Földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni - jelentette be pénteken az Agrárminisztérium (AM).

A 2022. szeptember 30-tól folytatódó földértékesítési programban több mint 2300 darab (összesen 3000 hektár), 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földet kínálnak eladásra nyilvánosan, több mint ezer településen, melyek mintegy 40 százaléka szántó, rét, legelő, a többi pedig vegyes művelési ágú ingatlan. A területekre 30 napig, azaz 2022. október 30-ig lehet vételi ajánlatot tenni - ismertette a minisztérium közleménye.

    Az agrártárca szerint a magyar gazdálkodóknál jó helyen van a föld, mindennapi munkájukkal ők művelik meg ezeket a területek és élelemmel látják el a magyar háztartásokat.
    Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása mellett, amivel a magyar birtokpolitika több mint három évtizedes adósságát kívánja orvosolni. Ezért értékesítésre kerülnek olyan ingatlanhányadok is, ahol az állam kisebbségi tulajdonos, így akár a tulajdonostársak többlettulajdonhoz juthatnak az érintett ingatlanban, ezzel - ideális esetben - csökkenhet a tulajdonostársak száma is.
    Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, hiszen értékesítésre kerülnek azok a jellemzően kis területű, magántulajdonú földek közé ékelődött ingatlanok, melyek hasznosítása - leginkább - a szomszédos ingatlanok használói által optimálisabban kivitelezhető. Az eredményes gazdálkodáshoz elengedhetetlen a megfelelő birtokméret kialakítása, melyhez a mostani földértékesítési program jó lehetőséget kínál. Az értékesítés ezúttal is elektronikus úton zajlik. (Részletek a www.nfk.gov.hu oldalon érhetőek el).
    A minisztérium hangsúlyozta: a koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.
    Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldalon elérhető 2022. szeptember 30-tól, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható földterületek adatai - közölte az AM.(F:MTI)

Közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára - jelentette be pénteken az Agrárminisztérium (AM).

A közlemény szerint az uniós finanszírozású közvetlen támogatások esetében idén is lehetővé válik, hogy az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodók előlegfizetésben részesüljenek. Ennek révén nyújt segítséget a kormányzat, hogy az őszi munkákat zavartalanul el lehessen végezni, a termelők pénzügyi stabilitása, likviditása biztosítható legyen.

     A minisztérium hangsúlyozta, továbbra is prioritást élvez, hogy minél több termelő részesülhessen előrehozott kifizetésben, és minél több jogcímen megkezdődjön az utalás. Az előzetes becslések alapján több mint 300 milliárd forint kifizetésére nyílik majd lehetőség. Az előlegfizetés október 17-től november végéig tart, december elejétől már a részfizetés időszaka kezdődik.
     A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a kérelmek feldolgozása folyamatos, a szükséges ellenőrzési és adminisztratív folyamatok ütemezetten haladnak. Az előlegfizetéshez szükséges jogszabály határidőre történő megjelentetéséről az Agrárminisztérium gondoskodik.(F:MTI)

Áremelkedés az agrárpolitika központi kérdése

A hazai agrárpolitika központi kérdése a korábban megindult, de az orosz-ukrán háború miatt a termény-, gáz-, áram-, és műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém áremelkedések hatásainak kezelése - mondta a mezőgazdasági miniszter Kaposváron csütörtökön.

Nagy István a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán az Állattenyésztők napján tartott fórumon utalt rá: az elmúlt két év nehézségei eddig ismeretlen kihívások elé állították a magyar mezőgazdaságot, amelynek ez a válságállóság és a válságkezelés tesztje, és nem mondható el, hogy túl van rajta.

