A program Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjed ki. Április 10-ig összesen több mint 27 ezer négyzetméterre szórják le repülőről a vakcinatartalmú csalétkeket.
    Az egyes területekre vonatkozó ebzárlat és legeltetési tilalom pontos időpontjáról a járási  állategészségügyi hivatalok, és az önkormányzatok tájékoztatnak, a kirándulókat külterületi plakátokon figyelmeztetik majd.
    A közlemény szerint a vörös rókák a fő terjesztői a veszettségnek, amely a vadon élő és a házi emlősökre, valamint az emberre egyaránt veszélyes. Magyarországon körülbelül 75 ezer róka él, de az állomány háromnegyedét az eddigi vizsgálatok szerint sikerül elérni a vakcinázással. A vadon élő rókaállományban folytatott vakcinázási program költségeihez az Európai Unió 75 százalékos társfinanszírozást biztosít Magyarország részére.
    Ember már csaknem 25 éve nem kapta el a veszettséget, és a jelenlétét is csak 2017-ben észlelték utoljára belföldön. A vakcinázás ennek ellenére indokolt, hiszen Romániában idén február elején már felbukkant a veszettség, ráadásul a magyar határhoz közel - olvasható a közleményben. (F:mti)

Pályázati dömping...

Ezek a pályázatok jönnek

A jellemzően tavaszi-nyári időszakra tervezett felhívások az alábbi területeket fogják érinteni:

• Állattartó telepek megújításának támogatása (április – 30 milliárd forint)
• Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövény-termesztés támogatása (április – 15 milliárd) A pályázat tervezetét lásd itt.
• Külterületi helyi közutak fejlesztésének támogatása (április – 50 milliárd)
• Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása (május – 50 milliárd)
• Tojótyúktartó telepek támogatása (május – 20 milliárd)
• Élelmiszeripari üzemek fejlesztése (május – 50 milliárd)
• Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenységének támogatása (június – 8,71 milliárd)
• Kertészet – Gombatermesztő üzemek fejlesztésének támogatása (június – 20 milliárd)
• Kertészeti üzemek megújításának támogatása (június – 50 milliárd)
• Mezőgazdaság digitális átállásához precíziós fejlesztések támogatása (június – 100 milliárd)
• Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése (június – 200 milliárd)

 A meghosszabbított felhívások listája pedig a következő:

• Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
• Ökológiai gazdálkodás (áttérés és fenntartás)
• Tejágazat szerkezet-átalakítását kísérő állatjóléti támogatás (kiskérődző is)
• Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületekhez nyújtott kompenzációs kifizetések
• Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ és in vitro megőrzése, valamint a genetikai beszűkülést megelőző tanácsadás
• Mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás

 

Külföldi élelmiszerek...

A magyar élelmiszerek kínálatával kapcsolatos friss adatokat publikált oldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A felmérés alapján a Magyarországon jelenlévő 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben – elsősorban a nemzetközi vállalkozásoknál – visszaesett a hazai termékek aránya, a legfontosabb élelmiszer-kategóriákban mintegy 70%. A friss áruknál a hazai előállítók megőrizték korábbi pozícióikat, de a magasabb hozzáadott értékű termékek esetében a polcok felét ma már külföldi áruk foglalják el. A magyar termékek kínálata alapján az első három helyet három hazai lánc foglalja el: Reál (80,65%), Coop (80,17%), CBA (76,95%). A lista utolsó három helyezettje pedig a Penny Market (67,58%), a Tesco (66,07%) és a Lidl (56,09%). https://portal.nebih.gov.hu/-/a-nebih-ismet-felmerte-a-magyar-elelmiszerek-aranyat-a-kiskereskedelmi-lancok-kinalataban

Hajtatott zöldségek

Kis mennyiségben már található hazai hajtatott (fóliás, üvegházi) paradicsom az üzletekben, de nagyobb mennyiségben áprilistól várhatók a hazai primőr zöldségek, főként a paprika, a paradicsom és a kígyóuborka - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden.

