2022. április 30., szombat
NATURA 2000 gyepterületek
Méhek napja
A Méhek Napját 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon. Mivel hazánkban sajnálatos módon alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. E napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek az érdeklődőket.
2022. április 29., péntek
Tokaj-Hegyalja Egyetem
A Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) a szőlészeti-borászati kutatás és oktatás területén kilépett a nemzetközi színtérre - írta az intézmény az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Pascale
Andréani Franciaország magyarországi nagykövete és Stumpf István, a
Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke pénteken
elültette azon szőlőtőkék egyikét, amelyek Sauternes-ből érkeztek. A
franciaországi Bordeaux-i borvidékről származó oltványokat a Tokaji
Kutatóintézet Szőlészeti és Borászati Kutató Nonprofit Kft.
fajtagyűjteményének tarcali Szarvas-dűlőjébe telepítették - olvasható a
kommünikében.
Mint írták, Tolcsva és a Bordeaux-i Sauternes
testvértelepülési együttműködést kötött 2021-ben. A két borvidéki
településre hasonló tulajdonságok jellemzőek, úgymint a botrytis cinerea
(gomba) jelenléte, az édes borok készítése és a szőlő minőségét
meghatározó terroir.
Közölték, ennek eredményeként
Franciaországból tíz-tíz, a Bordeaux-i borvidéken honos semillon,
sauvignon blanc és muscadelle szőlőoltvány került Tarcalra, hogy a
Tokaji borvidéken eresszen gyökeret.
A partnerség jegyében a közeljövőben Tokaj-Hegyaljáról is érkeznek furmint és hárslevelű tövek a Sauternes-i helyszínre.
Az
egyetem közleménye szerint péntektől a térség oktatási intézményei
"gyümölcsöző" kapcsolatot alakítanak ki az Université de Bordeaux-on
működő Institut des Scienses de la Vigne et du Vin-nel (ISVV) is. A
francia intézmény szintén jeleskedik a szőlészet-borászat kutatásában. A
további együttműködés kapcsán mind a THE oktatóinak és hallgatóinak,
mind az ISVV munkatársainak lehetősége nyílik széles körű szakmai
tapasztalatcserére, ösztöndíjak elnyerésére - olvasható.(F:MTI)
Határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2022. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy megakadályozni a gyomnövények megtelepedését - közölte az Agrárminisztérium pénteken az MTI-vel.
Az
AM felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra,
hogy a határszemle ellenőrzéseket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben
eljáró kormányhivatalok hajtják végre. Az ellenőrzés során elsősorban a
termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes
hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését
ellenőrzik.
A közlemény szerint a törvény hivatkozott
rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a
művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés
folytatása nélkül - a talajvédelmi előírások betartása mellett - a
gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után - áll a közleményben.(F:MTI)
2022. április 28., csütörtök
Az állattartás jövője
Az
agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a
mintegy 1 milliárd 300 millió forint értékű beruházás átadásán jelezte:
a Nagisz Csoport példaértékűen gyors beruházásához mintegy 650 millió
forint támogatást nyert el vidékfejlesztési forrásból. A cégcsoport
tavaly június végén adta be pályázatát az állattartó telep
fejlesztésére, amelynek decemberi pozitív elbírálása után négy hónappal
már az üzem átadójára is sor kerülhetett.
A közleményben
kiemelték, a baromfiszektor nehézségekből történő kilábalásához és az
európai versenytársakkal történő lépéstartáshoz a Megújuló vidék,
megújuló agrárium program komoly segítséget jelent, hiszen abban az
állattartás fontos és hangsúlyos elemként szerepel. 2021-ben 423
milliárd forintnyi döntés született állattartó telepek felújításához és
létrehozásához kapcsolódóan, ezen belül 143 milliárd forint a
baromfiágazat által eredményesen pályázott összeg. Ez is mutatja, hogy
az ágazatban jelentős a fejlesztési igény, a kormány pedig elkötelezett
abban, hogy a beruházási elképzeléseket és azok megvalósulását a
megnehezedett beruházási környezetben is támogassa - fejtette ki Feldman
Zsolt a tárca közleménye szerint.