    A miniszter a válsághelyzet kezelését szolgáló intézkedések között említette a hitelmoratóriumot, az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel és az MFB agrár forgóeszköz hitelprogram 2020 keretében felvehető kamat- és költségmentes hitelek szerződései hatálybalépési idejének meghosszabbítását a sertéstenyésztő vállalkozásoknak, és egyebek mellett a takarmányozási költségekhez nyújtott támogatást is.
    A miniszter úgy vélte, hogy a 2023. január 1-jén hatályba lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszere kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent, egyúttal nagy sikernek nevezte az állattenyésztők szempontjából, hogy fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások.
    Kitért arra, hogy a tervek szerint halad a tenyésztésszervezési feladatok támogatásának kifizetése. A tenyészállat-állomány genetikai minőségének fenntartását, javítását segítő forrásból 1,14 milliárd forintot fizettek ki a harmadik negyedév közepéig.
    Kiemelte, Magyarország élelmiszerbiztonsága szempontjából jelentős eredmény, hogy a KAP-reform során sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányát. Így erre 2027-ig a mostanival nagyságrendileg azonos összeg, évente mintegy 202 millió euró jut, a kedvezményezett ágazatok köre nem változik, a pénz több mint kétharmada az állattenyésztést segíti - sorolta Nagy István.
    A miniszter hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására, illetve az állattartó ágazat általános támogatására a Vidékfejlesztési program számos felhívásával is.
    Az állattartás fenntarthatóságához a beruházási támogatásokon túl a genetikai erőforrások megőrzését, az állatjóléti körülmények javítását és a környezettudatos gazdálkodás ösztönzését célzó intézkedések is jelentősen hozzájárulnak - jegyezte meg.
    Nagy István a versenyképesség erősítéséhez elvárásként fogalmazta meg az uniós előírásoknak megfelelő magas technológiai színvonalú állattartó telepek kialakítását, a "zöld célok előmozdítását", az energiahatékonyság javítását.
    Az állattartók továbbra is számíthatnak dotációra gépek, eszközök beszerzéséhez, telepek fejlesztéséhez: a tervek szerint  a belépő legalább 40 százalékos mezőgazdasági árbevétel és 10 ezer euró értékű üzemméret lesz a korszerűsítési pályázatokra - mondta.
    Hozzátette, a támogatási arány alapesetben 50 százalék lesz, de elérheti a 65 százalékot is, ha a pályázó fiatal mezőgazdasági termelő. Az ökológiai gazdálkodás plusz 10 százalékos intenzitást ér, ugyanakkor a maximális támogatás a költségek 80 százaléka is lehet, ha a beruházás környezet-, illetve klímavédelmi célú.
    Nagy István szólt arról is, hogy továbbra is támogatják a védett és őshonos mezőgazdasági állatfajták fennmaradását, genetikai állományuk megőrzését, és új támogatások formájában nagyobb hangsúlyt fektetnek az állatjóléti feltételek javítására.
    A miniszter hangot adott annak a véleményének, hogy az Állattenyésztők napjának megtartása fontos az egyre szélesebb körben terjedő, az állatifehérje-fogyasztást ellenző nézetekkel szemben is.
    Az állati fehérjék fogyasztása biológiai szükségletünk, az ember egészséges fejlődéséhez és létének fenntartásához szüksége van a húsra, a tejre, a tojásra - hangoztatta a miniszter.
    Úgy vélte: fel kell lépni az állattenyésztést rossz színben feltüntető más híresztelésekkel szemben is.
    "Meg kell mutatni mindenkinek, hogy a méltán híres magyar állattenyésztés nélkülözhetetlen termékeket állít elő, kiváló minőségben termel, a környezettel harmóniában dolgozik, figyelmet fordít a biodiverzitásra, részese a kultúrtáj megőrzésének, része a magyar kultúrának" - fogalmazott Nagy István.
    Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke az eseményen arra biztatta a gazdákat, a jelenlegi nehéz helyzet ellenére "ne adjanak vissza pályázatokat", valósítsák meg tervezett beruházásaikat, mert előre jutni, és akár a magyar, akár a nemzetközi piacon érvényre jutni csak új, innovatív technológiákkal lehet.
    Gyuricza Csaba, egyetemi tanár, a MATE rektora azt hangsúlyozta: az agrárium felértékelődött, a közgondolkodás fókuszába került az elmúlt években, s ezt ki kell használni az ágazat fejlesztése érdekében.
    "Az ágazat jövője azon múlik, tudunk-e tehetséges, értelmes, ambiciózus, elkötelezett fiatalokat megnyerni ennek a szakmának" - mondta.(F:MTI)

Baromfi- és sertéskocatartók támogatása

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására - az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal - idézte fel az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az Agrárminisztérium ezt követően azt a döntést hozta, hogy a kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került, abrakfogyasztó sertés- és baromfiágazatok igényelhetnek támogatást a Magyarországnak jutó keretből, amit az érintett gazdálkodók júliusban meg is tettek.

    A hazai állattartóknak számos komoly kihívással kell szembenézniük. A gabonapiaci áremelkedés, az orosz-ukrán háború, majd az elhibázott uniós szankciók eredményeképpen kialakult energiaválság és termelési költségnövekedés mind olyan nehézség, melyek jelentősen megnehezítik az ágazat szereplőinek helyzetét - írták.
    A baromfitartók kivételes alkalmazkodási támogatása jogcímen a baromfitartók számára 4,2 milliárd forintot, a kocatartók számára pedig 2 milliárd forint értékű támogatást fizetett ki a napokban a Magyar Államkincstár.
    A gyors folyósítás az ágazatot jelenleg sújtó rendkívül magas termelési költségek részbeni ellentételezésével hozzájárul a termelési feltételek biztosításához, ezen keresztül pedig a hazai eredetű élelmezésbiztonság folyamatos fenntartásához mind a baromfihús-, mind pedig a sertéshústermékek tekintetében - hangsúlyozza az AM közleménye.(F:MTI)

A Föld felszínének megoszlása

Nagyításhoz kattintson a képre

A Föld felülete 510 millió km². Ebből 149 millió km² (29%) a szárazulatok együttes kiterjedése, míg az óceánoké és tengereké (71 %) 361 millió km². A földfelszín 3%-át (14,9 millió km²) jégtakarók és jégárak (gleccser) borítják. A földtörténeti múltban a jég uralma sokszor jóval nagyobb területre is kiterjedt (a jégkorszakokban).

Madárfajok pusztulása...

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World's Birds 2022) jelentés adatai szerint - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International - melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli - négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról - olvasható a közleményben.
    Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig.
    A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.
    A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak - írják.
    "A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül - idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját.
    A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.
    Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában - olvasható a közleményben.
    Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.
    Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.
    Bővebb információk a témában a www.mme.hu weboldalon találhatók - áll a közleményben.(F:MTI)

A világ népessége

Nagyításhoz kattintson a képre

Az emberiség hosszú történelme során 1999 körül érte csak el az egymilliárd főt, ennek a megduplázódására viszont már csak 187 évre volt szükség – 1930-ra a népesség kétmilliárd, 1959-re már 6 milliárd fő volt, majd a rohamos növekedés eredményeképp 2011-re a 7 milliárd főt is elérte. Az ENSZ becslései alapján a 15 milliárd főt 2024 tavaszán, a 30 milliárd főt pedig 2056-ban éri majd el az emberiség. A Növekedés Határai c. tanulmány modellje szerint azonban a jelenlegi trendek mellett már 2040 körül elkezdene csökkenni a népesség a természeti erőforrások kimerülése (pl. talajpusztulás, rétegvizek eltűnése, stb.) miatt.

Magyarország étele 2023 verseny

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Nobilis Márton hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium kiváló minőségű élelmiszereket állít elő, amelyekből még az utóbbi, válságos években sem volt hiány. Fogyasztásuk szerencsére egyre általánosabb, jövőre a közétkeztetésben is legalább 80 százalékban magyar alapanyagot kell felhasználni - tette hozzá.

    Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy nemcsak a bírálók ismerkedhetnek meg a versenyre készülő ételekkel, a szervezők reményei szerint a vendéglátók kínálatában ugyancsak megjelenhetnek. A Magyarország étele 2023 azért is jelentős esemény, mert ráirányítja a figyelmet a nemzeti identitás fontos részét jelentő gasztronómiai hagyományokra - jelentette ki.
    A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára üdvözölte, hogy az előző évek hagyományát folytatva az idei is az összmagyarság versenye lehet. Potápi Árpád János bízik benne, hogy az anyaországiak mellett a külhoni nemzetrészek tagjai is élnek majd a lehetőséggel, és ott lesznek a jelentkezők között. Részvételük különösen fontos egy ilyen eseményen, hiszen a magyar konyha jellegzetesen közép-európai, az évszázadok során ugyanúgy gazdagodott a szomszédos nemzetek hagyományaival, ahogy a magyar gasztronómia is hatott a Kárpát-medence más népeire.
    Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke a verseny ötletgazdájaként közölte, hogy a megmérettetésre főfogásnak alkalmas, "bisztró stílusú" ételeket keresnek. A feltételek között lesznek alapanyagokra vonatkozó megkötések, ám ezzel együtt értékelni fogják azt is, mennyiből készíthető el egy fogás, hogy azok később minél szélesebb körben terjedhessenek el. Az elődöntőt januárban, a döntőt március 18-án tartják.
    Hozzátette, hogy a 6. alkalommal meghirdetett verseny új ételek megalkotására szeretné ösztönözni a részvevőket, hiszen széles körben ismert specialitások évtizedek óta nem születtek, pedig a magyar konyha az idők során állandóan változott, még a 20. században is. Ez a cél a kezdetek óta változatlan, az első, 2017-es kiíráshoz képest sokat fejlődött a rendezvény, különösen azóta, hogy Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról is csatlakoznak versenyzők, és nem csak magyarok - tette hozzá.
    A Magyarország étele 2023 felhívását, jelentkezési feltételeit és nevezési lapját az esemény honlapján tették közzé. A nevezés első üteme december 16-ig tart. Az AM több más szervezettel együtt szakmai partnerként segíti az eseményt - olvasható az oldalon.(F:MTI)

Hulladékcsökkentés...

Nagyításhoz kattintson a képre

Hulladék bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Azon anyagok, használati tárgyak, amelyek az adott helyen feleslegessé válnak, tulajdonosuk meg kíván válni tőlük. Jellemzőjük továbbá, hogy kezelést igényelnek, amely történhet újrahasznosítással, lerakással, termikus hasznosítással, stb. A fejlett országokban egy lakos átlagosan 1 kg hulladékot termel naponta. A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan életmód kialakításához, ahol – a természetben zajló fenntartható körforgás mintájára – nem keletkezik végleges hulladék, mert minden, a folyamatokból kilépő anyag egy másik helyen felhasználható erőforrásként jelentkezik.

A veszettség...

Nagyításhoz kattintson a képre

A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

Zöldség és gyümölcsfogyasztás

 A zöldségek és gyümölcsök kiemelkedő táplálkozás- élettani szerepet töltenek be szervezetünk megfelelő működésében. Viszonylag alacsony energia-, zsír-, és szénhidráttartalmukkal szemben jelentős vitamin, ásványi anyag és antioxidáns tartalmuk révén szerepet játszanak számos betegség kockázatának csökkentésében. Kedvezően hatnak a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartására. Magas élelmi rosttartalmuk elősegíti a megfelelő bélműködést, teltségérzetet biztosít és jótékonyan befolyásolja szervezetünk zsír-és szénhidrát anyagcseréjét. Íz és illatanyagaik révén serkentik az emésztőnedvek termelését, ezáltal hozzájárulnak az emésztőrendszer megfelelő működéséhez.
Magas víztartalmuknak köszönhetően szabályozzák a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyát.

Kutatók Éjszakája az ÖMKI-ben

 

Népszámlálás...

Október elsején kezdődik a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező, a kérdőíveket október 16-áig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online kérdőív - jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

    Vukovich Gabriella azt mondta: a tízévenkénti népszámlálás pillanatképet ad az országról, bemutatja milyenek a magyarok, például, hogy milyen viszonyok között élnek, milyen a munkaerőpiaci helyzetük, az egészségi állapotuk, a vallási hovatartozásuk.
    A válaszadás azért is különösen fontos, mert a kapott adatok megalapozzák a jövőbeni döntéseket, képet adnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, információval szolgálnak új vállalkozások létrehozásához, és - most először - energiahatékonysági döntések előkészítését is szolgálják - ismertette a KSH elnöke.(F:MTI)
   

Madármegfigyelő Napok

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Az MME MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a programot a BirdLife International indította 1993-ban. Az eseményhez közép-ázsiai partnerek is csatlakoztak, így a hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény már két kontinens őszi madárvonulásáról gyűjt adatokat a lakosság segítségével. A program magyarországi koordinátora az MME.

    Azt írták, az évenkénti összesített eredmények alapján tavaly 35 ország 1865 helyszínén körülbelül 7,3 millió madarat figyelt meg a mintegy 28 ezer résztvevő. Az EMN játékos verseny is az országok között, ahol a helyszínek, a résztvevők és a megfigyelt madarak száma alapján dőlnek el a virtuális dobogós helyek. Magyarország általában előkelő helyen, az első ötben szokott szerepelni, tavaly két kategóriában is dobogós lett.  
    A tájékoztatás szerint az összesített magyar eredmény gyarapításához nemcsak szervezett helyszíneinken lehet hozzájárulni, bárki megszámolhatja a kert, az utca, a közeli park madarait.
    A közlemény szerint a résztvevők számára az a kérés, hogy jegyezzék fel a megfigyelés helyszínéül szolgáló települést és megyét, a résztvevők számát, a megfigyelt madarak összlétszámát, a három leggyakoribb madár nevét és példányszámát, esetleg a ritka vagy érdekes madarak felbukkanását. Ezeket az adatokat kell elküldeni a program honlapjáról letölthető, okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapon vasárnapig.
    A beküldött részvételi és megfigyelési adatokat az MME munkatársai vasárnap összesítik, majd továbbítják a nemzetközi koordinációs központba. Az összesített eredményről várhatóan október 3-án ad hírt az egyesület.
    A hétvégi esemény helyszíneiről az egyesület honlapján lehet tájékozódni, és itt érhető el az elektronikusan kitöltendő és beküldendő digitális jelentőlap is - áll az összegzésben.(F:MTI)

Fogalomtár(KSH)

Agrárolló

A mezőgazdasági termelői árindex osztva a mezőgazdasági ráfordítások árindexével. Ha az agrárolló értéke 100 feletti, akkor a termelők árviszonyokból eredő jövedelmi helyzete javul.