A hajtatott zöldségtermesztés jellemzően fűtött üvegházakban, valamint fűtött, illetve hidegfóliákban történik. A hazai zöldségtermesztő felület mintegy 90 ezer hektár, ebből a hajtató felület nagyságrendileg 3500 hektár, amiből 220-230 hektár üvegház, a többi fólia; a fűtött felület összesen 500-600 hektár. A legfontosabb hajtatókörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében, illetve Pest megye déli részén vannak - ismertette a kamara.

    A tájékoztatás szerint a hazai fűtött üvegházakban jellemzően paradicsomot, paprikát és kígyóuborkát termesztenek. A termálvízzel fűtött üvegházakba a paprikafélék kiültetése tavaly október-decemberben megtörtént. Ugyanakkor rendkívül rossz fényviszonyok voltak december-januárban, az elmúlt 15 év legrosszabb besugárzását mérték a termelők. Az év elején a szokásosnál 30-40 százalékkal kevesebb áru került a piacra.
    A paradicsom üvegházi kiültetése december-januárban kezdődött. A palánták szinte 100 százalékban pótmegvilágítást kaptak, így nem észrevehető számottevően a fényhiány, szépek az állományok. Nagyobb mennyiségű áru paprikából és paradicsomból is húsvét körül várható - jelezte a NAK.
    A fűtött fóliákba a paprikafélék és a paradicsom kiültetése január közepe és február közepe között megtörtént. Az állományok átlagosak, a szedések április második felében várhatóak.
    A hidegfóliákba a káposztafélék kiültetése február 10-25. között történt. A február eleji hideg nem okozott komolyabb gondot, mivel plusz takarást használtak, és volt napsütés. A szedések várhatóan április 15. körül kezdődnek.
    A hidegfóliás paprikafélék és a paradicsom palántanevelése rendben zajlik, március végére, április közepére várható az ültetésük. A szedést május végére, június elejére tervezik a termelők.
    A hajtatott növényi kultúrák közül erőteljesebben a káposztafélék és a paradicsom termőterülete csökkent az elmúlt években, a paprikaféléké és az uborkáé nem változott, ugyanakkor a salátaféléké jelentősen nőtt. Mennyiségben ugyanakkor a paradicsom, az uborka és a salátafélék nőttek, míg a paprikafélék stagnáltak, a káposztafélék csökkentek.
    A termelők mintegy 415 ezer tonna hajtatott zöldséget takarítottak be 2019-ben, paprikafélékből 185 ezer, paradicsomból 130 ezer, kígyóuborkából 36 ezer, káposztafélékből 22 ezer tonnát. A hajtatott gombatermesztés 31 ezer tonnát tett ki - közölte a NAK. (F:mti)

A dohánytermesztés helyzete

A dohány általában nem évelő növény. Hideg- vagy melegágyban palántázzák, majd a földekre kiültetve a növény beéréséig nevelik. A dohányt meleg éghajlaton, termékeny, jól lecsapolt talajon termesztik. 2000-ben mintegy 4,2 millió hektár dohányföld volt világszerte művelés alatt, több mint 7 millió tonna dohányt termelve. Az európai dohánytermesztés több mint ötszáz éves múltra tekint vissza.
A Kárpát-medencében először a XVI. században, Erdélyben kezdődött el e nemes növénynek a termesztése. A dohányzás szélesebb körű elterjedésével új termesztési körzetek jelentek meg és szinte az egész akkori Magyarország területén megtalálhatók voltak a dohánykertészek és ültetvényeik. Az élvezeti célra termesztett közönséges dohány nemesített fajtái két ökotipusba sorolhatók. A kislevelű vagy keleti (oriental) fajtákat kizárólag cigaretta gyártásra termesztik. Levélhosszúság 30 cm alatti, a hasznosítható levélszám 25-35 db/tő, kiváló minőség, finom aroma és alacsony (0,5-1 %) nikotin tartalom jellemzi ezeket a fajtákat. A világ dohánytermésének közel 90 %-át a nagylevelű ökotipusba tartozó fajták adják. Főbb jellemzőik: 30 cm-nél hosszabb levél, 15-25 db/tő hasznosítható levélszám, nagy terméshozam, változó minőség és nikotin tartalom. Hazánkban csak nagylevelű dohányfajtákat termesztenek.