Az értékteremtő gazdasági
beruházások 2023-tól is folytatódnak, a pályázatok gyors elbírálásával
pedig komoly segítséget kapnak a folyamatosan dráguló költségekkel
kivitelezhető fejlesztéseket megvalósító gazdálkodók. Az állattartás, az
élelmiszertermelés-és feldolgozás támogatása, a vidékfejlesztési
források felhasználása új lehetőségeket teremt a vidéki térségek termelő
infrastruktúrájának fejlesztésére, új munkahelyek létesítésére -
közölte az AM.
Az OTP Csoport tagja, a Nagisz Zrt. és jogelődje
már 50 éve foglalkozik pulykatenyésztéssel. Évi 13,5 millió
tenyésztojást állítanak elő, ebből 4 millió tojás keltetésre használnak,
a többit bel- és külföldön értékesítik. Az új beruházással cél az évi
15 millió tenyésztojás előállítása, amivel a világ hetedik legnagyobb
pulyka tenyésztojás előállítójává válik a cég. Ehhez biztosít teret az
új telephely, amely összesen 3600 négyzetméteren mintegy 3000 pulyka
előnevelésére alkalmas. Az állományt teljesen automatizált, korszerű
etető, itató, szellőztető, fűtő, hűtőrendszerrel állátot istállóban
tartják, amely az állatjóléti és környezetvédelmi normatíváknak
maradéktalanul megfelel - közölte az AM. (F:MTI)
2022. április 27., szerda
Várható élettartam...
Az előző évhez képest kis mértékben, 0,9 évvel csökkent, 81,3-ról 80,4 évre esett vissza 2020-ban a születéskor várható élettartam az Európai Unióban, a visszaesés összefügg a halálozási arány koronavírus-járvány miatt bekövetkezett hirtelen növekedésével - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán.
A
jelentés szerint 2020-ban a születéskor várható átlagos élettartam 80,4
év volt az Európai Unióban. A nőknél az átlagos várható élettartam 83,2
év, a férfiaknál 77,5 év volt. Az előző évhez képest a férfiak
életkilátása egy évvel, a nőké 0,8 évvel csökkent - közölték.
Az
adatok szerint tavalyelőtt a várható élettartam az EU 27 tagállamából
23-ban csökkent. Kivételt csak Dánia, Észtország, Finnország és Ciprus
képez. A várható élettartam legnagyobb csökkenését Spanyolországban
regisztrálták (1,5 év 2019-hez képest), majd Belgiumban és Bulgáriában
(mindkettőben 1,3 év), majd Olaszországban, Lengyelországban és
Romániában (1,2 év).
A jelentéstevők megjegyezték: 2020-ban 5
millió 184 ezer 077 ember halt meg az unióban, szemben a 2019-es 4
millió 653 ezer 033 halálesettel. A halálozási arány ezer főre vetítve
elérte a 11,6-ot, 1,2-vel haladta meg a 2019-es adatokat. A halálesetek
megnövekedett számáért a koronavírus-járvány felelős - tették hozzá.
A
vizsgált időszakban a születéskor várható legmagasabb élettartammal
rendelkező uniós régiók Franciaországban, Spanyolországban,
Olaszországban és Görögországban voltak. A sor elején a francia Korzika
szigete található (84,0 év), majd a spanyolországi Baleár-szigetek (83,9
év) és a görögországi Epirusz régió (83,8) következett. A
legalacsonyabb, 72,8 éves várható élettartammal rendelkező uniós régiók
mind Bulgáriában voltak.
A nemek közötti bontás szerint a nők
várható élettartama szintén a franciaországi Korzika szigetén volt a
legmagasabb (87,0 év), majd a spanyol Galícia régióban (86,7 év). A
Loire és Midi-Pyrénées francia régiókban, a finn Aland-szigeteken és a
görögországi Epirusz régióban egyaránt 86,4 év várható átlagos
élettartamot regisztráltak. A férfiak születéskor várható élettartamának
legmagasabb szintjét (81,4) a görögországi Epirusz régióban, a
közép-olaszországi Umbria régióban és a spanyolországi Baleár-szigeteken
állapították meg.
A jelentésből Magyarország esetében az derült
ki, hogy a születéskor várható átlagos élettartam az 1980-ban
regisztrált 69,1-ről 75,7-re emelkedett 2020-ra, azonban 2019-ben elérte
a 76,5 évet is. A nők várható élettartama 1980-ban 72,8 év volt,
2019-ben 79,7, 2020-ban pedig 79 évre módosult. A férfiak esetében a
várható élettartam 1980-ben 65,5 év volt, 2019-ben 73,1, amíg 2020-ban
72,3 év volt Magyarországon.