Erdő

Minden olyan földterület, amelyen a legnagyobb területet összefüggően erdei fák, cserjék foglalják el. Az erdő művelési ág részét képezik továbbá azok az erdei faiskolák is, amelyeken a gazdaság saját felhasználására szaporítóanyagot az erdőn belül termelnek, az edőként nyilvántartott szélfogó erdősávok, védősávok, élősövények stb. illetve a karácsonyfának telepített területek. A kereskedelmi célú és az erdőn kívül található erdészeti faiskolák nem tartoznak ide; számbavételük a szántó művelési ágban történt.

Földhasználat

Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.

Gazdasághatáros terület

A szerkezeti összeírások során a gazdaság által használt valamennyi területet, függetlenül attól, hogy az a gazdálkodó lakóhelyén, más településen, esetleg más megyében van a gazdálkodó (gazdaság) székhelye szerinti településre számoljuk el. Ez a használt terület eltérhet az adott település igazgatáshatáros területétől.

Gyümölcsös (művelési ág)

Gyümölcstermő fákkal vagy bokrokkal beültetett terület, amelyen a főnövény a gyümölcsfa, illetve bokor. A gyümölcsös állhat többféle gyümölcsfajból is (pl. alma, körte, cseresznye stb.). A gyümölcsterület a termő területeken túl a még, illetve már nem termő gyümölcsös területeket is tartalmazza. A statisztikai számbavételnél a gyümölcsös művelési ág része a konyhakerten belül összefüggően (azonos sor és tőtávolságban) telepített gyümölcsös terület is, amennyiben a törzses gyümölcsfajok esetében 400 m²-t, illetve a bogyós gyümölcsfajok esetében pedig a 200 m²-t eléri vagy meghaladja.

1949-ig a gyümölcsösök a kert művelési ágba tartoztak.

Gyümölcsösültetvény

Az 1500 m² vagy annál nagyobb méretű, törzses gyümölcsfával, valamint az 500 m² vagy annál nagyobb méretű, bogyós gyümölccsel összefüggően telepített terület, amely egy gyümölcsfajból áll, és egy évben telepítették (adott év őszén és a következő év tavaszán történt telepítés is egyazon évnek számít).

Használt föld terület

Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.

Hozzáadott érték

A mezőgazdasági termékek előállítására felhasznált termékek és szolgáltatások (folyó termelő-felhasználás) értékéhez a termelő tevékenység eredményeként hozzáadódó érték. A hozzáadott érték a bruttó termelési érték és a folyó termelő-felhasználás különbségeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.

Kert

A gazdaság többi részétől elkülönített vegyes hasznosítású, rendszerint ház körüli terület. 1949-ig tartalmazta a gyümölcsös művelési ág területét is. 1995-től csak a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.

Konyhakert

A gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, amely a gazdaság többi részétől elkülönített, rendszerint ház körüli terület. Innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.

Mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke

Egy meghatározott időszak alatt a mezőgazdasági termelő tevékenység során előállított termékek összességének értéke, függetlenül attól, hogy azt a mezőgazdasági, vagy egyéb nemzetgazdasági ágba tartozó gazdálkodási egységben termelték meg. Magába foglalja a mezőgazdasági tevékenység két főágazatának, a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeként kapott termékek értékét. A növénytermesztés bruttó termelési értéke tartalmazza az összes termesztett és betakarított mezőgazdasági termésmennyiségnek és melléktermékeinek értékét, a befejezetlen termelés értékváltozását, az ültetvénytelepítés és fenntartás költségeit a termőre fordulásig. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke tartalmazza a tenyésztés termelési értékét, azaz a szaporulatot, az állományváltozás és a súlygyarapodás értékét, az állattartás eredményeként kapott termékek és melléktermékek értékével együtt. A bruttó termelési érték az összes előállított termékmennyiség felhasználási irányonként külön-külön megállapított átlagárakkal felszorzott értékeinek összegeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.

Mezőgazdasági termelői árindex

A mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja. 2000. évig nem tartalmazza a mezőgazdasági termelők egymás közötti forgalmában értékesített termékeket (például takarmány, továbbtartásra szánt élő állatok). Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk, amelynél a súlyt a mezőgazdaságon kívülre történő értékesítés értékarányai képezik. Az előző év azonos időszakához viszonyított indexeket 2000. évig az 1995. évi bázison, ezután 2000. évi bázison számított indexek alapján képezzük.

Mezőgazdasági terület

A művelés alatt álló szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő és (belterjes és külterjes) gyep együttes területe.

Művelés alól kivett terület

Mezőgazdasági művelés alatt nem álló, illetve arra nem alkalmas földterület, mint pl. a közutak, vasutak, közterek, beépített és beépítetlen építési telkek, gyárak és ipartelepek, az egyéb földrészleteken az épületek és építmények által elfoglalt terület, gazdasági udvarok, temetők, folyók, árkok, csatornák, természetes tavak, víztározók, sziklás, kavicsos, terméketlen területek, kőfejtők, pihenő- és díszkertek, melyek a gazdaság működéséhez szükségesek. A művelés alól kivett terület fogalma 1961-ig megfelel a földadó alá nem eső terület (FANET) fogalmának.