UK-V4 Agritech & Foodtech Üzleti fórum

Az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége 2021. március 18-án első alkalommal rendezi meg az UK-V4 Agritech & Foodtech Üzleti konferenciát és Partnerkeső fórumot.  A rendezvényre olyan vállalkozásokat/szakembereket várnak, akik nyitottak új potenciális üzleti parterekkel találkozni, szélesebb kapcsolatokat építeni az agritech & foodtech területen, illetve megismerni a piac legújabb trendjeit.  Az esemény weboldala (angol nyelvű):

www.agri-tech-e.co.uk/event/agri-teche-missions-opportunities-partnerships-in-poland-and-central-europe/

Regisztrálni itt lehet.

Jogpont ...

Tavaly január óta mintegy százezren éltek az ingyenes Jogpont adta munkaügyi tanácsadás lehetőségével, amely a jogszerű foglalkoztatást segíti Magyarországon - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Bodó Sándort, a tárca vasárnap az MTI-vel.

A közlemény szerint a jogpontok hálózata havi mintegy tízezer megkeresést kap, az utóbbi időszakban egyre többeknek segít.
 A projekttel olyan országos egyeztetési, békéltetési, közvetítői, tanácsadási és döntőbírói szolgáltatási hálózat jön létre, amely a kollektív szintű munkaügyi jogviták rendezésében és megelőzésében is közreműködik. Az ügyfelek az eddigi jogesetek 60 százalékában munkajogi, 20 százalékában társadalombiztosítási, 15 százalékában vállalkozási és cégjogi kérdéssel, 5 százalékában adójoggal kapcsolatban fordultak a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek által működtetett jogsegélyszolgálathoz - ismertették.
    Hozzátették: a statisztikák szerint az esetek döntő többségében személyre szabott vagy tájékoztató jellegű tanácsadást igényeltek.
    A jogsegély lehetőségével leggyakrabban a 30-40 év közöttiek élnek, és a középfokú végzettséggel rendelkezők a legaktívabbak. A legtöbbször a munkaviszony megszűnésével, létesítésével, társadalombiztosítási jogosultsággal vagy munkaszerződéssel kapcsolatos szabályokkal, kötelezettségekkel összefüggő esetekben fordulnak a Jogpont hálózathoz - írták.
    Tudatták azt is: 2021 márciusáig 63 vitarendezési kérelmet nyújtottak be, ezek fele szakszervezettől vagy szakszervezeti szövetségtől, 43 százaléka munkáltatótól vagy munkáltatói érdekképviselettől érkezett. 57 esetben tanácsadást igényeltek a kérelmezők, etikai bizottság bevonására eddig nem volt szükség.
    A 2021 végéig tartó, "Jogszerű foglalkoztatást célzó szolgáltatásnyújtás támogatása" nevű projekttel kapcsolatos további információk és elérhetőségek a www.jogpontok.hu honlapon találhatók - olvasható a közleményben. (F:mti)

Állattartó telepek támogatása

Több százmilliárd forintos források révén fejlődhetnek az állattartó telepek a következő években - jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton a közösségi oldalára feltöltött videóban. Az agrárminiszter Bőnyben az ország legnagyobb tojáscsomagoló üzemében arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is lesz elegendő élelmiszer, hiszen a magyar agrárium több mint 20 millió ember ellátására képes.