A születéskor várható élettartam az
elmúlt évtizedekben számos tényező miatt gyorsan nőtt. Ezek közé a
csecsemőhalandóság csökkentése, az életszínvonal emelkedése, a jobb és
egészségesebb életmód, valamint az oktatás, az egészségügy és az
orvostudomány fejlődése tartozik. A hivatalos statisztikák azt mutatják,
hogy a várható élettartam az 1960-as évek óta évtizedenként átlagosan
több mint két évvel emelkedett - tette hozzá az Eurostat.(F:MTI)
Növekvő élelmiszerárak
Az Ukrajna elleni orosz háború okozta sokk következtében idén meredeken emelkednek a globális energia- és élelmiszerárak - derül ki a Világbank negyedévente ismertetésre kerülő, árupiaci kilátásokról szóló jelentése.A dokumentum összeállítói szerint az idén a globális energiaárak 50,5 százalékkal emelkednek tavalyhoz képest, 2023-ban viszont már 12,4 százalékkal csökkennek.
Az élelmiszerárak az idén várhatóan 22,9
százalékkal nőnek, jövőre viszont 10,4 százalékkal visszaesnek. A
Világbank a legjelentősebb, 29,7 százalékos növekedést a növényi
étolajok szegmensében várja az idén. Emellett a műtrágyák drágulása
elérheti a 69,2 százalékot, ami az egyik okozója a mezőgazdasági
termékek áremelkedésének.
Tavaly az energiaforrások ára csaknem megduplázódott, az élelmiszerek ára 31 százalékkal nőtt.
A
Világbank megjegyzi, hogy az elmúlt két évben az energiaárak emelkedése
a 70-es évek eleje óta a legjelentősebb volt. Az élelmiszerek -
amelyeknek a legnagyobb beszállítója Oroszország és Ukrajna -, valamint a
műtrágyák drágulása 2008 óta a legnagyobb volt.
"Az árupiacok az
utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb kínálati sokkját élik meg az
Ukrajna elleni orosz háború hatásai miatt" - mondta Ayhan Kouz, a
Világbank fejlesztési kilátásokkal foglalkozó csoportjának igazgatója.
"Az ebből eredő élelmiszer- és energiaárak emelkedése humanitárius és
gazdasági következményekkel jár. A nyersanyagok világszerte súlyosbítják
az amúgy is magas árnyomást."
A Világbank előrejelzése szerint
idén a búza ára több mint 40 százalékkal nő, rekord magasra emelkedik. Az
emelkedő árak komoly nyomást fognak gyakorolni a búzaimporttól függő
fejlődő országokra.(F:MTI)
Tanácsok,.,
Ne a tárgyhoz maradj hűséges; inkább s kérlelhetetlenebbül önmagadhoz.
A talaj az életünk alapja. Enni ad, járunk rajta. Kiszolgál.
Ha nem próbálod meg a lehetetlent, a lehetségest sem fogod elérni!
Az élet és a halál között rejlik a halhatatlanság.
Aki soha nem blöfföl, sose nyer; aki mindig blöfföl, mindig veszít.
Az értelmes beszéd fegyver.
Ha rosszkor van az ember rossz helyen, egy nagyváros is éppen olyan élettelen tud lenni, mint a sarkkör.
Szója vagy borsó?
Akár néhány éven belül háttérbe szoríthatja a szóját a borsó a növényi fehérjék piacán - közölte az MTI-vel a Roland Berger.
A
tanácsadó cég a növényi fehérjék iránti kereslet bővülésére számít a
fenntarthatóság, az állatvédelem és az egészség felértékelődése miatt. A
növényi fehérjék előállítása ugyanakkor egyelőre nem tart ezzel lépést,
sőt a génmódosítás és a termesztéshez szükséges erdőirtás miatt a szója
is vesztett a népszerűségéből - tették hozzá.
A közlemény
szerint a fogyaszthatóság, a költséghatékonyság, az elérhetőség, a
minőség, valamint a fenntarthatóság döntheti majd el, melyik növényi
fehérje léphet be nagyobb mértékben a húst és a tejtermékeket kiváltó
növények piacára. Bár kissé drágább a szójánál, a borsó mégis
megelőzheti, mert gluténmentes, és fenntartható módon termeszthető -
írták.