Művelési ágak

A művelési ág a földterületre jellemző, tényleges hasznosítási módot jelenti, mely lehet szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő, gyep (rét, legelő), erdő, nádas, halastó és művelés alól kivett terület.

Piaci termelői átlag árak

A termelők által a termény- és állatpiacokon, valamint a helyi fogyasztói piacokon forgalomba hozott mezőgazdasági termékek átlagára. 1992-től a piaci termelői átlagárnak a kínálati ár fogalma felel meg, amely a megfigyelési körbe tartozó valamennyi piacon, piaconként felírt termékmennyiség és a leggyakoribb (módusz) ár szorzatával képzett értékösszeg és az összes megfigyelt mennyiség hányadosa.

Ráfordításiár-indexek

Nem csak az ipari eredetű, hanem a mezőgazdasági eredetű felhasználást (pl. vetőmag, takarmány) is figyelembe veszik. A ráfordítások árindexe tartalmazza mind a folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások, mind a mezőgazdasági beruházási javak árindexeit.

Szántó

Minden olyan terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy a talajmunkát milyen módon végzik, vagy a területen átmenetileg növénytermelést nem végeznek (ugaroltatják). A parlagterületek is idetartoznak, amit pihentetés céljából vontak ki a művelésből. Ide tartoznak a faiskolák (dísz- és gyümölcsös faiskolák, szőlőiskolák, erdészeti faiskolák, kivéve a gazdaság saját igényeinek kielégítésére telepített, erdőben található erdészeti faiskola), az évelő növények (pl. lucerna, szamóca), a gyógy- és fűszernövények területe. A szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított konyhakert területe ide tarozik, amennyiben a termelés nem a gazdaságban dolgozó személyek fogyasztását elégíti ki.

Termésátlag

A termésátlag a termelés színvonalát kifejező mutatószám. Területegységre – 1 hektárra – jutó termésmennyiség, természetes mértékegységben, tonnában vagy kilogrammban kifejezve.

Szántóföldi növényeknél és zöldségféléknél 1996-ig egy hektár szántó művelési ágban betakarított területre számított szántóföldről származó termésmennyiség, 1997-től egy hektár szántó és kert művelési ágban betakarított területre számított betakarított termésmennyiség; szőlőnél, gyümölcsnél 2002-ig az egy hektár termőterületre (a termő szőlő, illetve a termő gyümölcsös egységnyi területére), 2003-tól az egy hektár teljes területre számított betakarított termésmennyiség.

Termőterület

A mezőgazdasági terület (szántó, kert [konyhakert], konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep), erdő, nádas, halastó együttes területe.

Területi egység

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (Nomenclature of Territorial Units for Statistics, NUTS) megfelelően meghatározott, illetve kijelölt területi beosztás. A megye mint területi egységszint a megyéket (19) és a fővárost tartalmazza. A tervezési-statisztikai régiók rendszere 7, a statisztikai nagyrégiók rendszere 3 területi egységet határoz meg Magyarország területén.

Ültetvény állapota (kondíciója)

A gyenge, közepes, jó minősítés az ültetvény teljesítőképességére, a fák (gyümölcsbokrok) erőnléti állapotára utal.

Ültetvény állománysűrűsége

Egy hektár beültetett (telepített) területre vonatkoztatott gyümölcsfa (-bokor) darabszáma (db/hektár), függetlenül a terület nagyságától.

Ültetvény kezeltsége

Kezeltség alatt az ültetvény termesztéstechnikai színvonalát kell érteni, amelyet az agro- és fitotechnikai műveletek (metszés, koronaalakítás, gyomírtás, növény-védelem stb.) szakszerűsége, időbenisége és folytonossága határoz meg.

Vetésterület

A szántó valamely növénnyel bevetett, beültetett része.

Tágabb értelemben a szántóterület többszöri hasznosítását jelenti (halmozott mutató). Beletartozik a fővetés (május 31-i vetésterület, amely a fő hasznosítás céljából vetett, ültetett és telepített növénykultúra vetésterülete), a felülvetés (pl. a kalászos növényre, mint fővetésű növényre vetett évelő pillangós), a köztesvetés (a fővetésű növények sorközébe vetett növény, melynek területét a fővetésű növény vetésterületeként veszik számba), a másodvetés (a május 31. után valamely növénykultúrát követően elvetett és még az év folyamán betakarított növények vetésterülete).

Szükebb értelemben a fővetés szántóterületét jelenti.

Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:

• Földhasználat
• Mezőgazdasági számlarendszer
• Növénytermesztés
• Állatállomány és állati termékek
• Ültetvénystatisztika
• Erdőgazdálkodás
• Halászat
• A mezőgazdasági tevékenység szerkezete

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Művelési ágak (1946-1990)

Nagyításhoz kattintson a képre

A művelési ág a földterületre jellemző, tényleges hasznosítási módot jelenti, mely lehet szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő, gyep (rét, legelő), erdő, nádas, halastó és művelés alól kivett terület.

Komposztünnep 2022

Az október 10-én esedékes Komposztálási Ünnepnaphoz kötődően a Humusz Szövetség és a Galgamenti Népfőiskola idén is felhívást intéz oktatási intézmények, civil közösségek számára.Arra buzdítnak minden csoportot, közösséget, hogy október során valósítson meg olyan aktivitást, ami a komposztáláshoz kötődik.Cél, hogy az elmúlt évek sikeres akcióit folytatva minél több helyen felhívják a figyelmet a komposztálás jótékony hatásaira.  