    Hozzátette: a mezőgazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél az élelmiszer-termelési kapacitások védelme.
    Nagy István szerint a nehéz helyzetből egyetlen irány jelenthet kiutat, ez pedig a fejlesztés.
    Az agrártárca éppen ezért minden megtesz, hogy támogassa az ágazat szereplőit a beruházások megindítása érdekében. Kifejtette, az ősszel kiírt, állattartó telepek korszerűsítését segítő pályázat keretében 115 milliárd forint igény érkezett a baromfiágazat szereplőitől, és minden jó projektet támogatni szeretne.
    Komoly segítséget jelent az étkezési tojást termelő tyúkállományok magasabb állatjóléti standardok szerinti tartásának támogatása is, amelyre csaknem 1,7 milliárd forintot fordít idén is az Agrárminisztérium.
    A tojótyúktartó telepek létesítését és fejlesztését pedig újabb 20 milliárd forintos, célzott pályázattal támogathatják a közös uniós agrárpolitika átmeneti évei alatt.
    A tárcavezető további jó hírnek tartja, hogy a hazai lakosság körében a tojásfogyasztás 2015 óta folyamatosan nő: az egy főre jutó mennyiség az akkori 133 darabról 2018-ra 158 darabra emelkedett.
    Hangsúlyozta, a hazai termelőket azonban nem csak az ágazati támogatásokon keresztül lehet segíteni, hanem a tudatos választással is. A magyar termékek vásárlásával ugyanis nem csak egy értékteremtő munka végeredményét kapjuk meg, hanem támogatjuk a magyar családokat, hozzájárulunk a magyar gazdaság fejlődéséhez, erősítjük a város és a vidék kapcsolatát és óvjuk a környezetünket is.
    Hozzátette, a boltok polcain vagy a hűtőpultokban a választást nemzeti színű zászlók is segítik például az ömlesztett zöldségek és gyümölcsök, illetve csirke- vagy sertéshús esetében.
    A miniszter kiemelte, a vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium január 1-jétől újabb termékkörre terjesztette ki a származási információk jelölését, így már a nem előre csomagolt tojást is zászlóval kell ellátni. (F:mti)

Pályázati lehetőségek...

Közelgő pályázat beadási határidők jönnek a szőlészeti ágazatban és az öntözésfejlesztéshez kapcsolódóan, de több, más fontos dátum is sürgeti a gazdálkodókat! https://www.agroinform.hu/palyazatok/biztosan-tisztaban-vagy-az-elottunk-allo-hataridokkel-palyazatok-fontos-datumok-egy-helyen-48067-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=48067

Családi Gazdaságok Reformja

 Vegyen részt a kamara által szervezett ONLINE FÓRUMOKON és tudjon meg mindent a Családi Gazdaságok Reformjáról! A részvétel az online fórumon ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb információ itt érhető el.