A Roland Berger ma még hiányolja az összhangot a
fogyasztói igények és a gazdák kínálata között, de arra számítanak, hogy
az évtized közepére stabilizálódhat a helyzet. A termelőknek érdemes
készülniük az átalakuló keresletre, hiszen jobb pozíciót foglalhat el a
növényi fehérjék piacán, aki a többieket megelőzve változtat a kínálatán
- hangsúlyozták.(F:MTI)
A csicsóka
2022. április 26., kedd
Az agrárium stabilitása...
Az elmúlt hónapok történései megerősítik, hogy az agrárium a magyar gazdasági és társadalmi stabilitás meghatározó támasza - mondta Nagy István agrárminiszter az OTP Bank partnereinek rendezett Agrár Gála nevű eseményen hétfőn Budapesten.
A
befektetés a magyar agráriumba minden eddiginél magasabb megtérülést
ígér, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy az élelmiszerellátás, illetve az
élelmezési önrendelkezés "biztonságpolitikai dimenziót hordoz" -
hangsúlyozta a miniszter.
A kormányzat elkötelezettsége erős a vidék gazdasági gerincét jelentő mezőgazdaság fejlesztése iránt - hangsúlyozta.
Emlékeztetett
arra, hogy "példátlan összeget", összesen 4265 milliárd forintot
használ fel az ország vidékfejlesztésre a 80 százalékos nemzeti
kiegészítő forrással együtt a Megújuló vidék, megújuló agrárium
programon keresztül. Azt tervezik, hogy a források több mint felét
technológiai modernizációra fordítsák 2027-ig - fűzte hozzá.
Élelmiszeripari
fejlesztésekre 450 milliárd forintot, az állattartás megújítására 280
milliárd forintot, a kertészet fejlesztésére 180 milliárd forintot, a
mezőgazdaság többi üzemfejlesztésére 260 milliárd forintot és újabb
termelői öntözési beruházásokra 100 milliárd forintot terveznek
elkölteni a jövőben - ismertette a miniszter.
Nagy István beszélt
arról is, hogy a szektor jövője szempontjából kulcsszerepe van a 2023
utáni KAP Stratégiai Terv elfogadtatásának az Európai Bizottsággal. Ez
az idei év legfontosabb feladata a háború okozta válságkezelés mellett -
tette hozzá.
Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt.
elnök-vezérigazgatója a rendezvényen rámutatott: az év elején úgy tűnt,
hogy idén akár 600 milliárd forint is lehet a pénzintézet eredménye, ezt
azonban a háború hatására nem fogják elérni.
A banknak
Oroszországban és Ukrajnában is vannak érdekeltségei, ennek ellenére
stabilan működik - mondta. Hozzátette: a 70 milliárd eurós
mérlegfőösszeg mindössze 6-7 százaléka orosz hátterű, a profit 15
százaléka ugyanakkor ott termelődik.
Csányi Sándor rámutatott
arra, hogy az "olcsó pénz időszaka" lejárt, a kamatok akár 7 százalékig
is emelkedhetnek, az infláció pedig közben "elszabadult", a 2-4 százalék
közötti tartomány elérése már csak 2024-re várható. A jó hír az, hogy
közben van hitel, folytatják a gazdaság finanszírozását - tette hozzá.
Felidézte,
hogy idén a tavalyi 7,1 százalékos növekedés után már csak 3,5
százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, továbbá a költségvetés hiánya is
magasabb lehet a vártnál, miközben a fizetési mérleg hiánya 8 százalék
körül alakulhat. A romló makrogazdasági számok hátteréről beszélve a
magyar energiaszámlát, továbbá az autóipar "döcögését" említette meg.
A
magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, "nincs más,
alkalmazkodni kell", "a rezsicsökkentés nem jó", a lakosságnak és a
vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak - mondta
Csányi Sándor.
Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint a 4,9
százalékos hiány eléréséhez uniós megállapodással 500 milliárd forintos,
anélkül 1700 milliárd forintos kiigazításra van szükség. Úgy vélte, ha
Magyarország sikeresen megállapodik az unióval és a háborút is lezárják a
felek, akkor gyors kilábalás várható, akárcsak a járvány után.