Ünnepeljük együtt a természet körforgását!                                                   

 

Repce grafika

Nagyításhoz kattintson a képre

A világ búzatermesztése

Nagyításhoz kattintson a képre

A Föld egyik legnagyobb területen előforduló gabonája, a sivatagok és a sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik. A népélelmezésben elfoglalt szerepével kiemelkedik a többiek közül. Kenyérgabona szerepén túl sokrétű felhasználás jellemzi, hiszen gazdag abraktakarmány, szalmája értékes alomanyag, és különböző részei ipari alapanyagként is felhasználhatók. A hagyományosan legnagyobb búzatermelő Kínában az i. e. 2700-ban már termesztették és az ókori világ szinte, minden vidékéről találhatunk említést termeléséről vagy használatáról. Magyarországon az évszázados múltra visszatekintő magyar búzafajtákat, köztük a legnevesebbet, a „tiszavidéki”-t, az 1863. évi szörnyű aszály elpusztította és helyére lengyelországi búzafajták kerültek. A katasztrófának is köszönhetően az 1870-es években elkezdődött a mai napig tartó nagyobb hozamú magyar fajták sikeres nemesítése.

Vízfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak. Amennyiben oldott ásványianyag-tartalma meghaladja az 500 mg/l-t, ásványvíznek minősül. A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése. A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. Egyes becslések szerint 2025-re az emberiség 66%-nak nem lesz elegendő jó ivóvize.

Minimálbér...

Nagyításhoz kattintson a képre

A minimálbér  olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér a legalacsonyabb államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák. Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente nő, azonban a vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol csökken, hol nő.

Komposztálás...

Ma már nem nagy ördöngősség komposztálni, a témával kapcsolatban nagyon sok forrás fellelhető és a hozzá szükséges eszközök is könnyen beszerezhetők, mint ahogy mi is boncolgattuk már ezt a témát. De ha jobban el szeretnél mélyülni az átalakulás folyamatában és megérteni mi is történik a komposztba helyezett hulladékkal, akkor a Com-pot.hu jóvoltából te is szakértője lehetsz e folyamatnak.

https://humusz.hu/hirek/komposztalas-elolenyei-werlein-anna-mikologus-biologus-szemevel/29923

Kimerült az állategészségügyi keret

Kimerült az állategészségügyi támogatási keret, így idén már nem jut forrás az egyes állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének támogatására. Augusztus 12-e óta éppen ezért az Agrárminisztérium nem is fogad be ezen a jogcímen támogatási igényeket. Az Agrárminisztérium kiemelte, az idei költségvetési források felosztásánál is fontos szempont volt, hogy az immár 15 éve meglévő támogatási forma 12,5 milliárd forintos éves keretösszegét ebben az évben is biztosítsák.

Nemzeti Parkok...

Nagyításhoz kattintson a képre

 A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is. Magyarországon az 1850/1972. és 1851/1972. számú OTvH határozattal hozták létre az első Nemzeti Parkot. Ez a Hortobágyi Nemzeti Park volt.

Agrometeorológia...

Az Európa nagy részét a nyáron jellemző rendkívüli szárazság és forró időjárás alapvetően határozza meg a várható terméshozamokat: kukoricából és napraforgóból is alacsonyabb terméshozamok várhatók - derül ki az Országos Meteorológia Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai helyzetképéből.

    Az elemzésben emlékeztettek rá: az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással.
    A műholdas méréseken alapuló mérések alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban többek között Európa nyugati és középső vidékén, az USA nyugati felén, valamint Argentínában - írták.
    Hozzátették: Franciaország nagy részén július elejétől augusztus közepéig tartott a súlyos aszály, amely gyakorlatilag minden mezőgazdasági területet érintett, beleértve a szántóföldi növényeket, a legelőket, a szőlőt és a gyümölcsösöket is. A kukorica és a napraforgó jelentősen károsodott, a burgonya és a cukorrépa viszont nem szenvedett súlyos károkat. Németországban minden nyári növényi terméshozam előrejelzése jóval az öt éves átlag alatt alakul.
    Lengyelországban a nyári növények terméshozam-kilátásai nagyon változatosak az ország különböző részei között: nyugaton gyenge volt a kukorica-termés, de ott, ahol kedvezőbb volt a talajnedvesség, a növények nagyon jó állapotban vannak és biztatóak a terméshozam-kiáltások is. A termésbecslések burgonyára és napraforgóra valamivel az öt éves átlag alatt alakulnak, míg cukorrépából átlag körüli mennyiség várható.
    Romániában kukoricából és napraforgóból is jóval átlag alatti termés várható. Spanyolországban és Portugáliában a nyári növényekre vonatkozó termésátlagok jóval az öt éves átlag alatt várhatók, ahogyan Olaszországban is nagyon alacsonyak a kukorica, a napraforgó és a szója terméskilátásai.
    Ukrajnában a csapadék a középső és északi területeken még éppen időben érkezett ahhoz, hogy tudjon javítani a nyári növények állapotán, a déli és nyugati területeken azonban már késő jött, így arrafelé ahol alacsony terméshozamok várhatók. Oroszországban a nyári növények terméshozamai csökkentek, főleg a déli területeken, de búzából rekordtermést vár az orosz Agrárminisztérium.
    Az Amerikai Egyesült Államokban az országos statisztikák szerint a kukoricaállományok 53 százaléka volt jó vagy kiváló állapotban, ami kissé alatta marad a tavaly ilyenkor megfigyelt értéknek, Iowa-ban, a legjelentősebb kukorica termesztő államban azonban ez az arány 63 százalék volt szeptember közepén.
    A kínai kukoricatermés becsült értéke 274 millió tonna (43 millió hektárról), ami rekord termést jelent, és egy százalékkal meghaladja a tavalyi értéket. A becsült hozam is rekord magas, 6,37 tonna hektáronként. Búzából szintén rekord mennyiséget várnak, rekord hozam mellett. A rizs terméskilátásait azonban csökkenti a száraz, meleg időjárás, országos szinten 147 millió tonna termést várnak, ami kissé elmarad a tavalyi mennyiségtől.  
    Ausztráliában a repce termésmennyiségét 6,7 millió tonnára becsülik, ami kevéssel elmarad az előző évi rekordtól.
    Argentínában a hűvös időjárás lassítja az őszi vetések növekedését, de leginkább az állandósult szárazság kelt aggodalmakat gabonák fejlődése, illetve a frissen vetett korai nyári növények kelése kapcsán.
    Brazíliában az északabbi termőterületeken meleg, száraz időjárás uralkodott, pedig szükség lenne a nedvességre, hogy el tudják kezdeni a szója vetését, illetve ne szenvedjenek további késést a mezőgazdasági munkák.
    Kanadában az idei repcetermést 20 millió tonnára becsülik, ami 45 százalékkal meghaladja a tavalyi, egyébként igen rossz termést, de 5 százalékkal az elmúlt öt év termésátlagát is. Bár a termőterület nagysága kissé csökkent az elmúlt évhez képest, de a várható hozam jelentősen emelkedett, most 2,33 tonnára becsülik hektáronként.(F:MTI)