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 

2021. évi 4. felhívás ► 

„Pénteken frontfelhőzet vonulhat át fölöttünk, amelynek útját többfelé kísérheti eső, zápor. A hajnali 1-8 fokról délutánra 7 és 15 fok közé emelkedik várhatóan a hőmérséklet.” A tafrina gomba továbbterjedéséhez a párás, nedves időjárás és a 4-8 0C átlaghőmérsékletet az optimális. Amennyiben beigazolódik az OMSZ előrejelzése, akkor az őszibarack és nektarin fajtákon számolnunk kell a levélfodrosodást és levélhullást okozó tafrinával. Különösen a nektarin és a sárgahúsú fajták szenvedhetnek tőle. A fotó ma reggel készült Bonanza őszibarack fajtán. Kipattantak a levélrügyek és a néhány milliméteres zöld levélkéket már most is megtalálhatja a gomba. A fertőzés után csak 1-2 héttel jelentkeznek a deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát nem várhatunk a tünetek megjelenéséig, csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni ellene! Az első lépés már megtörtént, ez a rezes lemosás volt. De most ismételni kell a réztartalmú gombaölőkkel. Rügypattanás után a modernebb, kevésbé perzselő készítmények közül válasszanak és az alsóbb dózisokkal dolgozzanak. Az 1. felhívás mellékletében felsoroltam a rezes gombaölőket. Aki most vásárol, annak a Cuproxat FW-t javaslom, mert ezt még később is, a „fajtára jellemző színeződés kialakulásáig” fel lehet használni őszibarackban. Sokan még mindig félnek a réztől az őszibarackban. Kénytelenek vagyunk még a perzselést is kockáztatni a rezek későbbi kijuttatásával, mert nagyon lecsökkent a III. kategóriás tafrina elleni rézmentes gombaölők száma. Ha jól látom még mindig csak egyetlen III. kategóriás rézmentes gombaölőnk van, a felszívódó (szisztemikus) Score 250 EC, mely 2021 -ben pl. Agrizol 250 EC, Alfa-Solo, Dafne 250 SC, Difcor 250 EC, Difend, Difeno 3 FS, Difend 25 EC, Dividend M, Ila 250 EC, Mavita 250 EC, Porter 250 EC neveken is kapható. Az aláhúzott nevekkel az idén találkozhatnak először. A mankoceb hatóanyag engedélyének a visszavonása miatt (lásd a 2. felhívást) a Miltox Speciál Extrától is búcsúznunk kell, jövő január 4-ig lehet használni. Az idén még „a színes bimbós állapotig” permetezhetünk vele. A kis leveleket kell befednünk a permetlével, ezért apró cseppekkel permetezzenek, tapadást elősegítő segédanyagokkal. A fodros levelek leszedésével is lassíthatják a terjedését. Amennyiben hűvösen, esősen folytatódik az év, még a nyár közepén is küzdhetünk a tafrinával. Ebben az esetben ismételni kell a kezelést 5–7 naponta, amíg a levegő hőmérséklete nem éri el a 15–20 °C-t, ekkor leáll a gomba károsítása. ► Ma virágzásra készülődő kajszival is találkoztam. Amennyiben hűvös, párás marad az időjárás, akkor a virágfertőző moníliával is gondunk lesz. A védekezés lehetőségeiről szól a következő felhívás. Minél több virágot védjünk meg, mert még fagyok jöhetnek. „A hónap végén már kifejezetten sarkvidéki eredetű levegőre számíthatunk.”- jósolja az Agronaptár. hu. ► A bíborlevelű díszalma penészes gyümölcsmúmiáit Budán, egy parkban találtam. A díszfák, dísznövények károsítói veszélyt jelenthetnek a kertekre is. A díszalmafa egészsége miatt, de a termő almafák érdekében is, le kellene szedni a moníliás gyümölcsmúmiákat és az erősen pajzstetves ágai miatt olajos lemosást is javaslok.

Bpest 2021 márc.11                                                    Zsigó György

Kertészeti pályázatok

Cél a versenyképes kertészeti és gyógynövényültetvények létrehozásának támogatása gépbeszerzések, modern technológiai megoldások megvalósításával. Elindult a "Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása" (VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21) című pályázati felhívás tervezet társadalmi egyeztetése.
Az 1. számú melléklet ITT érhető el.

Madárinfluenza

Magas patogenitású madárinfluenza vírust mutatott ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma elhullott vadmadarakból Csongrád-Csanád és Somogy megyében. A vizsgálatok során igazolt két altípus hasonló a 2020 ősze óta Európa-szerte előforduló vírustörzsekhez. A vonuló vadmadarak miatt a betegség továbbra is fokozott veszélyt jelent a baromfiállományokra. A Nébih ezúton is felhívja minden állattartó figyelmét a zártan tartás és a járványvédelmi intézkedések betartásának fontosságára. (F:Nébih) A témában további hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Drónhasználat szabályozása

Drónvizsga, regisztráció, felelősségbiztosítás, légtérhasználati előírások maradéktalan betartása. 2021-től új szabályoknak kell megfelelniük a pilóta nélküli légi járművek üzembentartóinak. Az alapképzés, illetve a drónvizsga nemcsak a biztonságos üzemeltetés miatt fontos, de a biztosítási kártérítésnek is elengedhetetlen feltétele - hívja fel a figyelmet a Groupama Biztosító. Az ingyenes drónpilóta alapképzésre és a 4600 forintos vizsgára 16 éves kortól lehet jelentkezni a Közlekedéstudományi Intézet honlapján.https://www.agrarszektor.hu/gepek/mostantol-csak-igy-lehet-dront-reptetni-magyarorszagon-itt-vannak-az-uj-szabalyok.28482.html