A
rendezvényen öt kategóriában díjazták az agrárszektor vállalkozásait. A
növénytermesztés kategóriában a MENTÉSZ Zrt. mezőtúri gabonaféléket
termesztő vállalkozás, az állattenyésztők közül a Bold Agro Kft.
derecskei sertéstenyésztő, a kertészet területén a hódmezővásárhelyi
Hódkertész Kft. üvegházi zöldségtermesztő, az élelmiszeripar területén a
csaknem 300 mintabolttal kapcsolatban álló Lipóti Pékség részesült
elismerésben. A karcagi Agrosprint Zrt. zöldég- és gyümölcsfeldolgozó
nemzetközi tevékenysége miatt kapott díjat az eseményen.(F:MTI)
2022. április 25., hétfő
Szúnyoggyérítési program
Megkezdte az idei országos szúnyoggyérítési program végrehajtását a program koordinálásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Elsőként a Tisza-tónál és Szolnok térségében irtják a szakemberek a vérszívókat - tájékoztatta az OKF az MTI-t hétfőn.
Idén befejeződik az a hároméves program, amelynek keretében a csípőszúnyogok legfontosabb élőhelyeit térképezik fel.
A
katasztrófavédelem által megrendelt felmérés azokra a régiókra, folyók
menti térségekre és a nagyobb tavak környezetére terjed ki, ahol
rendszeresen jelentős szúnyogártalom alakul ki - tették hozzá.
Azt
írták: a katasztrófavédelemnek és a kivitelezést végzőknek is az a
célja, hogy a gyérítési technikák között növeljék a környezetbarát
biológiai módszer részarányát. A feltérképezésnek, vagyis a
tenyészőhelyek ismeretének köszönhetően ugyanis pontosan és hatékonyan
alkalmazható az az eljárás, amellyel természetes úton csökkenthető a
szúnyoglárvák száma.
A biológiai szúnyoggyérítés során -
folytatják - a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által
termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a
kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el,
minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan.
Elsőként
2020-ban alkalmaztak Magyarországon olyan granulált biológiai
készítményt a lárvák gyérítésére, amely a fák lombozatán is képes
áthatolni. Ezzel pedig az ártéri erdőkben is lehetővé vált a hatékony
biológiai szúnyoggyérítés a levegőből.
Az elmúlt évben csaknem
négyezer hektáron alkalmazták ezt a technológiát, további tizenhatezer
hektárnyi vízfelületen hagyományos, folyékony biológiai készítményt
használtak a szúnyoglárvák ellen - ismertették.
A tájékoztatás
szerint a katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március
eleje óta nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődését, ez alapján
tervezik meg a kezelések menetét.
Ugyan a száraz tavasz miatt
eddig nem volt szükség beavatkozásra, az elmúlt napokban a Tiszán
levonult kisebb árhullám után már kialakultak tenyészőhelyek. Ezért
ezeken a területeken indul hétfőn a biológiai szúnyoggyérítés légi
biológiai módszerrel, összesen kétezer hektárnyi vízfelületen.
A
nyílt területekre folyadék formában permetezik a készítményt, míg a
növényzettel erősebben fedett területeken granulátumot szórnak ki -
tartalmazza a közlemény.
A szúnyoglárvák kifejlődésének
megakadályozása érdekében érdemes a ház körüli víztartályokat kiüríteni,
illetve a vizet rendszeresen cserélni, ugyanis egy-egy vízzel teli
virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszben százával,
akár ezrével fejlődhetnek szúnyogok - hívták fel a figyelmet.(F:MTI)
Vácrátóti botanikus kert
Április 30-tól szeptember végéig ismeretterjesztő és kulturális programokkal várja a vácrátóti botanikus kertbe látogatókat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kert a köbön elnevezésű fesztiválján.
A szervezők
célja, hogy szórakoztató módon mutassák be az ÖK fő kutatási területeit,
az ökológia, az evolúcióbiológia és a konzervációbiológia terén elért
legújabb eredményeiket. Emellett a programmal fel szeretnék hívni a
figyelmet a természetes élőhelyek megóvásának és az emberek
környezetvédelmi felelősségvállalásának a jelentőségére is - olvasható
az ELKH hétfői közleményében.