Rókavakcinázás...

Az őszi repülőgépes rókavakcinázás a déli és keleti megyékben október 1-jén kezdődik - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

    Kiemelték, a kampány nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Az időpontokról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.
    Kifejtették, a veszettség fő terjesztője a vörös róka, amelynek hazai állománya mintegy hatvanezer-ötszáz egyedre becsülhető. Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a területre, ami a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. A program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az eddigi tapasztalatok szerint a vakcinázott területen a rókák mintegy háromnegyede felvette a csalétket.
    A program sikerét bizonyítja az is, hogy a betegség az elmúlt években már csak elvétve fordult elő hazánkban. Utoljára 2017-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutatták ki a vírust Magyarországon, emberi megbetegedés pedig már több mint huszonöt éve nem történt. A kedvező járványügyi helyzetnek megfelelően a vakcinázandó területet is csökkenteni lehetett - írják a közleményben.
    Kitérnek arra, hogy a Magyarországgal szomszédos országok közül Romániában és Ukrajnában még rendszeresen előfordul a veszettség a magyar határhoz közeli területeken is, ami indokolja a hazai megelőző intézkedések fenntartását. A vakcinázási program hozzájárul ahhoz is, hogy megőrizzék Magyarország veszettségtől mentes státuszát, amit 2021 tavaszán az Európai Unió, majd idén februárban a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) is elismert.(F:MTI)

Pálos gyalogos túraútvonalak

Pálos utak néven gyalogos túraútvonalakat alakított ki Buda és a Dunakanyar között a Magyar Pálos Rend. A tematikus túra összeköti a pálos szerzetesek működésének élő és történelmi helyszíneit - tájékoztatta a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az MTI-t.pálosok,

    Mészáros Péter közölte, hogy a később országossá bővülő hálózatból most három útvonal készült el: Budapesten a 14 kilométeres Források útja, a Pilisben a 24 kilométer hosszú Remeték útja, a Visegrádi-hegységben a 27 kilométeres Szeretet útja. A túrák térképe letölthető a palosut.hu oldalról.
    Az útvonalakon 2-4 kilométereként természeti, történelmi, hitéleti tartalommal találkozhat a vándor. Az utak kialakításában szempont volt a hagyományőrzés, a szakrális jelenlét és az aktivitás összekapcsolása, a pálos kultúrtörténeti helyek bemutatása és a nem vallásos kirándulók bevonása is.
    A pálos rend és a Pilis szoros kapcsolatának hagyományát hordozza a teljesítménytúraként is létező Pálos70 erdei zarándokút, amely a két legismertebb Budapest környéki kolostort, a márianosztrait és a Gellért-hegy oldalában található Sziklatemplomot köti össze.
    A pálos rend az egyetlen magyarországi alapítású, máig létező férfi szerzetesrend, a pálosok története szorosan összekapcsolódik a Pilissel és a Visegrádi-hegységgel.
    A rendet a Kesztölchöz közeli Klastrompusztán alapította Boldog Özséb esztergomi kanonok. A rend tagjai onnan kiindulva alapítottak újabb kolostorokat, melyek romjai számos helyen megtalálhatók a Budapest környéki hegyekben.(F:MTI)

Tudatos vásárlás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete ismeretterjesztő médiakampányt indít, és ezzel támogatja azt, hogy a fogyasztó képes legyen kiigazodni a zöld, natural, fenntartható, öko, karbonsemleges és hasonló, sokszor félrevezető állítások tengerében. A fenntarthatóság és a környezetvédelem fontosságát, s az arra irányuló keresletet felimerték a vállalatok is, azonban egyre gyakrabban előfordul, hogy a szlogeneknek és zöld arculatoknak nincs meg a tettekkel, mérésekkel igazolható aranyfedezete. Erre hívják fel a figyelmet kommunikációs kampányukkal, valamint egy kihívással és a Tudatos Vásárló applikáció ökocímkés termékekkel való bővítésével támogatják a fogyasztói szokások változását.

A kereskedők 85%-a a "zöld" termékek forgalmának növekedéséről számol be, ennek egyik oka, hogy a fogyasztók szoronganak a környezet pusztuló állapota miatt, és ilyen termékekért nyúlnak. A cégek ma jól tudják, hogy a zöld üzenetek pozitívan hatnak a termékeik népszerűségére és forgalmára. Az EU és Magyarországon is a környezetbarát tulajdonságokra utaló állítások mintegy felét találták jogszabályt sértő módon félrevezetőnek, kimerítve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát. Az Egyesület tavalyi felmérése szerint, a tisztítószerek piacán belül mindössze 1,7%(!)a hiteles ökocímke tanúsítvánnyal rendelkező ökoszerek aránya. Általánosan gyakorlat, hogy a termékeknek nincs harmadik fél általi minősítésük, vagy az állítás már eleve ködös, félrevezető. A kampányról az Egyesület weboldalán lehet olvasni.(F:MTI)
   

Tanyafejlesztési pályázat

A felhívás módosítása szerint a támogatási kérelem benyújtási határideje hét db új szakasszal egészült ki, így pályázni 2023. június 5. napjáig van lehetőség.