NAV - őstermelői adózás

Megjelent a NAV tájékoztatója az adózási kérdésekről. A hivatal a gyakran ismételt kérdésekre ad választ. https://nav.gov.hu/nav/ado/szja/Mezogazdasagi_osterme20210302.html?fbclid=IwAR3mi_qlrBNsoZIGsQwv1CMSq_7g_u9xQyMUN33MvvRTLNCkdGXm0VSA_34

Drágulnak a hús- és tejtermékek

Az emelkedő önköltség miatt az állattartók elkerülhetetlennek látják a hús- és tejtermékek drágulását - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel hétfőn. Az áremelést a takarmányok világszerte tapasztalható, 30-50 százalékos drágulása okozhatja, ami az előállításon túl befolyásolhatja a feldolgozást is. Várakozások szerint emiatt a fogyasztói árak fokozatosan nőhetnek a következő hónapokban, amihez az energiahordozók drágulása, valamint az afrikai sertéspestis, és a baromfi influenza hatása is hozzájárulhat. A közlemény szerint az áremelkedés nem csupán a magyar fogyasztókat érintheti. Hasonló folyamatokat látni külföldön is, Németországban például már az elmúlt hónapokban is jelentősen nőttek az élőállat-árak. A költségek emelkedése olyan mértékű, hogy már nem tud eloszlani a termékpályák szereplői között, tartósan magasabb árakat okozva. (F:mti)

Aratás régen...