A rendezvényre látogatók ökológus
és botanikus kutatók vezetésével fedezhetik fel az ország legjelentősebb
botanikus kertjét számos kulturális program kíséretében.
A
rendezvénysorozat első eseményén, április 30-án, egy evolúcióbiológus,
egy zenetörténész és egy újságíró egyeérdebek mellett a kulturális
evolúcióról, az emberi divatok, szokások, művészetek átadásáról,
terjedéséről, változásáról beszélget majd. A következő programon, május
28-án, az áltudományokról és ezek művészeti megfelelőjéről, a
dilettantizmusról esik majd szó. A témát egy művészettörténész, egy
irodalomkritikus, egy képzőművész és egy kutató biológus járja körül.
A
június 25-ei programon a résztvevők megismerhetik, hogy mit gondol egy
zoológus, egy botanikus, egy etnoökológus és egy nyelvész a magyar táj
és nyelv különlegességéről és hasonlóságáról más vidékek tájaival,
történeteivel összehasonlítva. Egy másik alkalommal pedig egy építész,
egy történész és egy ökológus beszélget majd a városokról.
A
beharangozó szerint az augusztusi eseményen egy evolúcióbiológus, egy
nyelvész-pszichológus, egy szociálpszichológus és egy történész azt
járják majd körül, hogy miként alakulhatott ki az a különleges
képességünk, amelynek köszönhetően akkor is tudunk nagy csoportban
együttműködni, ha a tagok nem közeli rokonai egymásnak.
A
beszélgetések után a Binder Trió, a hiperkarma, Horváth Sára Nina,
valamint a Magashegyi Underground ad koncertet a botanikus kertben.
A
rendezvénysorozat szeptemberben kétnapos fesztivállal zárul, amelyen
fellép az Ivan & The Parazol, illetve a Sárik Péter Trió is.
Bővebb információ a www.kert3.hu weboldalon érhető el.(F:MTI)
2022. április 24., vasárnap
Állattenyésztés grafika 5.
Kihajtás a Hortobágyon
A hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnep keretében indították el a pusztai legelőkre szombaton az állatokat a Hortobágyon. Elsőként a rackanyájat hajtották át a Kilenclyukú hídon, de felsorakozott az érdeklődők előtt a lovas fogatok mellett a hatos szürkemarha- és a ritkaságszámba menő négyes bivalyfogat is.
Medgyesi
Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
emlékeztetett arra, hogy a pásztorok életének mindig egyik kiemelkedő
eseménye volt Szent György-napja: ekkor hajtották ki az állatokat a téli
szálláshelyükről.
Az ország legnagyobb, a borjakkal együtt
mintegy 2800 szürkemarhából álló gulyáját legeltetik a Hortobágy általuk
kezelt kilencezer hektáros területén, a teljes puszta területének
csaknem tíz százalékán - mondta el az igazgató a helyszínen az MTI-nek.
Hozzátette:
a marhákon kívül 1500 racka tapossa a gyepet a pusztán, a
nóniuszménesük pedig 260 lóból áll. A csikók születése hamarosan
befejeződik, így ők is csatlakozhatnak rövidesen a kint legelő méneshez.
Medgyesi
Gergely Árpád jelezte: bár hosszú ideje nem volt eső a pusztán, a
hortobágyi legelők nagyon erősek tápanyagban, így megfelelő eledelhez
jut minden állat a puszta különböző területein.
Bodó Sándor, a
térség fideszes országgyűlési képviselője, az Innovációs és Technológiai
Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt mondta, a
pásztorokat a kitartás, a felelősség és a munka szeretete jellemzi.
A
tárgyiasult eszközök közül "sok használati tárgy, ruházat valahol itt
született a Hortobágy folyó partján" - utalt a máig fellelhető,
pusztából származó eszközökre az államtitkár.
A szombati Szent
György-napi kihajtási ünnepen fellépett a Debreceni Népi Együttes, majd
bemutatták a közönségnek a Hortobágy eddigi és új örökös pásztorait, a
számadók pedig - akiknek az őszi behajtáskor kell számot adniuk a nyájak
szaporulatáról - átvették megbízóleveleiket.
A Hortobágy folyó
partján lévő vásártéren kirakodóvásár várta az érdeklődőket, akik
megkóstolhatták a bográcsokban készült pusztai ételeket is.(F:MTI)