A következő beadási határidő 2022. november 12. További részletek itt érhetők el.

Innovációs tevékenység

Nagyításhoz kattintson a képre

Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Az innováció elméleti alapjai legelőször 1934-ben Schumpeter tanulmányában jelentek meg. Ennek nyomán ma a következő típusait különböztetjük meg: új termék bevezetése, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag- vagy félkész termék-forrás megszerzése, iparági átszervezés. A kreativitástól annyiban különbözik, hogy olyan folyamatot jelöl, amelynek egyik első állomása maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, koncepció, amely alapja lehet minden fejlesztésnek.

Tiszai Hal Napja

Haltelepítés, horgász- illetve főzőverseny, hazai és nemzetközi halételek bemutatója és kóstolója, valamint több színpadi program várja a látogatókat a kilencedik Tiszai Hal Napja - Sparhelt Fesztiválon szeptember 24-én és 25-én Szolnokon, a Tisza partján, a gyaloghíd környékén és a Tiszai hajósok terén  - olvasható a szervező Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. közleményében.

    A város nyári rendezvényeit záró program a folyó élővilágával, a partjain élők hagyományaival, jelenével, a folyó gazdag halállományából készíthető finomságokkal kívánja megismertetni a helyieket és a Szolnokra látogatókat - írták, kiemelve: a kétnapos rendezvény célja a hazai halfogyasztás ösztönzése, gasztronómiai, kulturális és környezeti értékek népszerűsítése.
    A látogatókat családi programokkal várják: lesz haltelepítés, horgász- illetve főzőverseny, hazai és nemzetközi halételek bemutatója és kóstolója, valamint több színpadi program.
    A Tiszai hajósok terén számos, a folyó menti élethez, az ahhoz szorosan köthető mesterségekhez tartozó korabeli tárgy, kisebb tematikus kiállítások, a Tisza élővilágát bemutató tablók láthatók majd. A népi játszóház elemei is a horgászathoz, halászathoz köthetők.     A folyó alsó rakpartján vendéglátóipari egységekben készítenek ételeket gazdag halkínálatból, például halászleveket, sült és rántott halat, haltepertőt.
    A program során bemutatóval egybekötött előadást hallgathatnak majd meg az érdeklődők a hal feldolgozásáról, a halnak a korszerű étrend összeállításában elfoglalt helyéről, a folyó és környezete állapotának megóvásáról - tájékoztatott a szervező.
    A szolnoki polgármesteri hivatal honlapján szerepel, hogy a rendezvényhez illeszkedik ezúttal egy fenntartható közlekedést népszerűsítő programelem. Ennek során a Sóház úton elektromos rollereket, segwayeket, kerékpárokat próbálhatnak ki, "okosváros megoldásokat" ismerhetnek meg a látogatók, a Szapáry úton pedig elektromos autókat tesztelhetnek a fenntartható közlekedési módok iránt érdeklődők szeptember 24-én, szombaton. A látogatók részt vehetnek vezetéstechnikai oktatáson, kerekasztal-beszélgetés közben pedig megtudhatják, hogy a mikromobilitásnak milyen szerepe van a vállalati mobilitási megoldásokban, vagy a mikromobilitási eszközök hogyan nyernek teret a városi közlekedésben - közölték.(F:MTI)

 

Borszűrő Szent Mihály ünnepe

Borszűrő Szent Mihály ünnepe alkalmából kínál programokat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark: szombaton a látogatók frissen préselt mustot, kiváló újborokat kóstolhatnak, hagyományos mesterségek bemutatóin vehetnek részt, és egy tematikus napon megismerhetik a népi halászat eszközeit is - tájékoztatta az intézmény marketingvezetője az MTI-t.

Kodácz Csengele elmondta, hogy ezen a napon a skanzen szinte minden épülete élettel telik meg, a portákon iparosok mutatják be mesterségük fogásait. A látogatók találkozhatnak ostorkészítővel, kováccsal, csipkeverővel, szűrhímzővel, kosárfonóval, kádárral, kipróbálható a paprikafűzés és a külüzés, a Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókör udvarán a kemencében pedig finomságok sülnek. A piactéren kackiás verklis szórakoztatja az egybegyűlteket, az iparos műhely mellett pedig a Mesekert interaktív játszóház várja a gyerekeket.

    Szent Mihály napjára, szeptember 29-re - ha az időjárás is kedvező - beérik a szőlő az Dél-Alföldön, így a gazdák nekiláthatnak a must elszűrésének. Az őszi munkálatok közül ezért kiemelt figyelmet kap a szüret a Szegedi tanya szőlőskertjében. A vendégek bekapcsolódhatnak a szőlőpréselésbe, és bőven fogyaszthatnak friss mustot is. A látogatók azt is megtudhatják, hogyan sikerült a korai fajták szüretje, hiszen a már elkészült újborból is kóstolhatnak.
    Az emlékpark tavaly indított uniós támogatással, a Zentai Történelmi Levéltárral együttműködve a Tiszához kapcsolódó hagyományos, természetközeli gazdálkodást bemutató programsorozatot. Ennek részeként rendeznek szombaton tematikus napot, melyen tárlatvezetésen ismerhetők meg a népi halászat eszközei, a fokgazdálkodás hagyományai, előadás hangzik el a Tisza-mente vízi világáról a 19. és 20. században, emellett az érdeklődők hallhatnak a folyót egykor járó fahajókról, vagy próbára tehetik magukat, milyen gyorsan és pontosan tudják egymásra pakolni az árvízi védekezés során használt homokzsákokat.(F:MTI)

Földhasználat

Nagyításhoz kattintson a képre