A megérett szálas gabona levágásának művelete. A gyűjtögetett gabonafélék betakarítása is tulajdonképpen aratás. Az aratás és a gyűjtögetés egykori összefüggésére utal az arat és az irt szavak rokonsága is. Az aratás egyszerűbb módozatai alkalmi kisegítő munkaként és alacsonyabb szociális szint jelzőiként a földművelő kultúrákban is előfordulnak, így a lábon álló kalászból a mag tenyérrel történő kidörzsölése, a kalászok kézzel tépése és a nyűvés, a növény szárastól való kihúzása. Ezek az egyszerű aratási módok elszórtan az elmúlt száz évben is gyakorlatban voltak a magyar parasztok gazdálkodásában. Pl. a Dunántúlon a → rókafarkú köles kalászát az aratók késsel vágták le. A vágóeszközzel folytatott aratás első nyomai a Közel-Keleten i. e. 6500 körülről kerültek elő. Az emberiség aratószerszáma hosszú ideig – a tépőfésű aránylag ritka előfordulásától eltekintve – a → sarló volt. A sarlós aratás egyszerű formája nem igényelt különösebb munkaszervezést. Az arató amit learatott, kévébe is kötötte. A 18–19. sz.-i fejlettebb munkaszervezetben a sarlós arató társaival egy sorban a gabonatábla szélességében haladt. Bal kézzel megfogott egy köteg gabonát és jobb kézzel a földtől mintegy 25–30 cm-re elvágta a szárát, majd letette maga mellé (fogás). Átlagosan 2–6 arató után dolgozott egy kötöző, aki szalmakötéllel puszta kézzel vagy → kévekötő bottal kévébe kötötte a fogásokból összerakott markokat (hónalj, nyaláb, öléb). Egy marok kb. annyi levágott gabona, amennyit egy felnőtt ember lehajolva kinyújtott karjával testéhez szorítva föl tud emelni. A kévébe kötött markok száma vidékenként változott. Több körülmény befolyásolhatta – pl. az aratóeszköz, az arató személye –, általában 2–5 marok került egy kévébe. A sarlós aratás fejlettebb munkaszervezetében az aratást asszonyok, a kötözést férfiak végezték. Kis parcellákon vagy ott, ahol nem tudták biztosítani a megfelelő munkaerőt, megmaradt a régi forma, a férfiak és nők egyaránt arattak és ki-ki kévébe kötötte, amit levágott. A sarlós aratás termelékenyebb módja Ny-Mo.-on a széles pengéjű kaszasarlóval folytatott munka volt, melynek során az arató nem fogta meg a szálakat, hanem a tövükre suhintott és ezáltal a földre fektette őket. A sarlós aratásnál a szemveszteség minimális volt, gyommagvak ritkán kerültek a tiszta szem közé, de maga a munkafolyamat gyakran a nyár végéig is eltartott. – A kaszával való aratást Európában a 15. sz.-ban Németalföldön és néhány évtizeddel később Mo.-on kezdték, azonban csak a 20. sz. elejére terjedt el a kontinens egész területén. Mo.-on a D-Alföldön a 15. sz. második felében jelentkezett a kaszás aratás. Fokozatosan szorította ki a sarlós munkamódot, de csak a 19. sz. második felében a gabonakonjunktúra idején jutott túlsúlyra a Kárpát-medencében. Sőt a magas hegyi területeken – elsősorban Erdélyben – még az 1950–60-as években is sarlóval arattak (→ eszközváltás). A kaszás aratás több mozdulat pontos összehangolásából álló munkafolyamat. A kaszás arató a jobb lábával előre lép, jobb karjával a kaszát annyira fölemeli, hogy annak hegye a levágandó gabona széléig érjen, aztán erősen balfelé suhint. A jobb kéz a mell előtt keresztbe lendül, és a bal kar oldalt kinyúlik. A kasza ívalakban 2–5 cm magasan vágja el a szárat. A kaszás ezután bal lábával lép előre és megismétli a mozdulatot. A kaszás aratás többféle munkamódot és munkaszervezetet tesz lehetővé: a) Kötetlen kaszás aratás: a kaszások a gabonát rendre vágják, a földre terítik. Nem kötik kévébe, nem rakják keresztbe, hanem a villások (kettőzők) villával vagy gereblyével kisebb csomókba (csirke, petrence, rudas), majd nagyobb egységekbe (rudas, vontató, boglya) rakják és azután szállítják nyomtatni (→ nyomtatás). Kezdetben a mo.-i kaszás aratók valószínűleg ezt a munkamódot gyakorolták, amint irodalmi feljegyzésekből, dézsmajegyzékekből és defterekből kiderül. A termés gyors betakarításának szüksége, a munka racionalizálása szorította rá a parasztokat a szénamunkához hasonló gabonakezelési módra. A cséplőgép mo.-i megjelenése előtt a nyomtatással cséplő alföldi uradalmakban termelékeny volta miatt a kötetlen kaszás aratás volt szokásban, mely a D- és Közép-Alföld nagy gabonatermő területein a parasztgazdaságokban a 20. sz. második évtizedéig megmaradt. – b) Rendre vágó kévéző aratás: a gabonát rendre vágják. Kézzel, sarlóval, marokszedő horoggal, ill. villával vagy gereblyével kévékbe gyűjtik és bekötve keresztekbe rakják. Ez a munkamód a 19. sz. közepéig – különösen a tavaszi gabonáknál – elterjedtebb volt a kötetlen kaszás aratásnál, és a jelen század elején a Kárpát-medence középső területein még sokfelé gyakorlatban volt. – c) Rávágó kévéző aratás: a gabonát a kaszás rávágja, azaz úgy sújt, hogy a kaszára szerelt → takaró (csapó) segítségével a gabona nem a tarlóra, hanem az előtte álló sorra dűl. Az így keletkezett terítéket a kaszás után haladó marokverő (marokszedő, kettőző) – aki rendszerint nő – puszta kézzel, sarlóval vagy marokszedő horoggal összegyűjti és az előre elkészített szalma- vagy búza- ill. rozsszálból font kötélbe teszi. Ha párban dolgoznak, általában a kaszás köti be a kévéket. Ha harmadik személy is (kötő, kötöző) – aki rendszerint férfi – dolgozik velük, az ő dolga a kévébe kötés. Ezt az aratási módot Németalföldön már a 16. sz. végén ismerték, de a 18. sz.-ban Angliában és Franciao.-ban a gazdasági szakmunkát még szokatlan aratási eljárásnak tartották. A rávágó kévéző aratás hazánkban sem mutatható ki a 18. sz. előtt, de a 19–20. sz.-ban a magyar paraszti gazdálkodásban ez a forma tett a legelterjedtebb aratási mód. A sarlós aratást legtöbb helyen ez váltotta föl. Az aratómunkára társulók száma a gazdaságok nagyságától és munkaerejétől függött. A nagyobb gabonatermő területeken különböző munkaszervezeti formák – a kettes vagy hármas társulás többszörösei – voltak szokásban, pl. két kaszás után két marokverő és egy kötöző dolgozott. Ugyanehhez a társuláshoz gyakran kötélteregető is csatlakozott, egy fiatal fiú, aki a kötözőnek segített. A sarlós, ill. a kötetlen és a kévéző kaszás aratás különböző munkamódjai az elmúlt száz esztendő folyamán egyes területeken egymás mellett is gyakorlatban voltak. Legelőbb a búzát kezdték kaszálni, legtovább a rozsot és a zabot aratták sarlóval. Az előbbit különösen ott, ahol a zsúpszalmát sokféleképpen fölhasználták. A tavaszi búzát, a rövid szárú árpát, a kölest még ott is rendre vágták és úgy kévézték, ahol a többi gabonafélét rávágva aratták. A kötetlen és kévéző rendre vágó aratás pl. a Dunántúlon sokfelé elterjedt volt, mint a jégverte, vízöntötte gabona betakarításának szükségmegoldása. – Az aratás takarás neve az Alföld középső és déli vidékein nagyjából a kötetlen kaszás eljárás elterjedésének területén általános. Jelentéstartalma alapján szintén a gyűjtögető gazdálkodásra visszavezethető kifejezés, mely eredetileg a termés és növényi élelmiszerszükséglet beszerzését jelölte, s csak a közelmúlt századaiban szűkült le a gabonatermés betakarításának jelentésére. – Irod. Györffy István: Takarás és nyomtatás az Alföldön (Népr. Ért., 1928); Balassa Iván: A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása (Ethn. 1956); Balogh István: A gabona betakarítása a XVI–XVII. században (Ethn., 1957); Tálasi István: A termelés és a nyelv kapcsolata aratóműveleteinkben (Ethn., 1957); Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyipusztán (Népr. Közl., 1963). – 2. A hitvilág más területeihez viszonyítva igen kevés aratáshoz fűződő → hiedelem ismert. A sikeres aratást biztosító → mágikus eljárások közül legelterjedtebb r. k. vidékeken az volt, hogy → húsvétkor a megszentelt étellel futva igyekeztek haza a templomból: aki elsőnek érkezik meg, az végzi majd el a hit szerint leggyorsabban az aratást. A búzaérés kezdetének, valamint az aratás megkezdésének időpontjaihoz több, országszerte elterjedt hiedelem fűződik. Általában úgy tartották, hogy Vid napján (jún. 15.) szakad meg a búza töve, és attól kezdve nem nő, csak érik; de ismeretes volt erre a jún. 24-i dátum is (Szent Iván napja). Kemenesalján azt tartották, hogy ha korán van búzavirág, korán lesz aratás. Az aratás megkezdésével kapcsolatban több → tilalom volt ismeretes: nem kezdték újholdkor és akkor sem, ha halott volt a faluban. Kedden és pénteken sem volt jó a hit szerint megkezdeni vagy új táblába kezdeni, mert üres lenne a búza feje. Az aratás kezdésekor néhol az arató egy búzaszálat kötött a derekára, hogy az ne fájjon. A Dunántúlon sok helyen a gazda kezdi meg jelképesen az aratást. Aratás idején a megmaradt vizet nem szabad a tarlóra kiönteni, mert a kiöntő → keléses lesz. Az aratás befejezése előtt egy csomó gabonát lábon hagytak az égi madarak számára. Sokszor egy marék kalászt hagytak a tarlón, hogy a jövő esztendőben a zivatar kárt ne tegyen a vetésben. E búzacsomóról Rábagyarmat környékén azt tartották, hogy „Szent Péter lovának hagyják abrakul”. – Irod. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (III., Pécs, 1940). (F: Magyar Néprajzi Lexikon)